Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Új kaput nyitunk Európába!

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 20%-a, 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 22 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. területe 22 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 52,030 fő, a városokban élő lakosok száma 19,417 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 52,030 22 3 1 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Balatonalmádi 8,884 fő 6,112 fő 4,953 fő 4,421 fő Berhida Pétfürdő Balatonfűzfő Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 0 1 0 0 Fő fejlesztési prioritások száma 7 Fejlesztési intézkedések száma 22 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 20 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 22 Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,097,008 EUR – a Leader közösségi fejlesztés jogcímhez lett rendelve Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪1▪1▪646,818 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪4▪4▪560,164 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪5▪5▪747,198 ▪A kulturális örökség megőrzése▪3▪3▪105,241 ▪Leader közösségi fejlesztés▪9▪9▪1,097,008 ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés▪1▪1▪11,764 ▪Leader rendezvény▪1▪1▪150,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪1▪1▪30,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪150,000 ▪Leader komplex projekt▪1▪1 ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A vállalkozások tőkehiányosak, gazdálkodásuk instabil, innovatív tevékenységük gyenge, az információhiány jelentős. A foglalkoztatottság csökken. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsága alacsony, a feldolgozóipar fejletlen. Hiányoznak a tájspecifikus és kézműipari termékek. A turisztikai és szálláshelykínálat hiányos, egyenlőtlen elosztású, a térségi, települési marketing szervezetlen és alacsony hatékonyságú, erős a szezonalítás. A szolgáltató szektor fejletlen. A meglévő erőforrások kihasználása és összehangolása nem megoldott. Esetleges a civil és közösségi együttműködések intenzitása. Környezettudatosság hiánya. ▪Vállalkozásfejlesztés, az innováció és a munkahelyteremtés támogatása, a mezőgazdasági potenciál kihasználása, vállalkozói és ipari infrastruktúra kialakítása, bővítése. A falusi, balatoni, bakonyi, és vallásturizmus, valamint a szálláshelykínálat fejlesztése, a szezon meghosszabbítása, új turisztikai termékek, vonzerők, és a marketing fejlesztése. A feldolgozó- és kézműipar, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztése, tájspecifikus termékek előállítása. A szolgáltató szektor aktivitásának bővítése. Falufejlesztés, az épített és táji környezet megóvása. A civil, és közösségi kezdeményezések, együttműködések támogatása.

7 6 Legfontosabb a közösségi felismerés: az egész több mint a részek összessége. Kiemelkedő természeti-, kulturális, és humán erőforrásaink újszerű összekapcsolásával, az eddig kihasználatlan területek feltárásával egy élhetőbb területté, és vonzóbb célponttá kívánunk válni. Fenntartható munkahelyek létesítésével biztosítjuk a megélhetést, a nyugodt hétköznapokat, így lehetőség nyílik, hogy a családi élet, a közösség kerüljön a középpontba, ami a társadalom fejlődésének legfontosabb pillére. Területünk adottságai kiválóak ahhoz, hogy innovatív fejlesztési stratégiát valósítsunk meg, amely mintaként szolgálhat nem csak hazai, de más tagállamok fejlesztési területei számára is. Legfontosabb a közösségi felismerés: az egész több mint a részek összessége. Kiemelkedő természeti-, kulturális, és humán erőforrásaink újszerű összekapcsolásával, az eddig kihasználatlan területek feltárásával egy élhetőbb területté, és vonzóbb célponttá kívánunk válni. Fenntartható munkahelyek létesítésével biztosítjuk a megélhetést, a nyugodt hétköznapokat, így lehetőség nyílik, hogy a családi élet, a közösség kerüljön a középpontba, ami a társadalom fejlődésének legfontosabb pillére. Területünk adottságai kiválóak ahhoz, hogy innovatív fejlesztési stratégiát valósítsunk meg, amely mintaként szolgálhat nem csak hazai, de más tagállamok fejlesztési területei számára is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Helyi Közösség sajátos területet ölel fel: a Balaton partjaitól egészen a Keleti-Bakony lábáig nyúlik fel. Három kistérség települései találkoznak a Közösségben: a balatonalmádi, a várpalotai, valamint a veszprémi mikrorégió keleti falvai. Sokszínű tájképi adottsággal rendelkezik a terület: míg északon a Bakony jó minőségű erdői szegélyezik a Közösség határát, dél felé haladva kopár mészkőfennsíkok nyújtóznak el, egészen a Balaton partjáig. A keleti részre benyúlik a Sárrét ingoványos talaja, míg a DK-i rész a mezőgazdasági szempontból értékes Mezőföld része. A régión kelet-nyugati irányban halad át a 8. számú fő közlekedési út, mely az úthálózat gerincét képezi. Róla ágazik le a 72. sz. út, mely a Balatont körülölelő 71. sz. úttal köti össze a Közösség északi részét. Az egyes településekkel kapcsolatot teremtő úthálózat elhanyagolt, rossz állapotban van, s ugyanez mondható el a belterületi utakról is. Az elmúlt 1,5 évtizedben hatalmas változáson ment keresztül a régió. Korábban országos viszonylatban is fontos vegyipari és bányászati központnak számított, ám a rendszerváltással átalakultak az itt élők számára fontos munkahelyet biztosító nagyvállalatok. A gyárak tevékenységi- és termékkörének jelentős szűkülésével a munkahelyek száma is drasztikusan lecsökkent. Ezek a folyamatok változásokat indítottak el a térség demográfiai viszonyaiban is: egyes településeken a kedvező adottságok miatt a népesség száma növekedett, míg máshol komoly csökkenés mutatkozott. A térség Balaton-parti régiójában a fő kereseti forrás a turizmus-mezőgazdaság, míg több településen a mezőgazdaság, a szolgáltatás, és egyre dominánsabb a falusi turizmus. Pétfürdő, Balatonfűzfő, valamint Berhida azonban ipari jellegű település. Ez a tény azonban nem szakítja ketté a Közösséget, sokkal inkább összekovácsolja az, hogy a gyárak dolgozói a szomszédos falvak lakosai is. Az említett adottságok más életkörülményeket alakítottak ki az egyes településeken, melyeket a jövőben egymáshoz kell idomítani. A Balaton-parti települések nyaranta emberekkel telnek meg, s pezsgő kulturális élet folyik. A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Helyi Közösség sajátos területet ölel fel: a Balaton partjaitól egészen a Keleti-Bakony lábáig nyúlik fel. Három kistérség települései találkoznak a Közösségben: a balatonalmádi, a várpalotai, valamint a veszprémi mikrorégió keleti falvai. Sokszínű tájképi adottsággal rendelkezik a terület: míg északon a Bakony jó minőségű erdői szegélyezik a Közösség határát, dél felé haladva kopár mészkőfennsíkok nyújtóznak el, egészen a Balaton partjáig. A keleti részre benyúlik a Sárrét ingoványos talaja, míg a DK-i rész a mezőgazdasági szempontból értékes Mezőföld része. A régión kelet-nyugati irányban halad át a 8. számú fő közlekedési út, mely az úthálózat gerincét képezi. Róla ágazik le a 72. sz. út, mely a Balatont körülölelő 71. sz. úttal köti össze a Közösség északi részét. Az egyes településekkel kapcsolatot teremtő úthálózat elhanyagolt, rossz állapotban van, s ugyanez mondható el a belterületi utakról is. Az elmúlt 1,5 évtizedben hatalmas változáson ment keresztül a régió. Korábban országos viszonylatban is fontos vegyipari és bányászati központnak számított, ám a rendszerváltással átalakultak az itt élők számára fontos munkahelyet biztosító nagyvállalatok. A gyárak tevékenységi- és termékkörének jelentős szűkülésével a munkahelyek száma is drasztikusan lecsökkent. Ezek a folyamatok változásokat indítottak el a térség demográfiai viszonyaiban is: egyes településeken a kedvező adottságok miatt a népesség száma növekedett, míg máshol komoly csökkenés mutatkozott. A térség Balaton-parti régiójában a fő kereseti forrás a turizmus-mezőgazdaság, míg több településen a mezőgazdaság, a szolgáltatás, és egyre dominánsabb a falusi turizmus. Pétfürdő, Balatonfűzfő, valamint Berhida azonban ipari jellegű település. Ez a tény azonban nem szakítja ketté a Közösséget, sokkal inkább összekovácsolja az, hogy a gyárak dolgozói a szomszédos falvak lakosai is. Az említett adottságok más életkörülményeket alakítottak ki az egyes településeken, melyeket a jövőben egymáshoz kell idomítani. A Balaton-parti települések nyaranta emberekkel telnek meg, s pezsgő kulturális élet folyik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A háttértelepülések teljesen másképp rendezkedtek be a közösségi létre. Bár az adottságok sok helyen jelen vannak, talán a forráshiánynak tudható be, hogy kevés helyen alakultak ki nagy múltú rendezvények. Ugyan a hagyományok őrzésére alkalmasak a rendszeres falunapok, népzenei találkozók, egyéb rendezvények, ünnepségek, nem képesek nagyobb látogatottságot elérni. Így pedig nem tudnak javítani a települések rossz anyagi helyzetén, amit az is ront, hogy az ipar is fejletlen a kis falvakban. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A változatos felszínű térség a Mezőföld és a Bakony találkozásánál fekszik. A Közösség területének földrajzi helyzete kedvező: domborzata, éghajlata és agrárkultúrája változatos és sokszínű. Északról dél felé haladva, a Bakonytól a Balatonig egyre szelídül, lankásodik a domborzat, a mikroklíma egyre melegebb lesz. Domborzati és a földtani adottságai alapján a termőföld minősége az egyes települések vonatkozásában eltéréseket mutat. A 8-as főúttól délre egyre jobb minőségű, a sárréti- mezőföldi nyúlványán kitűnő mészlepedékes csernozjom talajokkal rendelkezik, ezért kiváló a szántóföldi művelésre, és az ennek megfelelő növények termesztésére. A térség északi, bakonyi részén a jelentős erdőgazdálkodás mellett a szántóföldi kultúrák számára is kedvező az alpesi klíma. A gyepes területeken a külterjes állattartásnak van légjogosultsága, a kopár karszt- dolomitlejtőket juhok legeltetésével hasznosítják. A szőlőhegyeken kertgazdálkodást folytatnak, mely kedvez a falusi turizmus fejlődéséhez. A Balaton környékén a szőlő- és gyümölcstermesztés, borászat, kertészeti növények termesztése a jellemző. A tájhasználatról elmondható, hogy részben a rendezetlen, kedvezőtlen, szétaprózódott birtokviszonyokból adódóan sok a nem megfelelően kezelt vagy elhanyagolt terület, jelentősen megnőtt a parlagon hagyott területek aránya, romlott a talajok kultúrállapota a legelők, rétek tekintetében. A térség legnagyobb vízfolyása a Séd- Malom- csatorna. A Balaton vízminősége üdülésre, sőt ivóvízellátásra is kifogástalan. A térségben sok a bányató, nádas, vizes élőhely, melyeknek állapota jó. Európai szinten is jelentős a térség karsztvíz-bázisa, melynek megóvása, és takarékos felhasználása mindannyiunk számára fontos feladat. Természetes vízfolyás egyre kevesebb van, holott eredetileg gazdag karszt-forrásvidék volt, de a bányaművelés felhagyásával a források regenerálódnak. A Közösség 16 településén Natura 2000 hálózatba tartozó különleges- és kiemelt jelentőségű természet- megőrzési terület található; a madárvédelmi területbe tartoznak a Balaton parti települések, az érzékeny természeti területekbe Tés, Jásd, Hajmáskér és Öskü. A térségben 80 védett növény- és 115 állatfaj található, sok helyen pedig különleges, védett geológiai képződményekre, ritkaságokra bukkan a kiránduló. A változatos felszínű térség a Mezőföld és a Bakony találkozásánál fekszik. A Közösség területének földrajzi helyzete kedvező: domborzata, éghajlata és agrárkultúrája változatos és sokszínű. Északról dél felé haladva, a Bakonytól a Balatonig egyre szelídül, lankásodik a domborzat, a mikroklíma egyre melegebb lesz. Domborzati és a földtani adottságai alapján a termőföld minősége az egyes települések vonatkozásában eltéréseket mutat. A 8-as főúttól délre egyre jobb minőségű, a sárréti- mezőföldi nyúlványán kitűnő mészlepedékes csernozjom talajokkal rendelkezik, ezért kiváló a szántóföldi művelésre, és az ennek megfelelő növények termesztésére. A térség északi, bakonyi részén a jelentős erdőgazdálkodás mellett a szántóföldi kultúrák számára is kedvező az alpesi klíma. A gyepes területeken a külterjes állattartásnak van légjogosultsága, a kopár karszt- dolomitlejtőket juhok legeltetésével hasznosítják. A szőlőhegyeken kertgazdálkodást folytatnak, mely kedvez a falusi turizmus fejlődéséhez. A Balaton környékén a szőlő- és gyümölcstermesztés, borászat, kertészeti növények termesztése a jellemző. A tájhasználatról elmondható, hogy részben a rendezetlen, kedvezőtlen, szétaprózódott birtokviszonyokból adódóan sok a nem megfelelően kezelt vagy elhanyagolt terület, jelentősen megnőtt a parlagon hagyott területek aránya, romlott a talajok kultúrállapota a legelők, rétek tekintetében. A térség legnagyobb vízfolyása a Séd- Malom- csatorna. A Balaton vízminősége üdülésre, sőt ivóvízellátásra is kifogástalan. A térségben sok a bányató, nádas, vizes élőhely, melyeknek állapota jó. Európai szinten is jelentős a térség karsztvíz-bázisa, melynek megóvása, és takarékos felhasználása mindannyiunk számára fontos feladat. Természetes vízfolyás egyre kevesebb van, holott eredetileg gazdag karszt-forrásvidék volt, de a bányaművelés felhagyásával a források regenerálódnak. A Közösség 16 településén Natura 2000 hálózatba tartozó különleges- és kiemelt jelentőségű természet- megőrzési terület található; a madárvédelmi területbe tartoznak a Balaton parti települések, az érzékeny természeti területekbe Tés, Jásd, Hajmáskér és Öskü. A térségben 80 védett növény- és 115 állatfaj található, sok helyen pedig különleges, védett geológiai képződményekre, ritkaságokra bukkan a kiránduló. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A régióban jelen lévő nagyipar egyik jellemzője az erős környezeti terhelés, amelynek csökkentésére jelentős lépések történtek az elmúlt években. Ez az ún. „japán hitel” keretében valósult meg. A környezet- rehabilitációs fejlesztési program legjelentősebb eredménye a várpalotai térségben a teljes környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése, és a vállalatok környezetvédelmi beruházásainak finanszírozása volt. A légszennyező-anyagok a közlekedésből, az ipari termelésből, és a lakossági fűtésből származnak. A térségében a kommunális hulladék szervezett gyűjtése megoldott. A szelektív hulladékgyűjtés még nem kialakult minden településen. A lakossági hulladék kezelését százas nagyságrendű települési társulások, EU- támogatással közösen tervezik megvalósítani. A régióban jelen lévő nagyipar egyik jellemzője az erős környezeti terhelés, amelynek csökkentésére jelentős lépések történtek az elmúlt években. Ez az ún. „japán hitel” keretében valósult meg. A környezet- rehabilitációs fejlesztési program legjelentősebb eredménye a várpalotai térségben a teljes környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése, és a vállalatok környezetvédelmi beruházásainak finanszírozása volt. A légszennyező-anyagok a közlekedésből, az ipari termelésből, és a lakossági fűtésből származnak. A térségében a kommunális hulladék szervezett gyűjtése megoldott. A szelektív hulladékgyűjtés még nem kialakult minden településen. A lakossági hulladék kezelését százas nagyságrendű települési társulások, EU- támogatással közösen tervezik megvalósítani. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 Küngös, a közösség egyedüli leghátrányosabb helyzetű települések közé sorolt települése. Küngös a Balaton keleti partjához közel, Balatonkenesétől 9 km-re, Veszprém megyében található. Egyes források szerint nevét a települést alapító IV. Béla király leányáról, Kunigundáról kapta- ma Árpádházi Szent Kingaként tartjuk számon. Kunigunda besenyő változata volt Kingus- abban az időben még éltek besenyők a környéken. Ennek emlékét őrzi a Falu-ház mellett található Kingus-park elnevezése is. A település lakosainak száma mindössze 584 fő, amelyből 16 család - 64 fő - külterületi lakóövezetben, Bakonymajorban él a településhatártól 4 km-re. A rendszerváltozás hatalmas negatív fordulatot jelentett a főként mezőgazdaságból és betanított ipari munkából élő alacsony iskolai végzettségű lakosság életében, mivel nagy részük kikerült a munkaerő-piacról. A mikro- és KKV-k hiányából adódóan alacsony a helyben-foglalkoztatottak száma. A településen jelentős számú őstermelő tevékenykedik, azonban az általuk előállított agrártermékek nem kerülnek helyben feldolgozásra. A fejlesztések hiánya növeli a szegregációt, egyre nagyobb a leszakadás a térség többi településétől. Nincs helyben oktatási intézmény, háziorvosi szakellátás, járóbeteg szakellátás, gyógyszertár, posta. Iskolába, óvodába a gyermekek Balatonkenesére járnak, ahová iskolabusz juttatja el őket. A kulturális és közösségi terek állaga leromlott, a színvonalas közösségépítő programok, rendezvények megtartására nem alkalmasak. Kevés forrás jut a kultúrára. A folyamatosan romló állagú épületek rontják a településképet. A lehetőségek hiánya miatt az elvándorlás fokozódik, és nő a lakosság átlag-életkora. Ebből adódóan alacsony a születések száma. Ennek további oka az is, hogy a település más szomszédos településekhez hasonlóan nem rendelkezik olyan telkekkel, melyek lehetőséget biztosítanának arra, hogy kedvező feltételekkel fiatal családokat fogadhatnának be. Az önkormányzat saját bevétellel alig rendelkezik, csak normatívából tudja működését biztosítani, így nem képes az infrastruktúra megfelelő fejlesztésére, forráshiány miatt a szolgáltatások minőségi fejlesztése lassú. Küngös, a közösség egyedüli leghátrányosabb helyzetű települések közé sorolt települése. Küngös a Balaton keleti partjához közel, Balatonkenesétől 9 km-re, Veszprém megyében található. Egyes források szerint nevét a települést alapító IV. Béla király leányáról, Kunigundáról kapta- ma Árpádházi Szent Kingaként tartjuk számon. Kunigunda besenyő változata volt Kingus- abban az időben még éltek besenyők a környéken. Ennek emlékét őrzi a Falu-ház mellett található Kingus-park elnevezése is. A település lakosainak száma mindössze 584 fő, amelyből 16 család - 64 fő - külterületi lakóövezetben, Bakonymajorban él a településhatártól 4 km-re. A rendszerváltozás hatalmas negatív fordulatot jelentett a főként mezőgazdaságból és betanított ipari munkából élő alacsony iskolai végzettségű lakosság életében, mivel nagy részük kikerült a munkaerő-piacról. A mikro- és KKV-k hiányából adódóan alacsony a helyben-foglalkoztatottak száma. A településen jelentős számú őstermelő tevékenykedik, azonban az általuk előállított agrártermékek nem kerülnek helyben feldolgozásra. A fejlesztések hiánya növeli a szegregációt, egyre nagyobb a leszakadás a térség többi településétől. Nincs helyben oktatási intézmény, háziorvosi szakellátás, járóbeteg szakellátás, gyógyszertár, posta. Iskolába, óvodába a gyermekek Balatonkenesére járnak, ahová iskolabusz juttatja el őket. A kulturális és közösségi terek állaga leromlott, a színvonalas közösségépítő programok, rendezvények megtartására nem alkalmasak. Kevés forrás jut a kultúrára. A folyamatosan romló állagú épületek rontják a településképet. A lehetőségek hiánya miatt az elvándorlás fokozódik, és nő a lakosság átlag-életkora. Ebből adódóan alacsony a születések száma. Ennek további oka az is, hogy a település más szomszédos településekhez hasonlóan nem rendelkezik olyan telkekkel, melyek lehetőséget biztosítanának arra, hogy kedvező feltételekkel fiatal családokat fogadhatnának be. Az önkormányzat saját bevétellel alig rendelkezik, csak normatívából tudja működését biztosítani, így nem képes az infrastruktúra megfelelő fejlesztésére, forráshiány miatt a szolgáltatások minőségi fejlesztése lassú. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 A megjelenő pályázatok az önrész nagysága miatt nem elérhetőek. A meglévő pozitív gondolkodásmód segítségével megfelelő források elérése esetén komoly eredményeket tudnánk felmutatni a turizmus, a helyi örökség védelem és falumegújítás, a vállalkozás-fejlesztés területén. A megjelenő pályázatok az önrész nagysága miatt nem elérhetőek. A meglévő pozitív gondolkodásmód segítségével megfelelő források elérése esetén komoly eredményeket tudnánk felmutatni a turizmus, a helyi örökség védelem és falumegújítás, a vállalkozás-fejlesztés területén. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 3% 10% 21% 7% 6% 23% 9% 0% 16% 4%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 38%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 3% 38% 12% 5% 7% 6% 3% 18% 7% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 5.5%, ami -0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 5.5% ▪Változás 2003-hoz képest -0.3 százalékpont

20 19 A nagyipari vállalatok privatizálása, kisebb részlegekbe való kiszervezése jelentősen meghatározza a térség foglalkoztatási lehetőségeit. A munka nélkül maradt emberek jelentős része a megyeszékhelyen vagy a távolabbi városokba betelepült multinacionális nagyvállalatoknál helyezkedett el. Akiknek a térségi foglalkoztatók továbbra is munkalehetőséget tudnak nyújtani elsősorban a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, valamint a közigazgatás, közoktatás és egészségügy területén dolgoznak. A szállásszolgáltatás szektor, amelyben a vállalkozások legjelentősebb hányada tevékenykedik a foglalkoztatás szempontjából csekély jelentőségű, ami visszaigazolja azt a helyzetet, miszerint a kis családi vállalkozások dominálnak ezen a területen. A munkakeresők száma az elmúlt években a térség egészét tekintve nem változott, azonban főként a kelet- balatoni kistérségben figyelhető meg a balatoni turisztikai szezon hatása, mert ebben a 3-5 hónapban csökken az ottani munkanélküliek száma, majd az ősz és tél folyamán ismételten növekszik. Településenként már árnyaltabb a kép, a munkanélküliségi ráta alakulása változó. Azokon a településeken, ahol a vállalkozások száma csökkent, vagy stagnál a foglalkoztatottsági mutató is romlott, míg ahol újabb vállalkozások alakultak, ezek a mutatók javuló tendenciát mutatnak. A foglalkoztatási helyzet stabilizálása érdekében szükséges egyfelől, hogy azok a meglévő vállalkozások, amelyek fejlesztési források híján nem tudták elképzeléseiket megvalósítani és ezzel új, fenntartható munkahelyeket teremteni, most erre lehetőséget kapjanak, másfelől viszont ismét vonzóvá kell tenni ezt a kitűnő adottságokkal rendelkező területet az új befektetők, beruházók számára. Építeni kell a szakképzett és kvalifikált munkaerőre, hiszen a szakképzés és a szakmunkások foglalkoztatása jelentős múltra tekint vissza a térségben. Az országos átlagnál több középfokú végzettséggel rendelkező szakember áll a foglalkoztatók rendelkezésére. A betanított munkára alkalmas személyek száma is jelentős, az országos átlagnál magasabb. A jó mezőgazdasági adottságú településeken nincs megfelelő háttér az egyre csökkenő őstermelői foglalkozási forma fennmaradására, fejlesztésére. A nagyipari vállalatok privatizálása, kisebb részlegekbe való kiszervezése jelentősen meghatározza a térség foglalkoztatási lehetőségeit. A munka nélkül maradt emberek jelentős része a megyeszékhelyen vagy a távolabbi városokba betelepült multinacionális nagyvállalatoknál helyezkedett el. Akiknek a térségi foglalkoztatók továbbra is munkalehetőséget tudnak nyújtani elsősorban a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, valamint a közigazgatás, közoktatás és egészségügy területén dolgoznak. A szállásszolgáltatás szektor, amelyben a vállalkozások legjelentősebb hányada tevékenykedik a foglalkoztatás szempontjából csekély jelentőségű, ami visszaigazolja azt a helyzetet, miszerint a kis családi vállalkozások dominálnak ezen a területen. A munkakeresők száma az elmúlt években a térség egészét tekintve nem változott, azonban főként a kelet- balatoni kistérségben figyelhető meg a balatoni turisztikai szezon hatása, mert ebben a 3-5 hónapban csökken az ottani munkanélküliek száma, majd az ősz és tél folyamán ismételten növekszik. Településenként már árnyaltabb a kép, a munkanélküliségi ráta alakulása változó. Azokon a településeken, ahol a vállalkozások száma csökkent, vagy stagnál a foglalkoztatottsági mutató is romlott, míg ahol újabb vállalkozások alakultak, ezek a mutatók javuló tendenciát mutatnak. A foglalkoztatási helyzet stabilizálása érdekében szükséges egyfelől, hogy azok a meglévő vállalkozások, amelyek fejlesztési források híján nem tudták elképzeléseiket megvalósítani és ezzel új, fenntartható munkahelyeket teremteni, most erre lehetőséget kapjanak, másfelől viszont ismét vonzóvá kell tenni ezt a kitűnő adottságokkal rendelkező területet az új befektetők, beruházók számára. Építeni kell a szakképzett és kvalifikált munkaerőre, hiszen a szakképzés és a szakmunkások foglalkoztatása jelentős múltra tekint vissza a térségben. Az országos átlagnál több középfokú végzettséggel rendelkező szakember áll a foglalkoztatók rendelkezésére. A betanított munkára alkalmas személyek száma is jelentős, az országos átlagnál magasabb. A jó mezőgazdasági adottságú településeken nincs megfelelő háttér az egyre csökkenő őstermelői foglalkozási forma fennmaradására, fejlesztésére. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 Szükséges az egyre elöregedő őstermelői réteg ösztönzése, a fiatalabb generáció bekapcsolása a tevékenységbe, hiszen így enyhíthető a súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő térség problémája. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Balatonkenese székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 4 db 3 db 2,090 fő 11% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 11%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Kereskedelem, javítás Fogl. száma (fő) ▪904 ▪198 ▪161 ▪153 ▪148 Árbevétel (ezer Ft) ▪46,613,0 84 ▪3,975,23 8 ▪9,774,96 3 ▪2,809,40 8 Működés helye a térségben ▪Pétfürdő ▪Balatonkenese ▪Berhida ▪Hajmáskér Főtevékenység ▪2415 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása ▪7450 Munkaerő- közvetítés ▪2420 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása ▪5111 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme ▪5139 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme Név ▪Nitrogénművek Vegyipari Zrt. ▪Jégmező Munkaerő- toborzó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ▪Chemark Termelő és Kereskedő Kft. ▪Kemira Grow How Kft. ▪100 Íz Center Kft. 1 2 3 4 5

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪116 ▪112 ▪109 ▪95 ▪94 ▪920,000 ▪2,976,08 8 ▪4,720,22 4 ▪Balatonalmádi ▪Balatonkenese ▪Pétfürdő ▪Balatonkenese ▪Balatonfűzfő ▪5510 Szállodai szolgáltatás ▪2414 Szerves vegyi alapanyag gyártása ▪6322 Egyéb, vízi szállítást segítő tevékenység ▪2523 Műanyag építőanyag gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Wossala Hotels Kft. Név ▪Huntsman Zrt. ▪Kenese- Marina Port Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. ▪Nikecell Hőszigetelőanyag-gyártó és Forgalmazó Kft. ▪HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kft., Balatonkenese Üdülő 6 7 8 9 10

25 24 A térségben tevékenykedő vállalkozások számának tekintetében megállapítható, hogy csekély számú nagyvállalat, és ugyancsak csekély számú kisvállalat működése a jellemző. Néhány évtizeddel ezelőtt még, mint a nagyipar (Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfői Papírgyár, Péti Nitrogénművek) fontos bázisainak telephelyét ismerte az ország ezt a területet. A lakosság számára nem az idegenforgalomból, vagy a szolgáltatóiparból származó jövedelem jelentette a megélhetés fő forrását, hanem ezekben a gyárakban dolgoztak. A politikai és gazdasági rendszerváltással átalakultak az eddig biztos munkahelyet jelentő nagyvállalatok, a gyárak tevékenységi- és termékkörének jelentős szűkülésével a munkahelyek száma is drasztikusan lecsökkent. Jelenleg főként mikro- kis- és középvállalatokként működnek a fennmaradt részlegek. A szektoron belül egyre kevesebb ilyen méretű vállalkozás lesz a tőkehiány miatt életképes. A vállalkozások számára segítséget jelenthet a meglévő ipari területek infrastrukturális fejlesztése, az erre épülő inkubációs központok kialakítása. Alapoznunk kell a jelentős humánerőforrásra, a képzett munkaerőre, és a vállalkozások szempontjából is fontos a fiatalok helyben tartása. A munkahelyek teremtésének és az innovatív vállalkozásfejlesztési ötletek megvalósításának gátja még a térségben a forráshiány mellett az információ-, és sokszor sajnálatos módon a vállalkozói képességek hiánya. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy hosszú ideig, mint alkalmazott dolgozott a legtöbb ember, a vállalkozás azonban más gondolkodásmódot jelent, és speciális ismeretanyagot igényel. Ezért kiemelt jelentőséggel kell kezelni a fenntartható vállalkozói szemléletmód meghonosítását, így az olyan projektek megvalósítását, ahol a sikeres vállalkozásépítés, működtetés, a marketing, a hálózat- és kapcsolatépítés alapjait elsajátíthatják. A mezőgazdaság jelentőségét sem szabad a területen szem elől téveszteni, a területek a fenntartható gazdálkodás megvalósítására alkalmasak, de a szektorban működő vállalkozások száma nem számottevő. A térségben tevékenykedő vállalkozások számának tekintetében megállapítható, hogy csekély számú nagyvállalat, és ugyancsak csekély számú kisvállalat működése a jellemző. Néhány évtizeddel ezelőtt még, mint a nagyipar (Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfői Papírgyár, Péti Nitrogénművek) fontos bázisainak telephelyét ismerte az ország ezt a területet. A lakosság számára nem az idegenforgalomból, vagy a szolgáltatóiparból származó jövedelem jelentette a megélhetés fő forrását, hanem ezekben a gyárakban dolgoztak. A politikai és gazdasági rendszerváltással átalakultak az eddig biztos munkahelyet jelentő nagyvállalatok, a gyárak tevékenységi- és termékkörének jelentős szűkülésével a munkahelyek száma is drasztikusan lecsökkent. Jelenleg főként mikro- kis- és középvállalatokként működnek a fennmaradt részlegek. A szektoron belül egyre kevesebb ilyen méretű vállalkozás lesz a tőkehiány miatt életképes. A vállalkozások számára segítséget jelenthet a meglévő ipari területek infrastrukturális fejlesztése, az erre épülő inkubációs központok kialakítása. Alapoznunk kell a jelentős humánerőforrásra, a képzett munkaerőre, és a vállalkozások szempontjából is fontos a fiatalok helyben tartása. A munkahelyek teremtésének és az innovatív vállalkozásfejlesztési ötletek megvalósításának gátja még a térségben a forráshiány mellett az információ-, és sokszor sajnálatos módon a vállalkozói képességek hiánya. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy hosszú ideig, mint alkalmazott dolgozott a legtöbb ember, a vállalkozás azonban más gondolkodásmódot jelent, és speciális ismeretanyagot igényel. Ezért kiemelt jelentőséggel kell kezelni a fenntartható vállalkozói szemléletmód meghonosítását, így az olyan projektek megvalósítását, ahol a sikeres vállalkozásépítés, működtetés, a marketing, a hálózat- és kapcsolatépítés alapjait elsajátíthatják. A mezőgazdaság jelentőségét sem szabad a területen szem elől téveszteni, a területek a fenntartható gazdálkodás megvalósítására alkalmasak, de a szektorban működő vállalkozások száma nem számottevő. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 Fejlesztésük, diverzifikációjuk, a környezetbarát technológiák megvalósítása elengedhetetlen. A vállalkozások száma szerint a gazdasági-, kereskedelmi-, szálláshely- és egyéb szolgáltatás, vendéglátás területén működik a legtöbb vállalkozás. A foglalkoztatottak száma szerint azonban a mikro-vállalkozás kategóriába sorolhatók. A turizmus területén tevékenykedő vállalkozások jelentős részét még mindig súlyosan érinti a balatoni turisztikai szezon erős szezonalítása, de a kapacitás és színvonalbővítéshez szükséges saját tőke hiánya is gátja e vállalkozások fejlődésének, fenntarthatóságának. Fejlesztésük, diverzifikációjuk, a környezetbarát technológiák megvalósítása elengedhetetlen. A vállalkozások száma szerint a gazdasági-, kereskedelmi-, szálláshely- és egyéb szolgáltatás, vendéglátás területén működik a legtöbb vállalkozás. A foglalkoztatottak száma szerint azonban a mikro-vállalkozás kategóriába sorolhatók. A turizmus területén tevékenykedő vállalkozások jelentős részét még mindig súlyosan érinti a balatoni turisztikai szezon erős szezonalítása, de a kapacitás és színvonalbővítéshez szükséges saját tőke hiánya is gátja e vállalkozások fejlődésének, fenntarthatóságának. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység19 Vallással kapcsolatos tevékenység9 Sporttal kapcsolatos tevékenység58 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység55 Oktatással kapcsolatos tevékenység31 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 3 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 18 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 33 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 20 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok3 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 18 Politikai tevékenység2 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Helyi Közösség által érintett települések életében fontos szerepet töltenek be a civil szervezetek. Tevékenységük során elsősorban az érintett településen élők igényeinek, problémáinak megoldására koncentrálnak, néhány szervezet tevékenysége azonban túlmutat a településhatárokon. A Mozgássérült Egyesület jelentős térségi feladatot lát el a közösség egész területén. Fő tevékenységük a betegségből vagy balesetből eredő súlyos sérült emberek mindennapi életbe való ismételt beilleszkedésének segítése. Rendszeresen szerveznek üdüléseket, a tagok számára lehetővé teszik a művelődési, kulturális, sport és más közösségi célú létesítmények látogatását. Tevékenységük példaértékű az esélyegyenlőség megteremtéséért vívott küzdelemben. Az EuroConsult Alapítvány célja elsősorban a civil szervezetek euroatlanti integrációjának elősegítése korszerű, menedzsment-típusú tanácsadás révén, amely főként pályázatfigyelést, pályázatok készítését és projektek menedzselését, oktatást jelent az uniós és hazai támogatási források megszerzése és hatékony felhasználása céljából. A Regio Pelso Közalapítványa átfogó programot kíván megvalósítani a térség környezeti rehabilitációjára, az életminőség javítására, modern környezetbarát technológiák, megújuló energiaforrások elterjesztésére. Segíti a környezet rehabilitációját célzó kormányzati és önkormányzati feladatokat. A Várpalotai kistérség önkormányzatainak 6 ország 6 kistérségével kialakított összefogását erősítik a gazdasági és civilközösségek, a „TEMA HUNGARIA” Egyesület 34 taggal történt megalapításával. Önkormányzataink kiemelten kezelik a civil szférával való együttműködést, lehetőségeikhez képest rendszeresen támogatják a helyi szervezetek működését és programjait. Biztosítják a szervezeteknek, hogy véleményt mondjanak a települést érintő elképzelésekről és döntésekről. Ebben az önkormányzatok által alapított, elsősorban a települések fejlesztését célul kitűző alapítványok segítik a hivatalok és a képviselő-testületek munkáját. Fontos szerep hárul az oktatási intézmények működését, és fejlesztését célul kitűző alapítványokra is, akik kiemelkedő szakmai munkával és sikeres pályázási stratégiával járulnak hozzá az oktatási intézmények fejlesztéséhez. A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Helyi Közösség által érintett települések életében fontos szerepet töltenek be a civil szervezetek. Tevékenységük során elsősorban az érintett településen élők igényeinek, problémáinak megoldására koncentrálnak, néhány szervezet tevékenysége azonban túlmutat a településhatárokon. A Mozgássérült Egyesület jelentős térségi feladatot lát el a közösség egész területén. Fő tevékenységük a betegségből vagy balesetből eredő súlyos sérült emberek mindennapi életbe való ismételt beilleszkedésének segítése. Rendszeresen szerveznek üdüléseket, a tagok számára lehetővé teszik a művelődési, kulturális, sport és más közösségi célú létesítmények látogatását. Tevékenységük példaértékű az esélyegyenlőség megteremtéséért vívott küzdelemben. Az EuroConsult Alapítvány célja elsősorban a civil szervezetek euroatlanti integrációjának elősegítése korszerű, menedzsment-típusú tanácsadás révén, amely főként pályázatfigyelést, pályázatok készítését és projektek menedzselését, oktatást jelent az uniós és hazai támogatási források megszerzése és hatékony felhasználása céljából. A Regio Pelso Közalapítványa átfogó programot kíván megvalósítani a térség környezeti rehabilitációjára, az életminőség javítására, modern környezetbarát technológiák, megújuló energiaforrások elterjesztésére. Segíti a környezet rehabilitációját célzó kormányzati és önkormányzati feladatokat. A Várpalotai kistérség önkormányzatainak 6 ország 6 kistérségével kialakított összefogását erősítik a gazdasági és civilközösségek, a „TEMA HUNGARIA” Egyesület 34 taggal történt megalapításával. Önkormányzataink kiemelten kezelik a civil szférával való együttműködést, lehetőségeikhez képest rendszeresen támogatják a helyi szervezetek működését és programjait. Biztosítják a szervezeteknek, hogy véleményt mondjanak a települést érintő elképzelésekről és döntésekről. Ebben az önkormányzatok által alapított, elsősorban a települések fejlesztését célul kitűző alapítványok segítik a hivatalok és a képviselő-testületek munkáját. Fontos szerep hárul az oktatási intézmények működését, és fejlesztését célul kitűző alapítványokra is, akik kiemelkedő szakmai munkával és sikeres pályázási stratégiával járulnak hozzá az oktatási intézmények fejlesztéséhez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 Legnagyobb számban sport- és szabadidős tevékenységet végző, a kultúrát támogató és hagyományőrző, ill. kertbarát- hegyközségi civil szervezetek működnek a településeken, de alakultak olyan szervezetek is, melyek fő profilja az érdekérvényesítés és érdekképviselet, valamint - a területünkön kiemelt fontossággal bíró tevékenység – a vállalkozások segítése, inkubátor tevékenység végzése. A szűkös anyagi lehetőségek erősen korlátozzák a meglévő projektek továbbfejlesztését és az innovatív ötletek megvalósítását. Ezért fejlesztési stratégiánk kiemelt fontossággal kezeli a civil szféra innovatív projektjeinek megvalósítását, elősegíti a szervezetek közötti együttműködések kialakulását. Legnagyobb számban sport- és szabadidős tevékenységet végző, a kultúrát támogató és hagyományőrző, ill. kertbarát- hegyközségi civil szervezetek működnek a településeken, de alakultak olyan szervezetek is, melyek fő profilja az érdekérvényesítés és érdekképviselet, valamint - a területünkön kiemelt fontossággal bíró tevékenység – a vállalkozások segítése, inkubátor tevékenység végzése. A szűkös anyagi lehetőségek erősen korlátozzák a meglévő projektek továbbfejlesztését és az innovatív ötletek megvalósítását. Ezért fejlesztési stratégiánk kiemelt fontossággal kezeli a civil szféra innovatív projektjeinek megvalósítását, elősegíti a szervezetek közötti együttműködések kialakulását. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,338 fővel nőtt, ami arányosítva 3%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,338 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 50,69251,17251,52751,97752,030 480355 45053

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 64% 21% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 1% 10% 7% 1% 6% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 8% 28% 12% 7% 21% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 Az elmúlt 5 év adatai alapján a térség lakosságszám növekedése pozitívumnak tekinthető, az országosan növekvő tendenciát mutató népességszám csökkenéshez képest. Az évről évre növekvő népesség nemcsak a születések számának emelkedésével, hanem a térségbe bevándorlók arányának gyarapodásával is magyarázható, mely visszavezethető a Közép-Dunántúli Régió, azon belül is Veszprém megye kedvező gazdasági adottságaira, valamint a Balaton idegenforgalmi jellegéből adódó szezonális munkavégzés lehetőségére. 2002-2006. közötti népességszám növekedésben állandóság figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy évről évre 1 %-kal nőtt a lakosság száma, összességében 2006-ra 1338 fővel. A lakosság, kor szerinti összetétele az országos átlagéhoz hasonlóan alakult, két területen tapasztalható eltérés. A 6-14 év közötti korosztály az országos átlagtól 3 %-kal marad el, ami számszakilag 4 853 főt jelent. A másik eltérés a 15-59 év között aktív korú lakosság megoszlásában tapasztalható, mely az országos adathoz képest 4 %-kal magasabbb, és ez a térség 33 452 lakosát adja az 52 030 főből. A 0-2 év és a 3-5 év közötti gyermekek száma meglehetősen alacsony, csupán 3 % az 59 év feletti lakosság 21 %-os megoszlásával szemben, mely bizonyítja, hogy a magyar társadalom elöregedő tendenciát mutat. A lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele az országos átlaghoz képest kisebb eltéréseket mutat. A térség lakossága 52 030 fő, melynek 27 %-a, vagyis 12 608 fő rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel, és ez az országos adattól csupán 1 %-kal tér el pozitív irányban. A középiskolai érettségi és szakmai oklevél nélküli lakosság száma 2 171 fő szemben a középiskolai érettségivel nem, de szakmai oklevéllel rendelkezők számával, ami 9 786 fő, és ez utóbbi az országos átlagot 4 %-kal haladja meg. Ezzel szemben a középiskolai érettségivel rendelkezők száma 5 543 fő, lakosságon belüli megoszlásuk 12 %, amely 5 %-kal magasabb a főiskolai vagy egyetemi végzettségűekhez képest. A fenti adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a térségben az országosnál magasabb arányban élnek középiskolai érettségivel nem, de szakmai oklevéllel rendelkezők, vagyis a szakképzettséget igénylő munkaerő magasabb arányban áll rendelkezésre a foglalkoztatók számára, mint a főiskolai vagy egyetemi oklevéllel rendelkezők. Az elmúlt 5 év adatai alapján a térség lakosságszám növekedése pozitívumnak tekinthető, az országosan növekvő tendenciát mutató népességszám csökkenéshez képest. Az évről évre növekvő népesség nemcsak a születések számának emelkedésével, hanem a térségbe bevándorlók arányának gyarapodásával is magyarázható, mely visszavezethető a Közép-Dunántúli Régió, azon belül is Veszprém megye kedvező gazdasági adottságaira, valamint a Balaton idegenforgalmi jellegéből adódó szezonális munkavégzés lehetőségére. 2002-2006. közötti népességszám növekedésben állandóság figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy évről évre 1 %-kal nőtt a lakosság száma, összességében 2006-ra 1338 fővel. A lakosság, kor szerinti összetétele az országos átlagéhoz hasonlóan alakult, két területen tapasztalható eltérés. A 6-14 év közötti korosztály az országos átlagtól 3 %-kal marad el, ami számszakilag 4 853 főt jelent. A másik eltérés a 15-59 év között aktív korú lakosság megoszlásában tapasztalható, mely az országos adathoz képest 4 %-kal magasabbb, és ez a térség 33 452 lakosát adja az 52 030 főből. A 0-2 év és a 3-5 év közötti gyermekek száma meglehetősen alacsony, csupán 3 % az 59 év feletti lakosság 21 %-os megoszlásával szemben, mely bizonyítja, hogy a magyar társadalom elöregedő tendenciát mutat. A lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele az országos átlaghoz képest kisebb eltéréseket mutat. A térség lakossága 52 030 fő, melynek 27 %-a, vagyis 12 608 fő rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel, és ez az országos adattól csupán 1 %-kal tér el pozitív irányban. A középiskolai érettségi és szakmai oklevél nélküli lakosság száma 2 171 fő szemben a középiskolai érettségivel nem, de szakmai oklevéllel rendelkezők számával, ami 9 786 fő, és ez utóbbi az országos átlagot 4 %-kal haladja meg. Ezzel szemben a középiskolai érettségivel rendelkezők száma 5 543 fő, lakosságon belüli megoszlásuk 12 %, amely 5 %-kal magasabb a főiskolai vagy egyetemi végzettségűekhez képest. A fenti adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a térségben az országosnál magasabb arányban élnek középiskolai érettségivel nem, de szakmai oklevéllel rendelkezők, vagyis a szakképzettséget igénylő munkaerő magasabb arányban áll rendelkezésre a foglalkoztatók számára, mint a főiskolai vagy egyetemi oklevéllel rendelkezők. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 Az érettségivel nem, de szakmai oklevéllel rendelkezők arány azonban alacsonyabb a csak 8 általános iskolát végzett népességgel szemben, és ez a tendencia országos szinten is tapasztalható. A jövőben szorgalmazni szükséges az alacsony, főként 8 általános iskolai végzettségű emberek továbbképzését, növelve ezzel az esélyüket a munkaerő piacon. Az érettségivel nem, de szakmai oklevéllel rendelkezők arány azonban alacsonyabb a csak 8 általános iskolát végzett népességgel szemben, és ez a tendencia országos szinten is tapasztalható. A jövőben szorgalmazni szükséges az alacsony, főként 8 általános iskolai végzettségű emberek továbbképzését, növelve ezzel az esélyüket a munkaerő piacon. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 0 1 0 22 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 5% 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪EUROVELO kerékpárút ▪Ipari park Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Felnőtt átképzési központ ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Agrárkamara Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 Közösségünk területén az infrastruktúra fejlettsége színes képet mutat. A települések megközelíthetősége közúton biztosított, de ezek a hálózati elemek jelentős fejlesztésre szorulnak. A térség délkeleti szélén halad el az M7 autópálya, ezáltal az elérhetőség kiváló, az északi területet csak alacsonyrendű utak tárják fel. A 8-as főközlekedési út gyorsforgalmi úttá való fejlesztése akadozik. A településeket összekötő, a mindennapi elérhetőséget biztosító harmad–negyedrendű állami utak, valamint a külterületi településrészeket és mezőgazdasági területeket összekötő önkormányzati utak állapota nagyon rossz. A buszjáratok közlekedése nem igazodik a megváltozott igényekhez és közlekedési szokásokhoz, alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan, és nagy környezeti terhelést generál. A vasúti hálózat nem minden települést ér el, a Lepsény-Hajmáskér szárnyvonal működése szünetel, újraindítása nem várható. A Budapest–Tapolca fővonal nem villamosított, Balatonakarattya térségében állandó problémát jelent a magasparti csúszásveszély. A vasúti kiszolgáló helyiségek állapota sok esetben rossz, a vonaton érkező turistaforgalom növekedése ilyen kiszolgálás mellett nem várható. A kerékpárút hálózat fejletlen,a balatoni sávra korlátozódik,és a meglévő hálózati elemek is elhanyagoltak. Ugyanez mondható el a turista-,gyalog-,és sétautakról is. Az ACS területén található a szentkirályszabadjai repülőtér,melynek a tervezett fejlesztése pozitív hatást gyakorolhat az egész térségre. A víz-és elektromos hálózat mindenhol kiépített, a gáz-és csatornahálózat csak néhány helyen vár fejlesztésre. Területünkön ipari park nem működik, de több település–Berhida-Peremarton,Balatonfűzfő,Pétfürdő,Papkeszi– rendelkezik jó adottságú, ipari fejlesztésekre alkalmas területekkel. E mellett számos kisebb ipari terület, mezőgazdasági telephely vár fejlesztésre. Valamennyi településen kiépült a vezetékes és mobil telefonhálózat, biztosított a szélessávú internet elérés. Teleház, vagy E-Magyarország pont majdnem minden településen van, de ettől eltekintve a közösségi internet elérés, a vállalkozások és civil szervezetek tevékenységét segítő, egyéb irodai jellegű szolgáltatási kör nem kielégítő, fejlesztésre szorul. Közösségünk területén az infrastruktúra fejlettsége színes képet mutat. A települések megközelíthetősége közúton biztosított, de ezek a hálózati elemek jelentős fejlesztésre szorulnak. A térség délkeleti szélén halad el az M7 autópálya, ezáltal az elérhetőség kiváló, az északi területet csak alacsonyrendű utak tárják fel. A 8-as főközlekedési út gyorsforgalmi úttá való fejlesztése akadozik. A településeket összekötő, a mindennapi elérhetőséget biztosító harmad–negyedrendű állami utak, valamint a külterületi településrészeket és mezőgazdasági területeket összekötő önkormányzati utak állapota nagyon rossz. A buszjáratok közlekedése nem igazodik a megváltozott igényekhez és közlekedési szokásokhoz, alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan, és nagy környezeti terhelést generál. A vasúti hálózat nem minden települést ér el, a Lepsény-Hajmáskér szárnyvonal működése szünetel, újraindítása nem várható. A Budapest–Tapolca fővonal nem villamosított, Balatonakarattya térségében állandó problémát jelent a magasparti csúszásveszély. A vasúti kiszolgáló helyiségek állapota sok esetben rossz, a vonaton érkező turistaforgalom növekedése ilyen kiszolgálás mellett nem várható. A kerékpárút hálózat fejletlen,a balatoni sávra korlátozódik,és a meglévő hálózati elemek is elhanyagoltak. Ugyanez mondható el a turista-,gyalog-,és sétautakról is. Az ACS területén található a szentkirályszabadjai repülőtér,melynek a tervezett fejlesztése pozitív hatást gyakorolhat az egész térségre. A víz-és elektromos hálózat mindenhol kiépített, a gáz-és csatornahálózat csak néhány helyen vár fejlesztésre. Területünkön ipari park nem működik, de több település–Berhida-Peremarton,Balatonfűzfő,Pétfürdő,Papkeszi– rendelkezik jó adottságú, ipari fejlesztésekre alkalmas területekkel. E mellett számos kisebb ipari terület, mezőgazdasági telephely vár fejlesztésre. Valamennyi településen kiépült a vezetékes és mobil telefonhálózat, biztosított a szélessávú internet elérés. Teleház, vagy E-Magyarország pont majdnem minden településen van, de ettől eltekintve a közösségi internet elérés, a vállalkozások és civil szervezetek tevékenységét segítő, egyéb irodai jellegű szolgáltatási kör nem kielégítő, fejlesztésre szorul. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 A települések jelentős részén sem helyi bankfiók, sem bankjegy automata nem működik, ami hátrányt jelent az itt élők és az idelátogatók kiszolgálása terén. A fejlesztés alapjai adottak, a térségben működik országos nagybank kirendeltsége és takarékszövetkezet is. Postahivatal nem minden településen működik, így a szolgáltatások elérése nehézkes lehet. A rendelkezésre álló közösségi terek a civil szervezetek, és az önkormányzatok által kezdeményezett kulturális és közéleti eseményeknek biztosítanak helyet. Technikai fejlettségük általában alacsony, állaguk felújításra szorul. Településeink tagjai az illetékes többcélú kistérségi társulásoknak, ennek is köszönhetően az alapvető szociális és egészségügyi infrastruktúrával rendelkeznek, bár ezek ellátási színvonala és technikai háttere a rendelkezésre álló szerény források miatt fejlesztésre szorul. A települések jelentős részén sem helyi bankfiók, sem bankjegy automata nem működik, ami hátrányt jelent az itt élők és az idelátogatók kiszolgálása terén. A fejlesztés alapjai adottak, a térségben működik országos nagybank kirendeltsége és takarékszövetkezet is. Postahivatal nem minden településen működik, így a szolgáltatások elérése nehézkes lehet. A rendelkezésre álló közösségi terek a civil szervezetek, és az önkormányzatok által kezdeményezett kulturális és közéleti eseményeknek biztosítanak helyet. Technikai fejlettségük általában alacsony, állaguk felújításra szorul. Településeink tagjai az illetékes többcélú kistérségi társulásoknak, ennek is köszönhetően az alapvető szociális és egészségügyi infrastruktúrával rendelkeznek, bár ezek ellátási színvonala és technikai háttere a rendelkezésre álló szerény források miatt fejlesztésre szorul. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.090.28 0.020.04 500%710% 3.312.12 1.810.68 182%311%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,520 ▪Város▪8,884 ▪Község▪1,406 ▪Város▪4,421 ▪Nagyközség▪3,609 ▪Község▪1,389 ▪Város▪6,112 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alsóörs Balatonalmádi Balatonfőkajár Balatonfűzfő Balatonkenese Balatonvilágos Berhida Munkanél- küliség (%) ▪3.78% ▪4.92% ▪5.68% ▪6.04% ▪5.45% ▪6.04% ▪9.63% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪175,251 ▪667,485 ▪423,285 ▪331,790 ▪560,337 ▪650,337 ▪1,349,689 Magas** kat. (db/fő) ▪8.856 ▪7.929 ▪0.000 ▪0.199 ▪13.318 ▪28.179 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪10.407 ▪6.179 ▪0.000 ▪2.133 ▪4.578 ▪5.420 ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪925 ▪Község▪1,433 ▪Község▪3,108 ▪Község▪805 ▪Község▪490 ▪Község▪584 ▪Község▪2,121 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Csajág Felsőörs Hajmáskér Jásd Királyszentistván Küngös Litér Munkanél- küliség (%) ▪7.59% ▪4.30% ▪5.01% ▪3.46% ▪3.31% ▪9.39% ▪5.36% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪435,232 ▪643,660 ▪515,739 ▪507,740 ▪473,702 ▪485,829 ▪573,047 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.161 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.212 ▪0.013 ▪1.734 ▪0.231 ▪0.002 ▪0.049

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,190 ▪Község▪2,306 ▪Község▪1,658 ▪Nagyközség▪4,953 ▪Község▪422 ▪Község▪2,117 ▪Község▪909 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ősi Öskü Papkeszi Pétfürdő Sóly Szentkirályszabadja Tés Munkanél- küliség (%) ▪5.16% ▪4.45% ▪5.79% ▪4.63% ▪4.20% ▪8.20% ▪6.56% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪515,126 ▪557,659 ▪438,788 ▪691,072 ▪618,563 ▪589,553 ▪522,928 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.895 ▪0.000 ▪0.003 ▪0.071 ▪0.000 ▪0.470

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪668 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Vilonya Munkanél- küliség (%) ▪2.72% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪586,793 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 1/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Alsóörs ▪„A legfontosabb probléma a településen a munkahelyek hiánya. A művelődési ház, közösségi tér több, mint 40 éve épült, felújításra szorul. Település központjában a megvásárolt / korábban részarányban kiosztott/ területen szabadidőpark hiánya.” ▪Balatonalmádi ▪„Nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerő hiánya, szezonális foglalkoztatottság, munkahelyek hiánya, a helyben megtermelt termékek értékesítési feltételeinek hiánya, a helyi népművészeti, néprajzi, kulturális értékek, bemutatási lehetőségek hiánya, közterületek állapota.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyek, vállalkozások teremtése a településen. Turizmus fejlesztése a meglévő objektumokra alapozva (strand, kemping, amfiteátrum) Sportlétesítmények, sportpályák és szálláshelyek igénybevételével sportközpont létrehozása.” ▪„Munkahelyteremtő és szezonhosszabbító beruházások, infrastruktúra- fejlesztés, városkép javítása.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 2/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatonfőkajár ▪„A vállalkozói szektor tőkehiánya, a megfelelő szolgáltatások, a turizmus fejletlensége miatt kevés a helyi termék és munkahely, melynek következtében gyenge a népességmegtartó erő, a fiatalok elvándorolnak, a születések száma alacsony.” ▪Balatonfűzfő ▪„A településrészek fejlettségi szintje közti különbség, turisztikai lehetőségek kiaknázatlansága, társadalmi kohézió hiánya, munkahelyek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A vállalkozások, a munkahelyteremtés támogatásával, az idegenforgalom és a szolgáltatások fejlesztésével, helyi termékek és kézműipari termékek előállításának támogatásával, a falukép javításával növelni a település megtartó és vonzerejét.” ▪„Turizmusfejlesztés, iparfejlesztés, kistérségi együttműködés fejlesztése, munkahelyteremtés.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 3/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatonkenes e ▪„Munkanélküliség, munkahelyek hiánya, aluliskolázottság, kevés teljes éves foglalkoztató van. Infrastruktúra minden területen fejlesztésre szorul. Nincs megfelelő információáramlás, összefogás a társadalmi szereplők között. Nincs egységes marketing, nincs megfelelő közösségi tér. környezet- és egészségtudatos gondolkodás hiánya. Rövid a turisztikai szezon.” ▪Balatonvilágo s ▪„Munkahelyek, vállakozások hiánya. A szabadon megközelíthető Balaton part hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Balaton vonzóvá tétele, szezontól időtől független turisztikai kínálat. Közösségi terek fejlesztése, társadalmi szereplők összefogásának megteremtése. Egyedi, helyi termékek egységes, közös marketingje. Innovatív célokat megvalósító vállalkozások támogatása: turisztikai-, környezet- és egészségtudatos termékek, szolgáltatások. hagyományos szakmák felelevenítése, oktatása.” ▪„Munkahelyteremtés, vállalkozások létrehozása.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 4/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Berhida ▪„Települési megítélés; környezeti terhelés növekedése; képzettségi problémák, munkahelyek hiánya, országos energiakoncepció hiánya, a pályázatok bonyolultsága miatt kevesen értenek megírásukhoz.” ▪Csajág ▪„Munkanélküliség, munkahelyek, vállalkozások hiánya, a lakosság életkörülményai romlanak, az életszínvonal csökken. Közösségi élet színtereinek helytadó épületek rossz állapota. településkép javítása nehézkes. A turizmus lehetőségeinek kiaknázatlansága.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A régió erőközpontjainak közelsége, iparterületek rehabilitációja, vállalkozások, új munkahelyek teremtése; környezetbarát fejlesztések, szakképzési háttér megteremtése, munkahelyteremtési, vállalkozásfejlesztési program; LEADER program, nemzetközi kapcsolatok” ▪„10 hektáros önkormányzati terület értékesítése beruházóknak munkahelyteremtés céljából. ▪A falusi turizmus kiépítése kihasználva a Balaton közelségét.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 5/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Felsőörs ▪„Munkahelyek hiánya. Nincs olyan méretű közösségi tér, amiben nagy létszámú rendezvényt lehetne lebonyolítani. (nincs művelődési ház, tornaterem)” ▪Hajmáskér ▪„Munkanélküliség, munkahelyek hiánya, a volt katonai tábor integrálása a településhez, mint településrész. funcióval megtöltése,(gazdasági, örökségvédelmi, környezetvédelmi, településrendezési szempontok alapján.)” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A turizmus fejlesztése, kihasználva a Balaton közelségét és a település természeti környezetében rejlő lehetőségeket. Munkahelyteremtés.” ▪„Turizmus fejlesztése a környező településekkel közösen kialakítandó turista útvonallal. Munkahelyteremtés.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 6/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jásd ▪„Közösségi színtér, munkahelyek, vállalkozások hiánya.” ▪Királyszentistv án ▪„Munkahelyek hiánya, Csapadékvíz elnevezése, védőnői szolgálat számára új helyiség biztosítása, közlekedés terén a nehézgépjárművek nagyszámú áthaladó forgalma, gyalogutak, kerékpárutak hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus, kihasználva a Bakony szépségét, természeti adottságokat, látnivalókat, a közeli sok turistaút jelenlétét. Munkahelyteremtés a turizmus által: szálláslehetőségek, programok kialakítása.” ▪„Hulladéklerakó kivitelezési munkáinak elindulása, hulladéklerakó üzemkezdete. Munkahelyteremtés.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 7/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Küngös ▪„A KKV-k hiányából adódóan kevés a helybenfoglalkoztatás, a munkahely, nem megfelelő a közlekedés, öregedik a lakosság, nehéz a fiatalok helybentartás. A megfelelő pályázatokhoz az önrész előteremtése lehetetlen a mértéke miatt. A túlnyomórészt agrárátermékek nem kerülnek helyben feldolgozásra.” ▪Litér ▪„A ki nem épített, vagy létező, de nem megfelelő kapacitású, illetve karbantartottságú árkok, csatornák miatt a község több területén jelentkező csapadékvíz-elvezetési problémák. ▪A 72-es számú út forgalomcsillapítása, nincs önkormányzati tulajdonú építési telek, iskolaépület állaga, kevés víz, a 3.számú kút megépítése szükséges. Munkahelyek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A közösségben rejlő tartalékok. A megtartott rendezvények színvonala kitűnő, a falusi turizmus fejlesztésének feltételeit meg lehet teremteni, jók az adottságok. Erős a civil élet. Új munkahelyeket szeretnénk létrehozni.” ▪„Litér meglévő kulturális és települési értékeire alapozott turisztikai településfejlesztés, és munkahelyek teremtése. A község turisztikai potenciáljának erősítése. Vallásturizmus, Litér vértanúja Bódi Mária Magdolna. Mikrotérségi oktatási és nevelési központ kiépítése (Litér-Királyszentistván-Papkeszi- Sóly-Vilonya)”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 8/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ősi ▪„Forráshiány, melyhez a japán hitel visszafizetési kötelezettség teljesítése is hozzájárul, valamint az, hogy magas iparűzési adó bevételt biztosító vállalkozások a településen nincsenek.” ▪Öskü ▪„A legtöbb kérdésre " igen fejlesztésre szorul" válasz született, azaz: alacsony színvonalú Öskün a gazdasági-, mezőgazdasági-, szolgáltatási-, közszolgáltatási-, hálózatszervezési helyzet, ezekkel összefüggésben rossz a fenntarthatósági-, vonzerő-, esélyegyenlőségi- életminőségi helyzet. A fejlesztéseket a tőkehiány gátolja.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Civil szervezetek összefogása, ipari létesítmények a közeli városokban, jó közlekedés kiépített infrastruktúra, két megyeszékhely 30 km-en belüli távolsága, közösségi programok bővítése, továbbfejlesztése. Munkahelyteremtés a településen.” ▪„A legtöbb kérdésre " igen fejlesztésre szorul" válasz született, azaz : bár alacsony színvonalú Öskün a gazdasági-, mezőgazdasági-, szolgáltatási-, közszolgáltatási-, hálózatszervezési helyzet, de vannak meglévő adottságaink, tapasztalat, vállalkozási kedv és összefogás, így a fejlesztéseket a tőkebevonással meg tudjuk valósítani, és új munkahelyeket tudunk teremteni.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 9/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Papkeszi ▪„Helyben kevés a munkalehetőség. A mezőgazdasági termelés csökkenése. Az általásnos iskola működésének ellehetetlenedése. Idősödő lakosság miatt szociális problémák.” ▪Pétfürdő ▪„A településen működő vegyipari üzemek munkaerő igénye az elmúlt 15 évben drasztikuan csökkent. A kvalifikált szakember gárdát a település biztosította, de a leépítésekkel a helyi szakemberek letelepítése megszűnt. Az elvándorlás megindult.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kerékpárút kiépítése. A Colorkémia ipartelepre új vállalkozások betelepítése. Kirándulóhely kiépítése kalapos-vartető - Séd völgye - Sári puszta.” ▪„A "vegyipari település" skatulyából való kitörés a már beindult, szintén ipari jellegű kisvállalkozok által. A gazdaság, munkahelyteremtés mellett jobban kell kihasználni a meglévő sport és kulturális adottságokat, lehetőségeket.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 10/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sóly ▪„Az épített örökségek,a természeti adottságok, a falukép lepusztultsága. Turisztikai vállalkozások hiánya.” ▪Szentkirálysz abadja ▪„Intézmények fenntartása, épületkarbantartás, település üzemeltetése, munkahelyek hiánya a településen.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az épített örökségek, a természeti adottságok, a táj,a falukép rehebilitációja,a turisztikai termékekek, vonzerő és marketing megteremtése mellett munkahelyteremtés. A szomszédos településekkel való összefogás.” ▪„A lakóterületek bővítése, munkahelyteremtés, turisztikai vonzerő kialakítása. Balaton és Veszprém közelsége, országos közlekedés fejlesztési lehetősége (repülőtér, M8), vonzó táji adottságok, történelmi emlékek mind hozzájárulhatnak a település turisztikai- és gazdasági vonzerejének kialakulásához.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 11/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tés ▪„A megüresedett iskola épületének megfelelő hasznosítása, Az iskola és a helyi munkalehetőség hiánya miatt a lakosság elöregedése. Az elektromos ellátás színvonala.” ▪Vilonya ▪„Vállalkozások hiánya a településen. Munkalehetőségek hiánya a településen. Szolgáltatások kényszerű megszűntetése, iskola, óvoda, vasút elvándorlása. Leépült infrastruktúra, tőkehiány. Az önkormányzat működését csak a normatív támogatásból lehet biztosítani, mert saját bevétele minimális, így az infrastuktúra fejlesztése, illetve szinten tartása nem biztosítható.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Viszonylag jól kiépített infrastruktúra, remek levegő, vonzó természeti környezet. Egyre inkább növekszik a falusi turizmus iránti igény. Az iskola épületét alkalmassá kell tenni erdei iskola üzemeltetésére és teleház működtetésére. Munkahelyek teremtésével több fiatalt tudnánk a községbe csalogatni.” ▪„Turizmus fejelesztése, vállalkozások, munkahelyek számának növelése. A turizmusra épülő vállalkozások számának növekedése által növelhető az önkormányzat saját bevétele.”

56 55 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

57 56 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 22 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi vállalkozások fejlesztése” ▪„Társadalmi tőke erősítése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Fenntartható agrárgazdaság fejlesztése” ▪„Gazdasági környezet fejlesztése” 56 7 db 3 db 4 db 3 db 1 db 1,076,548 762,439 702,388 646,818 150,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db 1 db 100,000 60,000

58 57 ▪Kulturális turizmus fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 A legtöbb forrás – 702,388 EUR – a(z) Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Turisztikai szálláshelyek fejlesztése ▪Agroturisztikai bemutatóhelyek ▪Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése ▪Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése ▪Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése ▪Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 356,384 300,164 260,000 160,000 0 0 0

59 58 ▪Épített örökségek védelme, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/7 A legtöbb forrás – 702,388 EUR – a(z) Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Természeti örökségek megőrzése ▪Leromlott, a településképet befolyásoló zöld felületek fejlesztése, rechabilitálása Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 543,567 24,000 194,872

60 59 ▪Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/7 A legtöbb forrás – 702,388 EUR – a(z) Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi média fejlesztése ▪Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése ▪Alapszolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 702,388 0 0 0

61 60 ▪Működő mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/7 A legtöbb forrás – 702,388 EUR – a(z) Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi kézműves termékek előállításának és értékesítésének támogatása ▪Fenntartható mikrovállalkozások létrehozása Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 646,818 0 0

62 61 ▪Fenntartható együttműködési formák támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/7 A legtöbb forrás – 702,388 EUR – a(z) Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 150,000

63 62 ▪Helyi feldolgozású termékek értékesítésének növelése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/7 A legtöbb forrás – 702,388 EUR – a(z) Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi agrártermékek minőségének javítása és standardizálása ▪Agrártermékek helyi szintű termesztésének, és az állattartás körülményeinek korszerűsítése Fő fejlesztési prioritás: Fenntartható agrárgazdaság fejlesztése Allokált forrás (EUR) 70,000 30,000 0

64 63 ▪Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/7 A legtöbb forrás – 702,388 EUR – a(z) Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 60,000

65 64 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

66 65 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 3% 10% 21% 7% 6% 23% 9% 0% 16% 4% 46% 14% 6% 8% 3% 0% 9% 1% 0% 40% 20% 10% 0% 20% 5% 20% 5% 0% 20% 5% 0% 30% 0% 10% 20% 0% 20% 0%

67 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„Olyan projektek támogatása, amelyek a már működő szálláshelyek bővítésével, korszerűsítésével, akadálymentesítésével, szolgáltatásainak fejlesztésével növelik a valódi falusi turizmus színvonalát. A tervezett projekt támogatási igénye nem haladja meg a 23.000 EUR nagyságrendet, valós igényekre épülő fejlesztést fogalmaz meg.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Falusi turizmus fellendülése, adóbevételek növekedése.”

68 2 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„Olyanszélesen, maximum 73.000 EUR támogatási igényű, agroturisztikai (gépeket, falusi életet, tevékenységeket, agráráágazatokat, kézművesmesterségeket bemutaó) bemutatóhelyek kialakítása amelyek új színfoltot, ezzel új szolgáltatást hoznak a település kínálatába, vagy a meglévő szolgáltatásokat magasabb színvonalra emelik.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Olyan agroturisztikai bemutató helyekkel bővül a HACS területe, amelyek új színfoltjai a turisztikai kínálatnak, kiváló kiegészítő programkínálatot jelentenek az ide érkező turisták számára.”

69 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Fenntartható, innovatív vállalkozói fejlesztési elképzelések támogatása működő és most alakuló mikrovállalkozások esetén.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Új munkahelyek teremtődnek, növekszik a szolgáltatások minősége és színvonala, a vállalkozások fenntarthatóvá válnak, növekednek a helyi szintű adóbevételek.1”

70 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 4 ▪„Az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, és szolgáltatásainak fejlesztése.” ▪„Ifjúsági turizmus fellendülése, minőségének javulása, helyi szintű bevételek növekedése.” 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

71 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A kiemelkedő, és ellenőrzött színvonalú szolgáltatások kiajánlása és megvalósítása érdekében fontos lenne az ilyen típusú szolgáltató helyek hálózattá való alakítása, információs adatbázis biztosítása, és a közös védjegy alatt való működtetése. Adatbázis kialakítása, működtetése, szolgáltatók felkeresése, a program kiajánlása a rendszer monitoringjának működtetése, közös marketingstratégia kialakítása lehet a megoldása ennek a problémának.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A HACS területén egy egységes, magas színvonalú, egyedi arculatra épülő, a fenntartható turizmust segítő projekt megvalósulása. A vállalkozások fenntarthatóságának biztosítása, bevételteremtés vállalkozói és helyi szinten. A HACS szakmai szerepének megerősítése, a minőségbiztosítási, hálózat- és védjegyműködtetési rendszerkhez a szakmai háttér biztosítása.”

72 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 6 ▪„Hálózat létrehozásának támogatása, a tudás megosztásának, a minőség standardizálásának, tradicionális receptek felkutatásának, illetve egységes marketingstratégia, és védjegy kidolgozásának céljából, helyi elárusító csatornák működtetése, kisléptékű beruházások az előzőekhez kapcsolódóan.” ▪„Sikeresebb piaci részvétel, növekvő ismertség és értékesítésből származó bevétel, ami a vállalkozások fenntarthatóságát, és a helyi adóbevételek növekedését is biztosítja.” 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

73 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Olyan nyitott pince hálózat kialakítása, amelynek tagjai kapcsolódnak a HACS által kidolgozott és irányított védjegyrendszerhez, olyan fejlesztések, beruházások megvalósítása, melyek a védjegy és hálózati kritériumok elérése érdekében valósulnak meg. A védjegyrendszerhez való kapcsolódás növelheti a pincék ismertségét, turisztikai célponttá vállhatnak, biztosíthatóvá válik a fenntarthatóság.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A növekvő értékesítéssel növekszik a termelők bevétele, ami a jövőbeni minőségi fejlesztéseket lehetővé teszi, és ezzel együtt a települések adóbevétele is növekedni fog.” Szektor

74 ▪„Egyéb tevékenység” 8 ▪„Turisták számára a helyi hagyományok bemutatását szolgáló bemutatóterek, és árusító helyek kialakításának eszközökkel való felszerelésének támogatása a helyi közösség településeinek területén. A védjegyrendszerhez kapcsolódva olyan szervezetek számára, akik megfelelnek a kiadolgozott egységes minősítési rendszernek, ahhoz kapcsolódnak és abban aktívan részt vesznek.” ▪„A helyi kézműves hagyományok elterjesztése és megismertetése, a kulturális turizmus színesítése, minőségi javítása. Egységes arculat alatt, beazonosítható módon növelik mind a kézművesség, mind pedig a helyi turisztikai kínálat színvonalát és jelentőségét.” 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

75 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A helyi közösség minden települése és szervezete által igénybevehető mobil rendezvényhelyszínek és rendezvény lebonyolításához szükséges eszközök beszerzése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szezon meghosszabbítása, a turisztikai szezon kitolódása, látogatói kedv növekedése, bevételek növekedése.”

76 ▪„Egyéb szolgáltatás” 10 ▪„A versenyképes vállalkozói ötletek megvalósulását elősegítő, vezetési, marketing, és adminisztratív ismeretek átadását célzó szaktanácsadások (pl.: pénzügyi, jogi, kommunikációs, pályázatírás) igénybevételének támogatása, mentori program működtetése a települések vállalkozóinak, civil szervezeteinek. Olyan a HVS megvalósításához kötődő fejlesztőközpontok létrehozása, amely a projektek megvalósításához, a kialakuló hálózatok számára infrastrukturális háttérként működik, képző és tanácsadó központ. Olyan képzéseket valósít meg, melyeksegítséget nyújtanak a településeken felmerülő igények, problémák megoldására. A szolgáltatás alapvetően nem helyi, hanem legalább mikrotérségi szinten szolgáltat. Segíti és képzi az ÚMVP keretében nyertes ügyfeleket.” ▪„Egy többfunkciós szolgáltatóközpont létrejötte, a mikro- és KKV szektor életképességének növelése, sikeresebb vállalkozói magatartás kialakulása, a piaci pozíciók megerősítése, a civil szféra számára a fenntarthatóságot biztosító információk és szolgáltatások biztosítása. A térség és az itt élők és dolgozók számára hasznos képzések megvalósítása, az ÚMVP sikeres megvalósulásához segítség.” 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

77 76 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Az épületek védelmét, felújítását, fejlesztését célzó beruházások támogatása települések körében.” Megoldási javaslat ▪„Egységes, szép településkép kialakítása, a kulturális értékeket szolgáló örökségek megőrzése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„LEADER Kultúrparkok és központok kialakítása, melyek egységes arculattal bírnak, minden korosztály számára biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését, és eközben képesség és tudásfejlesztő, információszolgáltató képességgel is bírnak. Színhelyei a közösségi programoknak, turisztikai vonzerőt jelentenek, így hozzájárulnak a település és a térség megismertetéséhez. Élhetőbbé teszik a térséget az itt élők, és vonzóbbá az idelátogatók számára. A LEADER kultúrparkokkal és központokkal szemben támasztott elvárásokat a HACS munkaszervezete által kiadott megbízás alapján elkészített tanulmány tartalmazza, melyben mind a tartalmi, mind az arculati elemek meghatározásra kerülnek.” Megoldási javaslat ▪„Olyan a kulturális és oktatási célú közösségi terek kerülnek kialakításra, amely növeli az itt élők konfortérzetét, vonzó turisztikai attrakció és egyedülálló Leader szellemiségű kezdeményezés” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Olyan maximum 22.000 EUR támogatási igényű projektek támogatása, amelyek települések környezetét és megjelenését javító zöldfelületek kialakítására, a meglévők fejlesztésére irányulnak.” Megoldási javaslat ▪„Egységes, gondozott településkép kialakítása, igényes a lakók és ide látogatók közérzetét javító zöldfelületek megjelenése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A védelem alatt álló épületek felújítását, fejlesztését célzó beruházások támogatása a települések körében.” Megoldási javaslat ▪„Egységes, szép településkép kialakítása, a kulturális értékeket szolgáló örökségek megőrzése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Olyan maximum 12.000 EUR támogatási igényű projektek támogatása, amelyek a természeti örökségekhez kapcsolódó tanösvények kialakítására, a létezők felújítására, fejlesztésére, kiadványok készítésére, a természeti értékekről, és a környezetvédelem fontosságáról szóló táblák kihelyezésére irányulnak.” Megoldási javaslat ▪„A természeti örökségek fennmaradása, a természeti értékek tisztelete, a fenntartható turisztikai jelleg biztosítása.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Természeti adottságok”

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Az épületek felújítása, akadálymentesítése, tornateremmel való ellátása.” Megoldási javaslat ▪„Egészséges ifjúság, az alapszolgáltatások egyenlő eséllyel való hozzáférésének elősegítése a kistelepüléseken.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézményekhez kapcsolódó, a szabadidősport fejlesztését elősegítő sportpályák fejlesztése, eszközök beszerzése, kiszolgáló infrastruktúra kiépítése. Új tematikus szabadisősport pályák kiépítése.” Megoldási javaslat ▪„Új, magas színvonalú közösségi tér megteremtése, az egészséges életmódra való nevelés megalapozása.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Az igényeknek megfelelő közösségi, nem menetrendszerű buszjáratok indításának támogatása a közösség települései között” Megoldási javaslat ▪„Jobb közlekedési lehetőség biztosításával a helyi szolgáltatások igénybevétele kerülhet előtérbe a közösség településein.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A települések közútjainak felújítása, újak építése, járdák és parkolók kialakítása, felújítása és akadálymentesítése, gyalogátkelők biztonságossá tétele, csapadékvíz- elvezetők, árkok építése, zöldfelületek kialakítása, kerékpárutak építése, és felújítása.” Megoldási javaslat ▪„Az utak felújításának és építésének eredményeként könnyebben, és gyorsabban elérhetővé válnak a települési szolgáltatások, ezáltal nő a közösség településeinek népesség- megtartó ereje, javul a településkép, nő a komfortérzet, és csökken a balesetveszély.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közmű ellátottság” Fejlesztési téma

87 86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Faluházak, kultúrházak, művelődési házak fejlesztésének támogatása, a lakosság magasabb szintű kulturális, szabadidős igényeinek kielégítése céljából. Kiemelt cél az integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítása.” Megoldási javaslat ▪„Közösségi élet fellendülése, magasabb szintű kulturális tevékenység megvalósulása.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

88 87 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/42 Kód: KD-14-GF-4-01 Sorszám: 90 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség minden településén jelentősek a helyi hagyományok (pl.: népszokások, helyi ünnepek, közösség- építő rendezvények, tematikus programok) őrzése, fellelhető némi erre épülő turizmus (pl.: Balatoni kapunyitó, "Bakonyi bokréta" népzenei találkozó, stb.). A civil szféra aktív a kulturális és ismeretterjesztő rendezvények szervezése terén. Helyzet/ adottság ▪A helyi jellegzetességű hagyományok megtekintésére lenne kereslet más területekről (pl.: országhatáron belülről és kívülről is), de szervezettség hiányában a látogatások esetlegesek. Az ismeretterjesztő programok pedig erősítik a helyi identitástudatot és tudásbázist. Probléma/ lehetőség ▪A helyi hagyományok bemutatására épülő rendezvények, fesztiválok, ünnepek, versenyek megszervezésének támogatása, a helyi közösség településeinek területén. Megoldási javaslat ▪Kulturális turizmus élénkülése, a térség, és a rendezvények országos ismertségének erősítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4800 EUR▪Önkormányzatok80% 150000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága150000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma70 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/42 Kód: KD-14-GF-4-01 Sorszám: 90 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/42 Kód: KD-14-GF-1-05 Sorszám: 95 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A helyi közösség településeinek turisztikai lehetőségeit erősen befolyásolja a szezonalitás, illetve az olyan rendezvényhelyszínek hiánya, amelyek lehetővé tennék a kedvezőtlen időjárási viszonyok között is a programok lebonyolítását. Helyzet/ adottság ▪Hiányoznak a közösségi szinten használható mobil rendezvényhelyszínek. Probléma/ lehetőség ▪A helyi közösség minden települése és szervezete által igénybevehető mobil rendezvényhelyszínek és rendezvény lebonyolításához szükséges eszközök beszerzése. Megoldási javaslat ▪Szezon meghosszabbítása, a turisztikai szezon kitolódása, látogatói kedv növekedése, bevételek növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret53000 EUR▪Önkormányzatok100% 135000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága135000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/42 Kód: KD-14-GF-1-05 Sorszám: 95 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/42 Kód: KD-14-GF-1-06 Sorszám: 96 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A helyi közösség településein jelentős a helyi hagyományok (pl.: kézművesség) őrzése. Helyzet/ adottság ▪A helyi kézműves termékek megtekintésére, megvásárlására lenne kereslet az ide érkező turisták körében, de a bemutatására és értékesítésre nincs kialakított infrastruktúra. Probléma/ lehetőség ▪Turisták számára a helyi hagyományok bemutatását szolgáló bemutatóterek, és árusító helyek kialakításának eszközökkel való felszerelésének támogatása a helyi közösség településeinek területén. A védjegyrendszerhez kapcsolódva olyan szervezetek számára, akik megfelelnek a kiadolgozott egységes minősítési rendszernek, ahhoz kapcsolódnak és abban aktívan részt vesznek. Megoldási javaslat ▪A helyi kézműves hagyományok elterjesztése és megismertetése, a kulturális turizmus színesítése, minőségi javítása. Egységes arculat alatt, beazonosítható módon növelik mind a kézművesség, mind pedig a helyi turisztikai kínálat színvonalát és jelentőségét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪védjegyrendszerbe való regisztrálás díja, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret14000 EUR▪Önkormányzatok0% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/42 Kód: KD-14-GF-1-06 Sorszám: 96 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/42 Kód: KD-14-SzF-3-01 Sorszám: 3681 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Küngösön jelentős a helyi hagyományok őrzése, ápolása, mint a citerazene és a nápi színjázszás. Fontosnak tartják ezek továbbadását és az ismeretek kibővítését. Helyzet/ adottság ▪Forráshiány miatt a rendszeres képzések megszervezése és lebonyolítása nem megoldott. Nem tudnak megfelelő új és tradicionális eszközöket beszerezni, melyekkle a képzés, oktatás, majd a fellépések előadások lebonyolíthatók lennének Probléma/ lehetőség ▪A helyi hagyományok bemutatására épülő évente ismétlődő képzések megszervezésének támogatása Küngösön 2009 - 2012. Citerazene és népi színjátszás oktatása. Az oktatáshoz és fellépéshez szükséges eszközök, kellékek beszrzése. Megoldási javaslat ▪Helyi identitás erősödése, kulturális vonzerő növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪étkezés (10%), Eszközbeszerzés (50%), Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR▪Önkormányzatok100% 11764 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága11764 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/42 Kód: KD-14-SzF-3-01 Sorszám: 3681 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Küngös ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/42 Kód: KD-14-GF-1-07 Sorszám: 7184 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Küngösön fontos a helyi hagyományok őrzésa, ápolása. A helybeliek identitástudatát erősít ha múltjukat bemutatva a jelenkor számára is érthetővé és bemutathatóvá teszik, milyen gyökerekkel rendelkezik a település. Helyzet/ adottság ▪Nincs olyan épület, létesítmény Küngösön, amely bemutatótérként szolgálhatna ehhez a projekthez. Probléma/ lehetőség ▪A tipikus falusi életet és a mezőgazdasági hagyományokat bemutató lakóház kialakítása és működtetése.A 3y-as tengely projektjéhez kapcsolódva 2011-től a létesítmény felszerelése és megnyitása a nagyközönség előtt. Megoldási javaslat ▪A helyi identitástudat erősödés, újabb turisztikai vonzerő kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a Küngösre látogatók egysre színesebb kínálattal találkozhassanak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret9623 EUR▪Önkormányzatok100% 9620 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága9620 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret9623 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/42 Kód: KD-14-GF-1-07 Sorszám: 7184 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Küngös ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/42 Kód: KD-14-GF-A-05 Sorszám: 85 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai szálláshelyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A helyi közösség területén több olyan objektum található (megszüntetett iskolák, kollégiumok, egyházi épületek, stb.), amelyek alkalmasak minőségi ifjúsági szálláshelyek kialakítására. Helyzet/ adottság ▪Anyagi források hiányában ezek fejlesztése elmaradt, háttérbe szorult, így az épületek, területek jelenlegi állapotukban alkalmatlanok ezen funkció ellátására. Probléma/ lehetőség ▪Az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, és szolgáltatásainak fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Ifjúsági turizmus fellendülése, minőségének javulása, helyi szintű bevételek növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret113000 EUR▪Önkormányzatok100% 300000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága226000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret25000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/42 Kód: KD-14-GF-A-05 Sorszám: 85 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/42 Kód: KD-14-GF-A-04 Sorszám: 84 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai szálláshelyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A helyi közösség településeinek adottságai (Bakony és Balaton közelsége) lehetővé tennék a falusi turizmus fejlesztését. Helyzet/ adottság ▪A jelenlegi turisztikai igények mellett, falusi turizmus csak megfelelő minőségű és mennyiségű magánszálláshely rendelkezésre állása esetén fejleszthető, azonban nincsenek megfelelő minőségű falusi magánszálláshelyek a térségben. Probléma/ lehetőség ▪Olyan projektek támogatása, amelyek a már működő szálláshelyek bővítésével, korszerűsítésével, akadálymentesítésével, szolgáltatásainak fejlesztésével növelik a valódi falusi turizmus színvonalát. A tervezett projekt támogatási igénye nem haladja meg a 23.000 EUR nagyságrendet, valós igényekre épülő fejlesztést fogalmaz meg. Megoldási javaslat ▪Falusi turizmus fellendülése, adóbevételek növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret23000 EUR▪Önkormányzatok60% 80000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága39164 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/42 Kód: KD-14-GF-A-04 Sorszám: 84 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/42 Kód: KD-14-GF-A-06 Sorszám: 86 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai szálláshelyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Küngösön található olyan objektum, amely alkalmas minőségi ifjúsági szálláshely kialakítására. Helyzet/ adottság ▪Anyagi források hiányában ez az épület jelenlegi állapotában alkalmatlan ezen funkció ellátására. Probléma/ lehetőség ▪Az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, korszerűsítése, akadálymentesítése, és szolgáltatásainak fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Ifjúsági turizmus fellendülése, minőségének javulása, helyi szintű bevételek növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret53750 EUR▪Önkormányzatok0% 53750 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága35000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/42 Kód: KD-14-GF-A-06 Sorszám: 86 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Küngös ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/42 Kód: KD-14-GF-A-02 Sorszám: 7281 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Agroturisztikai bemutatóhelyek Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A közösség területén több olyan fejlesztési szándék is megfogalmazódott, melyek az agroturisztiki kínálat bővítésére vonatkoznak, és ezek a tervek illeszkednek a terület lehetőségeihez Helyzet/ adottság ▪Forráshiány miatt ezek a fejlesztések eddig háttérbe szorultak, vagy elmaradtak. Probléma/ lehetőség ▪Olyanszélesen, maximum 73.000 EUR támogatási igényű, agroturisztikai (gépeket, falusi életet, tevékenységeket, agráráágazatokat, kézművesmesterségeket bemutaó) bemutatóhelyek kialakítása amelyek új színfoltot, ezzel új szolgáltatást hoznak a település kínálatába, vagy a meglévő szolgáltatásokat magasabb színvonalra emelik. Megoldási javaslat ▪Olyan agroturisztikai bemutató helyekkel bővül a HACS területe, amelyek új színfoltjai a turisztikai kínálatnak, kiváló kiegészítő programkínálatot jelentenek az ide érkező turisták számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret73000 EUR▪Önkormányzatok100% 500000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága260000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/42 Kód: KD-14-GF-A-02 Sorszám: 7281 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/42 Kód: KD-14-GF-1-03 Sorszám: 3660 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A HACS területén olyan települések találhatók, amelyekeket főként a szocialista nagyiparra visszavezethető múltjuk miatt szoros kapcsolat fűzi össze. Az iparterületek felbomlsát követően azonban saját új utakat, megoldásokat kerestek a települések. A stratégiában is megfogalmazott módon azonban: a fejlődés és fejlesztés ereje a közösségi együttműködésben rejlik, így olyan közös fejlesztési pontok kijelölése történt meg - nyitott pincék hálózata, kerékpárosbarát szolgáltatóhelyek kialakítása, nyitott kézműves műhelyek hálózata - mely egyedivé és vonzóvá teheti ezt a térséget. Helyzet/ adottság ▪Hiányzik az a rendszer és hálózat, illetve az egységes színvonal kritériumainak a meghatározása, amely alapja az ilyan rendszerek kialakításának a hálózatok működtetésének. Probléma/ lehetőség ▪A kiemelkedő, és ellenőrzött színvonalú szolgáltatások kiajánlása és megvalósítása érdekében fontos lenne az ilyen típusú szolgáltató helyek hálózattá való alakítása, információs adatbázis biztosítása, és a közös védjegy alatt való működtetése. Adatbázis kialakítása, működtetése, szolgáltatók felkeresése, a program kiajánlása a rendszer monitoringjának működtetése, közös marketingstratégia kialakítása lehet a megoldása ennek a problémának. Megoldási javaslat ▪A HACS területén egy egységes, magas színvonalú, egyedi arculatra épülő, a fenntartható turizmust segítő projekt megvalósulása. A vállalkozások fenntarthatóságának biztosítása, bevételteremtés vállalkozói és helyi szinten. A HACS szakmai szerepének megerősítése, a minőségbiztosítási, hálózat- és védjegyműködtetési rendszerkhez a szakmai háttér biztosítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok0% 80000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret80000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/42 Kód: KD-14-GF-1-03 Sorszám: 3660 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Berhida ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪védjegy: a HACS munkaszervezete által elkészítetett tanulmányban megfogalmazott egységes arculati és minőségbiztosítási rendszer, amelybe való kapcsolódás feltétele a Leader projektekben való részvételnek. A védjegygazda és működtető maga a HACS és a munkaszervezete.

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/42 Kód: KD-14-GF-1-04 Sorszám: 7161 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A közösség településeinek jelentős része, (pl.: a Balaton parti települések) megközelíthető kerékpárúton. A más kistérségekben található településeink is elérhetők kerékpározásra alkalmas utakon, illetve a stratégia keretében megvalósításra kerülnek olyan projektek, melyek keretében kerékpározásra alkalmas turista útvonalak kerülnek kialakításra, felújításra. Helyzet/ adottság ▪A helyi szállásadók, kereskedelmi és vendéglátós szolgáltatók nincsenek felkészülve a kerékpáros turisták szakszerű és színvonalas fogadására. Nem ismerték még fel a lehetőséget, amely ebben a turisztikai célcsoportban rejlik. Nem rendelkeznek arra vonatkozó információval, milyen is egy "kerékpárosbarát" szolgáltatóheéy Probléma/ lehetőség ▪Egységes védjegy alatt működő, színvonalas kerékpárosbarát szolgáltatóhelyek kialakításának támogatása: olyan hálózat működtetése, amely szaktudásával segíti ás támogatja a szolgáltató helyek kialakítását. A projektgazdával együttműködve kialakítják, és működtetik és az egységes védjegyrendszerbe való regisztrációra alalmassá teszik a szolgáltatóhelyeket. Adatbázis és hálózat kialakítása, működtetése. Megoldási javaslat ▪A fenntartható, környezetbarát turizmus ezen ágának fejlődése, a vendégéjszakák száma, és a járulékos bevételek növekedése. IFA és helyi adó bevételek növekedése. A vállalkozások fenntarthatóságának biztosítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok% 80000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/42 Kód: KD-14-GF-1-04 Sorszám: 7161 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/42 Kód: KD-14-SzF-A-10 Sorszám: 774 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A településeken találhatók olyan, a település képét meghatározó védettség alatt nem álló épített örökségek (pl.: épületek, szobrok), amelyek állaga leromlott. Helyzet/ adottság ▪Ezen épített örökségek megőrzése, annak kulturális értéke, és a településképre gyakorolt meghatározó szerepe miatt fontos. Probléma/ lehetőség ▪Az épületek védelmét, felújítását, fejlesztését célzó beruházások támogatása települések körében. Megoldási javaslat ▪Egységes, szép településkép kialakítása, a kulturális értékeket szolgáló örökségek megőrzése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret73000 EUR▪Önkormányzatok100% 600000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága450000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/42 Kód: KD-14-SzF-A-10 Sorszám: 774 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonfőkajár, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/42 Kód: KD-14-SzF-A-12 Sorszám: 776 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A településeken találhatók olyan, a település képét meghatározó helyi és/ vagy országos védettség alatt álló épített örökségek (pl.: épületek, szobrok), amelyek állaga leromlott. Helyzet/ adottság ▪Az épített örökségek megőrzése, annak kulturális értéke miatt fontos. Probléma/ lehetőség ▪A védelem alatt álló épületek felújítását, fejlesztését célzó beruházások támogatása a települések körében. Megoldási javaslat ▪Egységes, szép településkép kialakítása, a kulturális értékeket szolgáló örökségek megőrzése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága69241 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/42 Kód: KD-14-SzF-A-12 Sorszám: 776 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/42 Kód: KD-14-SzF-A-15 Sorszám: 780 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Küngösön találhatók olyan, a település képét meghatározó épített örökségek (pl.: épületek), amelyek állaga leromlott. Helyzet/ adottság ▪Az épített örökségek megőrzése, annak kulturális értéke, és a településképre gyakorolt meghatározó szerepe miatt fontos. Probléma/ lehetőség ▪Az épületek védelmét, felújítását, fejlesztését célzó beruházások támogatása települések körében. Megoldási javaslat ▪Egységes, szép településkép kialakítása, a kulturális értékeket szolgáló örökségek megőrzése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4500 EUR▪Önkormányzatok100% 12326 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12326 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/42 Kód: KD-14-SzF-A-15 Sorszám: 780 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Küngös ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/42 Kód: KD-14-SzF-A-13 Sorszám: 778 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Küngösön a helyi védelem alatt álló épített örökségek megismertetése fontos a helyi identitás fejlesztése és megőrzése szempontjából. Helyzet/ adottság ▪Az épített örökségek megőrzése, annak kulturális értéke miatt fontos. Probléma/ lehetőség ▪Az épületek védelmét, felújítását, fejlesztését célzó beruházások támogatása, valamint kiadványok készítése. Megoldási javaslat ▪Egységes, szép településkép kialakítása, a kulturális értékeket szolgáló örökségek megőrzése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4500 EUR▪Önkormányzatok100% 12000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/42 Kód: KD-14-SzF-A-13 Sorszám: 778 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Küngös ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/42 Kód: KD-14-SzF-A-11 Sorszám: 775 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Leromlott, a településképet befolyásoló zöld felületek fejlesztése, rechabilitálása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A településkép tekintetében meghatározó szereppel bírnak a védettség alatt nem álló zöldterületek (közparkok, pihenőhelyek, sétautak). Helyzet/ adottság ▪Az anyagi lehetőségek szűkössége miatt ezen településképi elemek karbantartása, felújítása sokszor nem megfelelő színvonalú. Probléma/ lehetőség ▪Olyan maximum 22.000 EUR támogatási igényű projektek támogatása, amelyek települések környezetét és megjelenését javító zöldfelületek kialakítására, a meglévők fejlesztésére irányulnak. Megoldási javaslat ▪Egységes, gondozott településkép kialakítása, igényes a lakók és ide látogatók közérzetét javító zöldfelületek megjelenése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret22000 EUR▪Önkormányzatok100% 250000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága183872 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/42 Kód: KD-14-SzF-A-11 Sorszám: 775 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonfőkajár, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/42 Kód: KD-14-SzF-A-14 Sorszám: 779 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Leromlott, a településképet befolyásoló zöld felületek fejlesztése, rechabilitálása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Küngös településképének tekintetében meghatározó szereppel bírnak a zöldterületek (közparkok, pihenőhelyek, sétautak). Helyzet/ adottság ▪Az anyagi lehetőségek szűkössége miatt ezen településképi elemek karbantartása, felújítása sokszor nem megfelelő színvonalú. Probléma/ lehetőség ▪A település környezetét, és megjelenését javító zöldfelületek kialakítása, a meglévők fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Egységes, gondozott településkép kialakítása, igényes a lakók, és ide látogatók közérzetét javító zöldfelületek megjelenése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4500 EUR▪Önkormányzatok100% 11000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága11000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/42 Kód: KD-14-SzF-A-14 Sorszám: 779 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Küngös ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/42 Kód: KD-14-SzF-A-16 Sorszám: 781 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben találhatók olyan természeti örökségek (pl.: római fürdő, gyurgyalag leső- hely), amelyek fennmaradása veszélyeztetett. Helyzet/ adottság ▪A természeti örökségek fennmaradása, annak természeti értéke, és turisztikai szerepe miatt fontos. Probléma/ lehetőség ▪Olyan maximum 12.000 EUR támogatási igényű projektek támogatása, amelyek a természeti örökségekhez kapcsolódó tanösvények kialakítására, a létezők felújítására, fejlesztésére, kiadványok készítésére, a természeti értékekről, és a környezetvédelem fontosságáról szóló táblák kihelyezésére irányulnak. Megoldási javaslat ▪A természeti örökségek fennmaradása, a természeti értékek tisztelete, a fenntartható turisztikai jelleg biztosítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok100% 60000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/42 Kód: KD-14-SzF-A-16 Sorszám: 781 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonfőkajár, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/42 Kód: KD-14-SzF-1-08 Sorszám: 7160 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség települései a HVS megalkotásánál kifejezték azt az igényüket, hogy olyan egyedi közös projektet valósítsanak meg, amely mintaértékű a LEADER projektek között, hiánypótló jellegű és olyan turisztikai attrakciónak is számít, ami növeli a térség vonzerejét. Ezek a projektek a kultúra, tudomány, a szabadidő hasznos eltöltése és az oktatás témakörében kerülhetnek megfogalmazásra. Helyzet/ adottság ▪Hiányoznak olyan a közösségi terek, amelyek megfelelnének ezen elvárásoknak, amelyek egységesen demonstrálnák a települések összetartását és összetartozását. Probléma/ lehetőség ▪LEADER Kultúrparkok és központok kialakítása, melyek egységes arculattal bírnak, minden korosztály számára biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését, és eközben képesség és tudásfejlesztő, információszolgáltató képességgel is bírnak. Színhelyei a közösségi programoknak, turisztikai vonzerőt jelentenek, így hozzájárulnak a település és a térség megismertetéséhez. Élhetőbbé teszik a térséget az itt élők, és vonzóbbá az idelátogatók számára. A LEADER kultúrparkokkal és központokkal szemben támasztott elvárásokat a HACS munkaszervezete által kiadott megbízás alapján elkészített tanulmány tartalmazza, melyben mind a tartalmi, mind az arculati elemek meghatározásra kerülnek. Megoldási javaslat ▪Olyan a kulturális és oktatási célú közösségi terek kerülnek kialakításra, amely növeli az itt élők konfortérzetét, vonzó turisztikai attrakció és egyedülálló Leader szellemiségű kezdeményezés Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Leader Kultúrpark és Kultúrközpont cím minősítési díja a HACS felé, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok100% 562388 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága562388 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma22 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/42 Kód: KD-14-SzF-1-08 Sorszám: 7160 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪A kötelező arculati elemeket, a 3-as tengelyes fejlesztésektől megkülönböztető tartalmakat a munkaszervezet által elkészítetett és kötelezően alkalmazandó tanulmány tartalmazza.

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/42 Kód: KD-14-SzF-A-09 Sorszám: 773 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A közösség településein igény mutatkozik a kisgyermekek által is biztonsággal igénybe vehető kültéri játszóterek használatára. Helyzet/ adottság ▪Az önkormányzatok forráshiánya miatt, ezen közösségi terek fejlesztése, kiépítése hiányzik. Probléma/ lehetőség ▪Olyan maximum 15.000 EUR támogatási igényű projektek támogatása, amelyek az EU normáknak megfelelő kültéri játszóterek kialakítására, a meglévők átépítésére irányulnak. Megoldási javaslat ▪Új, magas színvonalú, a kisgyermekes családok hasznos szabadidő eltöltését lehetővé tevő közösségi tereinek létrejötte. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% 150000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/42 Kód: KD-14-SzF-A-09 Sorszám: 773 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/42 Kód: KD-14-SzF-1-09 Sorszám: 772 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A közösség településeinek közösségi életében fontos szerepet játszanak a sporttevékenységre alkalmas kültéri pályák. Helyzet/ adottság ▪A sportpályák infrastrukturális felszereltsége alacsony, nem szolgálják a magasabb színvonalú szabadidős tevékenység végzését, és rendezvények lebonyolítását. Emellett hiányoznak, az egyre nagyobb igénnael jelentkező tematikus szabadidő - sport parkok, pl. íjászat,szabadtéri tornapálya, mászófal. Probléma/ lehetőség ▪A nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézményekhez kapcsolódó, a szabadidősport fejlesztését elősegítő sportpályák fejlesztése, eszközök beszerzése, kiszolgáló infrastruktúra kiépítése. Új tematikus szabadisősport pályák kiépítése. Megoldási javaslat ▪Új, magas színvonalú közösségi tér megteremtése, az egészséges életmódra való nevelés megalapozása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (15%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/42 Kód: KD-14-SzF-1-09 Sorszám: 772 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/42 Kód: KD-14-SzF-A-08 Sorszám: 770 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein mindenhol működik faluház, kultúrház, művelődési ház, amelyek fizikai és infrastrukturális állapota rendkívül alacsony. Helyzet/ adottság ▪Az alacsony fizikai és infrastrukturális állapotok miatt, az intézmények nem tudják megfelelő minőségben ellátni a rájuk eső feladatokat. Probléma/ lehetőség ▪Faluházak, kultúrházak, művelődési házak fejlesztésének támogatása, a lakosság magasabb szintű kulturális, szabadidős igényeinek kielégítése céljából. Kiemelt cél az integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítása. Megoldási javaslat ▪Közösségi élet fellendülése, magasabb szintű kulturális tevékenység megvalósulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma22 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/42 Kód: KD-14-SzF-A-08 Sorszám: 770 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/42 Kód: KD-14-SzF-B-09 Sorszám: 3068 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪Közösségünk településein a kis- és középvállalkozásoknál, a közszférában, és a civil szférában alacsony az információs- és kommunikációs technológiai megoldások alkalmazása. Helyzet/ adottság ▪Mindhárom szektor versenyképességét, esélyegyenlőségét rontja, és munkájának hatékonyságát gátolja a korszerű hardver- és szoftverberendezések hiánya. Probléma/ lehetőség ▪Mindhárom szektornál erősíteni kell az IKT megoldások alkalmazását, on-line ügyfélszolgálati rendszerek, integrált marketingrendszerek kialakítását, valamint integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetését. Megoldási javaslat ▪Közösségünk településein a 3 szféra versenyképessége nő, bevételeik növekednek, a kommunikációs akadálymentesítés megvalósítása révén a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/42 Kód: KD-14-SzF-B-09 Sorszám: 3068 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/42 Kód: KD-14-SzF-B-10 Sorszám: 3039 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪Közösségünk településein a gyermekjóléti alapellátások, és szociális intézmények rendelkezésre állása korlátozott, a meglévő infrastruktúra elavult. Helyzet/ adottság ▪A településeken alacsony az elérhető házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogatószolgálat, utcai szociális munka, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat, családi napközi, és szociális nappali ellátások elérhetősége. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő nevesített alapellátások infrastruktúrájának korszerűsítése, új szolgáltatások megteremtése. Megoldási javaslat ▪Közösségünk településein a szociális alapellátások számának növekedése, és színvonalának emelkedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 5. prioritás - Technikai segítségnyújtás

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/42 Kód: KD-14-SzF-B-10 Sorszám: 3039 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/42 Kód: KD-14-SzF-B-11 Sorszám: 2953 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪Közösségünk településein az egészségügyi intézmények nagy része nem akadálymentes, valamint az épületek állaga leromlott, 30-40 évvel ezelőtt készültek. Helyzet/ adottság ▪A tetők szigetelése nem megoldott, a nyílászárók elavultak, így az épületek energetikai adottságai gyengék, fűtésük, megvilágításuk sokba kerül. Valamiféle fogyatékossággal küzdő csoportok nem, vagy csak valamiféle segítségnyújtással tudják igénybe venni őket. Probléma/ lehetőség ▪Az épületeket és a tetőket fel kell újítani, a nyílászárókat kicserélni. Megoldási javaslat ▪A közösség területén a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyű lesz a fogyatékkal élő személyek számára is, az épületek fűtési-, és világítási költsége jelentősen lecsökken. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 5. prioritás - Technikai segítségnyújtás

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/42 Kód: KD-14-SzF-B-11 Sorszám: 2953 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/42 Kód: KD-14-SzF-B-05 Sorszám: 2961 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A települések közútjai leromlott műszaki állapotúak, ezáltal nehézkes a szolgáltatások elérése, és a munkábajárás. Helyzet/ adottság ▪A közösség településeinek útjai rossz állapotúak, nem akadálymentesítettek, és balesetveszélyesek. Probléma/ lehetőség ▪A települések közútjainak felújítása, újak építése, járdák és parkolók kialakítása, felújítása és akadálymentesítése, gyalogátkelők biztonságossá tétele, csapadékvíz- elvezetők, árkok építése, zöldfelületek kialakítása, kerékpárutak építése, és felújítása. Megoldási javaslat ▪Az utak felújításának és építésének eredményeként könnyebben, és gyorsabban elérhetővé válnak a települési szolgáltatások, ezáltal nő a közösség településeinek népesség- megtartó ereje, javul a településkép, nő a komfortérzet, és csökken a balesetveszély. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma22 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/42 Kód: KD-14-SzF-B-05 Sorszám: 2961 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/42 Kód: KD-14-SzF-B-06 Sorszám: 2778 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Helyi közösségünk településein az oktatási intézmények épületei elavultak, a 60-as, 70-es években készültek. Helyzet/ adottság ▪Az oktatási intézmények épületei nem biztonságosak az óvodai és iskolás korú tanulók számára, az akadálymentesítésük nem megoldott, így a valamilyen fogyatékossággal rendelkező csoportok kiszorulnak a szolgáltatást használók köréből. Számos helyen nem rendelkeznek tornateremmel, vagy a tornaszoba mérete és adottságai alkalmatlanok a gyermekek sportolására. Probléma/ lehetőség ▪Az épületek felújítása, akadálymentesítése, tornateremmel való ellátása. Megoldási javaslat ▪Egészséges ifjúság, az alapszolgáltatások egyenlő eséllyel való hozzáférésének elősegítése a kistelepüléseken. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 5. prioritás - Technikai segítségnyújtás

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma22 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/42 Kód: KD-14-SzF-B-06 Sorszám: 2778 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/42 Kód: KD-14-SzF-B-07 Sorszám: 2781 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A közösség településein az oktatási intézmények informatikai eszközökkel való ellátása szegényes, ennél fogva a korszerű tudásbázisokhoz való hozzáférés korlátozott. Helyzet/ adottság ▪A kistelepüléseken élő gyermekek és felnőttek számos információhoz nem juthatnak hozzá, ami egyébként a napi életvitelüket elősegítené, és életminőségüket javítaná. Probléma/ lehetőség ▪Az oktatási intézmények felszerelése korszerű informatikai eszközökkel. Megoldási javaslat ▪Az információhoz való hozzájutás esélyegyenlőségének megteremtése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TIOP - 1. prioritás - Az oktatási infrastruktúra fejlesztése

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma22 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/42 Kód: KD-14-SzF-B-07 Sorszám: 2781 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/42 Kód: KD-14-SzF-A-07 Sorszám: 769 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪Fejletlen, és részben hiányzik a helyi közösség településeit, és az érintett kistérségeket összekötő tömegközlekedési infrastruktúra. Helyzet/ adottság ▪Közösségi buszjáratok indításával megoldható a települések intenzívebb összekapcsolása. Probléma/ lehetőség ▪Az igényeknek megfelelő közösségi, nem menetrendszerű buszjáratok indításának támogatása a közösség települései között Megoldási javaslat ▪Jobb közlekedési lehetőség biztosításával a helyi szolgáltatások igénybevétele kerülhet előtérbe a közösség településein. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/42 Kód: KD-14-SzF-A-07 Sorszám: 769 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonfőkajár, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/42 Kód: KD-14-GF-A-03 Sorszám: 82 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Működő mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A helyi közösség területén a mikrovállalkozások működése és tevékenykedése jellemző. Helyzet/ adottság ▪Forráshiány miatt a szolgáltatások minőségi fejlesztése lassú annak ellenére, hogy több innovatív fejlesztési elképzelés is megfogalmazódott (pl.: modern környezetbarát szállítási, raktározási technológiák bevezetése, régi gyártósorok modernizálása, kihasználatlan leépült ipari komplexumok új funkcióval való megtöltése). Probléma/ lehetőség ▪Fenntartható, innovatív vállalkozói fejlesztési elképzelések támogatása működő és most alakuló mikrovállalkozások esetén. Megoldási javaslat ▪Új munkahelyek teremtődnek, növekszik a szolgáltatások minősége és színvonala, a vállalkozások fenntarthatóvá válnak, növekednek a helyi szintű adóbevételek.1 Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret73000 EUR▪Önkormányzatok0% 1080000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága646818 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/42 Kód: KD-14-GF-A-03 Sorszám: 82 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/42 Kód: KD-14-GF-B-01 Sorszám: 3345 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Működő mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Közösségünk 2 településén, Vilonyán és Öskün található KKv fenntartásában működő bányaüzem. Helyzet/ adottság ▪A bányászati gépek elöregedtek, elavultak, nem képesek a piaci verseny feltételeinek megfelelni, és helytállni. Probléma/ lehetőség ▪Új, korszerű, versenyképes bányagépek vásárlása, amelyek az EU szabványainak, és környezetvédelmi előírásainak mindenben megfelelnek. Megoldási javaslat ▪Az új, korszerű bányászati gépekkel versenyképes vállalkozások létrejötte, sikeresebb piaci részvétel, növekvő ismertség, és értékesítésből származó bevétel, ami a vállalkozások fenntarthatóságát, és a helyi adóbevételek növekedését is biztosítja. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/42 Kód: KD-14-GF-B-01 Sorszám: 3345 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Öskü, Vilonya ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/42 Kód: KD-14-GF-B-02 Sorszám: 2701 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Működő mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪A közösség területén működő építőipari vállalkozások technológiai eszközparkja korszerűtlen, gépeik elavultak, így nem versenyképesek. Helyzet/ adottság ▪A versenyképesség hiányából adódóan nem alkalmasak beszállítói feladatok ellátására. Probléma/ lehetőség ▪A géppark lecserélése új, vagy három évnél nem régebbi eszközök beszerzése. Megoldási javaslat ▪Az új gépekkel versenyképes, fenntartható vállalkozások létrejötte, helyi adóbevételek növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/42 Kód: KD-14-GF-B-02 Sorszám: 2701 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/42 Kód: KD-14-GF-B-03 Sorszám: 3349 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Működő mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Közösségünk azon településein, ahol jelentős az ipari tevékenység (pl.: Berhida- Peremartongyártelep, Pétfürdő, Balatonfűzfő), jelentős cégek működnek, amelyek raktározási kapacitása nem elegendő a szezonális igények kielégítésére, továbbá szállító eszközeik korszerűtlenek. Helyzet/ adottság ▪A szűkös raktározási kapacitások miatt a munkaszervezésben problémák jelentkeznek, mivel vannak időszakok, mikor 3 műszakban kell dolgozni az igények kielégítésére, más időszakban viszont leállásra kényszerülnek az üzemek. A korszerű szállítóeszközök hiánya jelentős bérleti költségnövekedést okoz a cégeknek, amely a versenyképességüket rontja a más, saját gépekkel rendelkező vállalkozásokkal szemben. Probléma/ lehetőség ▪Logisztikai park kiépítése, és korszerű szállítóeszközök beszerzése. Megoldási javaslat ▪A nagyobb raktározási helyek, és a korszerű szállítóeszközök segítségével sikeresebb piaci részvétel, piaci pozíciók megerősödése, növekvő ismertség, és a gyorsabb értékesítésből több bevétel származik, ami a vállalkozások fenntarthatóságát, és a helyi adóbevételek növekedését is biztosítja. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/42 Kód: KD-14-GF-B-03 Sorszám: 3349 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/42 Kód: KD-14-GF-6-01 Sorszám: 2805 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Közösségünk települései jelenleg is rendelkeznek belföldi és nemzetközi testvértelepülési kapcsolatokkal, melyek a Leader szellemiség jegyében tovább fejleszthetők. Helyi közösségünk is kapcsolatba került már tapasztalattal, és Leader múlttal rendelkező sikeresen működő olasz és holland Leader közösségekkel. Helyzet/ adottság ▪Ezek a kapcsolatok általában az önkormányzati és kulturális találkozókra szűkülnek, melyben a vállalkozói és a civil szféra nem, vagy csak nagyon korlátozott módon vesz részt. Probléma/ lehetőség ▪A gazdasági és kulturális élet több területén is tapasztalatcserével, hálózatépítéssel és együttműködések kialakításával lehet fejleszteni a helyi közösségek tevékenységét. Így olyan a már meglévő kapcsolatokon túlnyúló együttműködések kerülhetnek támogatásra, amelyek a gazdasági szféra számára is megoldásokat, lehetőségeket kínálnak Megoldási javaslat ▪Olyan civil és önkormányzati projektek támogatása, amelyek a gazdasági élet szereplőit is képesek bevonni a munkába, számukra is fejlesztési, fejlődési lehetőségeket kínálnak. Olían szférákon átnyúló együttműködések jönnek létre, melyek így erősebbek, jobban biztosítják a fenntarthatóságot és a hagyományos protokoláris és kulturális kapcsolattartáson túl a hálózatok kialakításával és működtetésével a gazdasági fellendüléshez is hozzájárulhatnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪szállás, étkezés, utazás, utasbiztosítás, ajándéktárgyak (5%), Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3750 EUR▪Önkormányzatok100% 150000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága150000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/42 Kód: KD-14-GF-6-01 Sorszám: 2805 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/42 Kód: KD-14-GF-7-01 Sorszám: 7211 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség települései a HVS megalkotásánál kifejezték azon akaratukat, hogy olyan közös projektet alakítsanak ki, amelyek segítik az egységes arculat megteremtését, minden jogosult település számára az esélyegyenlőség alapján fejlesztési lehetőséget jelent. Helyzet/ adottság ▪Hiányzott ez az összefogás, a közösségi szellem kialakítása nehéz, minden település a saját boldogulását, saját úton keresi. Probléma/ lehetőség ▪Olyan egységes arculattal rendelkező projekt megfogalmazása és megvalósítása, amely minden jogosult település számára egyformán ad esélyt a fejlesztésre, segíti a civil a vállalkozói és az önkormányzati szféra projektjeinek megvalósulását. Lehetővé teszi, hogy a HACS területét egységes turisztikai célpontként kommunikáljuk és közös programtervvel várjuk az ide látogatkat. A projektben résztvevőket képzéssel, oktatással segítjük, mentori programmal támogatjuk, hogy a fenntartási időszakban és azon túl is életképes projektek legyenek. A projekt generálója és koordinálója maga a HACS, így biztosítva az egységes magas színvonalat. Az összetartozó HPME-k: KD-14-GF-1- 03, KD-14-GF-1-06, KD-14-GF-1-04, KD-14-GF-1-01, KD-14-GF-1-02, KD-14-GF-5-01 Megoldási javaslat ▪Vonzó, a közösségi szellemiséget képviselő, azt ismét értékként és lehetőségként megélő, fejlődő közösség kialakulása. Javul az itt élők konfortérzete, identitástudata, segíti a könnyebb beazonosítást. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪működési költségek 7800 EUR, internetes oldal készítése és működtetése, internetes adatbázis készítése működtetése (szoftver, hardver), utazás, szállás, étkezés, szakkönyvek, szaklapok, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 35/42 Kód: KD-14-GF-7-01 Sorszám: 7211 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪LEADER - Komplex projekt

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/42 Kód: KD-14-GF-1-01 Sorszám: 80 Prioritás: Fenntartható agrárgazdaság fejlesztése Intézkedés: Helyi feldolgozású termékek értékesítésének növelése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A közösség több településén (pl.: Felsőőrs, Berhida, Sóly, Hajmáskér, Balatonfőkajár, Alsóörs, stb.) sokan azonos fajtájú bort (pl.: olaszrizling) termelnek kis mennyiségben, saját pincékben. Helyzet/ adottság ▪A szükséges engedélyek és követelmények ismerete nélkül nehézkes az egyéni előrelépés és a hálózattá fejlődés. Kistermelői/egyéni szinten nem éri meg a marketingtevékenység, pedig ezzel növelhető lenne az értékesítés. Probléma/ lehetőség ▪Olyan nyitott pince hálózat kialakítása, amelynek tagjai kapcsolódnak a HACS által kidolgozott és irányított védjegyrendszerhez, olyan fejlesztések, beruházások megvalósítása, melyek a védjegy és hálózati kritériumok elérése érdekében valósulnak meg. A védjegyrendszerhez való kapcsolódás növelheti a pincék ismertségét, turisztikai célponttá vállhatnak, biztosíthatóvá válik a fenntarthatóság. Megoldási javaslat ▪A növekvő értékesítéssel növekszik a termelők bevétele, ami a jövőbeni minőségi fejlesztéseket lehetővé teszi, és ezzel együtt a települések adóbevétele is növekedni fog. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR▪Önkormányzatok0% 70000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/42 Kód: KD-14-GF-1-01 Sorszám: 80 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Védjegy: A HACS működési költségéből elkészített tanulmányban kidolgozott egységes arculati és minőségbiztosítási renszer, amelyhez való csatlakozás feltétele Leader forrásból való részesülésnek.

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/42 Kód: KD-14-GF-5-01 Sorszám: 78 Prioritás: Fenntartható agrárgazdaság fejlesztése Intézkedés: Helyi agrártermékek minőségének javítása és standardizálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség településeinek közepes szintű mezőgazdasági adottsága ellenére több kis gazdaságban dolgoznak fel mezőgazdasági termékeket (pl. Hajmáskér, Sóly, Felsőőrs, Ősi, stb.), zöldséget, gyümölcsöt, és csonthéjasokat. Helyzet/ adottság ▪A szétaprózódás miatt a termékek (pl. lekvárok, savanyúságok, szörpök, gyümölcs alapú alkoholos italok, aszalványok, stb.) értékesítése esetleges, a minőség nem standard. Probléma/ lehetőség ▪Hálózat létrehozásának támogatása, a tudás megosztásának, a minőség standardizálásának, tradicionális receptek felkutatásának, illetve egységes marketingstratégia, és védjegy kidolgozásának céljából, helyi elárusító csatornák működtetése, kisléptékű beruházások az előzőekhez kapcsolódóan. Megoldási javaslat ▪Sikeresebb piaci részvétel, növekvő ismertség és értékesítésből származó bevétel, ami a vállalkozások fenntarthatóságát, és a helyi adóbevételek növekedését is biztosítja. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪vásáron, rendezvényen való megjelenés kitelepülési és hatósági költségei, Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok0% 30000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret30000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/42 Kód: KD-14-GF-5-01 Sorszám: 78 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/42 Kód: KD-14-GF-A-01 Sorszám: 81 Prioritás: Fenntartható agrárgazdaság fejlesztése Intézkedés: Agrártermékek helyi szintű termesztésének, és az állattartás körülményeinek korszerűsítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A közösség több településén (pl.: Öskü, Ősi, Tés) a növénytermesztés és az állattartás feltételei korszerűtlenek, nem felelnek meg a mai EU követelményeknek. Helyzet/ adottság ▪A növénytermesztés és az állattartás technológiai, technikai fejlesztése szükséges, továbbá a meglévő infrastruktúra (terménytárolók, istállók, stb.) korszerűsítése. Probléma/ lehetőség ▪Modern gépek beszerzése, infrastruktúra felújítása, bővítése, korszerű állattartást szolgáló eszközök vásárlása. Megoldási javaslat ▪Gazdaságok életképességének növekedése, a termékek minőségének javulása, az adóbevételek növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪a HACS által működtetett védjegyrendszerbe való regisztráció díja, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma100 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/42 Kód: KD-14-GF-A-01 Sorszám: 81 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/42 Kód: KD-14-GF-1-02 Sorszám: 92 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben minden településen, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, a megalakulásuk körülményeire és lehetőségeire való tekintettel, hiányzik a modern vállalatirányítási attitűd és szaktudás. A terület nem rendelkezik olyan az igényeknek megfelelő többfunkciós szolgáltató hellyel, amely ezeket a problémákat kezelni tudná. Hiányzik a fejlesztéshez és tervezéshez szükséges objektum a humánerőforrás működtetéséhez szükséges infrastruktúra. Nincsenek a térségben képzőhelyek, amelyek a Leader programhoz kapcsolódó, azokhoz illeszkedő és megfelelő képzéseket mentori programot valósítana meg. Helyzet/ adottság ▪Ezek hiányában nem indulhatott meg a közösségek igazi fejlődse, hiszen éppen azok mozgatórugói hiányoznak. A vállalatirányítási attitűd és szaktudás hiánya miatt pedig csökken a vállalatok versenyképessége. Nincsenek megfelelő képzések, drága a szaktanácsadás, a pályázatírás, ezért sokan elesnek a lehetőségtől. A pályázati tanácsadás, pályázatfigyelés sokszor semmilyen hasznot nem hoz, mivel nem társul mellé, vagy nem tartalmaz konkrét segítségnyújtást a projektmegfogalmazás terén. Probléma/ lehetőség ▪A versenyképes vállalkozói ötletek megvalósulását elősegítő, vezetési, marketing, és adminisztratív ismeretek átadását célzó szaktanácsadások (pl.: pénzügyi, jogi, kommunikációs, pályázatírás) igénybevételének támogatása, mentori program működtetése a települések vállalkozóinak, civil szervezeteinek. Olyan a HVS megvalósításához kötődő fejlesztőközpontok létrehozása, amely a projektek megvalósításához, a kialakuló hálózatok számára infrastrukturális háttérként működik, képző és tanácsadó központ. Olyan képzéseket valósít meg, melyeksegítséget nyújtanak a településeken felmerülő igények, problémák megoldására. A szolgáltatás alapvetően nem helyi, hanem legalább mikrotérségi szinten szolgáltat. Segíti és képzi az ÚMVP keretében nyertes ügyfeleket. Megoldási javaslat ▪Egy többfunkciós szolgáltatóközpont létrejötte, a mikro- és KKV szektor életképességének növelése, sikeresebb vállalkozói magatartás kialakulása, a piaci pozíciók megerősítése, a civil szféra számára a fenntarthatóságot biztosító információk és szolgáltatások biztosítása. A térség és az itt élők és dolgozók számára hasznos képzések megvalósítása, az ÚMVP sikeres megvalósulásához segítség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Működési költség 10% max 7800 EUR, szaktanácsadás, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok0% 60000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/42 Kód: KD-14-GF-1-02 Sorszám: 92 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/42 Kód: KD-14-SzF-B-04 Sorszám: 2770 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪A közösség néhány települése, (Balatonfűzfő, Berhida, Pétfürdő) nagyipari múltjából adódóan rendelkezik olyan ipari területekkel, amelyek alkalmasak logisztikai központok, ipari parkok kialakítására. Helyzet/ adottság ▪A területek infrastrukturális feltételei elavultak, leromlottak. A tőkehiány miatt ezeken a területeken nem történik fejlesztés, így a vállalkozások betelepítése is nehézkes. Probléma/ lehetőség ▪Az ipari területek környezetbarát infrastrukturális fejlesztése, integrált programok bevezetése, működő modern logisztikai központok és ipari parkok kialakítása. Megoldási javaslat ▪Új, fenntartható vállalkozások megjelenése, magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtása, helyi adóbevételek növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/42 Kód: KD-14-SzF-B-04 Sorszám: 2770 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balatonfűzfő, Berhida, Pétfürdő ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/42 Kód: KD-14-SzF-B-08 Sorszám: 3059 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Közösségünk településein a kis- és középvállalkozásoknál, a közszférában, és a civil szférában alacsony a szakemberek képzettségi szintje. Helyzet/ adottság ▪Az alacsony képzettségi szinttel rendelkező szakemberek a szervezet munkáját kevésbé hatékonyan tudják ellátni, mint a képzett szakemberek. Különösen alacsony a jó nyelvismerettel rendelkező szakemberek száma. Probléma/ lehetőség ▪Mindhárom szektor képviselőinek a munkájuk ellátásához szükséges képzési programok elérésének elősegítése (nyelvi képzés, informatikai képzés, egyéb OKJ-s képesítések megszerzése). Megoldási javaslat ▪Közösségünk településein a három szféra versenyképessége nő, bevételeik növekednek, az ellátott szolgáltatások színvonala javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/42 Kód: KD-14-SzF-B-08 Sorszám: 3059 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/42 Kód: KD-14-SzF-B-12 Sorszám: 2772 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A vállalkozások számára egyre nagyobb terhet jelent a korlátozottan rendelkezésre álló energiák felhasználása. Helyzet/ adottság ▪A hagyományos energiahordozókat, ha megújuló energiákkal váltjuk ki, akkor jelentős energia költségmegtakarítás érhető el, továbbá a természetes környezet és természetes erőforrások védelmét, illetve megőrzését is elősegítjük. Probléma/ lehetőség ▪Hagyományos energiahordozók kiváltása megújuló energiaforrásokkal. Megoldási javaslat ▪A környezeti fenntarthatóság szem előtt tartása mellett a vállalkozások fenntarthatóságának biztosítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma18 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/42 Kód: KD-14-SzF-B-12 Sorszám: 2772 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Berhida, Csajág, Felsőörs, Hajmáskér, Jásd, Királyszentistván, Küngös, Litér, Ősi, Öskü, Papkeszi, Pétfürdő, Sóly, Szentkirályszabadja, Tés, Vilonya ▪Nem ÚMVP

173 172 A közösség által megalkotott stratégiában a prioritások úgy kerültek megállapításra, hogy azok nem csak azokat a fejlesztési lehetőségeket veszik figyelembe, amelyekre a jelen vidékfejlesztési program keretében lehet biztosítani pályázati forrásokat, hanem egy olyan átfogó intézkedéssor került megfogalmazásra, amely véleményünk szerint a közösség területének közép-és hosszú távú összehangolt fejlesztését fogalmazza meg. A széleskörű helyzetelemzésre támaszkodva megállapíthatjuk, hogy a közös problémák az eddig elmaradt, vagy csak nagyon csekély mértékben megjelent fejlesztési forrásokból és az általános vállalkozói és önkormányzati forráshiányból származnak. Ezt az állapotképet árnyalja tovább, ha megvizsgáljuk, hogy a jelen fejlesztési rendszerekhez való hozzáférést milyen vállalkozói és pályázói attitűdök szolgálják. Ez a modern gondolkodásmód és tudásbázis egyelőre több településen is hiányzik. A gazdaság fejlesztésében két olyan közös terület határozható meg, amelyben a közösség minden települése érintett: a vállalkozásfejlesztés és a turizmus fejlesztése, pontosabban a turizmus lehetőségeinek újragondolása egy reális, célcsoport-specifikus turisztikai kínálat kialakításán keresztül. Az ehhez szorosan kapcsolódó prioritások szolgálják a fenntarthatóságot és a széleskörű modern látásmód biztosítását, mint a gazdasági környezet fejlesztése, az agrárgazdaság újradefiniálása és a társadalmi tőke erősítését szolgáló hálózatok kialakítása. A prioritásokon belül meghatározott intézkedések is egymásra épülnek, olyan speciális területeket céloznak meg, amelyek fejlesztése összhangban van, egymást serkentik, generálják. A turisztikai kínálat megfogalmazásában az újszerű felismerés abban rejlik, hogy olyan speciális célcsoportok felé nyitunk (kerékpáros-, hátizsákos turisták, iskolai csoportok), melyek a szolgáltatások alacsony színvonala és esetlegessége miatt eddig talán elkerülték ezt a területet, vagy csak átutazó és nem vendégéjszakát eltöltő, bevételt jelentő turisták voltak. A vállalkozásfejlesztés esetén a fenntarthatóság a legfőbb cél, olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek biztosítják a területen legjellemzőbb mikro- és KKV-k fennmaradását, fejlődését, új munkahelyek teremtését. A közösség által megalkotott stratégiában a prioritások úgy kerültek megállapításra, hogy azok nem csak azokat a fejlesztési lehetőségeket veszik figyelembe, amelyekre a jelen vidékfejlesztési program keretében lehet biztosítani pályázati forrásokat, hanem egy olyan átfogó intézkedéssor került megfogalmazásra, amely véleményünk szerint a közösség területének közép-és hosszú távú összehangolt fejlesztését fogalmazza meg. A széleskörű helyzetelemzésre támaszkodva megállapíthatjuk, hogy a közös problémák az eddig elmaradt, vagy csak nagyon csekély mértékben megjelent fejlesztési forrásokból és az általános vállalkozói és önkormányzati forráshiányból származnak. Ezt az állapotképet árnyalja tovább, ha megvizsgáljuk, hogy a jelen fejlesztési rendszerekhez való hozzáférést milyen vállalkozói és pályázói attitűdök szolgálják. Ez a modern gondolkodásmód és tudásbázis egyelőre több településen is hiányzik. A gazdaság fejlesztésében két olyan közös terület határozható meg, amelyben a közösség minden települése érintett: a vállalkozásfejlesztés és a turizmus fejlesztése, pontosabban a turizmus lehetőségeinek újragondolása egy reális, célcsoport-specifikus turisztikai kínálat kialakításán keresztül. Az ehhez szorosan kapcsolódó prioritások szolgálják a fenntarthatóságot és a széleskörű modern látásmód biztosítását, mint a gazdasági környezet fejlesztése, az agrárgazdaság újradefiniálása és a társadalmi tőke erősítését szolgáló hálózatok kialakítása. A prioritásokon belül meghatározott intézkedések is egymásra épülnek, olyan speciális területeket céloznak meg, amelyek fejlesztése összhangban van, egymást serkentik, generálják. A turisztikai kínálat megfogalmazásában az újszerű felismerés abban rejlik, hogy olyan speciális célcsoportok felé nyitunk (kerékpáros-, hátizsákos turisták, iskolai csoportok), melyek a szolgáltatások alacsony színvonala és esetlegessége miatt eddig talán elkerülték ezt a területet, vagy csak átutazó és nem vendégéjszakát eltöltő, bevételt jelentő turisták voltak. A vállalkozásfejlesztés esetén a fenntarthatóság a legfőbb cél, olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek biztosítják a területen legjellemzőbb mikro- és KKV-k fennmaradását, fejlődését, új munkahelyek teremtését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

174 173 A közösségi összefogás legkiemelkedőbb haszna, hogy a fellelhető erőforrásokat összekapcsolva, a kisebb beruházásokat, fejlesztéseket összehangolva egy olyan többszörösen generált fejlesztési erőt kapunk, ami már alkalmas egy pozitív folyamat elindítására. A fő cél a fenntartható folyamatokra épülő stratégia megvalósításával egy élhetőbb, sikeresebb és ismertségre, elismerésre jogosan számot tartó településkör kialakítása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

175 174 A fejlesztendő szektor nem határolható le. Célunk, hogy bármely gazdasági ágazatban életképes ötlettel rendelkező vállalkozás, vagy most alakulni kívánó vállalkozás hozzáférhessen a forrásokhoz. A mezőgazdaságban tevékenykedők csökkenő lehetőségeire és területeink átlagos adottságai miatt fontos, hogy hangsúlyt helyezzünk a tevékenységek diverzifikálására, és olyan projekteket támogassunk, melyek alkalmasak arculatot adni a közösségnek, minden esetben figyelembe veszik a környezeti fenntarthatóság kritériumait, és önmagukban is bevételt, ezáltal megélhetést jelentenek a gazdálkodók számára. Az élhetőbb lakókörnyezet kialakítását, a vidékről való elvágyódás csökkentését és a képzett fiatal munkaerő visszacsábítását szolgálják a helyi életminőség javítására és a helyi örökség megőrzésére tervezett intézkedések. Ezek a településfejlesztési intézkedések szoros szinergiát mutatnak a gazdaságfejlesztési projektekkel, hiszen csak az infrastrukturális felszereltség, a rendezett, tiszta, modern településkép adhat esélyt azok megvalósítására. A prioritásokon belül fontos szerepet játszik a környezeti fenntarthatóság, az elmúlt évtizedekben elszenvedett környezeti károk rekultiválását követően a környezetbarát és a természeti értékeket tiszteletben tartó fejlesztések megvalósítása. Törekedni kell a lakosság komfortérzetének biztosítására, az alapszolgáltatások minél szélesebb körű és magasabb színvonalú jelenlétére, a hagyományok őrzésére, és újak kialakítására, melyek a közösségi összetartást erősítik. Támaszkodni kell olasz és holland társszervezeteink tapasztalataira, és képesnek kell lennünk tovább adni az általunk szerzett ismereteket is. A fejlesztések ütemezése a rendelkezésre álló források megnyílásától és nagyságától is függ. Célunk, hogy az érintettek a lehető legtöbb forrást sikeresen lehívják és a projektek megvalósulását követően a gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásuk azonnal mérhető és érzékelhető legyen. A fejlesztendő szektor nem határolható le. Célunk, hogy bármely gazdasági ágazatban életképes ötlettel rendelkező vállalkozás, vagy most alakulni kívánó vállalkozás hozzáférhessen a forrásokhoz. A mezőgazdaságban tevékenykedők csökkenő lehetőségeire és területeink átlagos adottságai miatt fontos, hogy hangsúlyt helyezzünk a tevékenységek diverzifikálására, és olyan projekteket támogassunk, melyek alkalmasak arculatot adni a közösségnek, minden esetben figyelembe veszik a környezeti fenntarthatóság kritériumait, és önmagukban is bevételt, ezáltal megélhetést jelentenek a gazdálkodók számára. Az élhetőbb lakókörnyezet kialakítását, a vidékről való elvágyódás csökkentését és a képzett fiatal munkaerő visszacsábítását szolgálják a helyi életminőség javítására és a helyi örökség megőrzésére tervezett intézkedések. Ezek a településfejlesztési intézkedések szoros szinergiát mutatnak a gazdaságfejlesztési projektekkel, hiszen csak az infrastrukturális felszereltség, a rendezett, tiszta, modern településkép adhat esélyt azok megvalósítására. A prioritásokon belül fontos szerepet játszik a környezeti fenntarthatóság, az elmúlt évtizedekben elszenvedett környezeti károk rekultiválását követően a környezetbarát és a természeti értékeket tiszteletben tartó fejlesztések megvalósítása. Törekedni kell a lakosság komfortérzetének biztosítására, az alapszolgáltatások minél szélesebb körű és magasabb színvonalú jelenlétére, a hagyományok őrzésére, és újak kialakítására, melyek a közösségi összetartást erősítik. Támaszkodni kell olasz és holland társszervezeteink tapasztalataira, és képesnek kell lennünk tovább adni az általunk szerzett ismereteket is. A fejlesztések ütemezése a rendelkezésre álló források megnyílásától és nagyságától is függ. Célunk, hogy az érintettek a lehető legtöbb forrást sikeresen lehívják és a projektek megvalósulását követően a gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásuk azonnal mérhető és érzékelhető legyen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

176 175 Közösségünk stratégiájában az esélyegyenlőségi elveket területi, és csoport specifikus módon érvényesítjük. Javítjuk a romák és kisgyermekes nők, csökkent munkaképességűek munkaerő piaci esélyeit. Az érintettek részt vettek a program kidolgozásában, így növeltük a társadalmi kohézió kiteljesedését, elősegítjük a társadalmi fenntarthatóság megszilárdítását. A területi esélyegyenlőség jegyében kiemelten kezeljük a kistelepülések fejlesztési lehetőségeinek megvalósítását, ami hozzájárul az egységes, sikeres és közös fejlesztéshez. A megfogalmazott elvek érvényesítését a projektek tartalmának vizsgálatakor vesszük figyelembe, és a bírálatkor kerülnek külön pontszámmal értékelésre. A fenntarthatósági elveket stratégiánk megalkotásakor ugyancsak széles körűen vettük figyelembe. A környezeti-, gazdasági-, és társadalmi fenntarthatóság biztosítása is fontos cél a sikeres stratégia megvalósításának szempontjából. A környezeti fenntarthatóság közösségünk településein különös jelentőséggel bír, hiszen a korábban itt működő nagyipar által elszenvedett károk rekultiválása az első lépés ahhoz, hogy megteremtsük az egészséges környezetben való élet lehetőségét. Ezek a folyamatok mára nagyrészt lezárultak, így olyan fejlesztések kerülhetnek előtérbe, melyek környezet- és természetbarát technológián alapulnak, nem idézik elő a korábbi állapotokat. Pontosan ez a nagyipari státusz volt, ami az egyéb irányú (pl. turisztikai, magasabb színvonalú mezőgazdasági) tevékenységeket akadályozta. Ma azonban elsődleges feladatunk környezeti és természeti értékeink helyreállítása, bemutatása, ápolása, amelyek új kitörési pontot jelenthetnek a terület fejlesztése szempontjából (római fürdő, gyurgyalag-leső hely, malmok, föld alatti és víz feletti vízkészletek, erdők). A gazdasági fenntarthatóság biztosítása a lakosság életminőségének szempontjából kiemelten fontos. A nagyipar széthullását követően megalakult kényszervállalkozások jelentős része mára már nem életképes, illetve nem tud a piaci igényekhez igazodó módon fejleszteni. Közösségünk stratégiájában az esélyegyenlőségi elveket területi, és csoport specifikus módon érvényesítjük. Javítjuk a romák és kisgyermekes nők, csökkent munkaképességűek munkaerő piaci esélyeit. Az érintettek részt vettek a program kidolgozásában, így növeltük a társadalmi kohézió kiteljesedését, elősegítjük a társadalmi fenntarthatóság megszilárdítását. A területi esélyegyenlőség jegyében kiemelten kezeljük a kistelepülések fejlesztési lehetőségeinek megvalósítását, ami hozzájárul az egységes, sikeres és közös fejlesztéshez. A megfogalmazott elvek érvényesítését a projektek tartalmának vizsgálatakor vesszük figyelembe, és a bírálatkor kerülnek külön pontszámmal értékelésre. A fenntarthatósági elveket stratégiánk megalkotásakor ugyancsak széles körűen vettük figyelembe. A környezeti-, gazdasági-, és társadalmi fenntarthatóság biztosítása is fontos cél a sikeres stratégia megvalósításának szempontjából. A környezeti fenntarthatóság közösségünk településein különös jelentőséggel bír, hiszen a korábban itt működő nagyipar által elszenvedett károk rekultiválása az első lépés ahhoz, hogy megteremtsük az egészséges környezetben való élet lehetőségét. Ezek a folyamatok mára nagyrészt lezárultak, így olyan fejlesztések kerülhetnek előtérbe, melyek környezet- és természetbarát technológián alapulnak, nem idézik elő a korábbi állapotokat. Pontosan ez a nagyipari státusz volt, ami az egyéb irányú (pl. turisztikai, magasabb színvonalú mezőgazdasági) tevékenységeket akadályozta. Ma azonban elsődleges feladatunk környezeti és természeti értékeink helyreállítása, bemutatása, ápolása, amelyek új kitörési pontot jelenthetnek a terület fejlesztése szempontjából (római fürdő, gyurgyalag-leső hely, malmok, föld alatti és víz feletti vízkészletek, erdők). A gazdasági fenntarthatóság biztosítása a lakosság életminőségének szempontjából kiemelten fontos. A nagyipar széthullását követően megalakult kényszervállalkozások jelentős része mára már nem életképes, illetve nem tud a piaci igényekhez igazodó módon fejleszteni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

177 176 A modern vállalkozói attitűdök elsajátításával, a vállalkozási tevékenység támogatásával, és a modern piaci technológiák, valamint a know-how átvételének elősegítésével járulhatunk hozzá a vállalkozói szféra sikeres működéséhez. A társadalmi fenntarthatóság egyik fontos eleme a korábban leírt esélyegyenlőség elvek érvényesítése, de ide tartozik az élhető lakókörnyezet biztosításával az itt élők és ide érkezők komfortérzetének javítása is. Fontos a települések fiatalítása, meg kell próbálni megállítani az elöregedési folyamatot, a szociális és oktatási rendszer modernizálásával a fiatal családosok számára is vonzóvá kell tenni ezt a lakókörnyezetet. Meg kell akadályozni a településekről való elvágyódást, az előző elvekkel összhangban helyben kell munkahelyeket teremteni, amelyek a személyes életminőség javításán kívül a települések adóbevételeit is növelik, így generálva a helyi fejlesztések lehetőségét. A modern vállalkozói attitűdök elsajátításával, a vállalkozási tevékenység támogatásával, és a modern piaci technológiák, valamint a know-how átvételének elősegítésével járulhatunk hozzá a vállalkozói szféra sikeres működéséhez. A társadalmi fenntarthatóság egyik fontos eleme a korábban leírt esélyegyenlőség elvek érvényesítése, de ide tartozik az élhető lakókörnyezet biztosításával az itt élők és ide érkezők komfortérzetének javítása is. Fontos a települések fiatalítása, meg kell próbálni megállítani az elöregedési folyamatot, a szociális és oktatási rendszer modernizálásával a fiatal családosok számára is vonzóvá kell tenni ezt a lakókörnyezetet. Meg kell akadályozni a településekről való elvágyódást, az előző elvekkel összhangban helyben kell munkahelyeket teremteni, amelyek a személyes életminőség javításán kívül a települések adóbevételeit is növelik, így generálva a helyi fejlesztések lehetőségét. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

178 177 A közösség területén lévő települések, kistérségek, és társulások is rendelkeznek korábban elkészített átfogó fejlesztési stratégiákkal. Ezek figyelembevételével, és az ezekben megfogalmazott prioritások mentén alakítottuk ki a helyi közösség egységes stratégiáját. Kiemelt fontossággal kezeltük a 2004-ben készült „A Várpalotai Kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja”, valamint a 2003-ban készült „A Kelet-Balatoni Kistérség Gazdaságfejlesztési Programja” című dokumentumokat. A kistérségek természetesen saját stratégiájukat folyamatosan aktualizálják, és a megvalósulások tükrében átdolgozzák. A veszprémi kistérség tekintetében az érintett öt település biztosította a tervezés alapját képező, közös programjaikra vonatkozó elképzeléseiket tartalmazó dokumentumot. A közös stratégiába azok a speciális elemek kerültek bele, melyek a közös irányba mutató fejlesztéseket segítik, és amelyek átfogó elképzelések megvalósítására adnak lehetőséget. Ezek azonban az alapstratégiák esetében is a kiemelt fejlesztési elvek voltak, ami azt jelenti, hogy nem kellett újragondolni, vagy újra kitalálni a közösség területét, csak azokat a kapcsolódási pontokat kellett rendszerbe állítani, melyek egyébként is megvalósításra vártak. A korábban megfogalmazott fejlesztési tervek megvalósításakor sokszor abba az akadályba ütköztek a települések, hogy önmagukra maradtak, pedig a sikeres pályázás és projektmegvalósítás feltétele a folyamatos, és szakszerű támogatás. Természetesen vannak sikeresen megvalósult projektjeink, azonban ezek jelentős része az önkormányzati szféra területéhez tartozik, a vállalkozások lelkesedése a bonyolultnak tartott rendszerek, és a fizetési határidők elhúzódása miatt egyre jobban alábbhagyott. Az ő pályázataik és fejlesztéseik jelentenék azonban a helyi bevételek növekedését, amiből az amúgy a forráshiányos önkormányzatok saját beruházásaik önrészét biztosíthatnák. A jelenlegi program fontos része és pozitívuma, hogy a közösség nem engedi el a településen potenciálisan fejleszteni vágyók kezét. A stratégiát, és az ebből generálható projekteket kifejezetten a helyi igények figyelembevételével alakítottuk ki, ami nagyobb esélyt ad a sikeres megvalósításra. A közösség területén lévő települések, kistérségek, és társulások is rendelkeznek korábban elkészített átfogó fejlesztési stratégiákkal. Ezek figyelembevételével, és az ezekben megfogalmazott prioritások mentén alakítottuk ki a helyi közösség egységes stratégiáját. Kiemelt fontossággal kezeltük a 2004-ben készült „A Várpalotai Kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja”, valamint a 2003-ban készült „A Kelet-Balatoni Kistérség Gazdaságfejlesztési Programja” című dokumentumokat. A kistérségek természetesen saját stratégiájukat folyamatosan aktualizálják, és a megvalósulások tükrében átdolgozzák. A veszprémi kistérség tekintetében az érintett öt település biztosította a tervezés alapját képező, közös programjaikra vonatkozó elképzeléseiket tartalmazó dokumentumot. A közös stratégiába azok a speciális elemek kerültek bele, melyek a közös irányba mutató fejlesztéseket segítik, és amelyek átfogó elképzelések megvalósítására adnak lehetőséget. Ezek azonban az alapstratégiák esetében is a kiemelt fejlesztési elvek voltak, ami azt jelenti, hogy nem kellett újragondolni, vagy újra kitalálni a közösség területét, csak azokat a kapcsolódási pontokat kellett rendszerbe állítani, melyek egyébként is megvalósításra vártak. A korábban megfogalmazott fejlesztési tervek megvalósításakor sokszor abba az akadályba ütköztek a települések, hogy önmagukra maradtak, pedig a sikeres pályázás és projektmegvalósítás feltétele a folyamatos, és szakszerű támogatás. Természetesen vannak sikeresen megvalósult projektjeink, azonban ezek jelentős része az önkormányzati szféra területéhez tartozik, a vállalkozások lelkesedése a bonyolultnak tartott rendszerek, és a fizetési határidők elhúzódása miatt egyre jobban alábbhagyott. Az ő pályázataik és fejlesztéseik jelentenék azonban a helyi bevételek növekedését, amiből az amúgy a forráshiányos önkormányzatok saját beruházásaik önrészét biztosíthatnák. A jelenlegi program fontos része és pozitívuma, hogy a közösség nem engedi el a településen potenciálisan fejleszteni vágyók kezét. A stratégiát, és az ebből generálható projekteket kifejezetten a helyi igények figyelembevételével alakítottuk ki, ami nagyobb esélyt ad a sikeres megvalósításra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

179 178 A megalakult egyesület, és a munkaszervezet folyamatos szakmai támogatást nyújt azok számára, akik ebben a programban részt kívánnak venni, illetve egy szakszerű monitoring rendszer kialakításával és működtetésével biztosítani tudjuk a projektek sikeres megvalósulását. A korábban megfogalmazott fejlesztési tervek tehát kitűnő alapot biztosítanak egy közös, sikeres stratégia megvalósításához, valamint az azokból származó tapasztalatok is elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy ez az újszerű együttműködési forma új utakat és lehetőségeket nyisson meg a települések előtt. A megalakult egyesület, és a munkaszervezet folyamatos szakmai támogatást nyújt azok számára, akik ebben a programban részt kívánnak venni, illetve egy szakszerű monitoring rendszer kialakításával és működtetésével biztosítani tudjuk a projektek sikeres megvalósulását. A korábban megfogalmazott fejlesztési tervek tehát kitűnő alapot biztosítanak egy közös, sikeres stratégia megvalósításához, valamint az azokból származó tapasztalatok is elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy ez az újszerű együttműködési forma új utakat és lehetőségeket nyisson meg a települések előtt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

180 179 A 2007-2013 között megvalósuló vidékfejlesztési Leader program új lehetőségeket jelent a közösség területén. A megvalósulásra kerülő programban számunkra nem csak az a vonzó, hogy olyan fejlesztési források jelennek meg a területen, amelyek célzottan, és az itt élők igényei alapján fogalmazódtak meg, tehát teljesítik az alulról jövő kezdeményezés kritériumait, de vonzó az a lehetőség is, hogy egy újszerű, eddig kevésbé ismert, és nem gyakorolt közös formában történő fejlesztési rendszert valósíthatunk meg. Az új rendszer új kihívások elé állítja a szakembereket, és a projektmegvalósítókat is. Új eljárási módokat és megvalósítási utakat kell megtanulni és végrehajtani. Nyitottnak kell lenni saját közösségünk tagjai, és más közösségek irányába is. Nem lehet sikeres az a pályázat, amely öncélú, és a közös stratégiától eltérő utakon egyedül kíván járni. El kell sajátítanunk azt az attitűdöt, ami hozzásegít minket ahhoz, hogy magunkat, közösségünket, és fejlesztéseinket is rendszerbe lássuk. Meg tudjuk határozni, hogy az milyen módon kapcsolódik más hasonló, vagy éppen attól eltérő, de itt megvalósuló projektekhez. Ennek a szemléletnek a kialakításában, és az attitűdök elsajátításában van kiemelt szerepe a megalakult egyesületnek, és a majd működő munkaszervezetnek. Példát kell mutatni abban, hogy milyen módon lehet közösségben, és a közösség határait átlépve fejlesztésekben gondolkodni. Képviselni kell a közös akaratot és érdekeket, biztosítani kell a projektmegvalósítás feltételeit, legyen az anyagi, vagy eszköz jellegű. A szervezeti fenntarthatóságot a közösségben kialakuló új formális és informális kapcsolatokon keresztül biztosítjuk. Építeni kell azon társszervezetek tudására és tapasztalataira, amelyek már az előttünk álló utat bejárták, szoros szakmai kapcsolatot alakítunk ki a megismert olasz és holland Leader csoportokkal, és keressük a lehetőségét további kapcsolatok kialakításának. Biztosítani kell, hogy a mi sikerünk mások sikere is lehessen, ezért nyitottá kell válnunk tudásunk és ismereteink átadására, segítenünk kell pályázóink, és más szervezetek programba való sikeres bekapcsolódását. A 2007-2013 között megvalósuló vidékfejlesztési Leader program új lehetőségeket jelent a közösség területén. A megvalósulásra kerülő programban számunkra nem csak az a vonzó, hogy olyan fejlesztési források jelennek meg a területen, amelyek célzottan, és az itt élők igényei alapján fogalmazódtak meg, tehát teljesítik az alulról jövő kezdeményezés kritériumait, de vonzó az a lehetőség is, hogy egy újszerű, eddig kevésbé ismert, és nem gyakorolt közös formában történő fejlesztési rendszert valósíthatunk meg. Az új rendszer új kihívások elé állítja a szakembereket, és a projektmegvalósítókat is. Új eljárási módokat és megvalósítási utakat kell megtanulni és végrehajtani. Nyitottnak kell lenni saját közösségünk tagjai, és más közösségek irányába is. Nem lehet sikeres az a pályázat, amely öncélú, és a közös stratégiától eltérő utakon egyedül kíván járni. El kell sajátítanunk azt az attitűdöt, ami hozzásegít minket ahhoz, hogy magunkat, közösségünket, és fejlesztéseinket is rendszerbe lássuk. Meg tudjuk határozni, hogy az milyen módon kapcsolódik más hasonló, vagy éppen attól eltérő, de itt megvalósuló projektekhez. Ennek a szemléletnek a kialakításában, és az attitűdök elsajátításában van kiemelt szerepe a megalakult egyesületnek, és a majd működő munkaszervezetnek. Példát kell mutatni abban, hogy milyen módon lehet közösségben, és a közösség határait átlépve fejlesztésekben gondolkodni. Képviselni kell a közös akaratot és érdekeket, biztosítani kell a projektmegvalósítás feltételeit, legyen az anyagi, vagy eszköz jellegű. A szervezeti fenntarthatóságot a közösségben kialakuló új formális és informális kapcsolatokon keresztül biztosítjuk. Építeni kell azon társszervezetek tudására és tapasztalataira, amelyek már az előttünk álló utat bejárták, szoros szakmai kapcsolatot alakítunk ki a megismert olasz és holland Leader csoportokkal, és keressük a lehetőségét további kapcsolatok kialakításának. Biztosítani kell, hogy a mi sikerünk mások sikere is lehessen, ezért nyitottá kell válnunk tudásunk és ismereteink átadására, segítenünk kell pályázóink, és más szervezetek programba való sikeres bekapcsolódását. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

181 180 A közös akarat és cél a legfontosabb összetartó erő. Belső önszabályozó rendszert alakítunk ki, amely biztosítja az értékmegőrző működést, segíti ezek fennmaradását és erősödését. A projektek megvalósulását szakszerű értékelő, támogató monitoring rendszer kíséri nyomon. Úgy érezzük, hogy mind a helyi közösséggé alakulás, mind a stratégia tervezés fázisaiban példamutató módon bizonyítottuk, hogy az előzetesen elismert akciócsoport területén lévő települések, és a települések fejlesztésekben érdekelt szereplői tudnak, és akarnak együtt működni. Még ha nem is tudatosan, de talán még fontosabb, hogy belülről fakadó, ösztönös módon érezzük a közösségben rejlő együttműködési lehetőség erejét és fontosságát, így minden tekintetben alkalmasak vagyunk a Leader cím elnyerésére, és a Leader- szerű működés megvalósítására. A közös akarat és cél a legfontosabb összetartó erő. Belső önszabályozó rendszert alakítunk ki, amely biztosítja az értékmegőrző működést, segíti ezek fennmaradását és erősödését. A projektek megvalósulását szakszerű értékelő, támogató monitoring rendszer kíséri nyomon. Úgy érezzük, hogy mind a helyi közösséggé alakulás, mind a stratégia tervezés fázisaiban példamutató módon bizonyítottuk, hogy az előzetesen elismert akciócsoport területén lévő települések, és a települések fejlesztésekben érdekelt szereplői tudnak, és akarnak együtt működni. Még ha nem is tudatosan, de talán még fontosabb, hogy belülről fakadó, ösztönös módon érezzük a közösségben rejlő együttműködési lehetőség erejét és fontosságát, így minden tekintetben alkalmasak vagyunk a Leader cím elnyerésére, és a Leader- szerű működés megvalósítására. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2