Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FENNTARTHATÓ (AGRÁR)FEJLŐDÉS. Fenntartható fejlődés Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának (WCED) „Közös jövőnk” című jelentése, az ún. Brundtland-jelentés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FENNTARTHATÓ (AGRÁR)FEJLŐDÉS. Fenntartható fejlődés Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának (WCED) „Közös jövőnk” című jelentése, az ún. Brundtland-jelentés."— Előadás másolata:

1 FENNTARTHATÓ (AGRÁR)FEJLŐDÉS

2 Fenntartható fejlődés Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának (WCED) „Közös jövőnk” című jelentése, az ún. Brundtland-jelentés (1987), felkarolta és a figyelem központjába állította a fenntartható fejlődés fogalmát. A fenntartható fejlődés „… a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” (WCED, 1988, 68. o.)

3 Fenntartható agrárfejlődés Olyan gazdasági növekedés, amely harmonizál a természeti erőforrások regenerálódásával és a természeti környezet asszimilációs képességével. Főbb tényezői:  gazdasági növekedés;  környezet teherviselő képessége;  természeti erőforrások regenerálódása.

4 Fenntartható agárfejlődés A fenntarthatóság főbb tényezői:  a talaj;  a környezetminőség;  a gazdaságosság, a produktivitás fenntartása, javítása;  az életminőség javítása;  elfogadható jövedelem biztosítása;  generációk közti egyenlőség;  a társadalmi és környezeti kockázatok csökkentése.

5 A fenntartható gazdálkodás ajánlott célrendszere Európában  élelemtermelés;  olyan tevékenységek, amely fenntartják az ökológiai egyensúlyt;  hozzájárulás a vidéki: - életminőséghez, - kulturális értékekhez, - sokféleséghez.

6 Az EU fenntartható fejlődési stratégiája I. A HÁROM PILLÉR KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG

7 Az EU fenntartható fejlődési stratégiája II. A dokumentum hat problémacsoportot jelöl meg:  a globális éghajlatváltozás;  a közegészséget veszélyeztető betegségek, a vegyi anyagok és az élelmiszer-biztonság problémája;  a szegénység;  a népesség elöregedése;  a természeti erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás, a talajpusztulás, a hulladékok mennyiségének növekedése;  a közúti forgalom növekedése és hatásai, illetve regionális egyenlőtlenségek.

8 A fenntartható gazdálkodás alapelvei Európában 1.természeti erőforrások megőrzése, 2.élelmiszertermelés az EU és a világ igényeinek kielégítésére, 3.életképes vidéki közösségek fenntartása, 4.emberek és az állatok egészségének javítása, 5.környezetvédelem, 6.területhasználat sokfélesége, 7.kevésbé károsító területgazdálkodás, 8.helyi megoldások a területgazdálkodásban, 9.hatékony intézmények a területgazdálkodás multifunkciójának megvalósítására.

9 Fenntartható gazdálkodási rendszer jellemzői A fenntartható fejlődés gazdálkodási rendszere keretében a gazdasági eredmények úgy növelhetők, hogy kímélik a természeti erőforrásokat és nem/vagy helyrehozható mértékben szennyezik a környezetet! Fontosabb jellemzői: Víztakarékos. Energiatakarékos. Vegyszertakarékos. Ráfordítás-takarékos. Minőségi termékkibocsátó. Környezettel harmonizáló. Szakértelem-igényes. Tudás-igényes.

10 MIÉRT NEM JÓK A GAZDASÁGI MUTATÓINK? A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG ELSZÁMOLÁSÁRA SZOLGÁLÓ MAKROMUTATÓK (GDP,GNP) HÁROM SZEMPONTBÓL IS KIFOGÁSOLHATÓAK: - A NEMZETI ELSZÁMOLÁSOK NEM TÜKRÖZIK A KÖRNYEZETI MINŐSÉGBEN ÉS A TERMÉSZETI ERŐFORRÁS KÉSZLETEKBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKAT, - A GDP-T ALKOTÓ JÖVEDELMEK KÖZÖTT NEM SZEREPELNEK AZOK A SZOLGÁLTATÁSOK, AMELYEKET A TERMÉSZET NYÚJT, - GDP-T NÖVELŐ TÉTELKÉNT JELENIK MEG SZÁMOS KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁS.

11 A fenntarthatóság mérése A mutatók képzésének kritériumai:  kifejezzék az összetett természeti, környezeti, társadalmi, gazdasági folyamatok lényegét;  tükrözzék a kiindulási állapotot és változásokat;  elégítsék ki az összehasonlíthatóság igényeit;  ne legyen túl sok vagy túl kevés;  az emberek megértség, mert a közérthetőség mozgósító erő;  legyenek valósághűek.

12 MÉRŐ-, MUTATÓSZÁMOK  NEW = NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT  ISEW = FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX  GPI = VALÓDI FEJLŐDÉS MUTATÓJA  ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM  BIOLÓGIAI KAPACITÁS  HDI = EMBERI FEJLŐDÉS MUTATÓJA

13 NEW (Nettó gazdasági jólét)  NEW (NET ECONOMIC WELFARE)= NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT  NORDHAUS ÉS TOBIN 1972  GNP-BŐL ÉS A GDP-BŐL INDULTAK KI  NEM PUSZTÁN AZ ANYAGI NÖVEKEDÉST TARTJA SZEM ELŐTT

14 NEW A NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT MUTATÓ: AZ EMBEREK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSÉRE OLYAN TÉNYEZŐKET IS TARTALMAZ, MINT A MUNKAKÖRÜLMÉNYEK, A LÉTBIZTONSÁG, A TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, A POLITIKAI SZABADSÁG ÉS DEMOKRÁCIA VISZONYAI STB.

15 NEW  POZITÍV KORREKCIÓS TÉTELEK  A TÁRSADALMILAG NEM SZERVEZETT MUNKA (HÁZTARTÁS, CSINÁLD MAGAD TEVÉKENYSÉG, HOBBI) ÉRTÉKE,  REJTETT VAGY MÁSODIK GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG LEGÁLIS RÉSZE (NEM ADÓZNAK UTÁNA)  A MUNKAIDŐ EGY RÉSZÉNEK SZABADIDŐRE VÁLTÁSA.Ű  NEGATÍV KORREKCIÓS TÉTELEK  KÖRNYEZETI KÁROK (LEVEGŐ-, VÍZSZENNYEZÉS, EGÉSZSÉGKÁROSODÁS, BELVÍZ, ÁRVÍZ, FÖLDRENGÉS STB.),  URBANIZÁCIÓS HÁTRÁNYOK,  FEGYVERKEZÉSI KIADÁSOK. SZÁMBAVÉTELÜK BECSLÉS ÚTJÁN TÖRTÉNIK, TENDENCIÁKAT FEJEZNEK KI. MÉRIK A GAZDASÁGI JÓLÉTET, AZ ÉLETMINŐSÉGET, MINT PL. A MUNKAIDŐ ÉS A SZABADIDŐ ARÁNYÁT, A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT STB.

16 NEW NEW= GDP + SZABADIDŐ + A HÁZIASSZONYOK SZOLGÁLTATÁSAI + A „CSINÁLD MAGAD” TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKEI - KÖRNYEZETSZENNYEZÉS - A MODERN URBANIZÁCIÓ MÁS HÁTRÁNYAI

17 ISEW (FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX)  ISEW (INDEX OF SUSTAINABLE ECONOMIC WELFARE)= FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX  HERMAN DALY ÉS JOHN COLB 1989  A NEW TOVÁBBFEJLESZTÉSE FIGYELEMBE VESZI A FOGYASZTÁST, AZ ANYAGI JAVAK ELOSZTÁSÁT ÉS A TERMELÉS-FOGYASZTÁS SORÁN KELETKEZETT KÖRNYEZETI KÁROKAT, A HOSSZÚ TÁVÚ KÖRNYEZETI KÁROSODÁSOK JELENÉRTÉK BEÉPÍTÉSE A MUTATÓBA (PL.GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS, ÓZONRÉTEG)  A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁST VESZI ALAPUL  NAGYOBB RÉSZT BECSLÉSEKRE, MINT PONTOSAN MÉRHETŐ ADATOKRA TÁMASZKODIK, HISZEN A HOZZÁADOTT VAGY LEVONT TÉTELEK NEHEZEN MÉRHETŐEK VAGY SZÁMSZERŰSÍTHETŐEK EZÉRT NEM IS RÉSZEI A NEMZETI ELSZÁMOLÁSOKNAK.

18 GPI  GPI (GENUINE PROGRESS INDICATOR)= VALÓDI FEJLŐDÉS MUTATÓJA  AZ ISEW EGYIK ALTERNATÍV VÁLTOZATA  1995 USA  EGYSÉGES, ÁTFOGÓ SZERKEZETBEN TARTALMAZZA MIND A PIACI, MIND A NEM-PIACI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKÉT  A GDP-TŐL ELTÉRŐEN HOSSZÚ TÁVÚ SZEMLÉLETET TÜKRÖZ  SZÁMOL A TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI TŐKE KIMERÜLÉSÉVEL  AZ AKTUÁLIS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK HOSSZÚ TÁVÚ FENNTARTHATÓSÁGÁRÓL IS INFORMÁL

19 AlkotóelemJólétmódosítás iránya Személyi fogyasztás (A)Pozitív Jövedelem-elosztás egyenlõtlensége (B)Negatív A jövedelem-elosztással súlyozott személyi fogyasztásA / B A háztartási munka és a gyermeknevelés értékePozitív Az önkéntes munka értékePozitív A tartós fogyasztási javak szolgáltatásaiPozitív Az autópályák és utak szolgáltatásaiPozitív A bûnözés költségeNegatív A családok szétzilálódásának költségeNegatív A szabadidõ csökkenéseNegatív Az alulfoglalkoztatás költségeNegatív A tartós fogyasztási javak költségeiNegatív Az ingázás költségeNegatív A háztartások szennyezés-csökkentési költségeiNegatív Az autóbalesetek költségeNegatív A vízszennyezés költségeNegatív A légszennyezés költségeNegatív A zaj okozta károkNegatív A nedves területek csökkenéseNegatív A mezõgazdasági területek csökkenéseNegatív A nem megújuló energiaforrások kimerüléseNegatív Más hosszú távú környezeti károkNegatív Az ózonréteg csökkenésének költségeNegatív Az erdõk csökkenéseNegatív Nettó beruházásPozitív / Negatív Nettó külföldi hitelnyújtás vagy kölcsönfelvételPozitív / Negatív

20 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM  KANADA  1995 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMUNK- AZ EMBERI HALADÁS MÉRSÉKLÉSE A FÖLDÖN  SZÁMSZERŰSÍTHETŐVÉ VÁLIK, HOGY AZ EMBERISÉG MEKKORA HATÁSSAL VAN A FÖLDRE  ÉLETMÓDUNK MEKKORA HATÁSSAL BÍR A TERMÉSZETRE  MINDEN EMBERI TEVÉKENYSÉGET ÉS FOLYAMATOT A FÖLDTERÜLET EGYENÉRTÉKÉRE SZÁMÍTANAK ÁT

21 AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPJA  AZ ORSZÁG TERÜLETE  LAKÓINAK SZÁMA  A BEÉPÍTETT FÖLDTERÜLET  AZ IPARI ENERGIAFOGYASZTÁS  A LAKOSSÁG ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ÉLELMISZER  ÉS MINDEZEK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TERÜLET.

22 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ORSZÁG NEVELAKOSSÁGA ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM hektár/fő Kanada 30 millió7,7 Egyesült Államok 268 millió12,2 Brazília 167 millió3,1 Franciaország 58,4 millió4,1 Nagy Britannia 58,5 millió5,2 Dél-Afrikai Köztársaság 43,3 millió3,2 India 970 millió0,8 Kína 1 milliárd 250 millió4,3 Japán 125,7 millió4,3 Ausztrália 18,5 millió9 Magyarország 10,2 millió5

23 BIOLÓGIAI KAPACAITÁS-ÖKOLÓGIAI HIÁNY  BIOLÓGIAI KAPACITÁS: AZ ADOTT ORSZÁG EGY FŐRE JUTÓ „ÖKOLÓGIAILAG PRODUKTÍV TERÜLETE”.  A BIOLÓGIAI KAPACITÁS ÉS AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ÖSSZEVETÉSÉVEL MEGÁLLAPÍTHATÓ, HOGY AZ ADOTT ORSZÁG TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉT FELÉLŐ MÓDON GAZDÁLKODIK, VAGY KÖRNYEZETKÍMÉLŐ MÓDON ÉL.  ÖKOLÓGIAI HIÁNY: AMENNYIBEN AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM NAGYOBB, MINT A BIOLÓGIAI KAPACITÁS, ÖKOLÓGIAI HIÁNYRÓL BESZÉLÜNK.

24 HDI  HDI (HUMAN DEVELOPMENT INDEX)= EMBERI FEJLŐDÉS MUTATÓJA  1990 ENSZ  MEGALKOTÁSÁNAK CÉLJA: HOGY A GDP ÁLTAL NEM MÉRT FONTOS ÉRTÉKEK ALAPJÁN RANGSOROLHATÓVÁ TEGYE AZ EGYES GAZDASÁGOKAT  ÉRTÉKÍTÉLETET TERMET/TESTESÍT MEG, KIFEJEZI AZ ADOTT KÖZÖSSÉG ELKÉPZELÉSEIT AZ EMBERI JÓLÉTRŐL.

25 HDI A MUTATÓ SZERINT A FEJLŐDÉS NEM MÁS, MINT AZ EMBERI KÉPESSÉGEK KITERJESZTÉSÉNEK FOLYAMTA. ENNEK ÉRTELMÉBEN A FEJLŐDÉSNEK MAGÁBAN KELL FOGLALNIA:  AZ EMBEREK FEJLŐDÉSÉT (MEGFELELŐ JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉG MINDENKINEK)  AZ EMBEREKÉRT FEJLŐDÉST ( A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE, SZÜKSÉG SZERINT MÁSODLAGOS JÖVEDELEMMEL KELL KIEGÉSZÍTENI AZ ELSŐDLEGES JÖVEDELMET)  ÉS AZ EMBEREK ÁLTALI FEJLŐDÉST ( AMI A POLITIKAI EGYENJOGÚSÍTÁSON KERESZTÜL VALÓSUL MEG).

26 HDI HDI= GDP + SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM + AZ ISKOLÁZOTTSÁGI SZINT + AZ ANYAGI JAVAK BŐSÉGE

27 A fenntarthatóság megvalósítása alkalmazkodás + minőség + versenyképesség = fenntarthatóság!

28 A fenntarthatóság megvalósítása I.Alkalmazkodás a mezőgazdaságban: I/1. Alkalmazkodás a gazdasági életben a.; Az alkalmazkodás lehet: -spontán; -ösztönös; -ráérzésből, megérzésből táplálkozó; -tudatos (melynek alapja a hozzáértés). A tudatos alkalmazkodás lehet: -követő (adaptív); -megelőző, előretekintő (adjustment).

29 Az alkalmazkodás nem más, mint:  egyrészt a kellő biztonsággal előre nem látható gazdasági eseményekre, változásokra való felkészülés,  másrészt a bekövetkezett gazdasági változásokra való reagálás. A fenntarthatóság megvalósításához való alkalmazkodás:  tudatos felkészülés és cselekvés;  összehangolt cselekvések láncolata;  az expanzív előretörés és visszavonulás művészete.

30 I/2. A mezőgazdasági alkalmazkodás sajátos körülményei: Három lényeges sajátosság csoport érvényesül: 1.Rugalmasság – stabilitás. 2.Térbeliség – sokszereplős tevékenység. 3.Determináció – fejlődési kényszer. I/3. A fenntartható gazdálkodási rendszer: A fenntartható gazdálkodási rendszerek kidolgozása és üzemi alkalmazása a fenntarthatóság megvalósításának kulcsa! Ezek a rendszerek tudásigényesek, ráfordítás – takarékosak, környezetkímélők, és minőségi termékeket kibocsátók.

31 II. Minden, ami minőségi, a fenntarthatóságot szolgálja A jövőben a természeti erőforrások óvása és a környezetterhelés mérséklése, vagyis a fenntartható agrárfejlődés, valamint a kereslet változása korlátozza az egyoldalú mennyiségi törekvéseket! következésképpen csak a minőségben korlátlan agrárfejlődés lehet Magyarországon a haladás iránya!!!

32 Mi a minőség? A minőség a célnak való megfelelés, használatra való alkalmasság! A minőség komplex rendszerének 3 dimenziója:  Környezeti dimenzió.  Termék dimenzió.  Termékpálya dimenzió. Minőségi agrárfordulat csak úgy remélhető, ha a minőség valamennyi meghatározó dimenziója minőségorientáltan fejlődik!

33 III. A verseny és a fenntarthatóság Versenyképes az a termék, ami eladható, illetve az a tevékenység, amit a társadalom igényel szükségletei kielégítése érdekében és azt ellentételezi! Versenyképes az a vállalkozás, amelyik képes fokozni piaci jelenlétét, vagy legalábbis bizonyos ideig képes megőrizni piaci helyzetét. Versenyképes az a vállalkozó, aki időben rendelkezik megfelelő információkkal és folyamatosan korszerűsíti szakértelmét, ismereteit, amit a tudásigényes fenntartható gazdálkodási rendszer eleve megkövetel.

34 Növeli a fenntarthatóság versenyesélyeit mindaz ami  hatékony,  mérhető,  kiszámítható,  ellenőrizhető. Az alkalmazkodás és a verseny komparatív feltételei „komparatív” = latin eredetű szó, jelentése egybevető, összehasonlító. A komparatív vizsgálatok a viszonylagos előnyök, hátrányok feltárását szolgálják.

35 Az alkalmazkodás komparatív feltételei az egyes vállalkozások közötti versenyesélyeket jelentik, eldöntik a piaci versenyben elérhető eredményeket, melyek összességükben Magyarország EU – országok közötti kilátásait is meghatározzák. Ha a hazai mezőgazdaság és az üzemek alkalmazkodásának komparatív feltételeit tekintjük át, akkor a meghatározó tényezők, körülmények között az alábbiak említhetők meg: 1.Az éghajlati, hidrológiai, felszíni és talajadottságok. 2.Az üzemi, vállalkozói struktúra. 3.A földellátottság.

36 4.Technika, technológia. 5.A pénzügyi feltételek. 6.A K+F tevékenység, a kreatív szakemberrel együtt a korszerű verseny mozgatója. 7. A szakemberek folyamatos ismeretbővítése, információ ellátottsága. 8. Az értékesítési pályák feszültségeinek oldása.

37 A fenntartható politika „A fenntarthatóság gyakorlati megvalósítása érdekében a politika segítségével, vezetésével az alábbiak szükségesek: 1.Széleskörű felvilágosító tevékenységet követően nemzeti egyetértésre kellene jutni a fenntarthatóság ügyében általában és különösen a mező- és erdőgazdaságban. 2.Törvényekkel, jogszabályokkal, ösztönzéssel és szankcionálással indokolt támogatni a fenntarthatóságot, megelőzve egyúttal a kijátszás, egyoldalú haszonszerzés és a korrupció lehetőségeit. 3.Fenntarthatósági politika csak akkor kaphat széleskörű társadalmi támogatottságot, ha közérthető, megnyerő, cselekvésre ösztönző. 4.A globalizációs versenyben csak a kellően hatékony fenntarthatósági politika érvényesülhet, mert különben a versenyfutásban nem sikerül a fenntarthatóság megvalósítása. Előreláthatóan ennek teljesítése a legnehezebb!” (Csete L.-Láng I., 2005)

38 AGRÁRPOLITIKA FŐBB ELEMEI (a fenntartható fejlődés szempontjából) 1.a birtok és üzemi struktúrapolitika; 2.a piac- és termeléspolitika; 3.a jövedelem- és finanszírozás politika; 4.a fenntartható fejlődési politika; 5.a tudományos- és fejlesztési politika; 6.a humán értékek növelésére irányuló politika; 7.a vidék és térségfejlesztési politika;

39 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "FENNTARTHATÓ (AGRÁR)FEJLŐDÉS. Fenntartható fejlődés Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának (WCED) „Közös jövőnk” című jelentése, az ún. Brundtland-jelentés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések