A középvárosi dzsentrifikáció várospolitikai dilemmái

Az előadások a következő témára: "A középvárosi dzsentrifikáció várospolitikai dilemmái"— Előadás másolata:

1 A középvárosi dzsentrifikáció várospolitikai dilemmái
Nagy Erika – Timár Judit MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztály A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október

2 A dzsentrifikáció: „a tőke újbóli befektetése a városi centrumokba azzal a céllal, hogy teret teremtsen egy olyan társadalmi osztály számára, amely sokkal gazdagabb, mint az, amely jelenleg elfoglalja a teret.” (Smith, 2000) Veszprém New York City Budapest

3 Felhasznált elméletek:
Cél: a dzsentrifikáció társadalmi hatásai általános mechanizmusának megértése – perspektívák számbavétele Felhasznált elméletek: fogyasztásból kiinduló termelésből kiinduló magyarázatok magyarázatok egyedi vonások lokális - globális lokális szint jellemzők viszonya Kérdések: - az önkormányzat mint a dzsentrifikációs folyamat lokális szereplője - az önkormányzat beavatkozási lehetőségeinek globális korlátai

4 Veszprémi tanulságok: Szocialista időszak:
Lokális ingatlanpiac, helyi önkormányzat: A kapitalista korszak dzsentrifikációja a helyi ingatlanpiac konkrét „terméke” - Járadékkülönbözet-elmélet (Smith 1979) Veszprémi tanulságok: Szocialista időszak: beruházásvisszatartás szlamosodás 1990-es évek: - Magas járadékkülönbözet: a szocialista állam teremtette meg a feltételeit egy „kapitalista” dzsentrifikációnak - Önkormányzat: piaci alapú dzsentrifikáció elindításának segítése (lakók „kivásárlása”) - „Kollektív társadalmi akció”: „kollektív tőke” (fejlesztők széles rétegének megjelenése)

5 Veszprémi tanulságok Az önkormányzat mint kulcsszereplő
Cél: 1. Gazdaságfejlesztés (turizmus) 2. Társadalmi problémák kezelése (a „városé”, az ott lakóké) Eszköz: térítési díjak, lakáseladások Deklaráltan sem szociálpolitika „Posztszocialista” ideológia A neoliberális várospolitika sikere – kinek a sikere?

6 Globális összefüggések
Dzsentrifikáció: a tőke működésében gyökerező egyenlőtlen fejlődés helyi/városi szintű megjelenése Kiegyenlítődés/kiegyenlítés: a posztszocialista városok integrálódása a globális ingatlanpiaci folyamatokba Differenciálódás/differenciálás: Tőkeáramlás, gazdasági szerkezetváltás és térbeli átrendeződés A tercierizáció mint globális folyamat A tercierizáció mint lokális folyamat: a városi funkciók átrendeződése (city-formálódás – szegregáció)

7 Gettóból újabb gettó?

8 A várospolitika dilemmái
A dzsentrifikáció – bár konkrét megjelenési formáira, történéseire hatással voltak/vannak az átmenet sajátosságai és a folyamat kereteit adó városi tér mérete/léptéke – alapvetően a tőke működésének törvényszerűségeiben gyökerezik, tehát globális jelenség. E térfolyamat ezért tartósan fennmarad, így következményeivel, a társadalmi csoportok szegregációjával, a térbeli elkülönülés új formáinak megjelenésével számolni kell. A helyi társadalom túlnyomó részének kevés lehetősége van a városi tér átalakulását befolyásolni: - neoliberális várospolitikák - várostervezői szerep gyengülése - a tervezés gyenge társadalmi beágyazottsága

9 Kilátások (?)