Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gombatermesztés Évente a világon 2 millió tonna kétspórás csiperkét termesztenek, hazánkban 30 000 tonnát (1998) 1979-ben a világ gombatermesztésének 70.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gombatermesztés Évente a világon 2 millió tonna kétspórás csiperkét termesztenek, hazánkban 30 000 tonnát (1998) 1979-ben a világ gombatermesztésének 70."— Előadás másolata:

1 Gombatermesztés Évente a világon 2 millió tonna kétspórás csiperkét termesztenek, hazánkban tonnát (1998) 1979-ben a világ gombatermesztésének 70 %-át a kétspórás csiperke adta, 2000-ben már csak az 50 %-át Nagy mennyiségben termesztik még az alábbi fajokat: késői laskagomba, shii-take, júdásfülgomba, téli fülőke, pecsétviaszgomba, bocskorosgomba (Volvariella volvacea), rezgőgomba (Tremella fuciformis), süngomba (Hericium erinaceaum), nameko tőkegomba (Pholiota nameko), tüskegomba (Grifola frondosa). Valószínűleg a shii-take a legrégebben termesztett gomba: Kínában már több, mint 1000 éve termesztik. A kétspórás csiperkét Franciaországban a 17. században kezdték termeszteni A gombatermesztést a steril szövettenyésztési technika forradalmasította Pasteurnek köszönhetően a 19. században 1933-ban Sinden felfedezte, hogy steril gabonaszemre oltva a gomba micéliumát, gyorsabb és biztonságosabb a gomba növekedése

2 Izolátumkészítés: a termőtest egy darabját agar táptalajra helyezzük A táptalaj átszövése után beoltjuk a steril gabonaszemeket A szemcsírával beoltjuk a komposztot, fűrészport, szalmát, stb. A beoltott szubsztrátumot elhelyezzük ágyasokban, zsákokban, stb.

3 A kétspórás csiperke termesztése A csiperke másodlagos korhasztó: a szubsztrátumot csak úgy képes hasznosítani, ha előtte már más mikroorganizmusok átalakították Komposztot kell készíteni, ennek alapanyaga szalma és trágya, a komposztban különböző mikroorganizmusok szaporodnak el. Ezután 60 ºC-os hőkezelés, majd ºC-os kondicionálás következik: a csiperkét károsító mikroorganizmusok elpusztulnak Kihűlés után a komposzt beoltható, a becsírázott komposzt két hét alatt szövődik át. Termőtestképzéshez a komposztot le kell takarni földdel, biztosítani kell a megfelelő nedvességet, hőmérsékletet és szén-dioxid szintet.

4 A laskagomba termesztése A laskagomba elsődleges korhasztó: a cellulóz és lignin alapú anyagok azonnali bontására képes, bontja a faanyagot, szalmát, papírt, kávézaccot A szubsztrátumot benedvesítik, magas hőmérsékleten (60-70 ºC) gőzzel kezelik (pasztőrözés), hogy a károsítók elpusztuljanak. Beoltás után a szubsztrátum egy-két hét alatt szövődik át. Termőtestképzéskor levegő és fényigényes a gomba, a szén-dioxid gyorsítja a növekedést. A késői laskagomba hideghatást igényel. Az ördögszekér-laskagomba egyik változata is termeszthető.

5 A shii-take termesztése A laskagombához hasonlóan fehérkorhasztó, de nem képes olyan sokféle szubsztrátumon nőni. Az alapanyag készítése hasonló a laskáéhoz, de a shii-take jobban nő a faanyagú szubsztrátokon és a magas nitrogéntartalmú anyagokon (gabonamagvak, szója, korpa). Becsírázás után nap múlva képez termőtestet. Rönkös termesztésénél 1-2 év szükséges a termőre forduláshoz. Átszövés után a szubsztrátum kifehéredik, fehér dudorok alakulnak ki. Termőre fordításkor fény és 100 %-os páratartalom szükséges, később %-os is elég (célszerű a blokkot vízbe állítani).

6 Egyéb gombák termesztése Pecsétviaszgomba: a szubsztrátumot (fűrészpor) gyorsan átszövi, a termőtestképzéshez 2-3 hónap kell. Júdásfülgomba: farönkön vagy fűrészporon termesztik, lassú növekedésű, hidegsokkot igényel. Jól szárítható. Téli fülőke: fűrészporon termeszti, 3-8 ºC-on, fényt nem igényel. Gyapjas tintagomba: komposzton termeszthető, rövid ideig tárolható. Óriás harmatgomba: szalmán, fűrészporon, forgáson termeszthető, akár 1 kg-osra is megnő, idősebb korban retekszagú és –ízű.

7 Védett és veszélyeztetett gombák

8 A gombák védelme A Földön élő gombafajok száma meghaladja a 100 ezret Ma 3 világba (Protozoa, Chromista, Mycota) is sorolják őket Gyakorlati megközelítésben két részre osztják: –mikroszkopikus gombák: termőteste szabad szemmel nem látható, hazánkban számuk kb.7000 –makroszkopikus gombák (ún. nagygombák): termőteste szabad szemmel látható, hazánkban számuk

9 A gombák védelme Védelmük sokkal később kezdődött, mint az állat- és növényfajoké –a hazai Vörös Könyvből (Rakonczay, 1989) kimaradtak –az ún. Globális Vörös Listában (IUCN 2007-ben) egy bazídiumos gomba szerepel Hazai törekvések: Babos Margit jegyéke (1989): 488 faj nagyon ritka, 3 faj veszélyeztetett Rimóczi Imre (1992): javaslat nagygombák vörös listájának összeállítására Siller Irén és Vasas Gizella (1993): első vörös lista –19 kipusztult, 78 kipusztulással veszélyeztetett, sebezhető és ritka faj, 52 gyűjtéssel veszélyeztetett faj szerepel

10 A gombák védelme Rimóczi Imre et al. (1999): vörös lista: 16 kipusztult faj, 103 kipusztulással veszélyeztetett faj, 337 erősen veszélyeztetett faj szerepel, amelyeket fokozott védelemre ajánlanak, míg a további veszélyeztetett és ritka fajokat védetté javasolnak nyilvánítani szeptember 1-től életbe lépett 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelet mindössze 35 törvényesen védett gombafajt sorol fel: –Jól felismerhető, ritka, veszélyeztetett; – Európában ritka (őzlábgalóca, az álszömörcsög, nyárfa- pókhálósgomba, csíkosspórájú álszarvasgomba, honi csillaggomba); –étkezési céllal gyűjtött ritka (tüskés sörénygomba, barnahátú zsemlegomba, óriás bocskorosgomba, szilfa-laskagomba), – élőhelyeik eltűnése, átalakulása miatt veszélyeztetett (lemezes pöfeteg, korpás gereben, pikkelyes tinóru, éger-tinóru, óriás pókhálósgomba) fajok.

11 A gombákat veszélyeztető tényezők Intenzív erdőgazdálkodás –Nem őshonos fafajok alkalmazása –A holtfa hiánya vagy csekély mennyisége –Öreg faegyedek hiánya –Tarvágás, tuskózás, szántás, gépi közelítés –Károsítók, kórokozók leküzdésére alkalmazott vegyszerek – Homogenizáló erdőművelési eljárások –A mikorrhiza-kapcsolatok veszélyeztetése

12 A gombákat veszélyeztető tényezők Intenzív mezőgazdálkodás –Trágyázás, talajjavítás, öntözés –Gyepfeltörés –Vízrendezés, lecsapolás, vízszennyezés –Légszennyezés –Klímaváltozás, szélsőséges időjárás –Gombagyűjtés –Túlszaporított nagyvadállomány –Egyéb okok

13 A gombák védelmének lehetséges módjai Élőhelyek védelme Fajok védelme Gombagyűjtés és –forgalmazás korlátozása Egyéb intézkedések: szakellenőri hálózat fejlesztése, ismeretterjesztés, jogszabályok hozatala Magyarország védett gombafajai Siller I. – Dima B. – Albert L. – Vasas G. – Fodor L. – Pál-Fám F. – Bratek Z. – Zagyva I. (2006a): Védett nagygombafajok Magyarországon. – Mikológiai Közlemények (Clusiana) 45(1-3):

14

15 Magyarország védett gombafajai Európában ritka: őzlábgalóca, álszömörcsög, honi csillaggomba

16 Magyarország védett gombafajai Étkezési céllal gyűjtött ritka: tüskés sörénygomba, óriás bocskoros- gomba

17 Magyarország védett gombafajai Élőhelyeik eltűnése, átalakulása miatt veszélyeztetett: pikkelyes tinóru, éger-tinóru, óriás pókhálósgomba

18 A Soproni-hegyvidéken előforduló védett gombafajok Rózsaszínű nyálkásgomba (Gomphidius roseus): Nagykőhalom, Kecske-patak völgye Éger-tinóru (Gyrodon lividus): Soproni-hg. Tüskegomba (Polyporus umbellatus): Ágfalva. Barnahátú zsemlegomba (Scutiger pescaprea) Soproni-hg. Pikkelyes tinóru (Strobilomyces strobilaceus): Brennbergbánya, Nagykőhalom; Balf: Szárhalmi erdő. Élősdi tinóru (Xerocomus parasiticus): Brennbergbánya, Rigó-forrás és Kecske patak között Lemezes tinóru (Xerocomus pelletieri): Soproni-hg. Korpás gereben (Sarcodon scabrosus): Köves-árok Őzlábgalóca (Amanita vittadinii): Soproni-hg.

19 Kalap: 2-5 cm, domború, hamar tölcséresedő széle aláhajló, felszíne nyálkás, színe kárminvörös, piszkosvörös, világosabb foltos is Lemezek: ritkák, fehéresszürkék, lefutók Tönk: rövid, 2-4 x 0,5-1 cm, hengeres, lefelé keskenyedő, felül vastag, színtelen, nyálkás gallérral Hús: fehér, itt- ott pirosas árnyalatú, íz és szag nem jellemző Termőhely és idő: fenyvesekben, főleg hűvösebb éghajlaton, ősszel Megjegyzés: Ehető. Rózsaszínű nyálkásgomba - Gomphidius roseus Természetvédelmi érték 5000 Ft

20 Rózsaszínű nyálkásgomba – Gomphidius roseus

21 Pikkelyes tinóru – Strobilomyces strobilaceus A kalap félgömb alakú, alig terül ki, átmérője 15 cm is lehet. Alapszíne világos, rajta elálló, tetőcserépszerűen álló, feketés vagy sötét-barna pikkelyek vannak. A tönk cm hosszú, a kalaphoz hasonló színű, apró pikkelyekkel borított. A csövek halvány színűek, tág, szögletes pórusok jellemzők. Húsa vágásra vörösödik majd feketedik. Júliustól októberig. Savanyú talajú lomberdőkben, néha fenyvesben. Védett!!! (Ehető, de rossz ízű és szagú) Természetvédelmi érték 2000 Ft

22 Pikkelyes tinóru – Strobilomyces strobialceus

23 Pikkelyes tinóru – Strobilomyces strobilaceus

24 A termőtest magános, a családon belül a legkezdetlegesebb felépítésű. A spóra gömbös, a termőréteg a tönkre húzódó. A kalap 4-10 cm átmérőjű, sárgás színű, kiterülő. A termőréteg nehezen húzható le a kalapról, sárgás, nyomásra kékülő, szögletes pórusokkal. A tönk karcsú, az alapjánál gyakran görbül, sárgás színű. Égerrel mikorrhizát képez. Védett Égertinóru – Gyrodon lividus Természetvédelmi érték 5000 Ft

25 Égertinóru – Gyrodon lividus

26

27

28 A kalap 3-8 cm átmérőjű, domborúból ellaposodó, nemezes, bársonyos, vöröses-, vagy sötétbarna, A termőréteg tönkre lefutó, aranysárga, kereszterekkel összekötött, lemezes. Tönk: hengeres vagy lefelé elvékonyodó, finoman szemcsés, csúcsán aranysárga, lefelé barnás. Hús: puha, fehéres, halványsárgás, a vágásfelületen enyhén hússzínűre változó, szaga nem jellegzetes, íze enyhe Kora nyártól késő őszig terem, lomb- és fenyőerdőkben. Védett!!! Lemezes tinóru – Xerocomus pelletieri Természetvédelmi érték 5000 Ft

29 Lemezes tinóru – Xerocomus pelletieri

30 Apró gomba. A kalap 3-5 cm átmérőjű, félgömb, majd kiterül. Sárgásbarna, fiatalon bársonyos. A csövek tágak, sárgák, majd zöldülnek. A tönk karcsú, elvékonyodik, gyakran görbe. Sárgás színű, felülete szemcsés. Augusztustól októberig. Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben, a rőt áltriflán élősködve. Ritka. Védett, természetvédelmi érték 2000 Ft Élősdi tinóru – Xerocomus parasiticus

31

32

33

34 "kalap" 5-15-(20) cm, domborúból kiterülő, közepe lehet bemélyedő; felszíne durva, nagy, felálló pikkelyekkel, széle felé egyre kisebbek; színe világos gesztenyebarnától feketésbarnáig "tönk" 3-9 x 1-3 cm, hengeres vagy lefelé vastagodó, szálas és pikkelyes, rózsásbarna, majd sötétbarna, bázisa kékeszöld árnyalatokkal Termőréteg: tüskés, szürkés, majd barna Hús: puha, vastag, fehér, bázisban szürkészöld, lisztszagú, keserű savanyú lomberdőkben, júniustól októberig, ritka Nem ehető Korpás gerebengomba – Sarcodon scabrosus

35 Természetvédelmi érték 5000 Ft

36 Termőtest: karfiolszerű, egy közös tönkből sok kalappal, akár 50 cm átmérőjű is lehet; az egyes kalapok 2-5 cm-esek, hullámosak, középen álló tönkrésszel; felszínük sugarasan szálas, okkerbarnától szürkésbarnáig; szélük hullámos, éles Termőréteg: a kalapok alján és az egyes tönköcskék felszínén; pórusos, krémszínű Hús: törékeny, fehér, kellemes gombaszagú és ízű Termőhely és idő: bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben nyáron, Megjegyzés: Ehető, ízletes, de kímélendő Tüskegomba - Polyporus umbellatus Természetvédelmi érték Ft

37 Kalap: 8-18 cm, félgömb alakúból domború, későn kiterülhet, felszíne selymes, sugarasan szálas, széle csipkés a burokmaradványoktól, 1-2 mm-el túlnő a lemezeken. Színe fehéres felálló táblás, durva, krémfehér v. krémsárga burokmaradványokkal. Lemezek: sűrű, szabadon álló, fehér v. krémszínű, éle lehet fűrészes Tönk: x 1,5-2,5 cm, hengeres, fehér, gallér fölött sima, alatta elálló, krémsárgás pikkelyekkel, Gallér fejlett, hártyás, sima, fehéres. Hús: fehér, kissé sárgul, vastag, puha, lisztszerű szagú Termőhely és idő: melegkedvelő, réteken, gyepekben, meszes, tápanyagdús talajon. Nyártól őszig. Megjegyzés: Hőkezelés után ehető. Őzlábgalóca - Amanita vittadinii Természetvédelmi érték 2000 Ft

38

39 Termőtest: legtöbbször féloldalas, tönkrész és "kalap", mely szabálytalanul hullámos, 5-15 cm; felszín szabályosan pikkelyes, színe vörösbarna vagy feketésbarna, "tönk" hengeres vagy lefelé szélesedő, 3-5 x 1,5-3 cm, finoman pikkelyes, sárgás vagy narancsbarna Termőréteg: pórusos, krémsárga, Hús: fiatalon puha, fehéres, kellemes gombaízű és szagú Termőhely és idő: savanyú talajú fenyőerdőben, ritkán lomberdőben, júniustól októberig Megjegyzés: Ehető. Barnahátú zsemlegomba Scutiger pescaprea Természetvédelmi érték Ft

40


Letölteni ppt "Gombatermesztés Évente a világon 2 millió tonna kétspórás csiperkét termesztenek, hazánkban 30 000 tonnát (1998) 1979-ben a világ gombatermesztésének 70."

Hasonló előadás


Google Hirdetések