Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Faenergia alapanyag forrásai és fejlesztési lehetőségei Prof. Dr. Molnár Sándor Dr. Börcsök Zoltán Fa, mint megújuló energiaforrás Sopron, 2009. szeptember.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Faenergia alapanyag forrásai és fejlesztési lehetőségei Prof. Dr. Molnár Sándor Dr. Börcsök Zoltán Fa, mint megújuló energiaforrás Sopron, 2009. szeptember."— Előadás másolata:

1 Faenergia alapanyag forrásai és fejlesztési lehetőségei Prof. Dr. Molnár Sándor Dr. Börcsök Zoltán Fa, mint megújuló energiaforrás Sopron, szeptember 4.

2 Bevezetés A faanyag, mint újratermelhető energiaforrás, jelentősége (jelenleg 4% körüli). A faanyag, mint újratermelhető energiaforrás, jelentősége (jelenleg 4% körüli). Ennek nagy része biomassza és tűzifa. Ennek nagy része biomassza és tűzifa. A faenergia forrásai: fakitermelés, erdei apadék, fafeldolgozási hulladékok, energetikai faültetvények. A faenergia forrásai: fakitermelés, erdei apadék, fafeldolgozási hulladékok, energetikai faültetvények MJ/t napenergia  átlag MJ/t gyakorlati faenergia

3 Összes fakitermelés és az állományok folyónövedéke Az oszlopok balról jobbra rendre az erdõtervi fakitermelési lehetõséget, a végrehajtott fakitermeléseket és az összfatermés évi folyónövedékét mutatják. Az oszlopok alsó részében az állami szektor, a felsõben a többi gazdálkodó szerepel. Forrás: ÁESz „Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a évben” 1. Fakitermelés lehetőségei

4 Erdei fatermékek termelése (2007) Erdei fatermékek m3m3m3m3% Lemezipari rönk ,9 Fűrészipari rönk ,1 Egyéb fűrészip. alapa ,8 Bányafa ,3 Egyéb ipari fa ,2 Ipari célú erdei apríték ,2 Sarangolt választékok Papírfa ,3 Rostfa ,2 Tűzifa Sarangolt fa összesen ,6 Ipari fa összesen ,6 Erdei fatermék összesen (nettó fakit.) Bruttó fakitermelés: 6,609 millió m 3 ; Apadék: 0,970 millió m 3 (Erdőtervi lehetőség cca. bruttó 10 millió m 3, ez 8,4 millió nettó m 3 )

5 évek átlagos fakitermelési lehetőségei (nettó 1000 m 3 /év) Megállapítható, hogy a fakitermelésben a jelenlegi lehetőségek nem növekednek. Fontos feladat a kezelésbe nem vett erdők sorsának mielőbbi rendezése és az erdőtervi lehetőségek fokozottabb kihasználása. Hosszabb távon a fakitermelésből 3,6-4,0 millió m 3 tűzifával számolhatunk.

6 2. Az erdei apadék fokozottabb felhasználása A 2007 évi fakitermelési adatok szerint az erdei apadék közel 1 millió m 3 volt. Ezen anyag keletkezése több forrású: tisztítások, gyérítések vékonyfája; véghasználatok ágfája, és egyéb hulladék-anyaga. Sajátos forrás még a teljes talaj-előkészítéssel összefüggő tuskókiemelés anyaga. A 2007 évi fakitermelési adatok szerint az erdei apadék közel 1 millió m 3 volt. Ezen anyag keletkezése több forrású: tisztítások, gyérítések vékonyfája; véghasználatok ágfája, és egyéb hulladék-anyaga. Sajátos forrás még a teljes talaj-előkészítéssel összefüggő tuskókiemelés anyaga. A fenti anyagok begyűjtésére, aprítására korszerű technológiák kerültek kidolgozásra. A mai gazdasági viszonyok között azonban ezek rentabilitása ingatag. A fenti anyagok begyűjtésére, aprítására korszerű technológiák kerültek kidolgozásra. A mai gazdasági viszonyok között azonban ezek rentabilitása ingatag. Reálisan a fenti anyagmennyiségből cca. 50% vehető figyelembe energetikai hasznosításra. Reálisan a fenti anyagmennyiségből cca. 50% vehető figyelembe energetikai hasznosításra.

7 3. Fafeldolgozási hulladék A hengeres faanyag feldolgozása (fűrész- és furnéripar): a keletkező fahulladék (másodnyersanyag) fűrészpor és darabos formájú, többségében erősen nedves (40-60%). Évente 1,5 millió m 3 hengeresfa feldolgozás esetén mintegy 0,7 millió m 3 hulladék keletkezésével számolhatunk. Felmérésünk szerint ennek 40%-a ipari hasznosításra kerül (forgács, farost lemezek, téglaipar), így az energetikai hasznosítás forrásául cca. 0,4 millió m 3 áll rendelkezésre. Ezen anyag gazdaságos energetikai hasznosítását akadályozza a nagy nedvességtartalom. A hengeres faanyag feldolgozása (fűrész- és furnéripar): a keletkező fahulladék (másodnyersanyag) fűrészpor és darabos formájú, többségében erősen nedves (40-60%). Évente 1,5 millió m 3 hengeresfa feldolgozás esetén mintegy 0,7 millió m 3 hulladék keletkezésével számolhatunk. Felmérésünk szerint ennek 40%-a ipari hasznosításra kerül (forgács, farost lemezek, téglaipar), így az energetikai hasznosítás forrásául cca. 0,4 millió m 3 áll rendelkezésre. Ezen anyag gazdaságos energetikai hasznosítását akadályozza a nagy nedvességtartalom. Továbbfeldolgozás (az épületasztalos-ipar, parkettagyártás, bútoripar stb.): évente 3,5-4 millió m 3 különböző formájú (fűrészáru, parkettfríz, forgácslap) nyersanyagot dolgoz fel. A keletkező hulladék cca. 60% mértékű a tömör faanyagoknál. A műgyantával telített forgácslemezek veszélyes hulladékainak hasznosítása külön problémát jelent. Továbbfeldolgozás (az épületasztalos-ipar, parkettagyártás, bútoripar stb.): évente 3,5-4 millió m 3 különböző formájú (fűrészáru, parkettfríz, forgácslap) nyersanyagot dolgoz fel. A keletkező hulladék cca. 60% mértékű a tömör faanyagoknál. A műgyantával telített forgácslemezek veszélyes hulladékainak hasznosítása külön problémát jelent. A keletkező fahulladékok mesterségesen szárítottak, előnyösen hasznosíthatók brikett és pellet gyártáshoz. Éves szinten az energetikailag hasznosítható mennyiség 0,5 millió m 3 -re becsülhető. A keletkező fahulladékok mesterségesen szárítottak, előnyösen hasznosíthatók brikett és pellet gyártáshoz. Éves szinten az energetikailag hasznosítható mennyiség 0,5 millió m 3 -re becsülhető. Összességében cca. 0,9 millió m 3 fahulladék energetikai hasznosításával számolhatunk. Összességében cca. 0,9 millió m 3 fahulladék energetikai hasznosításával számolhatunk.

8 4. Energetikai ültetvények, energiaerdők Felméréseink szerint mintegy ha olyan terület áll rendelkezésre, ahol a növénytermesztés gazdaságossága megkérdőjelezhető. Ezek jelenthetik a bázist az új erdők telepítéséhez. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a nagy hozamú gazdaságos energetikai ültetvények létesítése nem lehetséges gyenge termőhelyeken. Reálisan ha energetikai ültetvény létesítése és fenntartása tervezhető 8-10 éven belül. Az eddigi kísérletek és gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy átlagosan 20 m 3 /ha/év hozammal lehet számolni (nyáraknál m 3 is elérhető). Az ERTI nagyszámú új nyár, fűz- és akácfajtát állított elő, de megjelentek már az olasz fajták is. Felméréseink szerint mintegy ha olyan terület áll rendelkezésre, ahol a növénytermesztés gazdaságossága megkérdőjelezhető. Ezek jelenthetik a bázist az új erdők telepítéséhez. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a nagy hozamú gazdaságos energetikai ültetvények létesítése nem lehetséges gyenge termőhelyeken. Reálisan ha energetikai ültetvény létesítése és fenntartása tervezhető 8-10 éven belül. Az eddigi kísérletek és gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy átlagosan 20 m 3 /ha/év hozammal lehet számolni (nyáraknál m 3 is elérhető). Az ERTI nagyszámú új nyár, fűz- és akácfajtát állított elő, de megjelentek már az olasz fajták is. Összes energetikai lehetőség: 1 millió m3/év Összes energetikai lehetőség: 1 millió m3/év

9 A vizsgálati adatok azt igazolják, hogy az akác esetében a kor jelentősen befolyásolja a térfogatra vetített fűtőértéket. Nyárak esetében ennek szerepe elhanyagolható. A vizsgálati adatok azt igazolják, hogy az akác esetében a kor jelentősen befolyásolja a térfogatra vetített fűtőértéket. Nyárak esetében ennek szerepe elhanyagolható. Fafaj,korosztály Fűtőérték [MJ/m 3 ] Pannónia nyár I. (3-6 év)8570 II. (10-12 év)8039 III. (19-26 év)8825 I214 nyár I.6990 II.6424 III.7476 Akác I II III Energetikai ültetvények, energiaerdők II.

10 Rövid távú (10 éven belüli) lehetőségek A fenti források alapján a következő energiamérleget állíthatjuk össze: A fenti források alapján a következő energiamérleget állíthatjuk össze: Fakitermelés: 3,6 millió m 3, 2,1 millió t; Fakitermelés: 3,6 millió m 3, 2,1 millió t; Erdei apadék: 0,50,3 „ Erdei apadék: 0,50,3 „ Fafeldolgozási hulladék:0,90,54 Fafeldolgozási hulladék:0,90,54 Energetikai ültetvény:1,00,4 Energetikai ültetvény:1,00,4 Összesen6,4 millió m 3 3,34 millió t Összesen6,4 millió m 3 3,34 millió t Átlag 30% nedvesség mellett 14,5 GJ/t, ez pedig 48,40 PJ energiának felel meg. Átlag 30% nedvesség mellett 14,5 GJ/t, ez pedig 48,40 PJ energiának felel meg. Éves villamos energiaszükségletünknek így mindössze 5%-a biztosítható faanyagból. Éves villamos energiaszükségletünknek így mindössze 5%-a biztosítható faanyagból.

11 Jövőkép, távlati (+50 év) lehetőségek Erdőterület növekedése: 500 ezer ha Erdőterület növekedése: 500 ezer ha Energetikai ültetvények:200 ezer ha Energetikai ültetvények:200 ezer haEnergiamérleg Rövidtávú lehetőség: 48,4 PJ Rövidtávú lehetőség: 48,4 PJ Erdei tüzifa növekedés Erdei tüzifa növekedés (kb. 1 millió m3)8,7 PJ Energia ültetvények Energia ültetvények (kb. 1,6 millió t)23,2 PJ Hosszútávú lehetőség: 80,3 PJ

12 Összefoglalás Jelenlegi faenergia felhasználás: 33,6 PJ; Jelenlegi faenergia felhasználás: 33,6 PJ; Rövidtávú fejlesztési lehetőségek:48,4 PJ; Rövidtávú fejlesztési lehetőségek:48,4 PJ; Hosszútávú lehetőségek:80,3 PJ. Hosszútávú lehetőségek:80,3 PJ. ez kb. 8-10%-a az ország jelenlegi energiaszükség- letének. (Összesen kb PJ)

13 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Faenergia alapanyag forrásai és fejlesztési lehetőségei Prof. Dr. Molnár Sándor Dr. Börcsök Zoltán Fa, mint megújuló energiaforrás Sopron, 2009. szeptember."

Hasonló előadás


Google Hirdetések