Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Perifériák és Multimédia eszközök 2. ELŐADÁS Schiffer Ádám egyetemi adjunktus PTE PMMK MIT

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Perifériák és Multimédia eszközök 2. ELŐADÁS Schiffer Ádám egyetemi adjunktus PTE PMMK MIT"— Előadás másolata:

1 Perifériák és Multimédia eszközök 2. ELŐADÁS Schiffer Ádám egyetemi adjunktus PTE PMMK MIT

2 A nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/2

3 A leütéses nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/3

4 A margarétatárcsás nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/4

5 A margarétatárcsás nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/5

6 A sornyomtató PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/6 Mátrix nyomtatókkal előállított vonal hullámosága

7 A sornyomtató PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/7 A képminőség értelmezése 300 dpi-s és 600 dpi-s nyomtatási felületen

8 A sornyomtató PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/8 18 és 24 tűs mátrix nyomtatóval kialakítható karakter felületek hálózata

9 A nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/9 Mátrix nyomtatók leütési képének összehasonlítása

10 A nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/10

11 A leütés nélküli nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/11

12 A leütés nélküli nyomtatók Hőtechnikai nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/12 A transzfer hőnyomtató felépítési vázlata

13 A leütés nélküli nyomtatók Tintacseppes nyomtatási eljárások PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/13 Folytonos müködésű tintacseppes nyomtató-fej működési vázlata

14 A leütés nélküli nyomtatók Tintacseppes nyomtatási eljárások PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/14 A tintasugár, tintacseppek feltösi elve

15 A leütés nélküli nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/15 A normál (a. - 1, 2, 3, 4) és speciális réteggel bevont (b. - 1, 2, 3, 4) papír tinta beszívási folyamata. Világosan látszik a tinta beszívódási különbsége

16 A leütés nélküli nyomtatók Termodinamikus nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/16 Termodinamikus nyomtatófej egy tinta kilövelő nyílásának felépítése

17 A leütés nélküli nyomtatók Termodinamikus nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/17 A termodinamikus tinta kilövelés folyamata

18 A leütés nélküli nyomtatók Piezoelektromos elvű nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/18 Piezoelekrtromos hatás alkalmazásával a tintában létrehozott túlnyomás löveli ki a tinta cseppet

19 A leütés nélküli nyomtatók Az elektrosztatikus nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/19 Az elektrosztatikus nyomtató vázlata

20 A leütés nélküli nyomtatók Az elektrosztatikus nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/20 Az elektrosztatikus nyomtató nyomtató tű vezérlési lehetősége

21 A leütés nélküli nyomtatók Az elektrosztatikus nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/21 Sd Az elektrosztatikus nyomtató tű elktródáinak lehetséges elrendezése

22 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/22

23 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók Tintasugaras nyomtatásnál lényegesen egyszerűbb az elve Kérdés, hogyan kerül a tinta a papírra, illetve mi a szerepe a lézersugárnak PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/23 Hewlett Packard LaserJet 4050T

24 A lézernyomtatás – statikus elektromosság A lézernyomtatás alapja a statikus elektromosság Az ellentétes töltésű atomok (+,-) vonzzák egymást. PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/24

25 A lézernyomtatás lépései PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/25 A henger + töltésű Az optikai elven eltérített lézersugár kisüti az adott pontokat -> elektrosztatikus kép Minta után a henger egy finom festékporral szóródik be (toner által). Mivel a henger pozitív, a minta negatív töltésű, a festékpor csak a mintán marad meg A henger a mozgó papírral érintkezik, amely negatív töltésű, erősebben, mint a henger mintáinak negatív töltése Mivel a henger a papírral együtt mozog, a por a papírra tapad

26 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/26 Az elektrográfiás - lézer - nyomtató leképzési elve, a pásztázó fény által létrehozott pontsor

27 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/27 A sokszögű forgótükörrel megvalósítható (lézer) fénysugár pásztázás optikai vázlata

28 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/28 Nagyteljesítményű lézer nyomtató felépítési vázlata

29 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/29 Közepes és kis teljesítményű lézer nyomtató felépítése

30 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/30 A henger

31 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/31 A rögzítés A rögzítő 2 db fűtőszálból áll A hő hatására a por megolvad, festék lesz belőle Ez miatt meleg mindig a papír

32 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/32 A törlés A hengert a nyomtatás után „törölni kell” A nagyteljesítményű fény törli a hengert Ezek után ismét pozitív töltésűvé kell tenni

33 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/33 A Kontroller A kommunikáció a kontroller feladata Kommunikációs portok: párhuzamos, USB Nyomtatás előtt a kontroller kommunikál a PC-vel (duális), milyen módon küldi az adatot Képes a gazdaPC adatküldését leállítani, újraindítani

34 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/34 A Toner Tinta helyett por alakban áll rendelkezésre a festék Toner elektromosan feltöltött port tartalmaz két alkotóelemmel: pigment (szín) +műanyag A műanyag a fixálásnál olvad meg Jobb minőséget biztosít, több papíron is lehet nyomtatni

35 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/35 A Toner A lézernyomtatókban ma már a dob, a por verem egyben található

36 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/36 A Kontroller nyelve Régebbi protokollok egyszerűek, szöveg alapúak voltak Manapság több száz beépített font közül lehet választani, bonyolult grafikák nyomtatására is alkalmasak Elsődleges nyelv a Hewlett Packard által kidolgozott PCL (Printer Command Language) és az Adobe által kidolgozott PostScript Mindkét nyelv vektoriálisan küldi az oldalt, nem képként (bitmap) A nyomtató konvertálja bitmap-é Néhány nyomtató a GDI (Graphical Device Interface) formátumot hasznája PCL helyett -> bitmap-et küld a host PC

37 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/37 A Kontroller oldalbeállítása A küldött adatot tehát a kontroller feldolgozza, ezek után állítja össze a teljes lapot Ezek után a Raster Image Processor (RIP) bontja pontokká A hengerre ezek az információk kerülnek A kontrollelnek több oldal is lehet a memóriájában -> sor (queue)

38 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/38 Rácsképpontokkal dolgozó lézer nyomtató által készített tonusos ábra és kinagyított részlete

39 Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/39 Ion-sugaras nyomtató összefoglaló müködési vázlata

40 A színes nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/40

41 A színes nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/41 Szines leütéses nyomtató szinkiválasztó szerkezetének rajza

42 A színes nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/42 Spektrális fôszínek Kiegészítô színek kéksárga=zöld+vörö s zöldbíbor [1] =kék+vör ös [1] vöröscián=kék+zöld Szin előállítása három spektrális fôszín keverésével történik :

43 A színes nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/43 A képernyős, megjelenítési eszközöknél az RGB (red, green, blue) elnevezésű eljárást hasznáják míg a nyomtatásnál a CMY -t (Cian, Magenta, Yellow) vagy az RGB-t (red, green, blue) alkalmazzák A CMY alapszínek (kivonó) keverésével elméletileg a fekete is előállítható, mint a barna egy igen sötét fokozata. A színes nyomtatók többsége az igazi feketét (Black) is alkalmazza és így négy szín található a festék készletükben.

44 A színes nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/44

45 A 3D nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/45 XXI.sz,nyomtatója gyors prototípus készítő gépek, amelyek tökéletes mását - egy valóságos térbeli tárgyat - képesek elkészíteni a számítógépen tervezett 3D-s modellnek órák alatt felépítik azt a modellt, ami máshol napokig tarthat képesek színes modellek előállítására is olyan számítógép-vezérelt berendezések, amelyek a rétegenként egymásra helyezett porréteget megfelelő kötőanyaggal rögzítve valós, térbeli testet állítanak elő. A 3D nyomtatás (3DP) a gyors prototípuskészítés (RP, 'rapid prototyping') legújabb eszköze. A gyors prototípus gyártás mellett használható a vizualizáció, koncepció-modell, termékminta, öntőforma készítés területén. A térnyomtatás hasznos a végeselem analízis (FEA, 'finite element analysis') és a funkcionális tesztelés szakembereinek, de jelentős az orvosi alkalmazása is

46 A 3D nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/46 A szoftver felszeleteli a CAD fájlt vékony rétegekre, kb. 0,1 mm-es szeletekre. A fizikai modell felépítése rétegről-rétegre történik. A 3DP nyomtatás egy por alapanyagra történik rétegenként ragasztó fölhordásával. Hasonló a tintasugaras nyomtatáshoz, csak itt a nem papírra kerül a tinta, hanem a porrétegre a ragasztó. A 3DP eljárással a ragasztó mellett színes festék is juttatható a porra ugyanezzel az eljárással. (Ez az egyetlen 3D nyomtatási eljárás, amely képes színes modellek készítésére.) A nyomtatás rétegenként építi egymásra a 3D nyomtatással a valós tárgyat..

47 A 3D nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/47 A 3D nyomtatást követő száradás után a felesleges port el kell távolítani (sűrített levegővel, ecseteléssel). Mivel a nyomtatás során a tárgy a porban áll, ezért nem szükséges támasztékokat használni és készíthetőek egymásba zárt tárgyak is (pl. csörgő). Az kinyomtatott tárgyakat befejezésül valamilyen kötőanyaggal telíteni kell. Kinyomtatás után a tárgy kb. 50%-ban porózus. Ilyenkor még törékeny, sérülékeny. Ezért a megfelelő szilárdság eléréséhez, az igényeknek megfelelően, át kell itatni az anyagot. Telítőanyag lehet pl. cianoakrilát, újabban víz vagy viasz, uretán, műgyanta...

48 A 3D nyomtatás példák PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/48 méret: 25*28*11cm, nyomtatási idő: 8 óra méret: 10*30*5cm, nyomtatási idő: 3 óra

49 A 3D nyomtatás példák PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/49 méret: 33*25*10cm, nyomtatási idő: 8,5 óra méret: 25*20*10cm, nyomtatási idő: 5,5 óra

50 A 3D nyomtatás példák PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/50 A ZCast Direct Metal Casting közvetlen öntőforma készítési eljárás lehetővé teszi a fémöntést CAD adatok alapján. Az eljárás magába foglalja az öntőminta kinyomtatását egy 3D nyomtatóval közvetlenül a digitális adatokból. Ezzel elmarad a hagyományos homoköntésnél szükséges homokforma és magszekrény kialakítási lépés. A fém közvetlenül a térnyomtatással elkészített formába önthető. A 3D nyomtató használata és a ZCast fémöntészeti technológia helyettesítheti az eddigi költséges és időigényes eljárásokat fém prototípusok gyártásánál. A ZCast 1010oC hőmérsékletig használható, nem vas tartalmú fémek öntéséhez. ZCast - direkt öntőforma készítés fémöntvényhez, gyors fémöntészeti eljárás

51 A tintanélküli nyomtatás PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/51 Xerox egy új nyomtatási technológián dolgozik, amely nem igényel festéket. Speciális „papír” szükséges hozzá, amely írható, törölhető több százszor Előzőleg voltak már kutatások: pl. Xerox’s Gyricon, e-paper (vékony műanyag, hajlítható lapon szöveg, kép + esetleg video Adat változtatható gombok segítségével

52 Egyéb fejlesztések PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/52 Flexibilis, nyomtatott kijelző csatlakozási lehetőségekkel 100 MB-os nyomtatott memória

53 Soros Port PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/53 Egyik legelterjedtebb port, több mint 20 éve él Jelenleg méréstechnikában, PDA használja Párhuzamos port újabb fejlesztés, USB pár éve él Neve az adatok továbbításából ered (soros) Előnye: továbbításhoz 1 vezeték elég (párhuzamos portnál ugyan ehhez 8 vezeték szükséges), de 8-szor tovább tart

54 Soros Port PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/54 Mielőtt elküldi az adatot, a soros port elküld egy start bitet (0) majd minden adat után egy stop bitet A soros portot kommunikációs portnak (COM) is nevezik Bi-direkcionális Half-duplex: ugyan azon a lábon adok-veszek Full duplex: két szálon (aszinkron)

55 Soros Port PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/55 Pl. párhuzamos portnál (IEEE 488) max. 2m sorosnál 1200 m is lehetséges Mérnöki gyakorlatban 3 szál elég (Rx,Tx, GND)

56 Soros Port PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/56 UART: speciális kontroller chip (Universal Asynchronous Receiver/Transmitter) A PC buszról párhuzamosan érkező adatot sorossá alakítja Beépített buffer: 16—64 kbyte (cache) Maximális átvitel: standard: 115 kbps, Enhanced Serial Port (ESP) vagy Super Enhanced Serial Port (Super ESP) 460 kbps-t is eléri

57 Soros Port PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/57 9 és 25 tűs kivitel Eredetileg modemek csatlakozására tervezték

58 Soros Port PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/58 9 tűs csatlakozó Carrier Detect – Érzékeli ha a modem élő telefonvonalhoz Receive Data – PC információ vétel (modemtől) Transmit Data – PC információt küld a modemnek Data Terminal Ready – PC üzeni a modemnek, hogy kommunikációra kész Signal Ground - föld Data Set Ready – Modem üzeni a PC-nek, hogy komm. kész Request To Send – PC kérés a modem felé : küldjön info-t Clear To Send – Modem kérés PC felé: küldjön info-t Ring Indicator – Hívás

59 Soros Port PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/59 Flow Controll Ezzel lehet a forgalmat ki- és bekapcsolni RTS (Reuest To Send) CTS (Clear To Send) DTR (Data Terminal Ready) DSR (Data Set Ready)

60 Soros Port PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/60 Jellemzők Baud Rate: bit/s. pl: 300 baud = 300 bit/s -> 300 Hz (clock!). Data bits: 5,7,8 (standard). Pl. Standard ASCII 7bit, extended ASCII 8bit. Stop bit: a csomag végét jelöli Mivel a két eszköznek lehet más órajele, nem mindig vannak szinkronban. Így a top bit nem csak a csomag végét jelöli, hanem a szinkronizálatlanságból eredő hibáknak „ad helyet”. Több stop bit nagyonn biztonságot, de kisebb sebességet jelent Parity: hibajelzés. Even (páros) odd (páratlan), nincs (none), marked, spaced. A magas bitek alapján (páros-páratlan). Pl 011 és páros a paritás, akkor a paritás bit 0 (íg lesz 2 páros 2 ptlan). Ha 011 és ptlan paritás, akkor a paritás bit 1 lesz. A marked simán 1, a spaced pedig 0-t ad (pl. le lehet ellenőrizni, hogy a zaj miatt a kapott bit nem-e hibás)

61 Soros Port PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/61 Handshaking (kézfogás) Hardveres: mint az Rx/Tx, az RTS/CTS és a DTS/DSR egyszerre működik 1. Ha a vételi oldal vételre kész, RTS( Request to send) és CTS (Clear to send) állít. Ezt, ha elolvassa a küldő, látja, hogy lehet küldeni adatokat. 2. küldő oldal DTS (Data Terminal Ready) és DSR (Data Set Ready) állít. Ez után mehet a kommunikáció Szoftveres:itt kontollkaraktereket küld a küldő és a vételi oldal egymásnak, így 3 szál elég (Rx, Tx, gnd). PL. XOn/XOFF a forgalom szüneteltetését és újraindítását jelenti Gond: pl. decimális 17 és 19: nem karakter értékek -> hiba

62 Köszönöm a figyelmet! PTE PMMK Műszaki Informatika TanszékEA ii/62


Letölteni ppt "Perifériák és Multimédia eszközök 2. ELŐADÁS Schiffer Ádám egyetemi adjunktus PTE PMMK MIT"

Hasonló előadás


Google Hirdetések