Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szívós – rideg viselkedés Törésmechanika. Ridegtörési esetek Hidak pl. 1923 Kína vasúti híd 1938 Németország új autópálya híd 1930-40 Belgium hegesztett.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szívós – rideg viselkedés Törésmechanika. Ridegtörési esetek Hidak pl. 1923 Kína vasúti híd 1938 Németország új autópálya híd 1930-40 Belgium hegesztett."— Előadás másolata:

1 Szívós – rideg viselkedés Törésmechanika

2 Ridegtörési esetek Hidak pl Kína vasúti híd 1938 Németország új autópálya híd Belgium hegesztett híd 50 db 25 mm széles 2 m hosszú repedés 1951 Kanada 4 db 50 m-es nyílás a folyóba szakadt

3 Ridegtörési esetek Tartályok 1919 Boston melaszos tartály 1944 USA -162 C°-os földgáz tartály 1944 New York 20 m átmérőjű H 2 tartály 20 darabra 1950 Répcelak

4 Ridegtörési esetek Hajók 1946-ig 4694 hajóból minden 5. Liberty 1100 darabból 400 sérült, 16 db kettétört

5 A katasztrófákban közös volt - a nagyméretű szerkezetek (tárolt energia) - előzetes alakváltozás nélkül törtek, - a terhelés jóval a megengedett terhelés alatti - a repedés nagysebességgel terjedt, - a katasztrófák minden esetben „hidegben” következtek be, - az anyagok a hagyományos vizsgálatok (R eH, R m, A, Z, HB) szerint megfeleltek.

6 Konklúzió - nagy méretű, - hidegben üzemelő, - dinamikusan igénybevett szerkezetek esetében a hagyományos méretezés nem nyújt elegendő biztonságot

7 Szívós - Rideg viselkedés Különbség: - képlékeny alakváltozás - energia

8

9 Charpy vizsgálat 1901

10 Charpy vizsgálat A próbatest 10x10x55 mm méretű és 2 mm mély V (vagy U alakú) bemetszéssel

11 Charpy vizsgálat A kísérlet során a próbatest eltöréséhez szükséges energia az ütőmunka K = G r (h o - h 1 )  J 

12 Állapothatározók Hőmérséklet - környezeti, hűtés, melegítés Alakváltozási sebesség - ütőgép geometria, tömeg Feszültségállapot - bemetszés alakja

13 Az anyagok viselkedése a hőmérséklet függvényében rideg szívós L.k.k. T.k.k.

14 Kármán Tódor 1911, Göttingen

15 Hőmérséklet hatása, átmeneti hőmérséklet 93, 50, 25, 0, -196 C°

16

17 Alakváltozási sebesség hatása Az igénybevételi sebesség növelése a rideg viselkedést segíti elő, (alakváltozási mechanizmus diszlokációk mozgása – időt igényel!)

18 A feszültségállapot hatása Annál szívósabb a viselkedés, minél inkább –a három tengelyű nyomás a mérvadó. Annál ridegebb a viselkedés, minél inkább –a három tengelyű húzás az uralkodó. A rideg törést segítik elő a bemetszések és a belső anyaghibák is.

19 Törésmechanika A törésmechnika alapgondolata: a szerkezeti elemek mindig tartalmaznak hibákat, és azt vizsgálja, hogy milyen feltételek esetén kezdenek el ezek a hibák instabil módon terjedni.

20 Kérdés: - adott feszültségi állapotban mekkora az a hibaméret, mely nem kezd el terjedni instabil módon, - adott hiba, milyen feszültségi állapotban kezd el instabilan terjedni.

21 Feszültség koncentráció Az anyagban lévő belső hibák, repedések feszültségkon- centrátorként, működnek, a környezetében a feszültségeloszlás megváltozik.

22 Feszültség koncentráció  feszültséggel terhelt lemez 2a hosszúságú, ellipszis alakú hiba középen  lekerekítési hibával ha az ellipszis repedéshez konvergál  << a

23 Kör alakú hiba: Zárt repedés jellegű hiba, melynek hossza 2 mm, a repedésvég lekerekítési sugara: 1  m

24 Hogyan viselkedik terhelés során egy repedést tartalmazó szerkezeti elem? Az 1. szakaszban az alakváltozás rugalmas, ez a lineárisan rugalmas törésmechanika szakasza (LRTM), a 2. szakaszban a repedés csúcsában kialakuló képlékeny alakváltozás kicsi, ez a kis képlékeny tartományú LRTM területe a 3. a képlékeny törésmechanika (KTM) területe. A 4. szakaszban az egész keresztmetszet képlékenyen alakváltozik.

25 Törésmechanikai vizsgálatok A vizsgálatokkal olyan méretezésre is alkalmas anyagjellemzők (K IC és COD) határozhatók meg, amelyek a külső terhelés és a szerkezetben megengedhető hibaméret között állítanak fel összefüggést.

26 Feszültségintenzitási elmélet (Irwin modell, LRTM) A repedés tövében ébredő feszültségek:

27 Feszültségintenzítási tényező A feszültségintenzitási tényező a repedés környezetében kialakuló feszültségek nagyságát jellemzi.

28 Az instabil repedésterjedés megindulásához a feszültség- intenzitási tényező kritikus értéke tartozik: K c Mértékegysége: MPa m 1/2 Az instabil repedés terjedés feltétele: K = K c K Ic ; K IIc ; K IIIc

29 A K Ic meghatározása A próbatestet a törési szívósság meghatározása előtt fárasztó vizsgálattal elő kell repeszteni. A terhelés során fel kell venni az erőt a bemetszett felületek egymáshoz képesti elmozdulásának függvényében.

30 Az instabil repedésterjedés megindulásakor

31 A K Ic meghatározása Terhelés - bemetszett felületek közötti elmozdulás görbék A repedés instabil terjedését az jellemzi, hogy a repedés kinyílása csökkenő, esetleg változatlan erő mellett is folytatódik.

32 Fajlagos törési szívósság K Ic

33 Alkalmazás feltétele a próbatestben, alkatrészben az alakváltozás túlnyomórészt rugalmas legyen A legtöbb fém esetében ezek a feltételek csak nagy anyagvastagságoknál teljesülnek.

34 Kis képlékeny tartományú törésmechanika A képlékeny zóna alakja A legtöbb esetben a repedéscsúcs előtt kialakuló képlékeny zóna mérete nem hanyagolható el.

35 Kritikus repedés kinyílás, COD elmélet szívósabb anyagok esetében: a törési folyamatot a repedés csúcsában létrejövő kritikus képlékeny alakváltozás irányítja  c, amelnynél a repedés instabil terjedése megkezdődik

36 A  c meghatározása MSZ 6855/4 A  c értéke alapján előrepesztett 3 pontos hajlító, vagy CT próbatestek terhelése során felvett erő elmozdulás diagramok alapján határozható meg.

37

38

39

40


Letölteni ppt "Szívós – rideg viselkedés Törésmechanika. Ridegtörési esetek Hidak pl. 1923 Kína vasúti híd 1938 Németország új autópálya híd 1930-40 Belgium hegesztett."

Hasonló előadás


Google Hirdetések