Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Miért tanuljunk Franciaországban? Szívós Réka SZRRABB.PTE Magyar 1 (Ba) Kommunikáció az egyetemen 2010. április 17.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Miért tanuljunk Franciaországban? Szívós Réka SZRRABB.PTE Magyar 1 (Ba) Kommunikáció az egyetemen 2010. április 17."— Előadás másolata:

1 Miért tanuljunk Franciaországban? Szívós Réka SZRRABB.PTE Magyar 1 (Ba) Kommunikáció az egyetemen április 17.

2 Tartalomjegyzék 1. Dia: Cím, név, szak, kurzus 15. Dia: Felnőttképzés funkciói 2. Dia: Tartalomjegyzék 16. Dia: Felnőttképzés Franciaországban 3. Dia: Bologna folyamat előzmények 17. Dia: felnőttképzés Franciaországban 4. Dia: Bologna folyamat célok 18. Dia: Felnőttképzés Franciaországban 5. Dia: Francia oktatás 19. Dia: Felnőttképzés Magyarországon 6. Dia: Francia oktatás általános jellemzők 20. Dia: Felnőttképzés Magyarországon 7. Dia: Francia oktatás óvodától az egyetemig Dia: Felnőttképzés Magyarországon 8. Dia: Francia oktatás óvodától az egyetemig Dia: Francia és magyar felnőttképzés 9. Dia: Magyar oktatás 23. Dia: Hogyan tanuljunk Franciaországban Dia: Magyar oktatás óvodától az egyetemig Dia: Hogyan tanuljunk Franciaországban Dia: Magyar oktatás óvodától az egyetemig Dia: Hogyan tanuljunk Franciaországban Dia: Francia és magyar oktatás összehasonlítása 26. Dia: Irodalomjegyzék 13. Dia: Felnőttképzés 27. Dia: Zárás, név, szak, kurzus 14. Dia: Felnőttképzés területei

3 Bologna folyamat Előzmények - Sorbonne Declaration: Nyilatkozat, melynek célja egy olyan egységes felsőoktatási rendszer megteremtése, amely hatékonyan támogatja az EU gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi folyamatait, megfelel azok követelményeinek, kielégíti szükségleteit. Szükség van egy integrált európai felsőoktatási térség létrehozására. Az első tanulmányi ciklusban elnyerhető, nemzetközileg is elismert diploma kibocsátásának kérdését emelte ki, amelyet egy rövidebb ciklusú graduate képzés követ (master’s degree-vel), majd a tanulmányi pályát egy hosszabb doktori iskola zárja. Az egyes szakaszok egymásra épülnének. - Sorbonne Declaration: Nyilatkozat, melynek célja egy olyan egységes felsőoktatási rendszer megteremtése, amely hatékonyan támogatja az EU gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi folyamatait, megfelel azok követelményeinek, kielégíti szükségleteit. Szükség van egy integrált európai felsőoktatási térség létrehozására. Az első tanulmányi ciklusban elnyerhető, nemzetközileg is elismert diploma kibocsátásának kérdését emelte ki, amelyet egy rövidebb ciklusú graduate képzés követ (master’s degree-vel), majd a tanulmányi pályát egy hosszabb doktori iskola zárja. Az egyes szakaszok egymásra épülnének május Attari jelentés („For a European Model of Higher Education”), amely a két francia vezető intézmény, a Grandes Ecoles és az Universités képzési javaslatát (az un modellt) tartalmazta egy új képzési pálya (learning path) kialakítására május Attari jelentés („For a European Model of Higher Education”), amely a két francia vezető intézmény, a Grandes Ecoles és az Universités képzési javaslatát (az un modellt) tartalmazta egy új képzési pálya (learning path) kialakítására. - Bolognai nyilatkozat: a párizsinál szélesebb körű részvétellel zajlott: a 15 EU tagország mellett 15 egyéb nem uniós országot is meghívtak, de képviseltette magát az Európai Bizottság, az UNESCO, az OECD, az Európa Tanács, megjelentek az egyetemi oktatók, hallgatók, a kutatók, a munkaadók és a szakszervezetek reprezentánsai is. - Bolognai nyilatkozat: a párizsinál szélesebb körű részvétellel zajlott: a 15 EU tagország mellett 15 egyéb nem uniós országot is meghívtak, de képviseltette magát az Európai Bizottság, az UNESCO, az OECD, az Európa Tanács, megjelentek az egyetemi oktatók, hallgatók, a kutatók, a munkaadók és a szakszervezetek reprezentánsai is.

4 Bologna folyamat célok Könnyen érthető és összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszer bevezetése. Könnyen érthető és összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszer bevezetése. Alapvetően két fő képzési cikluson, az alapképzésen (undergraduate) és egyetemi (graduate) képzésen alapuló rendszer bevezetése. Alapvetően két fő képzési cikluson, az alapképzésen (undergraduate) és egyetemi (graduate) képzésen alapuló rendszer bevezetése. Kreditrendszer – mint amilyen az ECTS rendszer – bevezetése, amely a legmegfelelőbb módon elősegíti a legszélesebb hallgatói mobilitást. Kreditrendszer – mint amilyen az ECTS rendszer – bevezetése, amely a legmegfelelőbb módon elősegíti a legszélesebb hallgatói mobilitást. Segítsük az egyenlő esélyekkel megvalósuló mobilitást a tényleges akadályok leküzdésével, különös figyelemmel: a hallgatók viszonylatában a tanuláshoz, a gyakorláshoz és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzájutásra, a tanárok, kutatók és az adminisztratív dolgozók viszonylatában a kutatással, oktatással és gyakorlattal az európai kapcsolatban eltöltött időszakra vonatkozó társadalombiztosítási jogok előítélet nélküli figyelembevételére. Segítsük az egyenlő esélyekkel megvalósuló mobilitást a tényleges akadályok leküzdésével, különös figyelemmel: a hallgatók viszonylatában a tanuláshoz, a gyakorláshoz és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzájutásra, a tanárok, kutatók és az adminisztratív dolgozók viszonylatában a kutatással, oktatással és gyakorlattal az európai kapcsolatban eltöltött időszakra vonatkozó társadalombiztosítási jogok előítélet nélküli figyelembevételére. A minőségbiztosítás területén az összehasonlítható kritériumokon és módszereken alapuló európai együttműködés kialakításának támogatása. A minőségbiztosítás területén az összehasonlítható kritériumokon és módszereken alapuló európai együttműködés kialakításának támogatása. A felsőoktatás szükséges európai vonatkozásainak támogatása, különösen a tantárgyfejlesztéssel, intézményközi kooperációval, mobilitási lehetőségekkel és a tanulmányokra, a gyakorlati képzésre, és a kutatásra vonatkozó integrált programokkal. A felsőoktatás szükséges európai vonatkozásainak támogatása, különösen a tantárgyfejlesztéssel, intézményközi kooperációval, mobilitási lehetőségekkel és a tanulmányokra, a gyakorlati képzésre, és a kutatásra vonatkozó integrált programokkal.

5 Francia oktatás A francia oktatási rendszer egyik alapintézményének a 13. század első felétől működő világhírű egyetem, a párizsi Sorbonne tekinthető. A francia oktatási rendszer egyik alapintézményének a 13. század első felétől működő világhírű egyetem, a párizsi Sorbonne tekinthető. Az oktatási rendszer fejlődésének egyik legjelentősebb állomásaként neveléstörténészek az os esztendőt szokták idézni; ekkor hozta ugyanis létre Napóleon egyrészt a korábbi középiskolák helyett a különféle líceumokat, másrészt pedig ekkor teremtette meg az „Université Impériale” (az ún. császári egyetem) intézményét. Itt alakult ki az 1808-ban elindított, rövid idő alatt legendás hírűvé vált tanárképző intézmény, az École Normal Superieure. Az oktatási rendszer fejlődésének egyik legjelentősebb állomásaként neveléstörténészek az os esztendőt szokták idézni; ekkor hozta ugyanis létre Napóleon egyrészt a korábbi középiskolák helyett a különféle líceumokat, másrészt pedig ekkor teremtette meg az „Université Impériale” (az ún. császári egyetem) intézményét. Itt alakult ki az 1808-ban elindított, rövid idő alatt legendás hírűvé vált tanárképző intézmény, az École Normal Superieure ben, Franciaországban törvényt hoztak a 6 és 12 év közötti gyermekek kötelező elemi iskolai oktatásáról; ezzel egyidejűleg – a világon másodikként – törvénybe iktatták az iskoláztatás szekularizációját, azaz az oktatásnak a vallás „gyámsága” alóli felszabadítását is ben, Franciaországban törvényt hoztak a 6 és 12 év közötti gyermekek kötelező elemi iskolai oktatásáról; ezzel egyidejűleg – a világon másodikként – törvénybe iktatták az iskoláztatás szekularizációját, azaz az oktatásnak a vallás „gyámsága” alóli felszabadítását is ben az oktatásügyi döntéshozók bejelentették, hogy a tankötelezettséget a közeljövőben 16 éves korig fogják kiterjeszteni; az ezzel kapcsolatos jogszabály azonban csak 1967-ben hatályosult ben az oktatásügyi döntéshozók bejelentették, hogy a tankötelezettséget a közeljövőben 16 éves korig fogják kiterjeszteni; az ezzel kapcsolatos jogszabály azonban csak 1967-ben hatályosult. Franciaországban 1966-ban indították el az ún. IUT-képzések programjait; vagyis olyan akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzéseket – ezeket a formákat sokan inkább post secondary képzésekként ismerik –, amelyeket rövid képzési idővel, rugalmas és gyakorlatorientált szakmai programokkal, tovább vihető kredit-pontokkal Franciaországban az óta is működtetnek az egyetemek. Franciaországban 1966-ban indították el az ún. IUT-képzések programjait; vagyis olyan akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzéseket – ezeket a formákat sokan inkább post secondary képzésekként ismerik –, amelyeket rövid képzési idővel, rugalmas és gyakorlatorientált szakmai programokkal, tovább vihető kredit-pontokkal Franciaországban az óta is működtetnek az egyetemek ban – a felsőoktatás jogi szabályozásának megújításával – eltörölték az egyetemi felvételi vizsgákat ban – a felsőoktatás jogi szabályozásának megújításával – eltörölték az egyetemi felvételi vizsgákat. Az 1989-ben hatályba lépett – és ma is érvényben lévő – új oktatási törvény pedig előírta a minden tanuló számára egyaránt kötelező egyéni fejlesztés gyakorlatának a bevezetését, és alapelvként fogalmazta meg: mindenkinek egyformán joga van az oktatáshoz és a képzéshez. Az 1989-ben hatályba lépett – és ma is érvényben lévő – új oktatási törvény pedig előírta a minden tanuló számára egyaránt kötelező egyéni fejlesztés gyakorlatának a bevezetését, és alapelvként fogalmazta meg: mindenkinek egyformán joga van az oktatáshoz és a képzéshez.

6 Francia oktatás általános jellemzők A mai francia oktatási rendszer legjellemzőbb vonásai – nemzetközi szakértők szerint – a következők: intézményei többnyire állami fenntartásúak (csak 15 %-t képviselnek a nem állami, tehát egyházi illetve magániskolák), de strukturális különbség egyáltalán nincs közöttük; intézményei többnyire állami fenntartásúak (csak 15 %-t képviselnek a nem állami, tehát egyházi illetve magániskolák), de strukturális különbség egyáltalán nincs közöttük; a rendszer erősen centralizált; a rendszer erősen centralizált; dualisztikus; dualisztikus; hierarchikus; hierarchikus; az oktatás nagymértékben – sőt, túlságosan is! – verbális jellegű; az oktatás nagymértékben – sőt, túlságosan is! – verbális jellegű; hangsúlyozottan intellektuális; hangsúlyozottan intellektuális; vizsgaközpontú; vizsgaközpontú; nagy jelentőséget tulajdonít az érdemjegyeknek, és nagy jelentőséget tulajdonít az érdemjegyeknek, és versengésre késztető. versengésre késztető.

7 Francia oktatás Óvodától az egyetemig 1. A francia gyerekek intézményes nevelése-oktatása általában 3 éves (megfelelő fizikai és pszichés adottságok esetén 2 éves) korban, az óvodában kezdődik. A francia gyerekek intézményes nevelése-oktatása általában 3 éves (megfelelő fizikai és pszichés adottságok esetén 2 éves) korban, az óvodában kezdődik. 6 éves korban a gyermekeket kötelező beiskolázni; ehhez a szülők választhatnak állami, magán vagy egyházi intézményt, de akár az otthoni tanítás mellett is dönthetnek. 6 éves korban a gyermekeket kötelező beiskolázni; ehhez a szülők választhatnak állami, magán vagy egyházi intézményt, de akár az otthoni tanítás mellett is dönthetnek. Négyévnyi elemi iskolai tanulás után a tanulók átkerülnek a középiskola első szakaszába. (Érdemes tudni, hogy az osztályok sorszámozását itt a 6.-kal kezdik, azaz a tanulók által látogatott osztályok sorszámai az érettségiig csökkennek; egészen pontosan az érettségi évét már nem is számmal, hanem a „terminal”, vagyis az „utolsó” osztály elnevezéssel jelölik.) Négyévnyi elemi iskolai tanulás után a tanulók átkerülnek a középiskola első szakaszába. (Érdemes tudni, hogy az osztályok sorszámozását itt a 6.-kal kezdik, azaz a tanulók által látogatott osztályok sorszámai az érettségiig csökkennek; egészen pontosan az érettségi évét már nem is számmal, hanem a „terminal”, vagyis az „utolsó” osztály elnevezéssel jelölik.) Itt ismét négy esztendőt töltenek el; ezt követően – 14 éves korban – többfelé ágazik el a tanulók útja. (1963 óta az alsó-k Az alsó-középfokú tanulmányok végén tehát új intézménybe lépnek át azok, akik egyszerű szakmákat – többnyire kézműves szakismereteket – kívánnak elsajátítani; ezekben a szakmunkásképző iskolákban a 16 évesen letett szakmai vizsga (az ún. BEP, azaz Brevets d’ Études Professionnelles) az ilyen szinten adható 34 féle képesítés valamelyikével búcsúztatja el a tanulókat. Itt ismét négy esztendőt töltenek el; ezt követően – 14 éves korban – többfelé ágazik el a tanulók útja. (1963 óta az alsó-k Az alsó-középfokú tanulmányok végén tehát új intézménybe lépnek át azok, akik egyszerű szakmákat – többnyire kézműves szakismereteket – kívánnak elsajátítani; ezekben a szakmunkásképző iskolákban a 16 évesen letett szakmai vizsga (az ún. BEP, azaz Brevets d’ Études Professionnelles) az ilyen szinten adható 34 féle képesítés valamelyikével búcsúztatja el a tanulókat.

8 Francia oktatás Óvodától az egyetemig 2. Az oktatás harmadik szintjét itt is az érettségit követő felsőoktatás intézményei képviselik; az egyetemek első ciklusának évfolyamaira felvételi vizsga nélkül bárki beiratkozhat. Az oktatás harmadik szintjét itt is az érettségit követő felsőoktatás intézményei képviselik; az egyetemek első ciklusának évfolyamaira felvételi vizsga nélkül bárki beiratkozhat. Az első egyetemi ciklus két esztendejének végén – az ún. „előkészítő évfolyamok” befejeztével – a hallgatók már egyfajta diplomát is kézhez kapnak; vannak ugyanis állások, amiket már egy-egy ilyen képesítés birtokában is be lehet tölteni, ezért sokan nem is lépnek erről a szintről tovább. Az első egyetemi ciklus két esztendejének végén – az ún. „előkészítő évfolyamok” befejeztével – a hallgatók már egyfajta diplomát is kézhez kapnak; vannak ugyanis állások, amiket már egy-egy ilyen képesítés birtokában is be lehet tölteni, ezért sokan nem is lépnek erről a szintről tovább. Újabb két egyetemi tanév után megszerezhető az ún. licence fokozat; ennél megint sokan megállnak, vagyis – időlegesen vagy végleg – befejezik a tanulmányaikat, és munkába állnak. Újabb két egyetemi tanév után megszerezhető az ún. licence fokozat; ennél megint sokan megállnak, vagyis – időlegesen vagy végleg – befejezik a tanulmányaikat, és munkába állnak. A második egyetemi ciklus után – további egy évnyi tanulással – elnyerhető a maitrise fokozat, innen a tanulók két irányba mehetnek tovább: vagy valamilyen specifikációt választanak, vagy pedig az eddigi tanulmányaikat elmélyítik. A második egyetemi ciklus után – további egy évnyi tanulással – elnyerhető a maitrise fokozat, innen a tanulók két irányba mehetnek tovább: vagy valamilyen specifikációt választanak, vagy pedig az eddigi tanulmányaikat elmélyítik. Csak ezeket a vizsgákat követően választhatják a tanulók a doktori képzések valamilyen formáját; az erre szolgáló intézmények azonban már nem tartoznak szervesen az egyetemekhez, önálló hálózatot alkotnak. Csak ezeket a vizsgákat követően választhatják a tanulók a doktori képzések valamilyen formáját; az erre szolgáló intézmények azonban már nem tartoznak szervesen az egyetemekhez, önálló hálózatot alkotnak.

9 Magyar oktatás Első iskola: 997-ben a pannóniai Szent-Márton hegyén. Első iskola: 997-ben a pannóniai Szent-Márton hegyén. Első felsőoktatási intézmény: I. Nagy Lajos, 1367-ben Pécsett. Első felsőoktatási intézmény: I. Nagy Lajos, 1367-ben Pécsett ban az Eötvös József oktatási törvény kimondta, hogy 6 és 12 éves kor között mindenki tankötelezett ban az Eötvös József oktatási törvény kimondta, hogy 6 és 12 éves kor között mindenki tankötelezett óta a középiskolákba, legalábbis azokba, amelyekben gimnáziumi osztályok működnek, a negyedik és a hatodik évfolyamot követően is át lehet lépni. Ezt az 1993-ban elfogadott közoktatási törvény - a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokat beemelve a magyar közoktatás rendszerébe - megerősítette óta a középiskolákba, legalábbis azokba, amelyekben gimnáziumi osztályok működnek, a negyedik és a hatodik évfolyamot követően is át lehet lépni. Ezt az 1993-ban elfogadott közoktatási törvény - a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokat beemelve a magyar közoktatás rendszerébe - megerősítette ban elfogadott szakképzési törvénnyel, amely a konkrét szakmákra felkészítő szakmai képzés megkezdésének legkorábbi időpontját a 16 életévben határozta meg, ami a tanulók döntő többségénél a tizedik évfolyam elvégzését követő belépést jelenthet ban elfogadott szakképzési törvénnyel, amely a konkrét szakmákra felkészítő szakmai képzés megkezdésének legkorábbi időpontját a 16 életévben határozta meg, ami a tanulók döntő többségénél a tizedik évfolyam elvégzését követő belépést jelenthet. A nyolcról tíz évfolyamos általános alapoktatásra való áttérés felé a legnagyobb lépést a Nemzeti alaptanterv (NAT) 1995-ös elfogadása jelentette. A nyolcról tíz évfolyamos általános alapoktatásra való áttérés felé a legnagyobb lépést a Nemzeti alaptanterv (NAT) 1995-ös elfogadása jelentette. A 2004/2 005-ös tanévtől kezdve vezették be az új érettségirendszert. Lehet közép-és emelt szintű érettségi vizsgákat tenni, ez utóbbi a felsőoktatásba való bekerülést segíti. Ezzel megszűnt a felvételi az egyetemeken. A 2004/2 005-ös tanévtől kezdve vezették be az új érettségirendszert. Lehet közép-és emelt szintű érettségi vizsgákat tenni, ez utóbbi a felsőoktatásba való bekerülést segíti. Ezzel megszűnt a felvételi az egyetemeken.

10 Magyar oktatás Óvodától az egyetemig 1. A gyerekek 3 éves korban lépnek be a magyar közoktatás kapuján, ekkor kezdik el az óvodát. A gyerekek 3 éves korban lépnek be a magyar közoktatás kapuján, ekkor kezdik el az óvodát.közoktatás A tankötelezettség a 6. vagy 7. betöltött életév után kezdődik, a gyermek iskolaérettségétől függően. Ekkor kezdenek el a szeptemberben kezdődő tanévben általános iskolába járni. A tankötelezettség a 6. vagy 7. betöltött életév után kezdődik, a gyermek iskolaérettségétől függően. Ekkor kezdenek el a szeptemberben kezdődő tanévben általános iskolába járni.tankötelezettségáltalános iskolábatankötelezettségáltalános iskolába A tankötelezettség 18 éves korig (azonban abban a tanévben mikor a 18. életévét betölti még tanköteles), a nagykorúság eléréséig tart. A tankötelezettség 18 éves korig (azonban abban a tanévben mikor a 18. életévét betölti még tanköteles), a nagykorúság eléréséig tart. Az eredetileg hagyományosan 8+4 éves általános iskola-középiskola felosztás mellett egyre több a 6+6 és a 4+8 éves képzés is, amikor a gyerekek nem 8, hanem 6 vagy akár 4 általános iskolai év után már gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, azonban változatlanul 12 évet töltenek együttesen az alapfokú és középfokú oktatásban. Az eredetileg hagyományosan 8+4 éves általános iskola-középiskola felosztás mellett egyre több a 6+6 és a 4+8 éves képzés is, amikor a gyerekek nem 8, hanem 6 vagy akár 4 általános iskolai év után már gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, azonban változatlanul 12 évet töltenek együttesen az alapfokú és középfokú oktatásban.gimnáziumban A középiskolák elvégzésekor érettségi vizsgát tesznek a tanulók. A gimnáziumok mellett a szakközépiskolákat is választhatják, ahol a 4 éves képzés után 1 vagy 2 év alatt szakmát is tanulhatnak. A középiskolák elvégzésekor érettségi vizsgát tesznek a tanulók. A gimnáziumok mellett a szakközépiskolákat is választhatják, ahol a 4 éves képzés után 1 vagy 2 év alatt szakmát is tanulhatnak.érettségi vizsgátszakközépiskolákatérettségi vizsgátszakközépiskolákat

11 Magyar oktatás Óvodától az egyetemig Kétciklusú képzés Alapképzés.A képzési idő legalább 6, legfeljebb 8 félév- „Bachelor”, BA cím szerezhető.Lehetőséget nyújt a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, illetve a tanulmányok folytatására mesterképzésben Alapképzés.A képzési idő legalább 6, legfeljebb 8 félév- „Bachelor”, BA cím szerezhető.Lehetőséget nyújt a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, illetve a tanulmányok folytatására mesterképzésben Mesterképzés „Master”, MA cím szerezhető. Képzési idő: legalább 2, legfeljebb 5 félév. Felkészít a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, illetve a doktori képzésben való részvételre Mesterképzés „Master”, MA cím szerezhető. Képzési idő: legalább 2, legfeljebb 5 félév. Felkészít a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, illetve a doktori képzésben való részvételre 2. Doktori képzés PhD, DLA cím szerezhető. Képzési idő 6 félév. A képzés a tudományos fokozat megszerzését célozza meg PhD, DLA cím szerezhető. Képzési idő 6 félév. A képzés a tudományos fokozat megszerzését célozza meg Egységes, osztatlan képzés. Orvos, fogorvos, jogász, építészmérnök, egyes művészeti szakok. Képzési idő legalább tíz, legfeljebb 12 félév. A képzés végén mesterfokozat szerezhető Egységes, osztatlan képzés. Orvos, fogorvos, jogász, építészmérnök, egyes művészeti szakok. Képzési idő legalább tíz, legfeljebb 12 félév. A képzés végén mesterfokozat szerezhető

12 Francia és magyar oktatás összehasonlítása Összehasonlítási pontok Francia Oktatás Magyar Oktatás 6 és 12 év közötti gyerekek tankötelességéről szóló törvény Első egyetem 13. század 14. század Egyetemi felvételi NincsNincs Egyetemi képzés sajátosságai 2 év előkészítő diploma 2 év licence fokozat diploma 1 év maitrise fokozat diploma 3 év előkészítő Ba diploma 2 év Ma diploma

13 Felnőttképzés A felnőttképzés fogalma széles értelemben a nagykorúságot elért személyek képzését jelenti, a gyakorlatban azonban nem ezt a kritériumot használjuk. A felnőttképzés fogalma széles értelemben a nagykorúságot elért személyek képzését jelenti, a gyakorlatban azonban nem ezt a kritériumot használjuk. A közoktatási törvény szerint a felnőttképzésbe a tankötelezettséget teljesített személy léphet be. (Ez természetesen nem kötelező, mert a fiatal bizonyos korhatárig a „normál” tanulói jogviszony szerinti iskoláztatásban is részt vehet). A közoktatási törvény szerint a felnőttképzésbe a tankötelezettséget teljesített személy léphet be. (Ez természetesen nem kötelező, mert a fiatal bizonyos korhatárig a „normál” tanulói jogviszony szerinti iskoláztatásban is részt vehet). A felsőoktatási törvény ugyanakkor a „nappali” tagozatú szakokra járó hallgatókat nem tekinti a felnőttképzés alanyának. A felsőoktatási törvény ugyanakkor a „nappali” tagozatú szakokra járó hallgatókat nem tekinti a felnőttképzés alanyának.

14 Felnőttképzés területei az iskolai rendszerű felnőttképzés, amely általános, középfokú, vagy felsőfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzésére irányul, ennek törvényi szabályozását a közoktatási törvény és a felsőoktatási törvény tartalmazza; az iskolai rendszerű felnőttképzés, amely általános, középfokú, vagy felsőfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzésére irányul, ennek törvényi szabályozását a közoktatási törvény és a felsőoktatási törvény tartalmazza; az iskolai rendszeren kívüli képzés, amelynek legnagyobb területe a munkaerő-piaci képzés; az iskolai rendszeren kívüli képzések törvényi szabályozását alapvetően a felnőttképzési törvény, a szakképzés alapvető jogszabályait a szakképzési törvény és rendeletei, a foglalkoztatást segítő, támogatott képzések jogi hátterét a foglalkoztatási törvény tartalmazza; az iskolai rendszeren kívüli képzés, amelynek legnagyobb területe a munkaerő-piaci képzés; az iskolai rendszeren kívüli képzések törvényi szabályozását alapvetően a felnőttképzési törvény, a szakképzés alapvető jogszabályait a szakképzési törvény és rendeletei, a foglalkoztatást segítő, támogatott képzések jogi hátterét a foglalkoztatási törvény tartalmazza; a munkaerő-piaci képzés célja az egyén munkába állásának (helyezésének), illetve munkahelye megtartásának az elősegítése; ezt a célt általában az állam által elismert vagy állam által nem elismert – munkaköri, vagy betanító – szakképesítések megszerzésével lehet elérni; hangsúlyozzuk, hogy a munkaerő-piaci képzések szakirányainak, illetve a megszerzendő szakképesítések meghatározásánál alapvetően a gazdasági igényekből szükséges kiindulni; a munkaerő-piaci képzés célja az egyén munkába állásának (helyezésének), illetve munkahelye megtartásának az elősegítése; ezt a célt általában az állam által elismert vagy állam által nem elismert – munkaköri, vagy betanító – szakképesítések megszerzésével lehet elérni; hangsúlyozzuk, hogy a munkaerő-piaci képzések szakirányainak, illetve a megszerzendő szakképesítések meghatározásánál alapvetően a gazdasági igényekből szükséges kiindulni; a felnőttképzés szakmai képzési funkciójához is kapcsolódik az általános és a nyelvi képzés, amelyet – a közművelődés területén folyó kiterjedt tevékenységen kívül – a ben megalkotott felnőttképzési törvény definiál, mint külön felnőttképzési területet; az általános és a nyelvi képzés jelentőségét egyrészt a szakképzést megalapozó, illetve azt lehetővé tevő funkciója adja, másrészt a felnőtt dolgozó munkavállalói pozíciójának erősítése. a felnőttképzés szakmai képzési funkciójához is kapcsolódik az általános és a nyelvi képzés, amelyet – a közművelődés területén folyó kiterjedt tevékenységen kívül – a ben megalkotott felnőttképzési törvény definiál, mint külön felnőttképzési területet; az általános és a nyelvi képzés jelentőségét egyrészt a szakképzést megalapozó, illetve azt lehetővé tevő funkciója adja, másrészt a felnőtt dolgozó munkavállalói pozíciójának erősítése.

15 Felnőttképzés funkciói A felnőttképzés egyik alapfunkciója az első iskolai végzettség és/vagy – az egyén életpályája szempontjából szükséges – szakképzettség megszerzésének a segítése. A felnőttképzés egyik alapfunkciója az első iskolai végzettség és/vagy – az egyén életpályája szempontjából szükséges – szakképzettség megszerzésének a segítése. A felnőttképzés második fő funkciója – az egyén életpályája szempontjából szükséges – folyamatos szakmai képzés, illetve a magasabb szintű szakképesítés megszerzésének segítése. A felnőttképzés második fő funkciója – az egyén életpályája szempontjából szükséges – folyamatos szakmai képzés, illetve a magasabb szintű szakképesítés megszerzésének segítése. A felnőttképzés harmadik fő funkciója, hogy – az ún. foglalkoztatást segítő képzésen keresztül – segítséget adjon a munkanélküliség időtartama alatt vagy a munkanélkülivé válást megelőzően, még a munkaviszony keretein belül, preventív módon a munkavállaló felnőtt „piacképes” szakmai tudásának és/vagy szakképzettségének a megszerzéséhez. A felnőttképzés harmadik fő funkciója, hogy – az ún. foglalkoztatást segítő képzésen keresztül – segítséget adjon a munkanélküliség időtartama alatt vagy a munkanélkülivé válást megelőzően, még a munkaviszony keretein belül, preventív módon a munkavállaló felnőtt „piacképes” szakmai tudásának és/vagy szakképzettségének a megszerzéséhez. A felnőttképzés negyedik funkciója, hogy az ún. kiegészítő képzésekkel segítse a szakképzés eredményességét, a munkavállalás-munkahelykeresés sikerét, vagy a betöltött állásban való eredményesebb munkát. A kiegészítő képzések programskálája rendkívül széles, irányulhat A felnőttképzés negyedik funkciója, hogy az ún. kiegészítő képzésekkel segítse a szakképzés eredményességét, a munkavállalás-munkahelykeresés sikerét, vagy a betöltött állásban való eredményesebb munkát. A kiegészítő képzések programskálája rendkívül széles, irányulhat a szükséges pályaorientációs (pályaválasztási) ismeretek megszerzésére; a szükséges pályaorientációs (pályaválasztási) ismeretek megszerzésére; a szakképzés megkezdéséhez szükséges – az előírt iskolai végzettségen belüli – közismeretek előírt szintű elsajátítására; a szakképzés megkezdéséhez szükséges – az előírt iskolai végzettségen belüli – közismeretek előírt szintű elsajátítására; az elhelyezkedési/álláskeresési ismeretek és/vagy készségek megszerzésére; az elhelyezkedési/álláskeresési ismeretek és/vagy készségek megszerzésére; a munkakör színvonalasabb ellátásához szükséges, nem szakképesítést nyújtó ismeretek megszerzésére (pl. nyelvtudás, számítógép-kezelés, korszerű munkavállalói tulajdonságok). a munkakör színvonalasabb ellátásához szükséges, nem szakképesítést nyújtó ismeretek megszerzésére (pl. nyelvtudás, számítógép-kezelés, korszerű munkavállalói tulajdonságok). Az ún. kiegészítő képzések rendszere – alapvetően a foglalkoztatási célú képzési programok részeként – jól funkcionál, mivel finanszírozását a szakképzési és a foglalkoztatási törvény alapján a Foglalkoztatási Szolgálat támogatja. Az ún. kiegészítő képzések rendszere – alapvetően a foglalkoztatási célú képzési programok részeként – jól funkcionál, mivel finanszírozását a szakképzési és a foglalkoztatási törvény alapján a Foglalkoztatási Szolgálat támogatja. A fentiekben összefoglalt felnőttképzési funkciók az állampolgári jogon történő tanulás kiterjesztett lehetőségét jelentik, amelyet – a fejlett országokhoz hasonló módon – a különböző oktatási/képzési és a foglalkoztatási törvények foglalnak rendszerbe. A fentiekben összefoglalt felnőttképzési funkciók az állampolgári jogon történő tanulás kiterjesztett lehetőségét jelentik, amelyet – a fejlett országokhoz hasonló módon – a különböző oktatási/képzési és a foglalkoztatási törvények foglalnak rendszerbe.

16 Felnőttképzés Franciaországban 1. A Conservatoire National des Arts et Métiers (CNAM) 2006 óta az egész életen át tartó tanulás egyetemeként hirdeti magát. Küldetésének három fő területe az élethosszig tartó tanulás és szakképzés biztosítása, a tudományos kutatás és innováció és a tudomány és technika ismereteinek terjesztése. Hallgatóinak több mint 70%-a aktív munkavállaló,a munkakereső és nappali tagozatos hallgatók az összes képzésben résztvevő egy-egy tizedét teszik csupán ki. A Conservatoire National des Arts et Métiers (CNAM) 2006 óta az egész életen át tartó tanulás egyetemeként hirdeti magát. Küldetésének három fő területe az élethosszig tartó tanulás és szakképzés biztosítása, a tudományos kutatás és innováció és a tudomány és technika ismereteinek terjesztése. Hallgatóinak több mint 70%-a aktív munkavállaló,a munkakereső és nappali tagozatos hallgatók az összes képzésben résztvevő egy-egy tizedét teszik csupán ki. A CNAM 400 különböző végzettséget adó bizonyítvány kibocsátására rendelkezik jogosultsággal: a kompetenciabizonyítványoktól kezdve, az OKJ-val megegyező karakterű francia szakképesítések (RNCP) és a bolognai típusú bachelor és master képzések széles palettáján át egészen a doktori fokozat és a nagy presztízsű CNAM mérnök diploma szerepelnek a repertoárban. A CNAM 400 különböző végzettséget adó bizonyítvány kibocsátására rendelkezik jogosultsággal: a kompetenciabizonyítványoktól kezdve, az OKJ-val megegyező karakterű francia szakképesítések (RNCP) és a bolognai típusú bachelor és master képzések széles palettáján át egészen a doktori fokozat és a nagy presztízsű CNAM mérnök diploma szerepelnek a repertoárban. A képzési struktúrában évente 1200 modul szerepel, melyek egyharmadát lehet távoktatás keretében elvégezni. A modulok többségét a munkavállalókhoz igazodva esti és hétvégi kurzusokon oktatják. A képzési kínálatot tematikailag 4 fő „pólus” (Alkalmazott technika és természettudományok, infokommunikációs technológiák, gazdálkodás és menedzsment, valamint alkalmazott társadalomtudományok). A képzési struktúrában évente 1200 modul szerepel, melyek egyharmadát lehet távoktatás keretében elvégezni. A modulok többségét a munkavállalókhoz igazodva esti és hétvégi kurzusokon oktatják. A képzési kínálatot tematikailag 4 fő „pólus” (Alkalmazott technika és természettudományok, infokommunikációs technológiák, gazdálkodás és menedzsment, valamint alkalmazott társadalomtudományok).

17 Felnőttképzés Franciaországban 2. Különleges kísérleti laboratóriumokkal rendelkezik, így a vállalatoknak valós érdeke, hogy az innováció terén együttműködjenek az intézménnyel. A CNAM- nál nagyon ügyelnek a megfelelő imázs fenntartására. Külön szervezeti egység foglalkozik az intézmény PR-jával. Különleges kísérleti laboratóriumokkal rendelkezik, így a vállalatoknak valós érdeke, hogy az innováció terén együttműködjenek az intézménnyel. A CNAM- nál nagyon ügyelnek a megfelelő imázs fenntartására. Külön szervezeti egység foglalkozik az intézmény PR-jával. A kommunikációs igazgatósághoz a következő feladatkörök tartoznak: elektronikus kommunikáció, belső PR és sajtókapcsolat, reklámkiadványok és vizuális arculat, rendezvényszervezés, audiovizuális reklám. A kommunikációs igazgatósághoz a következő feladatkörök tartoznak: elektronikus kommunikáció, belső PR és sajtókapcsolat, reklámkiadványok és vizuális arculat, rendezvényszervezés, audiovizuális reklám. Az intézmény jól megtervezett arculati elemekkel rendelkezik, korszerű a honlap, színvonalasak a kiadványok, és – közintézmény lévén – a tevékenységéről készített éves beszámoló is látványos és informatív, a különböző szakkiállításokon és vásárokon történő megjelenése egységes, a tudományos konferenciákról havonta készülnek tájékoztatók. Az intézmény jól megtervezett arculati elemekkel rendelkezik, korszerű a honlap, színvonalasak a kiadványok, és – közintézmény lévén – a tevékenységéről készített éves beszámoló is látványos és informatív, a különböző szakkiállításokon és vásárokon történő megjelenése egységes, a tudományos konferenciákról havonta készülnek tájékoztatók. A marketingtevékenységének néhány eleme a hazai gyakorlattól merőben eltér. Ilyen például a célcsoportok megszólítása. A marketingtevékenységének néhány eleme a hazai gyakorlattól merőben eltér. Ilyen például a célcsoportok megszólítása.

18 Felnőttképzés Franciaországban 3. A képzésbe beiratkozók először a Képzési Tanácsadó Központ munkatársaival találkoznak: a regisztrációs héten a beiratkozók számára egyéni kompetenciamérleget és tanulmányi tervet készítenek, ahol a tanuló felnőttel közösen kiválasztják a megfelelő témájú és szintű tanfolyamot, valamint meghatározzák a tanulmányi idő lehetséges ütemezését. A képzésbe beiratkozók először a Képzési Tanácsadó Központ munkatársaival találkoznak: a regisztrációs héten a beiratkozók számára egyéni kompetenciamérleget és tanulmányi tervet készítenek, ahol a tanuló felnőttel közösen kiválasztják a megfelelő témájú és szintű tanfolyamot, valamint meghatározzák a tanulmányi idő lehetséges ütemezését. Arról, hogy a magas szintű szakképzést és a felzárkóztatást egyaránt biztosítani tudják, tanulássegítő szolgálat (CRAP) gondoskodik. Arról, hogy a magas szintű szakképzést és a felzárkóztatást egyaránt biztosítani tudják, tanulássegítő szolgálat (CRAP) gondoskodik. A képzések azon résztvevői számára, akik hiányos ismeretekkel rendelkeznek, vagy lassabban tanulnak, korrepetáló kurzusokat tartanak, illetve azok számára, akik egy adott modul vagy tanfolyam elvégzésének megkezdéséhez nem rendelkeznek kellő alapismerettel, felkészítő célú tanulmányi modulokat is szerveznek. A képzések azon résztvevői számára, akik hiányos ismeretekkel rendelkeznek, vagy lassabban tanulnak, korrepetáló kurzusokat tartanak, illetve azok számára, akik egy adott modul vagy tanfolyam elvégzésének megkezdéséhez nem rendelkeznek kellő alapismerettel, felkészítő célú tanulmányi modulokat is szerveznek.

19 Felnőttképzés Magyarországon 1. A Kar története a Pécsi Tanárképző Főiskola 1973/74-es tanévében kezdődött a „Közművelődési szakcsoport” megalakulásával. A főiskola egyetemi karrá átalakulásakor a szakcsoport Közművelődési Tanszékké vált a Janus Pannonius Tudományegyetem keretein belül. A tanszék a 90-es évek elejét a növekedés állapotában élte meg. A nappali és levelező tagozatos hallgatók számának növekedése indokolttá tette, hogy a JPTE Szenátusa és a Rektor döntése alapján a tanszék önálló karközi intézetté alakuljon és szeptemberében három tanszékkel létrejöjjön a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet. A Kar története a Pécsi Tanárképző Főiskola 1973/74-es tanévében kezdődött a „Közművelődési szakcsoport” megalakulásával. A főiskola egyetemi karrá átalakulásakor a szakcsoport Közművelődési Tanszékké vált a Janus Pannonius Tudományegyetem keretein belül. A tanszék a 90-es évek elejét a növekedés állapotában élte meg. A nappali és levelező tagozatos hallgatók számának növekedése indokolttá tette, hogy a JPTE Szenátusa és a Rektor döntése alapján a tanszék önálló karközi intézetté alakuljon és szeptemberében három tanszékkel létrejöjjön a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet. Az Intézet rövidesen két újabb tanszékkel bővült ki ban bevezették az ISO 9001-es szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert, mely a szervezet teljes működésének minőségét garantálja től 2005-ig az Intézet a Természettudományi Kar önálló részeként működött májusában megszületett a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, mely 4500 fős hallgatói létszámával a Pécsi Tudományegyetem második legnagyobb kara. A Karon jelenleg 4 intézet és 12 tanszék működik tudományos kutatóműhelyekkel. Az Intézet rövidesen két újabb tanszékkel bővült ki ban bevezették az ISO 9001-es szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert, mely a szervezet teljes működésének minőségét garantálja től 2005-ig az Intézet a Természettudományi Kar önálló részeként működött májusában megszületett a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, mely 4500 fős hallgatói létszámával a Pécsi Tudományegyetem második legnagyobb kara. A Karon jelenleg 4 intézet és 12 tanszék működik tudományos kutatóműhelyekkel.

20 Felnőttképzés Magyarországon 2. A képzési szinteken megszerezhető végzettségek: felsőfokú szakképzés: bizonyítvány felsőfokú szakképzettségről, felsőfokú szakképzés: bizonyítvány felsőfokú szakképzettségről, alapképzés: oklevél a képzési és kimeneti követelményekben ("KKK") meghatározottak szerint, bachelor (BA – Bachelor of Arts, illetve BSc – Bachelor of Science) címmel; alapképzés: oklevél a képzési és kimeneti követelményekben ("KKK") meghatározottak szerint, bachelor (BA – Bachelor of Arts, illetve BSc – Bachelor of Science) címmel; mesterképzés: oklevél a képzési és kimeneti követelményekben ("KKK") meghatározottak szerint, master (MA – Master of Arts, illetve MSc – Master of Science) címmel; mesterképzés: oklevél a képzési és kimeneti követelményekben ("KKK") meghatározottak szerint, master (MA – Master of Arts, illetve MSc – Master of Science) címmel; szakirányú továbbképzés: oklevél a felsőfokú szakképzettségről, mely ráépül a korábban megszerzett oklevélre; szakirányú továbbképzés: oklevél a felsőfokú szakképzettségről, mely ráépül a korábban megszerzett oklevélre; doktori képzés: oklevél tudományos fokozat megszerzéséről a DLA – Doctor of Liberal Arts vagy PhD – Doctor of Philosophy címmel. doktori képzés: oklevél tudományos fokozat megszerzéséről a DLA – Doctor of Liberal Arts vagy PhD – Doctor of Philosophy címmel. A képzések iskolarendszerben folynak. Minimum érettségi vagy annak megfelelő végzettség megszerzését követően, felsőfokú szakképzésben vagy alapképzésben – sikeres felvételi eljárást követően – lehet belépni a rendszerbe. Az alapképzésekre jelentkezéshez nem szükséges a felsőfokú szakképzés teljesítése. A mesterképzésekre csak főiskolai/BA/BSc vagy egyetemi/MA/MSc végzettséggel lehet jelentkezni. A képzések egységének alapja az ún. kredit(pont). A képzések iskolarendszerben folynak. Minimum érettségi vagy annak megfelelő végzettség megszerzését követően, felsőfokú szakképzésben vagy alapképzésben – sikeres felvételi eljárást követően – lehet belépni a rendszerbe. Az alapképzésekre jelentkezéshez nem szükséges a felsőfokú szakképzés teljesítése. A mesterképzésekre csak főiskolai/BA/BSc vagy egyetemi/MA/MSc végzettséggel lehet jelentkezni. A képzések egységének alapja az ún. kredit(pont).

21 Felnőttképzés Magyarországon 3. Felsőfokú szakképzések Felsőfokú szakképzések FNAeurópai uniós üzleti szakügyintéző európai uniós üzleti szakügyintézőeurópai uniós üzleti szakügyintéző FNAifjúságsegítő ifjúságsegítő FNAképzési szakasszisztens képzési szakasszisztensképzési szakasszisztens FNAközösségi-civil szervező közösségi-civil szervezőközösségi-civil szervező FNAmoderátor moderátor FNAreklámszervező szakmenedzser reklámszervező szakmenedzserreklámszervező szakmenedzser FNAsportkommunikátor sportkommunikátor BA szakképzések BA szakképzések ANAandragógia andragógia BÖLCSANKALKandragógia andragógia BÖLCSANAinformatikus könyvtáros informatikus könyvtárosinformatikus könyvtáros TÁRSANKALKinformatikus könyvtáros informatikus könyvtárosinformatikus könyvtáros

22 Francia és magyar felnőttképzés ÖsszehasonlításiPontokCNAM PTE Feek Megalakulás május Szerezhető képesítések Kompetencia bizonyítvány RNCP szakképesítés BachelorMaster CNAM mérnök diploma OKJ szakképesítés BachelorMaster Szakirányú továbbképzés Doktori képzés Tematikai pólusok Alkalmazott tecnika és természettudományok Infokommunikációs technológiák Gazdálkodás és menedzsment Alkalmazott társadalomtudományok Európai uniós üzleti szakügyintéző Ifjúságsegítő Képzési szakasszisztens Moderátor Reklámszervező szakmenedzser Sportkommunikátor

23 Hogy tanuljunk Franciaországban Franciaország egyike azon országoknak, amelyek a legtöbb külföldi diákot fogadják. Nemzeti költségvetése több mint 20 százalékát fordítja az oktatásra, államilag magas szintű képzésekkel rendelkezik, külföldi diákjaiszámára pedig ugyanazokat a feltételeket biztosítja, mint sajátjainak. Franciaország egyike azon országoknak, amelyek a legtöbb külföldi diákot fogadják. Nemzeti költségvetése több mint 20 százalékát fordítja az oktatásra, államilag magas szintű képzésekkel rendelkezik, külföldi diákjaiszámára pedig ugyanazokat a feltételeket biztosítja, mint sajátjainak. A Budapesti Francia Intézetben található CampusFrance Iroda nemcsak számos ösztöndíj programot kínál fel az érdeklődőknek, hanem segít a hallgatók elképzelései alapján egy terv elkészítésében is. Honlapjukon franciául, angolul, spanyolul és persze magyarul is tájékozódhatnak a tanulók a francia felsőoktatásról, a tanulmányok finanszírozásáról, de szállás lehetőségről, utazásról és munkalehetőségekről is. A Budapesti Francia Intézetben található CampusFrance Iroda nemcsak számos ösztöndíj programot kínál fel az érdeklődőknek, hanem segít a hallgatók elképzelései alapján egy terv elkészítésében is. Honlapjukon franciául, angolul, spanyolul és persze magyarul is tájékozódhatnak a tanulók a francia felsőoktatásról, a tanulmányok finanszírozásáról, de szállás lehetőségről, utazásról és munkalehetőségekről is. Mivel Franciaországban az egyetemi képzések nagy részét francia nyelven folytatják, ezért a jelentkezőknek a legtöbb esetben szükséges a francia nyelv ismerete. Azoknak a külföldi hallgatóknak, akik francia vagy nemzetközi érettségi diplomával rendelkeznek, illetve valamelyik EU tagállamból vagy az Európai Gazdasági Térségből származnak, közvetlenül kell felvenniük a kapcsolatot az általuk választott intézménnyel. A feltételek, dátumok és eljárások az intézményektől függően változhatnak. Az utóbbiakkal kapcsolatban és a szükséges formanyomtatványok beszerzésében minden érdeklődő számára segítséget nyújtanak CampusFrance Iroda munkatársai. Mivel Franciaországban az egyetemi képzések nagy részét francia nyelven folytatják, ezért a jelentkezőknek a legtöbb esetben szükséges a francia nyelv ismerete. Azoknak a külföldi hallgatóknak, akik francia vagy nemzetközi érettségi diplomával rendelkeznek, illetve valamelyik EU tagállamból vagy az Európai Gazdasági Térségből származnak, közvetlenül kell felvenniük a kapcsolatot az általuk választott intézménnyel. A feltételek, dátumok és eljárások az intézményektől függően változhatnak. Az utóbbiakkal kapcsolatban és a szükséges formanyomtatványok beszerzésében minden érdeklődő számára segítséget nyújtanak CampusFrance Iroda munkatársai.

24 Hogy tanuljunk franciaországban Az Eiffel ösztöndíjak programját a francia Külügyminisztérium indította el 1999 januárjában olyan külföldi hallgatók számára, akik Franciaországban második vagy harmadik ciklusú diplomát nyújtó képzésben kívánnak részt venni. Az Eiffel-program a jog - politikatudományok - közigazgatás, közgazdaságtan - ügyvitel, mérnöki tudományok területeit fedi le. Mint minden franciaországi felsőoktatási tanulmányokat megpályázó hallgatónak, a pályázóknak ebben az esetben is szükséges letenniük a DAP eljárásban egy, a Centre International d'Etudes Pédagogiques (Nemzetközi Pedagógiai Tanulmányok Intézete) által kifejlesztett nyelvvizsgát. Ez a teszt méri fel ugyanis a jelentkezők hallás utáni és írott szövegértését, illetve az íráskészségüket. Ennek a vizsgának a költsége 60 euró és a Francia Intézet Nyelvi Központjában letehető. Bővebb információ az Égide honlapján található. Az Eiffel ösztöndíjak programját a francia Külügyminisztérium indította el 1999 januárjában olyan külföldi hallgatók számára, akik Franciaországban második vagy harmadik ciklusú diplomát nyújtó képzésben kívánnak részt venni. Az Eiffel-program a jog - politikatudományok - közigazgatás, közgazdaságtan - ügyvitel, mérnöki tudományok területeit fedi le. Mint minden franciaországi felsőoktatási tanulmányokat megpályázó hallgatónak, a pályázóknak ebben az esetben is szükséges letenniük a DAP eljárásban egy, a Centre International d'Etudes Pédagogiques (Nemzetközi Pedagógiai Tanulmányok Intézete) által kifejlesztett nyelvvizsgát. Ez a teszt méri fel ugyanis a jelentkezők hallás utáni és írott szövegértését, illetve az íráskészségüket. Ennek a vizsgának a költsége 60 euró és a Francia Intézet Nyelvi Központjában letehető. Bővebb információ az Égide honlapján található.Égide honlapján Égide honlapján A Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) és a Balassi Intézet hirdet meg hónapra szóló doktori ösztöndíjat Franciaországba, amelyre bármilyen egyetemi diplomával rendelkező, doktori vagy posztgraduális képzésre jelentkezők pályázhatnak. Az ösztöndíjasnak francia és magyar témavezetővel is rendelkeznie kell. A pályázathoz szükséges adatlapok a Francia Intézetben vehetők át, és ott kérhető további információ is. Valamennyi pályázónak személyes meghallgatáson kell részt vennie egy francia-magyar vegyes bizottság előtt. Az ösztöndíjra jelentkezőnek teljes pályázati anyagát a Budapesti Francia Intézetbe kell eljuttatnia, de egyidejűleg a Magyar Ösztöndíj Bizottsághoz is el kell küldenie a MÖB honlapjáról letölthető tanulmányutas pályázati adatlapot. A Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) és a Balassi Intézet hirdet meg hónapra szóló doktori ösztöndíjat Franciaországba, amelyre bármilyen egyetemi diplomával rendelkező, doktori vagy posztgraduális képzésre jelentkezők pályázhatnak. Az ösztöndíjasnak francia és magyar témavezetővel is rendelkeznie kell. A pályázathoz szükséges adatlapok a Francia Intézetben vehetők át, és ott kérhető további információ is. Valamennyi pályázónak személyes meghallgatáson kell részt vennie egy francia-magyar vegyes bizottság előtt. Az ösztöndíjra jelentkezőnek teljes pályázati anyagát a Budapesti Francia Intézetbe kell eljuttatnia, de egyidejűleg a Magyar Ösztöndíj Bizottsághoz is el kell küldenie a MÖB honlapjáról letölthető tanulmányutas pályázati adatlapot.MÖB honlapjáról MÖB honlapjáról

25 Hogy tanuljunk Franciaországban Nemzetközi szintű képzés keretében mester, mérnöki vagy doktori ösztöndíjra lehet pályázni francia egyetemekre, akár angol nyelvismerettel is. Nemzetközi szintű képzés keretében mester, mérnöki vagy doktori ösztöndíjra lehet pályázni francia egyetemekre, akár angol nyelvismerettel is. Franciaország 88 egyetemén több mint 2 millió hallgató tanul, közülük mintegy 260 ezren külföldről érkeztek. Ez a lehetőség nyitott a magyarország tanulók számára is – hangzott el azon az előadáson, amelyet az ösztöndíj-lehetőségekről tartott február 17-én Bob Kaba Loemba, a Magyarországi Francia Nagykövetség ösztöndíjasok és vállalati kapcsolatok felelőse, egyben a Campus France ügynökség képviselője. Franciaország 88 egyetemén több mint 2 millió hallgató tanul, közülük mintegy 260 ezren külföldről érkeztek. Ez a lehetőség nyitott a magyarország tanulók számára is – hangzott el azon az előadáson, amelyet az ösztöndíj-lehetőségekről tartott február 17-én Bob Kaba Loemba, a Magyarországi Francia Nagykövetség ösztöndíjasok és vállalati kapcsolatok felelőse, egyben a Campus France ügynökség képviselője. Az intézmény 1989-ben alakult azzal a céllal, hogy a francia felsőoktatást népszerűsítse külföldön. Az elmúlt évek munkája bizonyította, hogy sikerrel: Anglia és Németország után Franciaországot választja a legtöbb külföldi hallgató. Ennek egyik oka, hogy az ottani felsőoktatás is a bolognai- rendszer szerint zajlik, ami megkönnyíti az átjárást a különböző európai felsőoktatási intézmények között. Az intézmény 1989-ben alakult azzal a céllal, hogy a francia felsőoktatást népszerűsítse külföldön. Az elmúlt évek munkája bizonyította, hogy sikerrel: Anglia és Németország után Franciaországot választja a legtöbb külföldi hallgató. Ennek egyik oka, hogy az ottani felsőoktatás is a bolognai- rendszer szerint zajlik, ami megkönnyíti az átjárást a különböző európai felsőoktatási intézmények között. A Mester, Mérnöki, et Copernic tanulmányi ösztöndíjak azon magyar hallgatóknak szólnak, akik egy magyar intézményben diplomáztak, vagy egy magyar intézménytől kapják hamarosan meg diplomájukat (minimum BSc vagy BA). A jelentkezéseket egy zsűri bírálja el a tnulmányi eredmények, a franciaországi tanulmányok és a hallgató motiváltsága alapján. A Mester, Mérnöki, et Copernic tanulmányi ösztöndíjak azon magyar hallgatóknak szólnak, akik egy magyar intézményben diplomáztak, vagy egy magyar intézménytől kapják hamarosan meg diplomájukat (minimum BSc vagy BA). A jelentkezéseket egy zsűri bírálja el a tnulmányi eredmények, a franciaországi tanulmányok és a hallgató motiváltsága alapján.Mester, Mérnöki, et CopernicMester, Mérnöki, et Copernic A doktori ösztöndíjak két típusú doktori képzésre vonatkoznak. Az első ún. co-tutelle doktori képzésre (ahol a doktorandusz egy magyar és egy francia egyetemen iratkozik be, két konzulenssel rendelkezik, és két diplomát kap) és az ún. co-direction doktori képzésekre, ahol a doktorandusz egy együttműködési program keretén belül írja meg disszertációját. A doktori ösztöndíjak két típusú doktori képzésre vonatkoznak. Az első ún. co-tutelle doktori képzésre (ahol a doktorandusz egy magyar és egy francia egyetemen iratkozik be, két konzulenssel rendelkezik, és két diplomát kap) és az ún. co-direction doktori képzésekre, ahol a doktorandusz egy együttműködési program keretén belül írja meg disszertációját.doktori ösztöndíjakdoktori ösztöndíjak A gyakorlati ösztöndíjakat olyan fiatal vagy befutott kutatók, illetve oktatók kaphatják meg, akik egy egyetemi és/vagy tudományos együtműködési programon vesznek részt, illetve ilyen fajta együttműködést készülnek létrehozni. A gyakorlati ösztöndíjakat olyan fiatal vagy befutott kutatók, illetve oktatók kaphatják meg, akik egy egyetemi és/vagy tudományos együtműködési programon vesznek részt, illetve ilyen fajta együttműködést készülnek létrehozni.gyakorlati ösztöndíjakatgyakorlati ösztöndíjakat

26 Irodalomjegyzék - Barakonyi Károly: Sorbonne-tól Prágáig: a „Bologna Folyamat” - Barakonyi Károly: Rendszerváltás a felsőoktatásban: Bologna folyamat (2002) - Benkei Kovács Balázs: Az egész életen át tartó tanulás egyeteme Franciaországban. / site.nive.hu/.../1_08031_/ (2008) - Zachár László : A felnőttképzés rendszere és főbb mutatói - Mihály Ildikó: Milyen ma a Francia iskolarendszer? - Kadocsa László: Trendek a felsőoktatásban (Bologna redszer) /www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID./ (2002) - www. Felvi.hu - ttkkulugy.elte.hu/hu/fra - Halász Gábor: A magyar oktatási rendszer szerkezeti dilemmái

27 Zárás Köszönöm a figyelmet! SZÍVÓS RÉKA SZRRABB.PTE Magyar 1 (BA) Kommunikáció az egyetemen április 17.


Letölteni ppt "Miért tanuljunk Franciaországban? Szívós Réka SZRRABB.PTE Magyar 1 (Ba) Kommunikáció az egyetemen 2010. április 17."

Hasonló előadás


Google Hirdetések