Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata az MSZT X. Országos Fóruma Budapest, 2005. május 31. Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata az MSZT X. Országos Fóruma Budapest, 2005. május 31. Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és."— Előadás másolata:

1 A felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata az MSZT X. Országos Fóruma Budapest, május 31. Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke

2 21. századi műveltségkép – felsőoktatási tükörben Bazsa György: Educatio, A közös társadalmi és a sokféle szakmai műveltség Műveltség: „Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi termékek összessége” egyre növekvő, óriási halmaz. Az antik műveltség – mondhatjuk – még egységet képezett (bár már Platón is jobbára filozófus, Püthago- rász egyszerre filozófus és matematikus, Arkhimédesz, Arisztotelész pedig inkább fizikus volt).

3 Ennek a görög-római kultúrának a talaján fejlődött ki az európai műveltség, amire az egész emberiség újkori fejlődése alapult. Ezen belül két-három évszázaddal ezelőttig még volt értelme polihisztorokról beszélni, akik valamelyes részletességgel, de főbb vonalaiban még szinte teljesen át tudták fogni az addigi közös társadalmi műveltség legfontosabb elemeit – a filozófiától a matematikán át az irodalomig vagy csillagászati ismeretekig. Ennek jó tükre az egyetemek (Bologna, Párizs, Göttinga stb.) addigi/akkori universitas jellege: egyazon intéz- ményben és annak minden hallgatója tanulta – kezdetben – a grammatikát, logikát és retorikát, majd később már a teológiát, az orvostudományokat és a jogot.”

4 Az ilyen klasszikus egyetemek mellett (vagy kebelében) azonban megjelentek a sokféle szakmai műveltséget, speciális szakismereteket oktató intézmények, mint a közös társadalmi műveltség egy-egy részének legma- gasabb szintű, szervezett tükröződésének intézményei. Hogy hazai, de Európában is úttörőnek számító példá- kat említsünk: 1763-ban Selmecen bányászati akadémia, 1780-ban Szarvason gazdasági és ipari tanintézet, 1797-ben Keszthelyen a Georgikon, 1782-ben a pesti tudományegyetemen a műegyetem elődje, az Institutum Geometricum.”

5 A közös társadalmi műveltség: szerzetesrendek, íródeákok, felekezeti iskolák (kódexek, könyvnyomtatás); 1767: Ratio Educationis – az első állami oktatáspolitikai „kódex”; 1868: Eötvös-féle népiskolai törvény, a 6 osztályos elemi iskola – társadalompolitikai mérföldkő; XX. század közepe: a kötelező – alapműveltséget nyújtó – 8 osztályos általános iskola; a tankötelezettség 16, ill. 18 évre emelése; most: a középfokú oktatás közel általánossá tétele; az utóbbi másfél évtized: a felsőoktatás hazai expanziója – követve a fejlett világot;

6 A sokféle szakmai műveltség: apáról → fiúra, majd mesterről → inasra, segédre, mesterlegényre szállt, céheken belül XIX.század: ipari tanoncok (tanonciskolák) XX. század (főleg második fele): – ipari tanulók (iskolák, tanműhelyek, MTH) – szakmunkástanulók (szakmunkásképző iskolák) – technikusképzés (technikumok) – alap- és középf. szakképzés (szak/középiskolák) – tanfolyamok (állami és magánszervezés) XX. sz. vége: (akkreditált iskolarendszerű) felsőfokú szakképzés EGYETEMEK, FŐISKOLÁK

7 A szakmai képzettség ISCED szintjei: 3A:szakközépiskolai általános és szakmai elő- képzettség (9–12. osztály, tanulói jogviszony) – érettségi vizsga és érettségi bizonyítvány középfokú szakképzés (középfokú végzettséget ad) 4C:szakmai képzés (13.osztálytól, tanulói jogviszony) – szakmai vizsga és (OKJ/érettségi) bizonyítvány felsőfokú szakképzés (új, ff. végzettséget nem ad) 5B:FSZ: – jv?, szakmai vizsga és OKJ bizonyítvány felsőfokú képzések (ff. végzettség és szakképzettség) 5A:szakmai főiskolai, egyetemi alapképzés (közvetlenül nem vezet kutatói végzettséghez) – hallgatói jogviszony, záróvizsga és oklevél 6:szakmai egyetemi képzés (közvetlenül kutatói vég- zettséghez vezet) – hallg. jv., záróvizsga és oklevél

8 Az ISCED szintek tartama (szubjektív): középfokú szakképzés 4C: tanult szakismereteire, készségeire, a tevékenység (lényegének) értésére alapozó, kijelölt feladatát irányítás mellett, gondol- kozva végrehajtó – szakmunkás, technikus, ügyvivő, ügyintéző, szakértő, szolgáltató stb. felsőfokú szakképzés 5B: ??? felsőfokú képzés: 5A készségeit, képességeit, tanult szakmai ismereteit átgondoltan felhasználó, munkaköri feladatait össze- függéseiben értő, azokat önállóan ellátó szakember 6 készségeire, képességeire, tudományos ismereteire alapozva – feladatait alkotóan ellátó, új eredménye- ket, módszereket, eljárásokat is kereső szakember

9 5B: Felsőfokú szakképzés Középfokú általános oktatás 4C: Középfokú szakképzés Alapfokú szakképzés 5A: Felsőfokú oktatás – alapszint 6: Felsőfokú oktatás – mesterszint 6: Posztgraduális képzés (PhD) Munka világa Gábor András (OM)

10 Az egyik kulcskérdés: az általánosan művelő oktatás és a szakképzés oktatási-, illetve iskolarendszerének kapcsolata: – Mennyire és miben indokolt az elkülönülés és – Hogyan hozható létre a szükséges átfedés? (pl. jó volt a „világbanki modell” – kár érte! A másik kulcskérdés: milyen a közép- és a felsőoktatás kapcsolata? – Milyen hidak, átmenetek alakíthatók ki? – Van-e és miből épül fel egy rugalmas oktatási, egyéni képzési utakat is megengedő rendszer? pl. moduláris rendszer (lassan haladunk!) – Kell-e ehhez új intézménytípus?

11 Az általános műveltség és a szakmai ismeretek oktatása Közismereti tárgyak oktatása Szakmai ismeretek oktatása Általános iskola osztályban: ~99%együttesen: ~ 1% Szakképző iskola 3 osztályban: ~ 25%3 osztályban: ~ 75% Közép- iskola gimnázium: ~ 99% szakközépiskola: ~75% gimnázium: ~ 1% szakközépiskola: ~25% Felsőfokú szakképzés ???sok % Felsőfokú képzés F, E: alap- és mester- képzés ~ 5-10% F, E: alap- és mester- képzés: ~ 90-95%

12 A felsőfokú szakképzés elemzése október *** SZÁMALK + Leonardo: „Új dimenziók a felsőfokú szakképzésben” október *** MSZT + Fővárosi Kgy. OB: „Érettségi utáni szakképzés, felsőfokú szakképzés” „Hálátlan a szakképzés jelenlegi helyzete – Súlyos szakemberhiány – Mindenki a felsőoktatásba készül – A szakképzést igényli a gazdaság – A szakképzés helye” (?)

13 Hol is van a baj? Mit lát a közvélemény? az FSZ kettőssége: több mint középfok, kevesebb mint felsőfok. Akkor micsoda? 2 év FSZ: nem ad felsőfokot, 3 év főiskola ad?! 2 év FSZ 1 évet (30-60 kredit) ér a felsőoktatásban? nincs saját intézménytípusa: főiskola is, középiskolai is csinálja: (USA: 1200 community college  !); divatszakmák elviszik az érdeklődőket: 23/83 ezer gazdasági, 15/53 ezer bölcsész jelentkező szemben az 5/14 ezer FSZ jelentkezővel/lappal (2005); a kevesekből sokak nem munkába, hanem a felső- oktatásba akarnak menni; még mindig erőtlen, rossz hatásfokú FSZ-PR: a munkaerőpiac, középiskola, média nem erre orientál.

14 Háttérben (amit a közvélemény nem lát): a felsőoktatási, ill. a közoktatás- és szakképzéspolitika közötti harmonizáció hiánya – legalábbis eddig; anyagi- és presztizsviták tárcák és intézmények között; lassú akkreditáció (egyszerűsödik, ill. felgyorsul); a felsőoktatás és a munkaerőpiac között még mindig meglévő elég nagy távolság; 2003: 12 milliárdos szakiskolai fejlesztési program hatása? A szakképzés felső szintje – a bővülő általános műveltség, a gazdaság igénye és az oktatáspolitika hatására – „felkúszik” a felsőoktatás területére.

15 2005. május – MSZT X. fóruma „Felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata” Jutunk-e előbbre 2005-ben és utána? Igen – juthatunk! május – új felsőoktatási törvény május – „100 lépés” kormányprogram: a szakképzés megújítása

16 A „híd”: az új felsőoktatási törvény (2005) „32. § (4) A (felsőoktatási intézménynek a felsőfokú szakképzést részletező) szakképzési program(ja) tar- talmazza a megegyező tartalmú szakképzésben el- sajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, to- vábbá a felsőfokú szakképzésben szerzett kreditek- nek az azonos képzési területhez tartozó alapkép- zésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek szá- ma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzé- si idő négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt álla- pít meg. A szakközépiskolában folyó felsőfokú szak- képzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközép- iskola felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.”

17 A „törvényi híd” három tartalmi pillért köt össze: a (megegyező tartalmú) középfokú szakképzést, a (szakmacsoportbeli) felsőfokú szakképzést és az (azonos képzési terület) felsőfokú alapképzését. Ezzel a folyamatos, egymásra épülő teljesítmény (kredit) beszámítást a törvény garantálja, az átvételt nem szabályozza. (Lehetünk/legyünk rugalmasak?) Továbbá: a képzés tartalma, követelményei a képzési helytől függetlenül azonosak. felsőfokú szakképzés 5B: egyszerre tudomány- és a gya- korlatorientált szakismereteire alapozva, készségeit és képességeit tudatosan alkalmazva, munkaköre lényegé- nek értése alapján kijelölt feladatait részben önállóan és gondolkozva végrehajtó szakember. (Szubjektív!)

18 A törvény tisztább szervezeti helyzetet is teremt: az FSZ-t az illetékes szakminiszter felügyeli, a munkaerőpiac, a munkáltatók (kamarák, érdek- védelmi szervezetek) szerephez jutnak, a Szenátus dönt (gyorsan, külön MAB eljárás nélkül), az FSZ képzést felsőoktatási intézmény (FOI) indítja, a FOI szakközépiskolával vagy gazdálkodó szerve- zettel megállapodhat a közös képzésről, az érettségi vizsga FSZ felvételre jogosít a FOI-be,

19 A törvény (szerintem) bizonytalan két kérdésben: „ A szakközépiskolában folyó felsőfokú szakképzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközépiskola felső- oktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.” Tehát: FOI nélkül is folyhat FSZ szakközépiskolában. Mikor? Hogyan? A képzés résztvevője hallgatói jogállást élvez. De: 147. § 7. pont: „ felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközép- iskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az OKJ-ben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.” A törvényben sehol máshol nincs szó FSZ-tanulói jogviszonyról?! Pl. finanszírozása?

20 az államilag támogatott képzésnek az alapképzéssel azonos törvényi normatívája van, a FOI ennek maximum 20%-át tarthatja vissza, eredményes szakmai vizsga alapján kiállított szak- képesítést igazoló bizonyítvány munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít és OKJ képesítést ad*. Bologna-konform: a *munkaerőpiacra kilépést, a felsőoktatásba belépést biztosít – de ennek jó tartalmát minden esetben ki kell „izzadni”. 100 lépés – benne a szakképzés átalakítása

21 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "A felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata az MSZT X. Országos Fóruma Budapest, 2005. május 31. Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések