Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vízkészlet mennyiségi és minőségi problémái A Föld vízkészlete --- 1,400 millió km 3 Nem a mennyiség a gond, hanem a térbeli és időbeli eloszlás. A.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vízkészlet mennyiségi és minőségi problémái A Föld vízkészlete --- 1,400 millió km 3 Nem a mennyiség a gond, hanem a térbeli és időbeli eloszlás. A."— Előadás másolata:

1

2 A vízkészlet mennyiségi és minőségi problémái A Föld vízkészlete --- 1,400 millió km 3 Nem a mennyiség a gond, hanem a térbeli és időbeli eloszlás. A Föld vízkészlete (Achnicht,1980 nyomán) Vízmennyiség, km 3 % Világtengerek ,583 Beltengerek és sós tavak ,008 Légnedvesség ,001 SÓS VIZEK ÖSSZESEN: ,592 Sarki zóna és gleccser ,879 Felszíni vizek ,009! Felszín alatti vizek ,506 Talajnedvesség ,011 Biomassza víztartalma ,003! ÉDES VÍZ ÖSSZESEN: ,408 ÖSSZES VÍZMENNYISÉG: ,000

3 Magyarország vízkészlete A lehulló csapadék: évi 58 km 3 - átlagos évben - a vízkincs egyharmada. Felszíni vizek: a vízkincs kétharmada. Folyóink vize 96%-ban külföldről érkezik. A hasznosuló víz 20 km 3. Magyarország vízmérlege (milliárd m 3 ) Megnevezés Sokévi átlag Csapadék Belépő víztömeg (98) Kilépő víztömeg (101) Párolgás 52 (44) ( ) Készletváltozás - (-2) (-9) - (-12)* A vízkészlet mennyiségi és minőségi problémái

4 A vízfolyások sokévi átlagos vízhozama

5 Átlagos éves csapadékösszeg az közötti időszak alapján Évi átlagos csapadék mennyiség: 600mm Legcsapadékosabb a nyugati országrész, legszárazabb az Alföld középső része Prognózis: a száraz időszakok hossza és a csapadék intenzitás nő

6 Miért érdemes az esővizet hasznosítani? Az esővíz hasznosításával akár 50%-nyi ivóvizet is meg lehet takarítani Ha az egyre emelkedő vízdíjakból indulunk ki, egy teljes csapadékvíz-hasznosító berendezés beépítése 4-8 év alatt megtérül.

7 Miért érdemes az esővizet hasznosítani?

8 Esővíz-hasznosítás gazdasági háttere Éves szinten a vízdíj felének megtakarítása Ipari, vagy közösségi alkalmazásánál a többszörösét is! Környezet terhelésének csökkentése globális energetikai megtakarítás –egy ponton közlünk kis energiát a vízzel! csapadékvíz csatorna tehermentesítése szennyvíztisztító telepek tehermentesítése

9 A megfelelő méretű tartály kiválasztása A helyi csapadékmennyiség meghatározása Csapadékfelfogó felület kiszámítása A háztartáshoz szükséges víz mennyiségének meghatározása

10

11 Esővíz-hasznosító rendszer elemei Összegyűlt esővíz elvezetését szolgáló csővezetékek (1) Elvezetett víz minőségét befolyásoló szűrők (2) Csapadékvíz tároló tartály, ciszterna (3) Gépészeti elemek(4) Egyéb szerelvények, és idomok

12 Az esővíz-hasznosító rendszer részletesen felfogó felület esőcsatorna szűrő(ejtőcsőbe iktatott szűrő; járdába süllyesztett örvényszűrő; egyéb egyszerű pl. homokszűrők) ciszterna (házon belüli, vagy házon kívüli tartály) tároló túlfolyó ivóvíz-utántöltő szelep szivattyú (házi vízellátó rendszer - hidrofór) esővíz-nyomóvezeték (mosógéphez, WC-hez) vízfogyasztó hely

13 Beruházási költségek Komplett rendszer ára ~ – ,-Ft (4 fős családi ház esetében) Kivitelezési, telepítési díj ~ – ,-Ft Új beruházás esetén, az összes költséghez képest nem jelentős!

14 Üzemeltetési költségek Villamos energia költség ~ 250 Ft /hó (0,8 kW szivattyúval) → Ft/év Amortizáció ~ ciszterna: Ft/év; gépészet: Ft/év Karbantartás ~ Ft/év Összesen: ~ Ft/év Anyagi megtérülés jelenleg kb.: 4–8 év

15 Autonóm ház

16 Autonóm ház vízgazdálkodása Ivóvíz: - kút, forrás (talajvíz) Használati víz: esővíz, talajvíz, szürkevíz Toalett: - alacsony vízfogyasztású WC (1-4,5 l), vízmentes pissoire Komposztáló toalett Szennyvízkezelés: növényi tisztítók, szikkasztás, tározás, újrahasznosítás

17 Vízhasználat jelene és jövője

18 Összefoglalás Ivóvíz-takarékos megoldások jövőben egyre inkább teret nyernek (esővíz-hasznosítás, szürkevíz-hasznosítás) → növekvő „víz érték” Viszonylag kis beruházási költség Felhasználói és közösségi érdek Környezet terhelés csökkentése

19 Vízügyi díj a virtuális víz koncepciójáért A „virtuális víz” elméletének kidolgozásáért John Anthony Allan kapta a stockholmi központú Nemzetközi Vízügyi Intézet kitüntetését 2011-ben. egy csésze gőzölgő kávéban 140 liter virtuális víz van (alapanyag előállítása, feldolgozása, csomagolása, szállítása és végül az elkészítése során) egy átlagos amerikai naponta hatezer liter virtuális vizet fogyaszt egy kilogramm marhahús „fogyasztása” 15 ezer liter

20

21 Szennyvizek csoportosítása A víz antropogén felhasználás során szennyvízzé válhat, amelyet a keletkezése és a szennyezőanyag-tartalom szerint két nagy csoportra osztunk: Kommunális szennyvíz, amelyben a felmosóvíz, mosóvíz, fürdővíz, ételmaradék, széklet, vizelet, stb. található. Fő jellemzője a nagy mennyiségű szervesanyag-tartalom, és a nagy tömegű mikroorganizmus. Ez a szennyvíz két okból veszélyes: a. A szerves anyagok bomlása során lecsökken a víz oldott oxigén tartalma. b. A mikroorganizmusok közvetlen fertőzési veszélyt jelentenek a környezetre. Ipari és mezőgazdasági szennyvíz, amely összetétele üzemenként változhat. Tisztításuk az adott üzemnek megfelelően speciális feladat.

22

23 A szennyvizekben található legfontosabb szennyezőanyagok Úszó és lebegő szennyeződések (szilárd részecskék, zsírok, olajok) Biológiailag bontható szerves szennyezőanyagok (vízi ökoszisztéma károsodása, v. anaerob-oxigénmentes környezet, de bűzös és mérgező melléktermékek keletkeznek) Növényi tápanyagok (eutrofizáció: a nitrátok és foszfátok a vízi növényzet és algák elszaporodásához vezethet) Egyéb (toxikus nehézfémek, szintetikus mosószerek, kórokozó mikroorganizmusok, szerves mikroszennyezők (pl. növényvédőszerek), stb.

24 A szennyvíztisztítás általános folyamatábrája Elsőfokú, vagy mechanikai tisztításkor a szennyvíz fizikailag elválasztható, darabosabb úszó és lebegő anyagait távolítják el, rácsok, szűrők, ülepítő berendezések segítségével.

25 A szennyvíztisztítás általános folyamatábrája Másodfokú, vagy biológiai tisztítás folyamán a szennyvízben lévő mikroorganizmusok elszaporítása és tevékenységük felfokozása révén bontják és ásványosítják, élő sejtanyaggá alakítják a szennyvíz szerves anyagait, ezáltal a víz szennyező hatása jelentősen csökken. A szerves anyagokat rendszerint aerob körülmények közt (oxigén jelenlétében) működő mikroorganizmusok bontják, ezért levegőt vagy tiszta oxigént juttatnak a rendszerbe.

26 Másodfokú, vagy biológiai tisztítás Az oldott szerves anyagok lebontására két legelterjedtebb technológia: Csepegtetőtestes tisztítás aerob módszer hagyományos (kőzúzalékos) vagy műanyag töltetű csepegtetőtestek lebontó mikroorganizmusok a szükséges aerob viszonyokat a legtöbb esetben a természetes légmozgás biztosítja Eleveniszapos tisztítás a leggyakrabban alkalmazott eljárás országszerte nagy mikroorganizmus tömeget tartalmazó eleveniszapos medencébe levegőztetik, keverik és áramoltatják ülepítéssel elválasztják a víz fázistól, és egy részét fölös iszapként elvezetik, másik részét visszaforgatják (recirkuláltatják)

27 Biológiai reaktorok főbb típusai Szuszpendált bio-reaktorok: Szennyvíztisztító tavak (aerob, anaerob, fakultatív) Eleveniszapos reaktorok Oxidációs árkok, stb.. Fixfilmes bioreaktorok: Csepegtetőtestes reaktorok Merülőtárcsás reaktorok Elárasztott fixfilmes reaktorok (aerob, anaerob, anoxikus) Gyökérzónás műtárgyak Biológiai szűrők, stb.. Vegyes rendszerek: Eleveniszapos reaktorok kontakt elemekkel Szennyvíztisztító wetland-ek, stb.

28 A szennyvíztisztítás általános folyamatábrája Harmadfokú tisztítás során a biológiai fokozat végtermékeként keletkezett szervetlen anyagokat (például nitrátok, foszfátok) távolítják el.

29 A szennyvíztisztítás folyamatának összefoglalása

30 A szennyvíztisztítás folyamatainak alkalmazása Elsőfokú, azaz mechanikai tisztítás: egyszerűbb szennyvíz elhelyezési mód esetén, de általában csak a tisztítás első fokozataként jön számításba. Másodfokú, azaz biológiai tisztítás: a legtöbb szennyvíztisztító telepen az elsőfokú tisztítással együtt alkalmazzák. Harmadfokú, azaz a szerves anyagok lebontására ott kerül sor, ahol a befogadó élővíz érzékeny (pl. állóvizek, kis vízhozamú vízfolyások).

31 A szennyvíztisztítás végtermékei A tisztított szennyvíz befogadója lehet: felszíni víz talaj (szikkasztás) A szennyvíziszap kezelésének lehetőségei az összetételétől és a felhasználás módjától függenek: nedvességtartalom csökkentés mezőgazdasági felhasználás rekultiválandó területekre való kihelyezés

32 A szennyvíztisztító rendszerek csoportosítása Technológiai megoldás szerint: hagyományos (mesterséges) szennyvíztisztítás természetközeli szennyvíztisztítás Csatornázottság szerint: csatornázott településen hagyományos (mesterséges) szennyvíztisztítás természetközeli szennyvíztisztítás nem csatornázott településen, vagy település részen egyedi szennyvízkezelés természetközeli szennyvíztisztítás (egyedi szennyvízkezelést kiegészítő)

33 Természetes szennyvíztisztítás csekély energia- és vegyszerfelhasználás, nem termelődik szennyvíziszap gazdaságos megoldás

34 Gyökérzónás reaktorok

35 Egyedi szennyvízkezelés fogalma Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják.

36 Egyedi szennyvízkezelés megoldási lehetőségei: a korszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés (ún. kislétesítményekkel), a szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása, valamint a zárt tárolóban való gyűjtés és elszállítás (települési folyékony hulladék).

37 Egyedi kislétesítmények Olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyező anyagok lebontását energia bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k).

38 Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés Olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyező anyagok lebontását energia bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyező anyagtartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.

39 Egyedi zárt szennyvíztároló Olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál. Az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.

40 Egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények lehetséges elemei Előkezelő kisműtárgyak: oldómedence (családi házak esetében) olajfogó aknák (éttermek, mosodák, szerviz állomások stb. esetében) Imhoff (kétszintes) akna Közbenső szennyvíztisztító egységek, ha szükséges: közbenső homokszűrő recirkulációs durvahomokágyas szűrő szakaszos üzemű finomhomok szűrő szivattyús adagolású sekély árkos homoktöltetű elhelyező mező Utótisztító és elhelyező egységek: elhelyező mező elhelyező ágy (elhelyező akna)

41 Egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények lehetséges elemei Speciális rendszerek: dombos rendszerek újrahasznosító teljes recirkulációs rendszer szürke vizes rendszerek A rendszer kialakításának lehetséges megoldásai: gravitációs átfolyású szifonos adagolású szivattyús adagolású A rendszer üzemeltetésének lehetséges megoldásai: váltakozó üzemmód szakaszos üzemmód

42

43 Egyedi/helyi szennyvízelhelyezés ajánlott: az elhelyezendő szennyvíz mennyisége kicsi (kistelepülések és önálló településrészek esetén); a helyi adottságok (terepviszonyok, talaj- és talajvíz adottságok, telkek mérete) lehetővé teszik; a laksűrűség alacsony, a gyűjtőcsatorna fajlagos építési költsége magas.

44 A szennyvíztisztító kislétesítmény előnyei: A tartály alapanyaga polipropilén, fagy-, sav-, lúgálló. Súlya kg, így telepítése során darut nem igényel. Évi 1 alkalommal kell üríteni, ~0,8m 3 iszap keletkezik (4fő) Mozgó alkatrészt nem tartalmaz, meghibásodása szinte kizárt Sem adalékanyagot, sem villamos energiát nem igényel Nincs csatornadíj, a tisztított víz gyökérzónás öntözésre hasznosítható

45 Megtérülés

46 Szennyvíz iszap elszállítása (kalkuláció) 4 fős család, 4 x 100 liter napi vízhasználata esetén 1 év10 év Emésztő Szennyvíztisztító Éves megtakarítás: Ft/év (helyenként változó, megközelítő adat)

47

48 Források

49 Nagy Lilla, SZE-MTK Győr,


Letölteni ppt "A vízkészlet mennyiségi és minőségi problémái A Föld vízkészlete --- 1,400 millió km 3 Nem a mennyiség a gond, hanem a térbeli és időbeli eloszlás. A."

Hasonló előadás


Google Hirdetések