Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az első világháború és a párizs-környéki békék Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az első világháború és a párizs-környéki békék Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."— Előadás másolata:

1 Az első világháború és a párizs-környéki békék Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2 A háború okai szerb nacionalista mozgalmak osztrák–magyar – orosz ellentét –a Balkán feletti hegemónia német expanzív törekvések –Mitteleuropa, Drand nach Osten, világuralmi (?) tervek francia revansvágy (Elzász–Lotharingia) angol–német flottaverseny a szövetségesi rendszerek automatizmusa –inkább csak felgyorsítja az eseményeket! a német expanzió meggátlása –Belgium semlegességének megvédése (gyarmati területek felosztása – jóval kevésbé fontos! ) a vasúti menetrendek… és a mozgósítás kényszere „Schlieffen halott keze”

3 A hadviselő felek Szövetséges és társult hatalmak 1893 orosz–francia szövetség 1904 francia–angol „entente cordiale” (antant) 1907 angol–orosz 1914 Japán 1915 Olaszország 1916 Románia 1917 USA, Görögország stb. Az „antant” kifejezés csak az I. vh.-ban használható és csak Nbr., Fro. és Oro. hármasára vonatkozik! Központi hatalmak 1879 kettős szövetség (Németország, Monarchia) (1882 hármas szövetség Olaszországgal) (1883 Románia) 1914 Török birodalom 1915 Bulgária Előny: összefüggő terület Hátrány: blokád alá vehető, több frontos harcra kényszerül

4 A két legfontosabb front: nyugatéskelet lövészárok-háború a védekező fegyverek fölénye koncepciótlan tábornokok óriási véráldozatok, láza- dás, démonizált ellenség hazug propaganda, az antant „erkölcsi fensőbb- rendűség-érzése mozgó háború lovasság, tüzérség és a német erőfölény sikere sikeres (új) stratégiák óriási véráldozatok, de csak az orosz sereg törik meg nemzetiségi ellentétek folyamatos éleződése a támadók vesztesége mindig nagyobb! aki sokat támad, vereséget szenved

5 Főbb események 1914: a nyugati villámháború kudarca: a Marne-i csata –váratlan orosz gyorsaság, a Monarchia kudarcai 1915: a keleti frontok éve, a központi hatalmak sikerei (gorlicei áttörés, a Balkán elfoglalása, Gallipoli) Olaszország belépése 1916: nyugat: felőrlő harcok, anyagcsaták (Verdun, Somme) –kelet: Bruszilov-offenzíva, Románia belépése 1917: a huszadik század kezdete? –USA belépése, Oroszország forradalmasodása, új harci módszerek, tankok tömeges bevetése; I. (IV.) Károly békekísérlete (Sixtus-levél) 1918: német támadások nyugaton – győzni akar, mielőtt jönnek az amerikaiak. Legjobb erői elvéreznek, így az antant győzhet –Wilson amerikai elnök 14 pontja –az összeomlás előbb keleten, dominóelv szerint: Törökország, Bulgária, Monarchia, majd ezek miatt Németország is –compiègne-i fegyverszünet: , 11 óra

6 A leninizmus Spontán forradalom helyett tudatos cselekvés kell Nem a munkásság, hanem a kommunista párt mint élcsapat lép fel A párt működési rendje a „demokratikus centralizmus” –csak a „választott” vezetés hozhat döntést, ez a döntés viszont mindenkire nézve kötelező, kétség nélkül végrehajtandó; vita csak a döntés meghozatala előtt lehet „Leggyengébb láncszem” elmélete –„a forradalom nem iparosodott országban győzhet először –a szegényparasztság is forradalmi osztály „permanens forradalom” eredetileg Trockij elmélete, kettős jelentéssel –polgári forradalmat azonnal szocialista forradalomnak kell követnie (mivel előbb jött létre a proletariátus, mint a burzsoázia) –ezután a forradalmat exportálni kell más országokba is (világforradalom!) Az imperializmus a kapitalizmus legfelsőbb (és utolsó) foka Cél a világforradalom kirobbantása Georgij Plehanov: ipar híján eredeti felhalmozás kell, ennek piszkos munkája viszont totális diktatúrához vezet majd Messianizmus és önkényuralmi jelleg már Lenin idején is Az elmélet „tudományos”; hirdetői papok/szentek módjára lépnek fel

7 Az orosz forradalmak A birodalom a forradalmak kitörése előtt szétzilálódott A cár a fronton, Raszputyin otthon, a nemzetiségek forrongnak, a katonák megcsömörlöttek a harcoktól Februári forradalom: Ideiglenes Kormány és petrográdi szovjet A háború folytatása súlyos hiba volt A bolsevik befolyás minimális a szovjetekben Lenin, a német „export” – áprilisi tézisek, több puccskísérlet Alkotmányozó nemzetgyűlés terve A Kornyilov-„puccs” legendája – valójában tragikus félreértés egy politikai kalandor miatt Október: katonai puccs egy szétesett állam ellen, a pétervári szovjet nevében, de annak ellenére. A terv Leniné, a kivitelezés Trockij érdeme; Sztálin szerepe igen csekély volt a hatalomátvételben Dekrétumok: „béke”, föld, kormányzás; nemzetgyűlés szétkergetése Az állam élén: Népbiztosok Tanácsa, a párt élén: Politbüro

8 A háború következményei tízmillió halott katona + spanyolnátha hazug propaganda elterjedése – gyűlölet Európa népei közt a háborús „bűnösök” keresése, bosszúvágy, nacionalizmus óriási pusztítás, anyagi károk a hadviselő államok gazdasági megroppanása, viszont az USA és Japán megerősödése: Európa hanyatlása blokád: a gazdasági kapcsolatok megszakadása forradalmak Oroszország mellett a (fél)periféria más országaiban is (főleg: Németország) Köztes-Európa birodalmainak szétesése (spontán felbomlás, az „elnyomott népek” új államokat alapítanak) nők munkavállalása, egyenjogúsága (pl. választójog) választójog általános kibővülése is (szegényebb rétegekre)

9 Az igazságos békekötés akadályai az antant csak névleg fogadta el a 14 pontot, önrendelkezést –nyílt diplomácia helyett a tízek, ill. négyek tanácsa zártan döntenek a helyszín (Párizs) hisztérikus légköre, uszító sajtója a győztesek „előkonferenciája” végleges döntéseket hoz (vesztesek nélkül dönt: diktált béke) a hosszú fegyverszüneti időszak véglegessé tett mindent a túl sok bizottság miatt átláthatatlan az összhatás az USA kivonta csapatait és hiteleit: nincs adu ásza Wilson nem hozott konkrét javaslatokat, mindig csak bírált a naiv amerikaiakat orruknál fogva vezették, nem tudtak alkudni sem (a többiek túlzott követelésekkel álltak elő) az igazság és a bosszú furcsa keveréke!

10 A Nemzetek Szövetsége Wilson 14. pontja alapján minden békeszerződés első fejezete feladata: kollektív biztonsági rendszer (de csak addig sikeres, amíg tart a konszolidáció!) tagjai: eleinte csak győztes és semleges államok (de az USA sem) fő szerve a Tanács – nem képvisel minden nagyhatalmat vitás kérdések állandó döntőbíróság elé kerülnek a béke megsértőivel szemben csak gazdasági szankciók mandátum-rendszer (a vesztesek gyarmataiból) kisebbségvédelmi szerződések garanciája –„cordon sanitaire” bázisállamai: önrendelkezési elv megsértése –szilárdságuk biztosítására kellett a kisebbségek védelme –az új államok elismerésének ez a feltétele –egyéni jogokat garantál csak (állampolgárság, jogegyenlőség, politikai jogok, anyanyelvi oktatás, kulturális egyesületek)

11 Versailles, június 28. Németország elveszti területének 13%-át ( km 2 -t) –Elzász-Lotharingia, Eupen, Észak-Schleswig, Posen, Kelet-Szilézia, Danzig, korridor (No. területét Lengyelország így kettévágja!) Megtiltják az Anschluss-t (Ausztria csatlakozását) Elveszik összes gyarmatát, flottáját ismeretlen összegű jóvátételre kötelezik szénbányái felett jó időre elveszti uralmát (Saar-vidék ön- álló állammá válik + kártérítés) –» gazd. következmények!! egyoldalú leszerelésre kényszerítik (100 ezer fős hivatásos sereg, a Rajna-vidék demilitarizálása) az országot kollektív felelőssé minősítik („háborús bűnös”) a „le sem győzött” Németország aláírja a diktált békét „tőrdöfés”-elmélet; a gyenge demokrácia lejáratódik túl szigorú, hogy elfogadják, de nem eléggé, hogy ne tudjanak visszavágni

12 A többi békeszerződés Saint-Germain, szept. 10 „L’Autriche, c’est le reste” –etnikailag német területeket igényli csak –az Anschluss-terve és tilalma, s emiatt más téren engedményeket kap Neuilly, nov. 27. Bulgária –plusz területeket igényel, ehelyett régebbieket is elveszt Trianon, jún. 4. Magyarország –hibás béke-előkészítés, az integritás-elv –„egy jó közlekedési vonalért feláldozhatunk párszázezer magyart” –a Tanácsköztársaság szerepe elhanyagolható a határok létrejöttében! –Apponyi beszéde és a „vörös térkép” Sèvres, aug. 10. Törökország –öt korábbi szerződés előre felosztotta; ezzel szemben azonban nemzeti ellenállás és belső (forradalmi) megújulás – Musztafa Kemál „Atatürk” katonai sikerei érvénytelenítik a „szultán békéjét” Lausanne, júl. 24. Törökország –egyenrangú fél; etnikai határok, nincs jóvátétel

13 A kis győztesek vitái és Szovjet-Oroszország a legnagyobb viták a győztesek között bontakoztak ki Jugoszlávia: „brigama” – három győztes szomszéd is Fiume: ütközőállam – városállam – annexió Bánát: francia semleges zóna, a terület megosztása „etnikai” elv szerint Csehszlovákia: nyelvi–etnikai és/vagy történeti állam? Teschen: három bizottság, egy kis háború Epirusz, Dodekanészosz, Korfu legnagyobb csalódás: Olaszországban. Következmény: szélsőséges mozgalmak, fasizmus Breszt-Litovszki béke, márc. polgárháború és „intervenció” nem hívják meg Párizsba Curzon-vonal, dec. Lengyelország dilemmája: merre hódítson? lengyel preventív háború, a „varsói csoda”, aug. «–» a szovjet világforradalom terve Finnország, Baltikum: tanácskísérletek bukása Románia: Besszarábia elvesztése Kaukázus: átmeneti függetlenedés összesen km 2 területi veszteség


Letölteni ppt "Az első világháború és a párizs-környéki békék Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések