Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Levegőtisztaság-védelem 13. előadás Bűz, közlekedés, hulladékkezelési eljárások levegőtisztaság-védelmi vonatkozásai, emisszió csökkentési lehetőségek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Levegőtisztaság-védelem 13. előadás Bűz, közlekedés, hulladékkezelési eljárások levegőtisztaság-védelmi vonatkozásai, emisszió csökkentési lehetőségek."— Előadás másolata:

1 Levegőtisztaság-védelem 13. előadás Bűz, közlekedés, hulladékkezelési eljárások levegőtisztaság-védelmi vonatkozásai, emisszió csökkentési lehetőségek.

2 2010. december 6.2 Bűz – jogi alapok A 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 6. szerint: bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja. A 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § szerint : Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.

3 2010. december 6.3 Bűz – jogi alapok A 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. § szerint : (1) Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. (2) Ha a BAT nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő. Ha ez műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. (3) Légszennyező pontforrás által okozott bűzterhelés csökkentése érdekében a bűzzel járó tevékenységre szagegység/m 3 -ben kifejezett egyedi kibocsátási szagkoncentráció (MSZ EN 13725:2003) határérték írható elő.

4 2010. december 6.4 Szaganyagok Bűzös gázok például: aldehidek, merkaptánok, ketonok, aminok, kis molekulájú zsírsavak, észterek, szerves savak, egyszerű és aromás kéntartalmú vegyületek. Kb. 400 szaghatást okozó vegyület. Szagegység (SZE): az a szaganyag mennyiség 1 m 3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban, amely már szagérzetet vált ki a szagmérés során az érzékelők 50%- ában. Szagkoncentráció: 1 m 3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban a szagegységek száma [SZE/m 3 ].

5 2010. december 6.5 Szaganyagok

6 2010. december 6.6 Szagkoncentráció mérése Statikus olfaktometria Dinamikus olfaktometria Hígítási szám (Zwaardemaker): Szagkoncentráció[SZE/m 3 ]: ahol c o a szagegységnél (szagküszöbnél) mért szagkoncentráció [1 SZE/m 3 ]

7 2010. december 6.7 Szagkoncentráció

8 2010. december 6.8 Szagkibocsátás meghatározása Szennyezett levegő térfogatárama [m 3 /s]: Szagkibocsátás [SZE/s]: Fajlagos szagkibocsátás [SZE/s·SZÁ]:

9 2010. december 6.9 Szagkibocsátás csökkentése Aktív módszerek: szaganyagok keletkezési lehetőségeit csökkentjük, megakadályozzuk (pl. zárt technológiai folyamattal, megfelelő alapanyag megválasztásával, technológiai változtatással stb.) Passzív módszerek: adszorpció abszorpció ózonizálás (hideg plazma eljárás) fedés (maszkírozás), közömbösítés szagemisszió szétszórása biológiai tisztítási lehetőségek

10 2010. december 6.10 Közlekedés A belső égésű motorok olyan energia-átalakító berendezések, amelyek a hajtóanyag elégetésével nyert hőenergiát mechanikai munkává alakítják át, miközben a légtérbe kipufogógázt bocsátanak. A belső égésű motor jelentős mennyiségű levegőt használ fel működése során. Az Otto- motoroknál 1 kg benzinhez megközelítőleg 15 kg (12 m 3 ) levegő, a dízelmotornál pedig 1 kg gázolajhoz 18 – 26 kg (14 – 20 m 3 ) levegő szükséges. A kipufogógázban mintegy négyszáz féle összetevő mutatható ki.

11 2010. december 6.11 Belső égésű motorok A kipufogógáz összetételét az alábbi tényezők befolyásolják: a motor típusa (Otto-motor, dízel motor), a motor szerkezeti kialakítása, az égéstér, a motor beállítása, a levegőszűrés, a hajtóanyag összetétele, tüzelőanyag-égéslevegő keverési arány, stb.

12 2010. december 6.12 Belső égésű motorok

13 2010. december 6.13 Belső égésű motorok Sajátos szennyezések: inverziós szmog (ősszel-télen) Los-Angeles típusú szmog (nyáron) Szennyezőanyag csökkentési törekvések a 70-es évektől. Magyarországon 1977-től „zöld-kártya”. Jelenleg „környezetvédelmi igazoló lap”, rendszámra piros, sárga, kék vagy zöld hatszög alakú plakett. λ – légfelesleg tényező. Otto-motoroknál λ=0,8 maximális teljesítmény, λ=1 minimális emisszió. Szabályozott keverékképzés, hármas hatású katalizátor, λ- szonda.

14 2010. december 6.14 Hulladékkezelés Kibocsátás: diffúz és/vagy pontforrásokon keresztül. Jelentősebb levegőterhelést okozó technológiák: hulladéklerakók állati tetem feldolgozás hulladékégetés fémfeldolgozás üveggyártás sterilizálás egyéb technológiák (oxidációs technológiák, bepárlás stb.)

15 2010. december 6.15 Hulladéklerakók Levegőszennyezők: szilárd szennyezők: szerves és szervetlen, inert vagy mérgező porok. Az anyagmozgatásnál, anyagátadásnál keletkezik (leborítás, napi takarás stb.) Törekvés: minimalizálni kell. légnemű szennyezők (hulladéklerakó-gáz): hulladék szerves anyagának döntően anaerob bomlásakor keletkezik.

16 2010. december 6.16 Hulladéklerakók

17 2010. december 6.17 Hulladéklerakók


Letölteni ppt "Levegőtisztaság-védelem 13. előadás Bűz, közlekedés, hulladékkezelési eljárások levegőtisztaság-védelmi vonatkozásai, emisszió csökkentési lehetőségek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések