Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzetközi kapcsolatok és intézmények

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzetközi kapcsolatok és intézmények"— Előadás másolata:

1 Nemzetközi kapcsolatok és intézmények

2 A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai Világrend Világrend Világgazdaság Világgazdaság Világpolitika Világpolitika

3 A világgazdaság A világgazdaság elemei, szereplői: Nemzetgazdaságok Nemzetgazdaságok Nemzetközi munkamegosztás Nemzetközi munkamegosztás Világpiac: - magánszemélyek, vállalatok - ügyletek - szabályok, szabványok - infrastruktúra - nemzetközi intézmények Világpiac: - magánszemélyek, vállalatok - ügyletek - szabályok, szabványok - infrastruktúra - nemzetközi intézmények

4 A világpolitika Világpolitika: a nemzetközi hatalmi viszonyok összessége. Világpolitika: a nemzetközi hatalmi viszonyok összessége. Hatalmi viszony: a döntésekben megjelenő politikai, gazdasági, vagy szellemi potenciál. Hatalmi viszony: a döntésekben megjelenő politikai, gazdasági, vagy szellemi potenciál.Alapja: erőszak vagy annak lehetősége (pl. erőszakeszközök, fegyverek birtoklása) erőszak vagy annak lehetősége (pl. erőszakeszközök, fegyverek birtoklása) gazdaság, javak, pénz feletti hatalom gazdaság, javak, pénz feletti hatalom presztízs (tekintély, befolyás) presztízs (tekintély, befolyás)

5 A világpolitika A világpolitika központjai: a hatalmi központ(ok) - pl. parlament és kormány, vagy diktátor és környezete és/vagy egy párt A világpolitika központjai: a hatalmi központ(ok) - pl. parlament és kormány, vagy diktátor és környezete és/vagy egy párt Belső és nki hatalmi viszony: nem transzformálható és nem analóg Belső és nki hatalmi viszony: nem transzformálható és nem analóg Oka: nki szinten nincs egyetlen globális hatalmi központ → Világpolitika az erőviszonyok függvénye Oka: nki szinten nincs egyetlen globális hatalmi központ → Világpolitika az erőviszonyok függvénye

6 Konfliktusok → A történelem háborúk és konfliktusok története → A történelem háborúk és konfliktusok története Konfliktusmérséklő eszközök: nemzetközi jog nemzetközi jog nemzetközi intézményrendszer és szervezetek (kb db) nemzetközi intézményrendszer és szervezetek (kb db) nemzetközi közvélemény nemzetközi közvélemény

7 A világrend elemei közötti kölcsönhatás Világgazdaság és világpolitika között kölcsönhatás Világgazdaság és világpolitika között kölcsönhatás Világrend = világgazdaság + világpolitika + ökológiai rendszer + társadalmi struktúrák + eszmék, kultúrák (Huntington) Világrend = világgazdaság + világpolitika + ökológiai rendszer + társadalmi struktúrák + eszmék, kultúrák (Huntington)

8 A világrend elemei közötti kölcsönhatás A világgazdaság a világpolitika Szenvedő alanya (pl. embargó) Szenvedő alanya (pl. embargó) Forrása (agrártúltermelés, ker-i háború) Forrása (agrártúltermelés, ker-i háború)

9 A világrend fajtái Felfedezések, ipari forr.-tól: unipoláris Felfedezések, ipari forr.-tól: unipoláris : „multipoláris” : „multipoláris” : bipoláris, II. vh. utáni „jaltai világrend” : bipoláris, II. vh. utáni „jaltai világrend” Napjainkban: katonailag unipoláris, gazdaságilag több pólusú Napjainkban: katonailag unipoláris, gazdaságilag több pólusú

10 A nemzetközi élet szereplői 1.Nemzetállamok 2. Szervezetek nemzetközi intézmények nemzetközi intézmények – IGO (Intergovernmental Organization – kormányközi) – NGO (Non-governmental Organization) – nem kormányközi TNC – transznacionális vállalatok (MNC: legalább három országra kiterjedő tőketulajdon és működési kör, a TNC ennél kevesebb) TNC – transznacionális vállalatok (MNC: legalább három országra kiterjedő tőketulajdon és működési kör, a TNC ennél kevesebb) Vállalatok (Import-export tevékenység, akár szolgáltatások terén) Vállalatok (Import-export tevékenység, akár szolgáltatások terén) Civil szervezetek Civil szervezetek 3.Egyének

11 Definíciók Nemzetközi kapcsolatok: minden interakció Nemzetközi kapcsolatok: minden interakció Külpolitika: államok között Külpolitika: államok között Nemzetközi kapcsolatok, mint tudományág: politikatud, történelemtud. rokona Nemzetközi kapcsolatok, mint tudományág: politikatud, történelemtud. rokona

12 Nemzetközi politikaelméleti iskolák Nemzetközi politikaelméleti iskolák realista: az államok a meghatározóak realista: az államok a meghatározóak strukturalista: intézmények (pókháló-elmélet) strukturalista: intézmények (pókháló-elmélet) reformisták: intézményeket fontosak, de megreformálva reformisták: intézményeket fontosak, de megreformálva

13 A világrend jellemzői A világrend jellemzői Rend és káosz, konfrontáció, kooperáció Rend és káosz, konfrontáció, kooperáció Meghatározó: nki hatalmi viszonyok Meghatározó: nki hatalmi viszonyok Ez függ: 1. Szereplők egymáshoz viszonyított potenciáljától 2. Célkitűzéseiktől (biztonság, jólét, presztízs) Ez függ: 1. Szereplők egymáshoz viszonyított potenciáljától 2. Célkitűzéseiktől (biztonság, jólét, presztízs) Állam a legfontosabb szereplő Állam a legfontosabb szereplő

14 Definíció Definíció Szuverén állam: „intézmények összessége, amelyek egy földrajzilag meghatározott területen törvényhozói és végrehajtói hatalommal bírnak.” (G. R. Berridge) Szuverén állam: „intézmények összessége, amelyek egy földrajzilag meghatározott területen törvényhozói és végrehajtói hatalommal bírnak.” (G. R. Berridge)

15 Erő nagysága szerint: 1. Nagyhatalmak: (5 db, ENSZ BT állandó tagok) elismert látens vagy manifeszt katonai erejük van, vereségeiket gyorsan kiheverik elismert látens vagy manifeszt katonai erejük van, vereségeiket gyorsan kiheverik elismerik a nukleáris fegyverek tulajdonlását (főleg egymás között) elismerik a nukleáris fegyverek tulajdonlását (főleg egymás között) speciális jogaik (nagyobb szavazóerő, vétójog, stb.) és kötelességeik (pl Irak) vannak: ugyanakkor ez nem indokolhat nagyhatalmi önkényt speciális jogaik (nagyobb szavazóerő, vétójog, stb.) és kötelességeik (pl Irak) vannak: ugyanakkor ez nem indokolhat nagyhatalmi önkényt

16 Erő nagysága szerint: 2. Szuperhatalmak: a bipoláris rendszer hozta létre őket. Az előbbiek mellett a dominancia- képességgel is rendelkeztek (-nek), ennek alapja: az atomfegyverek (kellő mennyiségben) az atomfegyverek (kellő mennyiségben) makroökonómiai mutatók, jelentős pénzügyi többlet (FDI – foreign direct investment – útján lehetősége nyílik a befolyásolásra) makroökonómiai mutatók, jelentős pénzügyi többlet (FDI – foreign direct investment – útján lehetősége nyílik a befolyásolásra) 3. Középhatalmak: regionális befolyással rendelkeznek

17 Erő nagysága szerint: 4. Kisállamok: nem definiált  földrajzi, népességet alapul vevő és közgazdasági megközelítés is lehetséges. 2 magatartásformát mutathatnak: 2 magatartásformát mutathatnak: katonai tömbhöz tartoznak katonai tömbhöz tartoznak nem tartoznak katonai tömbhöz: nem tartoznak katonai tömbhöz: semleges államok (neutral): valami miatt elismerik a semlegességét semleges államok (neutral): valami miatt elismerik a semlegességét el nem kötelezett országok (non-allied): az ún. 77- ek, Nehru, Nasser, Tito alapítása. el nem kötelezett országok (non-allied): az ún. 77- ek, Nehru, Nasser, Tito alapítása.

18 Erő nagysága szerint: Sokszor a kisállamok „HÍD-szerepre” is vállalkoznak, azaz gazdasági/politikai összekötő/áthidaló szerepre. Ennek feltétele: történelmi és földrajzi adottság történelmi és földrajzi adottság megfelelő átjárhatóság: infrastruktúra (út, vasút, légi közlekedés, távközlés) megfelelő átjárhatóság: infrastruktúra (út, vasút, légi közlekedés, távközlés) 5. Mikroállamok: 1 M népesség alatt


Letölteni ppt "Nemzetközi kapcsolatok és intézmények"

Hasonló előadás


Google Hirdetések