Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csillagászati földrajz – TOTÓ I. 1. kérdés: Melyik a kakukktojás? (És miért?) 1) Almageszt 2) Almarium X) Albiruni 2. kérdés: Ki mondta: „és mégis mozog!”?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csillagászati földrajz – TOTÓ I. 1. kérdés: Melyik a kakukktojás? (És miért?) 1) Almageszt 2) Almarium X) Albiruni 2. kérdés: Ki mondta: „és mégis mozog!”?"— Előadás másolata:

1 Csillagászati földrajz – TOTÓ I. 1. kérdés: Melyik a kakukktojás? (És miért?) 1) Almageszt 2) Almarium X) Albiruni 2. kérdés: Ki mondta: „és mégis mozog!”? 1) Giordano Bruno 2) Isaac Newton X) Galileo Galilei

2 Csillagászati földrajz – TOTÓ II. 3. kérdés: Hol van Uraniborg és miről nevezetes? 1) Angliában egy hegy, itt fedezték fel az Uránuszt 1781-ben. 2) Kis település Amerikában egy uránbánya mellett, itt született 1889-ben E.P. Hubble, a híres csillagász X) XVI. századi csillagászati obszervatórium egy kis dán szigeten. 4. kérdés: Hány „mozgó égitestet” ismertek az ókorban? (Ez milyen napjainkig tartó következménnyel járt?) 1) 7 2) 8 X) 9

3 Csillagászati földrajz – TOTÓ III. 5. kérdés: Kiről szól az alábbi idézet? (Ki írta?) "Egy szóra még. Rossz hír kering az udvarban felőled, Hogy új tanoknak híveül szegődtél, Rostálod a szentegyház tételeit; Sőt most, midőn anyád mint rút boszorkány Legsúlyosb vád alatt börtönben ül, Méltó gyanúba jössz te is, midőn Olyan nyakasan s ernyedetlenül Igyekszel őt kiszabadítani." 1) Kopernikusz 2) Kepler X) Pascal

4 Csillagászati földrajz ≠ csillagászat Földrajzi diszciplína: a Földre (is) vonatkozó csillagászati ismereteket gyűjti össze és rendszerezi a földrajztudomány kívánalmai és szempontjai szerint. Asztronómia ≠ Asztrológia Csillagászati földrajz Mi a Csillagászati földrajz?

5 I. Térbeli és időbeli tájékozódás Égbolti koordinátarendszerek (szférikus csillagászat) Időszámítási problémák Földrajzi helyzetmeghatározás Témakörök I.

6 II. A Föld mint égitest alapvetően befolyásolja a földrajzi folyamatokat Alakja Mozgásai (forgás, keringés, ezek időbeli változásai) Témakörök II.

7 III. Földön kívüli világtér Közeli égitestek, kiemelten: Nap Hold Bolygók – összehasonlító planetológia Tejútrendszer Kozmológia Témakörök III.

8 Az emberiség világszemléletének fejlődése A csillagászat a legrégibb természettudomány. - misztikus elképzelésekkel vegyítve - asztrológiai célok - gyakorlati élet igényei: tájékozódás, naptár Mottó: „Minden igazságot könnyű megérteni, ha egyszer már felfedeztetett; az igazi feladat azonban: rátalálni az igazságra.” (Galileo Galilei)

9 Nap és Hold járása Hónap hossza Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz NapHoldMarsMerkúrJupiterVénuszSzaturnusz Lun(e)diMardiMercrediJeudiVendredi SonntagMontagDienstag (Ziu=Mars) Mittwoch (Wotan=Merkúr) Donnerstag (Donar= Jupiter) Freitag (Freya= Vénusz) SundayMo(o)ndayTuesdayWednesdayThursdayFridaySaturday Babilon

10 Kína Nap- és holdfogyatkozások időpontja: tapasztalati úton Teljes szög osztása: 365 és ¼ fok Kr.e. II. század: Föld gömbölyű Kína

11 Kevésbé fejlett. Nílus áradása → naptár Égtájak pontos meghatározása → piramisok tájolása Vénusz a Nap körül kering Egyiptom

12 Stonehenge (Kr.e ) Nap járása Nincs írásos emlék

13 Matematikai leírások, modellek (Harmonikus világ, Pitagoraszi világkép) Fizikailag gyenge lábakon A Nap és a csillagok mozgása aránylag egyszerű modellel leírható (ld. szférikus csillagászat) Gond a bolygókkal van! Görögök

14 Herakleidész (Kr.e ) A Nap a Föld körül kering A belső bolygók viszont a Nap körül

15 1. Nap-Föld, Nap-Hold távolság viszonylagos meghatározása Arisztarkhosz (Kr.e ) 2. Hold < Föld << Nap → Föld kering a Nap körül!

16 Föld kerületének meghatározása csillagkatalógus, magnitúdó tavaszpont eltolódása földrajzi szélesség és hosszúság Eratoszthenész (Kr.e ) Hipparkhosz (Kr.e )

17 „Megale szüntakszisz” (=Nagy Gyűjtemény, Almagest) → 1500 évig meghatározó! Mert pontos előrejelzést ad. geocentrikus világkép Ptolemaiosz (Kr.u )

18 Szférák (kristálygömbök): Hold Merkúr Vénusz Nap Mars Jupiter Szaturnusz Csillagok

19 Ptolemaiosz (Kr.u ) Probléma: bolygók „furcsa” (hátrafelé, retrográd) mozgása

20 Ptolemaiosz (Kr.u )

21 Hindu számjegyek közvetítése (Al-Khwarizmi, , Bagdad) Fordítások (görög → szír → arab) Rendkívül pontos mérések, csillagkatalógusok Ekliptika és az égi egyenlítő hajlásszögének változása – régiek méréseit elfogadva! Csillagászati szókincs (zenít, nadír, azimut, Aldebaran,…) Iszlám kultúra (arabok) I. Al-Khwarizmi

22 Al-Biruni ( , perzsa) Forog a Föld? A Nap is csillag? Földsugár mérése a horizontális depresszió alapján Iszlám kultúra (arabok) II.

23 1.Hispánia – kapcsolat az arab világgal 2. Hézagok Ptolemaiosz rendszerén: -Miért halad mindig együtt a Merkúr és a Vénusz a Nappal? -Miért olyan nagy a Mars fényingadozása? -Hol van a Vénusz, a Mars és a Jupiter excentrumos pályájának középpontja? -Tengerhajózás  pontosabb navigáció kell! Európa – „túl a sötét középkoron”

24 (lengyel kanonok, de nem pap!) Osiander előszava Halálos ágy heliocentrikus világkép A Föld középpontja csak a Hold-pálya középpontja Minden bolygó pályája megkerüli a Napot Az égbolt távolságához képest a bolygórendszer méretei elhanyagolhatók A Föld forog a tengelye körül, kering a Nap körül Mikolaj Kopernik ( )

25 Hátrányai: Hitt a ptolemaioszi kristályszférákban Kör alakú bolygópályák (epiciklusok, Merkúr: 5 kör) → előrejelzési problémák! Mikolaj Kopernik ( )

26 Nem volt igazi kopernikánus! A Nap is egy csillag a sok közül A világegyetem végtelen tele intelligens lényekkel Giordano Bruno ( )

27 Tycho de Brahe ( ) Hatalmas észlelési anyag (Hven sziget: Uraniborg) Elvetette a heliocentrikus világképet a „parallaxis” hiánya miatt Nap a Föld körül, de a többi bolygó a Nap körül 1577: üstökös – mozgását a kristályszférák nem akadályozhatják! → nincsenek kristálygömbök

28 1609: távcső („szabadalmi jog” a Velencei Szenátusnak) → „2 hónap alatt (Nov., Dec.) több világrengető felfedezést tett, mint bárki más őelőtte” Galileo Galilei ( ) 1623: Dialógusok a kopernikuszi világkép burkolt támogatása Salviati (Galilei) – Sagredo – Simplicio (pápa?)

29 Galileo Galilei ( ) Jupiter 4 holdja

30 Galileo Galilei ( ) Vénusz fényváltozásai

31 napfoltok Galileo Galilei ( )

32 Hold hegyei és „tengerei” Galileo Galilei ( )

33 Tejút = sok csillag Galileo Galilei ( )

34 Tycho de Brahe asszisztense királyi csillagász, Prága luteránus (1612-ben kiközösítették) 1604: új csillag (szupernova) → Arisztotelész téved, a világ nem változatlan! Harmonice mundi Johannes Kepler ( )

35 1. törvény: „Minden bolygó ellipszispályán kering, amelynek egyik fókuszában a Nap található.” Johannes Kepler ( )

36 2. törvény: „Bolygók területi sebessége állandó.” Johannes Kepler ( )

37 Már nyomdában volt a Harmonice Mundi, amikor Kepler hozzáírta még a 3. törvényt. „…először azt hittem, hogy álmodok és arra gondoltam, hogy talán a kiindulási feltételek közé véletlenül becsempésztem a végkövetkeztetést. De nem! Mindez egészen bizonyos és pontos, hogy A bolygók Nap körüli keringési időinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az átlagtávolságaik köbe.” a: fél nagytengely T: keringési idő Johannes Kepler ( )

38 Princípia – minden idők legcsodálatosabb tudományos műve " Természeten s törvényein az éj sötétje ült. Isten szólt: 'Legyen Newton'! S mindenre fény derült." (Pope) általános gravitációs törvény Kepler - törvények Isaac Newton ( ) karácsonyán született, de születési időpontja „egy évet csúszott”, mert 1752 előtt Anglia még nem a Gergely-féle naptárt használta. Állami Pénzverde Őre

39 Uránusz-bolygópálya „rendetlenségei” Neptunusz felfedezése (1846, Galle) (igazából többen is látták már korábban, pl. Galilei) szerencséjük volt a számításokkal Plútó felfedezése (1930, Tombough) -egymás fölé helyezett képek átvilágítása - névadás: Percival Lowell kezdőbetűi -TÚL KICSI! További bolygófelfedezések

40 Műholdak (1957-), szondák Űrrepülés Gazdag megfigyelési anyag földrajzi szempontból: űrfelvételek, egyéb adatok a Földről (távérzékelés) bolygókra vonatkozó ismeretek (összehasonlító planetológia) Tájékozódási-navigációs rendszerek (pl. GPS) XX. század – űrkutatás földrajzi hatásai (vázlat)


Letölteni ppt "Csillagászati földrajz – TOTÓ I. 1. kérdés: Melyik a kakukktojás? (És miért?) 1) Almageszt 2) Almarium X) Albiruni 2. kérdés: Ki mondta: „és mégis mozog!”?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések