A FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKA ADATGYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA Sándor György igazgató Piaci műveletek és statisztika 2007. június 21.

Az előadások a következő témára: "A FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKA ADATGYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA Sándor György igazgató Piaci műveletek és statisztika 2007. június 21."— Előadás másolata:

1 A FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKA ADATGYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA Sándor György igazgató Piaci műveletek és statisztika 2007. június 21.

2 2 Áttekintés Miért szükséges a fizetésmérleg-statisztika adatgyűjtési rendszerének átalakítása? Az új adatgyűjtési rendszerre történő átállás ütemezése Mi várható 2008-ban?

3 3 A fizetésimérleg-adatszolgáltatás jogszabályi kötelezettség Jegybanktörvény alapján: az MNB feladatai ellátásához statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra MNB elnöki rendelet írja elő az adatszolgáltatási kötelezettséget Az EU a tagországok számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő

4 4 A fizetésimérleg-statisztikák jelentősége A gazdaság egyik lényeges egyensúlyi mutatója Az ország megítélése és a befektetői döntések szempontjából kiemelt jelentőségű A fizetésimérleg-statisztikák az eurozónában is megőrzik fontosságukat

5 5 A jogi és statisztikai környezet változása Az Európai Parlament és a Tanács rendelete szerint 2002-óta csak a 12 500 euro értékhatár fölötti átutalásokra írható elő jogcímmegadási kötelezettség a fizetésimérleg-statisztika céljára. A jövő perspektívája: bankrendszeren keresztüli pénzátutalásokra egyáltalán nem vagy csak magas értékhatár felett lehet elrendelni adatszolgáltatást. Bővül a hazai bankrendszert elkerülő tranzakciók köre

6 6 MNB céljai A statisztikák minősége javuljon Az adatszolgáltatók terhei csökkenjenek Nemzetgazdasági szintű költséghatékonyság

7 7 SCV vállalatok 2006. január 1.: megszűnt az off-shore státusz MNB fizetési mérleg publikációja megváltozott Az adatok nemzetközi összehasonlíthatósága miatt teljes fizetési mérleg Külön publikáció SCV vállalatok fizetési mérlege SCV vállalat: csak külföldi tevékenységet folytat, magyar reálgazdaságra nincs hatása

8 8 Adatszolgáltatási kötelezettség változik Új adatgyűjtések, nem a banki átutalásokat figyeljük meg, nem kell jogcímet megadni Az átálláskor az adatszolgáltatóknál költségek merülnek fel, és többleterőforrás szükséges Hosszabb távon IT fejlesztés mellett csökken az erőforrás-igény Az MNB minden segítséget megad az adatszolgáltatóknak (helpdesk, oktatás, személyes konzultációk)

9 9 Az átalakítás mérföldkövei 2007 Február: az új adatszolgáltatásokra vonatkozó 3/2007. (II.21) MNB-rendelet kihirdetése. Hatálybalépés: 2008. január 1. Kísérleti adatszolgáltatások tesztelése Az új adatbefogadó és adatfeldolgozó informatikai rendszer tesztelése Az adatszolgáltatók és a referensek képzése, oktatása (workshopok, személyes konzultációk) 2008 Január: éles indulás

10 10 A 2008-tól érvényes adatszolgáltatások A gazdasági szereplők nem jogcímeket adnak meg átutalásaikról, hanem pénzügyi eszközeik állományairól és az azokat érintő tranzakcióikról jelentenek Új adatgyűjtések 6 fő témaköre: –Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak –Tőkebefektetések –Értékpapír befektetések –Pénzügyi derivatívák –Egyéb befektetések –Tájékoztató mérlegadatok

11 11 Összegzés Az adatszolgáltatás kötelező Az MNB célja, hogy a statisztikák minősége javuljon Nemzetgazdasági célú költséghatékonyság Partneri kapcsolat kialakítása az adatszolgáltatókkal

12 12 Köszönjük az együttműködést!