Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fónai Mihály: A jogi-és igazgatási képzési területen végzettek elhelyezkedésének presztízs-szempontjai Frissdiplomások 2010 Műhelykonferencia - 2011. február.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fónai Mihály: A jogi-és igazgatási képzési területen végzettek elhelyezkedésének presztízs-szempontjai Frissdiplomások 2010 Műhelykonferencia - 2011. február."— Előadás másolata:

1 Fónai Mihály: A jogi-és igazgatási képzési területen végzettek elhelyezkedésének presztízs-szempontjai Frissdiplomások 2010 Műhelykonferencia február 8. -

2 Hipotézisek Első hipotézisem a jogász szakmák (kisebb mértékben a közigazgatási szakemberek) magas társadalmi presztízsére és hivatásrendi jellegére vonatkozó állítások, és az empirikus kutatások eredményei alapján az, hogy a joghallgatók társadalmi rekrutációjukat tekintve magas státuszú családokból érkeznek. Állításomat a szülők iskolai végzettségével, a családok lakóhelyével, valamint a hallgatók középiskolai életútjára (a szerkezetváltó iskolák magas arányára) vonatkozó eredményekkel tesztelem. Második hipotézisem szoros kapcsolatot mutat az elsővel: azt várom, hogy a hallgatók professzió-képére a jogász szakmák magas presztízsének az elfogadása a jellemző – ez már hallgató korukban is érvényesül, ami a professzióra vonatkozó társadalmi vélekedéseken, és sztereotípiákon alapul, így hozzájárul a szakmai szocializációs folyamatokhoz is. Hipotézisemet a hallgatói motiváció kutatás diplomás foglalkozási csoport rangsorával, a család anyagi helyzetével, valamint az elégedettségi mutatókkal vetem egybe. Harmadik hipotézisem az elhelyezkedés presztízs szempontjaira vonatkozik: a hallgatók arra törekszenek, hogy a jogász szakmákon belül a magasabb presztízsű szakmákban helyezkedjenek el. Azt is várom, hogy az elhelyezkedési stratégiákat és mintázatokat jelentős mértékben alakítja a regionalitás, valamint a hallgatók szüleinek a társadalmi státusza. Állításaimat a hallgatói motivációs kutatás és a végzett hallgatók körében folytatott kutatás eredményeivel vetem össze. 2

3 Társadalmi rekrutáció – a szülők iskolai végzettsége a megkérdezettek 14 éves korában IgazgatásszervezőJogász Anya iskolai végzettsége Apa iskolai végzettsége Anya iskolai végzettsége Apa iskolai végzettsége 8 általános alatt4,30,4 8 általános14,35,86,64,3 Szakmunkásképző, szakiskola 20,037,78,614,0 Szakközépiskola, technikum 22,929,019,526,8 Gimnázium25,77,219,510,9 Főiskola10,014,525,716,7 Egyetem (tudományos fokozat nélkül) 2,95,815,221,0 Egyetem, tudományos fokozattal 0,0 4,76,2 3

4 Családtagok iskolai végzettségi szakterületének és foglalkozásának kapcsolódása a megkérdezettéhez (százalékban) IgazgatásszervezőJogász Az iskolai végzettség szakterülete Munkája, foglalkozása Az iskolai végzettség szakterülete Munkája, foglalkozása Anya5,79,914,010,9 Apa5,7 12,111,7 Bármelyik nagyszülő 2,94,27,06,2 Bármely testvér11,410,15,17,0 4

5 Jogi kari hallgatók lakhelyének típusa 14 éves korukban (százalék) DE ÁJKELTE ÁJKPPKE JÁKSZTE ÁJK Főváros1,024,549,02,0 Megyeszékhely, megyei jogú város 35,032,48,043,0 Egyéb vidéki város36,022,527,039,0 Község28,020,616,0 5

6 Jogi kari hallgatók édesanyjának iskolai végzettsége a hallgatók 14 éves korában (százalék) DE ÁJKELTE ÁJKPPKE JÁKSZTE ÁJK 8 általános2,0 1,05,0 Szakmunkásképző, szakiskola 12,06,91,08,0 Szakközépiskola, technikum 19,014,99,025,0 Gimnázium20,08,952,015,0 Főiskola27,031,729,024,0 Egyetem (tudományos fokozat nélkül) 18,035,68,018,0 Egyetem, tudományos fokozattal 2,0--5,0 6

7 Jogi kari hallgatók édesapjának iskolai végzettsége a hallgatók 14 éves korában (százalék) DE ÁJKELTE ÁJKPPKE JÁKSZTE ÁJK 8 általános3,0--4,0 Szakmunkásképző, szakiskola 18,211,83,020,0 Szakközépiskola, technikum 27,320,638,031,0 Gimnázium11,15,917,09,0 Főiskola17,221,629,013,0 Egyetem (tudományos fokozat nélkül) 21,234,312,019,0 Egyetem, tudományos fokozattal 2,05,91,04,0 7

8 8

9 Diplomás szakmák anyagi megbecsültsége (az első és a második helyen említett szakmák – az említések százaléka az egyes szakmák szerint) Rangsorolha- tó szakmák Gazdasági menedzser Gépészmér- nök InformatikusJogászOrvosVillamos mérnök Jogász40,940,155,547,849,142,5 Közgazdász32,727,933,346,761,932,4 Informatikus45,534,522,240,942,742,5 Műszaki mérnök 46,660,818,531,327,458,3 Orvos24,229,766,625,311,827,1 9

10 Diplomás szakmák társadalmi megbecsültsége (az első és a második helyen említett szakmák – az említések százaléka az egyes szakmák szerint) Rangsorolha- tó szakmák Gazdasági menedzser Gépészmér- nök InformatikusJogászOrvosVillamos mérnök Jogász52,139,944,475,460,946,1 Közgazdász23,716,918,520,611,69,7 Informatikus7,19,27,42,62,55,3 Műszaki mérnök 27,133,23,710,710,432,4 Orvos67,964,777,771,385,274,4 10

11 A munkahelyek presztízse (említések száma) 1. legelismertebb2. legelismertebb3. legelismertebbLegkevésbé elismert Igazgatás- szervezők JogászokIgazgatás- szervezők JogászokIgazgatás- szervezők JogászokIgazgatás- szervezők Jogászok Egyetem, főiskola Kutatóinté- zet Bíróság Ügyészség Ügyvédi iroda Közjegyzői iroda Államigaz- gatás Önkor- mányzati igazgatás Gazdál- kodó szervezetek Civil szervezetek Egyéb Elemszám

12 A DE ÁJK elsőéves hallgatóinak választásai – milyen tervei vannak a végzés után – az egyes kijelentések megfelelnek-e a terveinek (az adott kijelentést elfogadók aránya, %) Jogász szakosIgazgatásszervező szakosÖsszes elsőéves Közigazgatás, államigazgatás 51,987,970,3 Vállalkozásban alkalmazottként dolgozni 59,270,164,8 Újabb diploma49,365,757,6 EU - s állás53,461,457,4 Külföldön dolgozni46,153,649,9 Közjegyző32,761,947,3 Jegyző29,554,342,0 Rendőr32,746,439,6 Saját vállalkozás41,236,038,6 Ügyvéd53,514,633,8 Adótanácsadó19,341,230,3 Ügyész23,920,422,1 Bíró19,113,116,1 Családi praxisban dolgozni14,214,914,6 N = 235N = 225N =

13 A végzettek munkahelytípusa (milyen jogászi szakmában dolgozik) Igazgatás- szervezők Jogászok ElemszámSzázalékElemszámSzázalék Egyetem, főiskola11,441,6 Bíróság00,041,6 Ügyészség00,031,2 Ügyvédi iroda00,05723,3 Államigazgatás2434,37731,4 Önkormányzati igazgatás 2535,73313,5 Gazdálkodó szervezetek 710,04116,7 Civil szervezetek11,031,2 Egyéb57,1229,0 Elemszám70100, ,0 13

14 Összegzés Első hipotézisem a társadalmi rekrutációra és a hivatásrendi jellegre vonatkozott (elsősorban a jogászok körében). Ez a hipotézis igazolódott, hisz a joghallgatók és a végzett jogászok társadalmi rekrutációjukat tekintve közép-és felső-középosztálybeliek, magas a diplomás szülők aránya. Igazolódik a hivatásrendi állításom is, ezt ugyancsak a rekrutáció viszonylagos zártsága mutatja, például a jogász „felmenők” aránya, ami „születési” és „hivatásrendi” jelleget kölcsönöz a vizsgált csoportnak. Második hipotézisem szorosan összefügg az elsővel – maguk a jogász szakos hallgatók és a végzett jogászok is elfogadják a jogászok magas társadalmi presztízsére vonatkozó állításokat, és maguk is ezt gondolják a választott szakról és professzióról. Ezt megerősíti, hogy más szakmák képviselői is meglehetősen kongruens módon látják magas státuszúnak a jogászokat. Ez tovább erősíti a hivatásrendi jelleget, és azt, hogy a világot a hivatásra és a laikusokra osztják. Harmadik hipotézisem magára az alapkérdésre vonatkozott: arra, hogy a hallgatók arra törekszenek, hogy a magas presztízsű jogászi szakmákban, professziókban helyezkedjenek el. Ez a várakozásom csak részben igazolódott, aminek csak egyik oka az elemzett országos kutatások mintaválasztási eljárása, a joghallgatói és végzett jogászi alminta nagysága és például karok szerinti összetétele. A jogászi alminták nagysága alkalmas az általános folyamatok jellemzésére, ami rendkívül ambivalens: a joghallgatók és a végzett jogászok munkakör és szakmai rangsora valamint a tényleges elhelyezkedés mintázatai között lényeges különbségek vannak. E különbségek részben azzal magyarázhatók, hogy csökkenhetett a klasszikus igazságszolgáltatási professziók vonzása, részben azzal, hogy az elhelyezkedés tényleges esélyei és lehetőségei felértékelték azokat a szakmákat és munkaköröket, amelyek egyébként alacsonyabb presztízsűek voltak, különösen igaz ez a (központi) államigazgatási pozíciókra. Maguk az ambivalenciák megmaradtak, ez azt is jelenti, hogy más a jogászi szakmák és munkakörök „ideáltipikus” rangsora, és más a tényleges munkaerő-piaci mintázat rangsora. Azt is vártam, hogy ezek a folyamatok részben megfelelnek a térbeli mozgás, a társadalmi háttér, és a karok ezzel is összefüggő sajátosságainak, ez a feltevésem azonban csak részben igazolódott – valószínű, hogy a válaszolók száma és összetétele mellett a tényleges esélyek és lehetőségek bizonyos mértékig felülírják ezeket (a rekrutációval és a karok pozícióival) összefüggő folyamatokat. 14

15 Köszönöm a figyelmüket! 15


Letölteni ppt "Fónai Mihály: A jogi-és igazgatási képzési területen végzettek elhelyezkedésének presztízs-szempontjai Frissdiplomások 2010 Műhelykonferencia - 2011. február."

Hasonló előadás


Google Hirdetések