Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európa Tanács:. Célkitűzések Az Európa Tanács kormányközi szervezet, amelynek fő célkitűzései: az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európa Tanács:. Célkitűzések Az Európa Tanács kormányközi szervezet, amelynek fő célkitűzései: az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság."— Előadás másolata:

1 Az Európa Tanács:

2 Célkitűzések Az Európa Tanács kormányközi szervezet, amelynek fő célkitűzései: az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme; az európai kulturális önazonosság és sokszínűség tudatosítása és fejlesztésének előmozdítása; megoldások keresése az európai társadalom előtt álló olyan kihívásokra, mint a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, az idegengyűlölet, az intolerancia, a bioetika és az emberi klónozás, a terrorizmus, az emberkereskedelem, a szervezett bűnözés és a korrupció, a számítógépes bűnözés, a gyermekek ellen elkövetett erőszak, stb.; az európai demokratikus stabilitás megszilárdítása a politikai, törvényhozási és alkotmányos reform végrehajtásának támogatása révén.

3 Az emberi jogokra épülő alapszabály Bármely európai ország az Európa Tanács tagjává válhat azzal a feltétellel, hogy elfogadja a jogállamiság elvét és biztosítja a joghatósága alatt élő minden személy számára az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat.

4 47 tagállam Az Európa Tanácsot május 5- én 10 ország hozta létre (Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország), amelyekhez ugyanazon év augusztusában csatlakozott Görögország és Törökország is. A tagállamok száma időközben 47-re bővült: Izland és Németország (1950), Ausztria (1956), Ciprus (1961), Svájc (1963), Málta (1965), Portugália (1976), Spanyolország (1977), Liechtenstein (1978), San Marino (1988), Finnország (1989), Magyarország (1990), Lengyelország (1991), Bulgária (1992), Észtország, Litvánia, Szlovénia, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia (1993), Andorra (1994), Lettország, Albánia, Moldova, Ukrajna, Macedónia (volt Jugoszláv Köztársaság) (1995), Oroszország és Horvátország (1996), Grúzia (1999), Örményország és Azerbajdzsán (2001), Bosznia- Hercegovina (2002), Szerbia (2003), Monaco (2004) és Montenegró (2007).

5 Új jelentkező Belarusz március 12. óta folyamodik tagfelvételért. Megfigyelői státusz Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán, Mexikó és a Szentszék megfigyelői státuszt élveznek az Európa Tanács kormányközi testületeiben.

6 Az Európa Palota Az Európa Tanács székhelye az Európa Palota Strasbourgban (Franciaország). Sokoldalú tevékenység Az Európa Tanács a nemzetvédelem kivételével az európai társadalom minden jelentős kérdésével foglalkozik. Tevékenységét a következő területeken fejti ki: emberi jogok, média, jogi együttműködés, társadalmi kohézió, egészségügy, oktatás, kultúra, kulturális örökség, sport, ifjúság, helyi demokrácia, határokon átívelő együttműködés, környezetvédelem és regionális tervezés.

7 Szerkezete Az Európa Tanács döntéshozó testülete a Miniszteri Bizottság, amely a tagállamok külügyminisztereiből (vagy a tagállamok állandó képviselőiből) áll. A szervezet tanácskozó testülete a Parlamenti Közgyűlés; tagjait a nemzeti parlamentek jelölik ki (318 tagja és ezeknek 318 helyettese van). Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa tanácsadó testületként működik, amely a helyi és regionális önkormányzatokat képviseli. A kormányok, a nemzeti parlamentek és a regionális önkormányzatok ezáltal egymástól elkülönített képviselettel rendelkeznek. az Európa Tanács Nemzetközi Nem- kormányzati Szervezetek (INGO) Konferenciája mintegy 400 nemzetközi civil szervezetet foglal magában, ezek résztvevői státuszt élveznek az Európa Tanácson belül. Választott főtitkár A Parlamenti Közgyűlés 2009-ben ötéves időtartamra Thorbjørn Jagland- ot (Norvégia) választotta főtitkárrá. Feladata a szervezet tevékenységének irányítása és összehangolása.

8 A kommunista rendszerek bukása után, az állam- és kormányfők csúcstalálkozói új politikai lendületet adtak az Európa Tanácsnak. Eddig három csúcsértekezletet tartottak. Bécsben, 1993-ban, a 32 tagállam politikai vezetői az 1997-ben Strasbourgban 40 tagállam politikai vezetői fogadtak el Intézkedési tervet, amely négy témára épült: demokrácia és emberi jogok, társadalmi összefogás, az állampolgárok biztonsága és a demokráciára, valamint a kulturális sokszínűség elfogadására való nevelés. A harmadik csúcsértekezletet május én Varsóban (Lengyelország) rendezték meg azzal a céllal, hogy meghatározzák az Európa Tanács jövőbeni célkitűzéseit és prioritásait az új politikai feladatok figyelembevételével, egyben megerősítették az alapvető értékek és normák érvényességét, válaszként az új évszázad kihívásaira.

9 Szakminiszteri konferenciák Az Európa Tanács rendszeresen szervez szakminiszteri konferenciákat olyan témákról, mint az igazságügy, oktatás, család, egészségügy, környezetvédelem, helyi önkormányzatok, migráció, nők és férfiak egyenjogúsága, munkaügy, tömegtájékoztatás, kultúra, sport, ifjúság, stb. A konferenciákon elemzik a fenti szakterületeken jelentkező főbb problémákat, és elősegítik a tagállamokban azonos kérdésekkel foglalkozó minisztériumok közötti kapcsolattartást. Közösen megvalósítandó terveket dolgoznak ki, és javaslatokat tesznek az Európa Tanács munkaprogramjával kapcsolatban.

10 Miniszteri Bizottság

11 A Miniszteri Bizottság az Európa Tanács döntéshozó szerve, amely a tagállamok külügyminisztereiből, vagy azok Strasbourgban tartózkodó állandó diplomáciai képviselőiből áll. A Bizottság egyrészt kormányzati testület, ahol egyenrangú partnerek nemzeti szintű megközelítésben vitatják meg az európai problémákat, másrészt olyan fórum, ahol közös válaszokat fogalmaznak meg ezekre a kérdésekre. A Parlamenti Közgyűléssel együttműködve a Bizottság őrzi az Európa Tanács alapvető értékeit, valamint figyelemmel kíséri a tagállamok által vállalt kötelezettségek megvalósítását

12 Állam- és kormányfők csúcsértekezletei Az Európa Tanács eddig a tagállamok állam- és kormányfőinek részvételével három csúcsértekezletet tartott. Az elsőt Bécsben, 1993-ban rendezték meg a kommunizmus bukását és az új közép- és kelet- európai demokráciák kialakulását követően. A bécsi csúcsértekezlet megerősítette az Európa Tanács nyitottságát és bővítési készségét mutató politikáját, valamint elindította az Emberi Jogok Európai Egyezményének hatékonyabbá tételét célzó reformot. A második csúcsértekezletet ben Strasbourgban tartották, amely újabb ösztönzést adott az emberi jogok védelmének, ekkor született döntés az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosának kinevezéséről.

13 A varsói csúcsértekezlet - célkitűzéseink megújítása és újrafogalmazása Az Európa Tanács állam- és kormányfőinek harmadik csúcsértekezletét Varsóban, 2005 májusában rendezték meg. A tagállamok vezetői Európa példa nélkül álló egységét ünnepelték, újrafogalmazták a szervezet legfontosabb célkitűzéseit, és erről közös nyilatkozatot, valamint cselekvési tervet fogadtak el. Legfontosabb célkitűzések: az Európa Tanács alapvető küldetésének megerősítése az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság elvének megőrzése és előmozdítása érdekében; összeurópai politikai párbeszéd ösztönzése kormányok és parlamentek közötti, valamint regionális/helyi szinten; az Emberi Jogok Európai Bírósága reformjának végrehajtása a döntéshozatali folyamat felgyorsítása érdekében, valamint hosszú távú hatékonyságának biztosítása céljából; az Európa Tanács társadalmi kohéziót, a kultúrák közötti párbeszédet és az állampolgári demokráciát támogató tevékenységének elősegítése; az együttműködés erősítése az Európai Unióval, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és az Egyesült Nemzetek Szervezetével.

14 Parlamenti Közgyűlés Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az első európai képviselőtestület a földrész történetében. A 47 nemzeti parlamentből delegált képviselők a legátfogóbb fórumot alkotják. A Közgyűlés szabadon határozza meg napirendjét, így számos, a jelen kor társadalmát és a nemzetközi politika kérdéseit érintő tényleges vagy lehetséges problémával foglalkozik. Tanácskozásai fontos iránymutatást adnak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és a kormányközi csoportoknak, tevékenysége a képviselők révén befolyást gyakorol a kormányokra, valamint visszahat a nemzeti parlamentekre is.

15 Struktúra és szervezet:az európai demokráciák tükre A Parlamenti Közgyűlés 318 tagját és azonos számú helyettes tagját a nemzeti parlamentek választják meg vagy jelölik ki saját képviselőik közül. A tagállamok képviselőinek száma az ország népességétől függően 2 és 18 között változik. A nemzeti delegációk összetételének hűen kell tükröznie a nemzeti parlamentek politikai pártjait vagy csoportjait. A Közgyűlésben öt politikai csoport működik: a Szocialista Csoport (SOC), az Európai Néppárt Csoport (EPP/CD), a Liberális, Demokrata és Reformer Csoport (LDR), az Európai Demokrata Csoport (EDG) és az Európai Egyesült Baloldal Csoportja (UEL). A Közgyűlés néhány tagja nem csatlakozik egyetlen politikai csoporthoz sem.

16 Közgyűlés A Közgyűlés évente négyszer tart egyhetes ülésszakot Strasbourgban, az Európa Palota parlamenti üléstermében. A plenáris ülések nyilvánosak. A testület a tagállamok valamelyikében tavaszi ülésszakot is tart. A Közgyűlés saját tagjai közül választ elnököt, aki hagyományosan három egymást követő éven át tölti be ezt a tisztséget. Az elnök, az alelnökök (jelenleg 19), az öt politikai csoport elnökei, valamint a tíz bizottság elnökei alkotják a Közgyűlés Elnökségét (Büróját). Ugyancsak a Közgyűlés választja meg az Európa Tanács főtitkárát, főtitkárhelyettesét, a Parlamenti Közgyűlés főtitkárát, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bíráit, valamint az Európa Tanács emberi jogi biztosát.

17 A Közgyűlés által elfogadott dokumentumok fontos útmutatóul szolgálnak a Miniszteri Bizottság, a nemzeti kormányok, a parlamentek, a politikai pártok és a jelentős társadalmi szervezetek számára. A Közgyűlés kezdeményezője volt számos nemzetközi szerződés (európai egyezmények) és más jogi eszköz kidolgozásának, amelyek egy valóban európai törvényhozási rendszer alapjául szolgálnak. A legismertebb ezek közül az 1950-ben aláírásra megnyitott Emberi Jogok Európai Egyezménye. A Miniszteri Bizottság bevonja a Közgyűlést az egyezmény-tervezetek megvitatásába, azok jóváhagyása előtt. A Közgyűlés rendszeresen szervez konferenciákat, szimpóziumokat és nyilvános parlamenti meghallgatásokat is olyan meghatározó kérdésekről, mint az erőszak, az intolerancia, a környezetvédelem, a bevándorlás, kábítószerek, bioetika és a média. Ezek a fórumok párbeszédet biztosítanak a parlamenti képviselők és a szakértők között.

18 A parlamenti partnerkapcsolatok építése A Közgyűlés a Büró határozatai alapján kapcsolatokat ápol a tagállamok, valamint a nem-tagállamok nemzeti parlamentjeivel, a nemzetközi parlamenti közgyűlésekkel és a kormányközi szervezetekkel. A nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatok a tagsági viszonyból, a megfigyelői, vagy meghívotti státuszból erednek; a Közgyűlés más nemzetközi parlamenti közgyűlésekkel is kapcsolatban áll, ilyenek pl. az Európai Parlament, A Nyugat-Európai Unió, az EBESZ Parlamenti Közgyűlése, az Interparlamentáris Unió, a Benelux, az Északi Tanács, a PABSEC és a CIS.


Letölteni ppt "Az Európa Tanács:. Célkitűzések Az Európa Tanács kormányközi szervezet, amelynek fő célkitűzései: az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések