Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A jobboldali radikalizmus kialakulásaMagyarországon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A jobboldali radikalizmus kialakulásaMagyarországon."— Előadás másolata:

1 A jobboldali radikalizmus kialakulásaMagyarországon

2 A kialakulás menete 1. Reformkor — 1848 Liberális nemesség – liberalizmus + nemzeti (függetlenség) – kiegyezés Liberális nemesség – állagőrző liberalizmus „a dzsentri marad” 3. Tőkés átalakulás hatásai (1870–1890-es évek) Korábbi nemesi rétegek (arisztokraták is) – újkonzervativizmus 4. A századforduló és a háború évei – Dzsentri – dzsentroid réteg Radikális konzervativizmus – jobboldali radikalizmus

3 Újkonzervativizmus Hagyományos — újkonzervativizmus arisztokrácia arisztokrácia + volt nemesség udvarhűség függetlenség régi viszonyok fenntartása hagyományos rétegek védelme a tőkés viszonyok között Magyar viszonyok + külföldi hatások (minták) Agráriusok Hangya Hangya Országos Központi Hitelszövetkezet Országos Központi Hitelszövetkezet Katolikus Néppárt (1895)

4 Radikális konzervativizmus Társadalmi bázisa: dzsentri + dzsentroid réteg Okai Intézményes keretei Agrárius érdekképviseletek (OMGE, Hangya, OKpHsz) Agrárius érdekképviseletek (OMGE, Hangya, OKpHsz) Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete Állami Tisztviselők Országos Egyesülete Állami Tisztviselők Országos Egyesülete Vasutasok Nemzeti Szövetsége Vasutasok Nemzeti Szövetsége Szabadkőműves páholyok (Nemzeti, Corvin Mátyás) Szabadkőműves páholyok (Nemzeti, Corvin Mátyás) Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság

5

6 Ki a felelős? A magyarországi antiszemitizmus történeti gyökerei Dr. Vonyó József

7 Zsilinszky Endre

8 „…a zsidóságot szédületes tempójú hatalmi előrenyomulásában (…) azért kell elakasztanunk és visszaszorítanunk, (…) mert a zsidó elem annyira elhatalmasodott a magyar nemzeten az eredeti magyarság rovására, hogy a magyar fajt ma már egyenesen további létében fenyegeti.” Ott, ahol a társadalom mintegy 5%-a zsidó.

9 A zsidók aránya egyes foglalkozási ágakban (%) Foglakozási ág Kereskedelem és pénzügy 52,25 Ipar és közlekedés 17,67 Orvos48,348,9 Ügyvéd34,145,2 Újságíró30,742,4 Állatorvos24,840,0 Magánmérnök23,837,6 Színész16,522,6 Gyógyszerész7,714,5

10 A háttér – az Osztrák-Magyar Monarchia Modernizálódó gazdaság, gazdaság, államszervezet és társadalom 1. Gazdaság: Mezőgazdaság tőkés átalakulása Ipar Kereskedelem rohamos fejlődése Közlekedés súlyának növekedése Hitelszervezet 2. Államszervezet: Állami funkciók bővülése (oktatás, egészségügy, gazdaság stb.) Igazgatási szervezet növekedése (minisztériumok, közigazgatás) Igazságszolgáltatás Hadsereg (közös)

11 Néhány adat (1) – vasúthálózat km km km

12 Néhány adat (2) %47%31% A hitelintézetek száma Analfabéták aránya (%) Csak magyarok között (1910): 21% Zsidók között (1910): lényegében nincs fölött Az áramfejlesztő telepek száma

13 Mit és miért azt foglalják el az új pozíciókból a zsidók, és a magyarok ?

14 Pozíciók Magyarok Tradicionális szerepek:  Földtulajdon  Államhivatalok, közigazgatás  Bírói tisztségek  Katonatisztek Zsidók „Maradék” szerepek:  Kereskedelem  Pénzügy  Ipar  Szabad értelmiségi pályák

15 Nagy változások – alkalmazkodási kényszer Új – feladatok – módszerek A sikeres vállalkozás feltétele Tőke Tőke Szakértelem Szakértelem Készség (hajlandóság) a feladat elvégzésére Készség (hajlandóság) a feladat elvégzésére Az értelmiségi pálya vonzereje A foglalkozás jellege – társadalmi rangja A foglalkozás jellege – társadalmi rangja Készség a tanulásra Készség a tanulásra

16 Szituáció és motivációk Magyar nemesség Születési előjogok, kiváltságok:  Földtulajdon  Közigazgatás, bíráskodás  Fegyverviselés HATALOM o más társadalmi rétegek felett o a társadalom életének szabályozása Zsidók Korlátozott jogi státus  Földet nem birtokolhat  Gettó  Vallása megtűrt felekezet ALÁVETETT HELYZET o alkalmazkodási kényszer o kereskedelem, pénzügyletek, ipar stb.

17 Hédervári Khuen-Héderváry-kastély – Hédervár

18 A Thurzók és a Fuggerek a 15–16. században Házassági kapcsolatok, együttműködésük a felvidéki rézbányák kiaknázásában Thurzók birtokosok, bányaterületek tulajdonosai Fuggerek bérlők, vállalkozók Jövedelmek Thurzók Fuggerek Thurzók Fuggerek Mire költik? fukar Mire költik? fukar

19 Thurzók Bajmóc Besztercebánya Lőcse (1) 1550 körül: Thurzó Elek a 7. legnagyobb birtokos Magyarországon (2) 17. sz.: egy hagyatéki leltárban 13 mázsa kincs (ékszer, ötvöstárgy)

20 Fuggerek – Augsburg (1) Fugger-palota – építtette Jakob Fugger (1512–1515) Augsburg – Maximilianstrasse

21 Fuggerek – Augsburg (2) Fuggerei (1519) – 250 lakás A világ első szociális lakótelepe

22 Kismarton – Eisenstadt

23 A sikeres vállalkozás feltétele Tőke Tőke Szakértelem Szakértelem Készség (hajlandóság) a feladat elvégzésére Készség (hajlandóság) a feladat elvégzésére Az értelmiségi pálya vonzereje A foglalkozás jellege – társadalmi rangja A foglalkozás jellege – társadalmi rangja Készség a tanulásra Készség a tanulásra A lehetőség Emancipációs törvény (1867) Emancipációs törvény (1867) Recepciós törvény (1895) Recepciós törvény (1895)

24 Zsilinszky véleménye (1) „A magyar úr régente gazdálkodott, katonáskodott, politizált és közigazgatott. Az utódok is meg akartak maradni apáik foglakozása mellett. Sajnos azonban, a föld – nem egyedül a maguk hibájából – jórészt kicsúszott a lábuk alól (…) Csak a szónoklás folyt zavartalanul tovább a régi vidámsággal. Hogy a termelés az állami és társadalmi élet ütőere, azzal a magyar nem sokat törődött. Ha maradt még valami földje, azon rendszerint kezdetlegesen és hanyagul gazdálkodott. Más termelő pályára pedig nem szívesen ment, a kereskedelemtől és a bankügytől irtózott, közgazdasági kérdésekkel nemigen foglakozott, tudománnyal nem szeretett bíbelődni. (…) A magyar közgazdasági érdektelenséggel és nemtörődömséggel nemes versenyre kelt a magyar szociális érzéketlenség és nemtörődömség. ”

25 Zsilinszky véleménye (2) „…a magyar nép nem erőit szedte össze, hanem gyöngeségeit fordította az élet felé s az életnek úgyszólván minden vonatkozásában a negatívum dicstelen szerepét vállalta magára. Ezen a ponton bukik meg az egyoldalú szélső antiszemitizmus. Ez a magyar negatívum, ez a be nem töltött szerep az élet, főleg a termelés fázisaiban és intézményeiben, ez az el nem végzett munka, ez az elpocsékolt és elhenyélt erő, ez adta meg a lehetőséget és alkalmat a zsidóságnak a maga szédületes hatalmi előnyomulására. Amit a magyar nem akart elvégezni, elvégezte a zsidó, amiből a magyar kivonta magát, oda bevonult a zsidó, amit a magyar elmulasztott, azt pótolta a zsidó, amit a magyar elherdált, megvette a zsidó, amit a magyar maga számára megtartani nem tudott, megszerezte a zsidó. (…) A keresztény magyar közigazgatott, politizált és szónokolt, a zsidó vállalatokat és bankokat gründolt. A keresztény magyarnak derogált a kereskedés és az újságírás, a zsidó kereskedett és újságot írt. És közvéleményt csinált.”

26 Zsilinszky véleménye (3) „Ha (…) a felelősség kérdését vizsgáljuk, habozás nélkül ki kell mondanunk: a felelősség ezekért a fejleményekért elsősorban nem a zsidóságot, a részt, hanem a magyar nemzetet, az egészt s annak túlnyomó többségét, a keresztény magyarságot terheli.”

27 Zsilinszky véleménye (4) Ha büntetni nem is, korlátozni mégis a zsidóságot kell, mert: „…vérében, idegrendszerében, múltjából beidegzett lelkiéletében és etikájában más, lényegesen más, mint a magyar. Sokkalta távolabb álló a velünk együtt élő germán és szláv vagy latin néptöredéknél.” „Ne azzal (…) bíbelődjünk, faj-e (…) destruktív-e a zsidóság in abstracto a zsidóság lelki felépülésénél fogva (…) arra a (…) le nem tagadható tényre tegyük a hangsúlyt, hogy minden faji, vallási csoport, réteg vagy osztály, mely fölvétetvén egy nagyobb népközösségbe, azon belül hatalmi túlsúlyra jut, destruktív in concreto (…) azért, mert a fölvevő nagy többség eredeti faji szellemét, annak fennmaradását és érvényesülését veszedelmezteti.” „Ne azzal (…) bíbelődjünk, faj-e (…) destruktív-e a zsidóság in abstracto a zsidóság lelki felépülésénél fogva (…) arra a (…) le nem tagadható tényre tegyük a hangsúlyt, hogy minden faji, vallási csoport, réteg vagy osztály, mely fölvétetvén egy nagyobb népközösségbe, azon belül hatalmi túlsúlyra jut, destruktív in concreto (…) azért, mert a fölvevő nagy többség eredeti faji szellemét, annak fennmaradását és érvényesülését veszedelmezteti.”

28 Következtetés ZSIDÓ sikeres MAGYAR sikertelen De: Nem a sikertelennek kell változnia, tanulnia a sikerestől, hanem Nem a sikertelennek kell változnia, tanulnia a sikerestől, hanem A sikereset kell korlátozni a sikertelen javára, hogy utóbbi A sikereset kell korlátozni a sikertelen javára, hogy utóbbi olyan maradhasson, amilyen volt. Fel sem vetődik: ha olyan marad, amilyen volt, változatlanul sikertelen marad – a „vetélytárs” eltüntetése esetén is.

29

30 Keltz Sándor véleménye „A hivatalos politika pedig mozdítsa elő a magas tenyészértékű párok családalapítását (...) [úgy, hogy] részükre a vitézi székek mintájára otthont és földtulajdont biztosít, ezekből a fajnemesítési telepekből mintaközségeket (…) szervez, a férfiakat karhatalmi (…) és ellenforradalmi szolgálatra neveli, tehát jogot és hatalmat ad nekik a korcsok megfegyelmezésére. (…) Aki méltatlan és aki fajrontó házasságot köt, az kiselejtezendő.” (Fajvédelem mint világnézet. – ÉME-kongresszus – 1924) „Gyökeres megoldás csak egy lehet: a zsidó faj, a zsidó típus tökéletes kiirtása.” (Konzervatív világrend I – 1923.)

31 Hatások 1. A fenti idézetetek – SZAVAK Zsilinszkyvel: „közvélemény-formáló” SZAVAK 1941: III. zsidótörvény 9. §. : „Nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos.” 1944:

32 Hatások


Letölteni ppt "A jobboldali radikalizmus kialakulásaMagyarországon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések