Csorba Simon OPNI VALENTÍN HÁZ 2005.. ESETISMERTETÉS.

Az előadások a következő témára: "Csorba Simon OPNI VALENTÍN HÁZ 2005.. ESETISMERTETÉS."— Előadás másolata:

1 Csorba Simon OPNI VALENTÍN HÁZ 2005.

2 ESETISMERTETÉS

3

4

5

6

7 KÖDFOLTOK SOROZAT

8

9

10 KÖDFOLTOK KÖSZÖNTÉSE VÉGTELEN URÁNAK

11 SAROKAMŐBA

12 ARCFOLT

13 VARACSKOSDISZNÓ

14 BOHÓC

15 VÉGAKARAT

16 KALÓZKAPITÁNY

17 TÖKFEJ

18 HAL

19 GIDAKIRÁLYNŐ

20 KALAPOS FEJ

21

22

23 A MÓDSZER

24

25

26 KALEIDOSZKÓP 1.

27 2.

28 KIKAPCSOLÓDÁS 3.

29 PALÁST 4.

30 5.

31 6.

32 7.

33 8.

34 Bagoly, Uhu 9.  Ez a figura azt ábrázolja, hogy a foglalkoztató fekete ceruzája éppoly fontos, mint a művész színes ceruzái.  Ám a páciens a művésszel eszmecserét folytat.  Az ápolóval viszont áttételes érzelembe…  A 9. figurát 2005.II.25 és VIII.08. közötti időben rajzolta  Kopperdák Magdaléna főorvosasszony 2005.10.20- án adta át

35 SZIMBÓLUMOK  A mitológiában: Psyche hercegnõ olyan szép volt, hogy maga a szerelem istene, Erosz (vagy latin nevén Cupido) szerelmesedett belé. Azért, hogy ennek a lehetetlen szerelemnek éljen, egy titkos palotát épített és elvitte oda Pszychét. Boldogan éltek ott, ám egy feltétele volt a boldogságuknak: Pszyché nem láthatta meg a férjét. Nõvérei nagyon irigyelték és rábeszélték arra, hogy szegje meg a parancsot és bizonyosodjon meg arról, hogy nem egy szörnyeteggel él-e együtt. Pszyché engedett kiváncsiságának és meggyújtott egy olajmécsest, hogy meglássa álmában titkozatos férjét. Ahogy keze megremegett annak szépségétõl lenyûgõzve, egy csepp forró olaj férje vállára hullott. A fájdalomtól felébredve, férje felfedezte az árulást és elrohant anyjához, Vénuszhoz. Szörnyû büntetés várt Psychére, ám amikor mindet letöltötte, az istenek egyetértésével hallhatatlanná vált, így Psyché és Erosz immár nyíltan és hivatalosan is egymáséi lehettek. A festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor Psyche lopva meglesi az alvó istent. A pszichológiában: Pszyché szimbolizálja a férfiak lelki oldalát, és Erosz, a testi erõ és étvágy szimbolumává vált. Továbbá, Psychének jutott az a tisztesség, hogy egy egész tudomány névadója lehetett, jóllehet, tudjuk, hogy csak a psziché és az erósz együtt teszi teljessé az emberi természetet. (Shlom Katz) KATZ, SHLOMO Psyche - Album 4 db szitanyomatot tartalmaz 40x58 cm az album mérete Kép: 32x48 cm (Papír: 37,5x56 cm)

36 SZIMBÓLUMOK II.  Mitológiában: Nárcisz olyan szép ifjú volt, hogy valamennyi hajadon beleszeretett, de az figyelemre se méltatta õket. A legszebb nimfa, Echó szintén szerelmes volt az ifjúba. Az istenek királynõje, Héra azzal büntette meg a nimfát, hogy az mást ne tudjon kimondani, csak azt a szót, amit utoljára hallott. Mikor Nárcisz látta, hogy a nimfa igyekszik megnyerni õt, mérgesen mondta: Elõbb halnék meg, minthogy szeress engem”…mire a nimfa csak ezt ismételgette: „szeress engem”. Az ifjú kegyetlen viselkedése felingerelte az isteneket, akik elhatározták, hogy ugyanazon a módon büntetik meg, amelyet õ alkalmaz másokkal szemben. Egy napon, mikor Nárcisz megpillantotta magát a víz tükrében, szerelemre lobbant képmása iránt. Halála után egy gyönyörû, illatos virág nõtt a víz partján, s nevét róla kapta. A festmény Nárciszt ábrázolja, amint elmélyülten szemléli tükörképét a vízben – miközben Echó védekezõ kéztartással bukkan elõ a bokorból - de válaszra hiába vár. A pszichológiában: Nárcizmus: Nárcisz magatartásáról kapta a nevét az a szindróma, amikor egy személy indokolatlanul magasra értékeli saját cselekedeteit és fizikai tulajdonságait. Ez az alapvetõ hajlam mindenkiben benne van, betegesnek csak a normálistól eltérõ túlzás tekinthetõ. (Shlomo Katz)

37 SZIMBÓLUMOK III.  A mitológiában: Mikor Ödipusz született, azt jósolták, hogy megöli apját, Téba királyát majd feleségül veszi anyját. Azért, hogy e szörnyû sorsot elkerüljék, szülei egy sivatagi sziklára téve sorsára hagyták, de megmenekült, a korinthoszi király udvarába került, aki saját fiaként felnevelte. Férfivá cserepedve Ödipusz egy jóstól megtudta további sorsát: megöli apját és feleségül veszi anyját. Abban a hitben, hogy Korinthosz királya az apja, elhagyta a várost, hogy meneküljön sorsa elõl. Utazása során idegenekkel megölte, bár nem tudta, hogy az áldozat szülõapja, Téba került összetûzésbe, minek során egyiküket királya volt. Ahogy Tébába érkezett, Ödipusz megtudta, hogy egy félelmetes szfinx fenyegeti a várost. A rejtvényeket megoldotta, s ezzel legyõzte a szfinxet. A polgárok hõsként ünnepelték, királlyá koronázták és az özvegy királynét nõül hozzáadták. Csak a szörnyû katasztrófák elmúltával tudta meg a pár az igazságot: Ödipusz milyen ördögi bûntettet követett el, amikor megyilkota édesapját és feleségül vette a anyját. E borzalmas titok napvilágra kerülése után Jocasta királynõ önkezével vett véget életének, Ödipusz megvakította magát és önmagát elátkozva koldusként tengette életét. A festmény azt a drámai pillanatot ragadja meg, amikor a vak jós közli a végzetes próféciát. Törött görög szobor cserepei hevernek a földön kifejezve az irtózatot és félelmet. A pszichológiában: Ödipusz komplexus: Ödipusz történetében a sors elkerülhetetlensége alapozta meg Freud gyermek és szülõ kapcsolatában rejlõ törvényszerûség felismerését, amelyben a fiú verseng apjával anyja szerelméért. Ez a viszony – végletes esetekben -, elvezethet az apa képletes meggyilkolásához is. (Shlomo Katz)

38 SZIMBÓLUMOK IV.  A mitológiában: Elektra, Agamemnon, a Tróját legyõzõ hõs leánya volt. Agamemnont, sokévi háboruskodás után hazatérve, megölte felesége és annak szeretõje. Fia, a fiatal Oresztesz elmenekült, nõvére, Elektra viszont otthon maradt, egész életében bosszúra várva. Évekkel késõbb Oresztesz hazatér, hogy elégtételt vegyen apja gyilkosain, nõvérét apja sírjánál találta. Megmutatja Elektrának azt a ruhát, amit még gyermekorában varrt a nõvére neki, s így testvére azonnal felismeri. A palotába mennek, hogy megtegyék, amit meg kell tenniük. Nem csak anyjuk szeretõjét kellett megölniük, Oresztesznek anyjával is végeznie kell, hogy megszabadulhassanak apjuk meggyilkolásának rémségétõl. Oresztesz ezután egész életében, egyik helyrõl a másikra vándorol, megkönnyebülést keresve az elkövetett bûn nyomasztó súlya alól. A festmény Elektra és Oresztesz apjuk sírja melletti találkozását mutatja. Oresztesz a gyermeki öltözéket mutatja, amirõl nõvére felismeri õt. A pszichológiában: Elektra komplexusa: Elektra határtalan hûsége apja emléke iránt az eredete annak, hogy az Ödipusz komplexus nõi változatát Elektráról nevezzék el: szimbolizálja a lányoknak apjuk szerelme elnyeréséért, anyjukkal folytatott küzdelmét. (Shlomo Katz)