Our Neighbourhood Research on the local environment Report 2009 Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas, Hungary.

Az előadások a következő témára: "Our Neighbourhood Research on the local environment Report 2009 Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas, Hungary."— Előadás másolata:

1 Our Neighbourhood Research on the local environment Report 2009 Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas, Hungary

2 Levegő Kiskunhalas és környéke, az egyik nagy tájunk, az Alföld mérsékelten szennyezett levegőjű területeihez sorolható. A legfőbb szennyező-forrás az 53. számú főút, ahol nitrogén-oxidok, szén-dioxid, ólom és illékony szerves anyagok kerülnek a levegőbe, a szálló por koncentrációja pedig megnő. Az utak menti emisszión kívül meg kell említeni a lakosság téli fűtését is, ennek során jelentős mennyiségű kén-dioxid, nitrogén-dioxid és korom kerül a levegőbe. Kiskunhalason a Környezetvédelmi Felügyelőség méri az ülepedő por mennyiségét, melynek féléves átlagai jóval kisebbek a határértéknél, a 30 napos időszakokban azonban előfordul, hogy meghaladják azt. Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas, Hungary

3

4 Térkép készítése az iskola környékéről.

5 Munka közben …

6 A zuzmók a negatív indikátorok közé tartoznak, jelenlétük arra utal, hogy nincs, vagy nagyon alacsony a SO 2 koncentrációja. A zuzmók nagyon érzékenyek a légköri kéndioxid-terhelésre. Lassú növekedésük és folyamatos élettevékenységük miatt télen-nyáron felhalmozzák - akkumulálják magukban a szennyező anyagokat, így szervezetük csekély légköri koncentráció esetén is károsodik, elpusztul. További anyagokra érzékenyek: SO2, NOX, ózon, fluorid, növényvédő szer, műtrágya, radioaktív anyag, klór. Közönséges sárgazuzmó – Xanthoria parietina

7 Az iskolánk környékén szinte minden fán találtunk zuzmót.

8 Zuzmó az iskola udvarán.

9 Víz Kiskunhalas az ország középső részén, két nagy folyó a Duna és a Tisza közötti területen helyezkedik el. Egykoron, a lecsapolások és vízrendezések, Dongéri-főcsatorna megépítése előtt a XX. század közepéig az egész Duna-Tisza közén, ennek értelmében Kiskunhalason is, kiterjedt mocsárvilág volt. Városunk vízrajza napjainkban azonban igen szegényes képet mutat. Kiskunhalas területén mára már csak a Sóstó, valamint a Fejeték láprétje maradt fenn. Nyílt vízfelülettel azonban csak a Sóstó rendelkezik. Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas, Hungary

10 Víz Az első mintavételi helyünk a Sóstó: A város északi részén elhelyezkedő szikes tó a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Deflációs tó, vagyis természetesen szélfújta mederben keletkezett. A területet homoktalaj borítja, amelyre északkelet- délnyugati irányú lösztakaró rakódott le.

11 A Sóstó területe 53,3 ha, ennek kb. a fele 28,7 ha nyílt vízterület, a maradék terület náddal borított. A tó átlagos mélysége 1 – 2 m. A csapadék és a talajvíz pótolja elpárolgott vízét, de két mesterséges kutat is fúrtak, melyekre az aszályos időszakokban van szükség. Sóstó

12 A tó zöldes színű, megszagolva halak, növények szaga érezhető. A tó vízének szűrőpapíron való átszűrése után a szűrőpapíron többnyire ásványi anyagok és növények maradtak fenn. A tó vize enyhén lúgos kémhatású, ph-ja 8,5-ös. Sóstó

13 A XX. század elején a gyógyhatásnak köszönhetően a Sóstó Európa-hírű fürdővíz volt. 2005-ben helyi jelentőségű védett területté nyilvánították. A tó és környezete védett növény- és állatfajoknak ad otthont. Ilyenek a növények közül a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), a mocsári aggófű (Senecio paludosus), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), az állatok közül pedig 72 védett, 5 fokozottan védett faj fordul elő a Sóstón és környékén. Sóstó A tavat és élővilágát veszélyeztető tényezők közé tartoznak az emberi székletből származó baktériumok, illegális szennyvízelvezetők, intenzív horgászat, mezőgazdasági művelésből származó növényvédőszerek.

14 Víz A második mintavételi helyünk: Dongéri-főcsatorna Az 1940–42-es évek különösen magas vízállása jelentős károkat okozott, és ezért az 1950-es évek első felében megépült a csatorna. A város déli részéről indul először északra, majd a települést megkerülve északkeleti, illetve délkeleti irányba halad tovább és a Tiszába torkollik. Hossza 84 km, vízgyűjtő területe 930 km 2. A Dongéri-csatorna a megépítést követő néhány évtized alatt eliszaposodott, csekély esése miatt a csapadékvizet már alig tudta elvezetni. Ezért még napjainkban is folytatódik a vízrendezés. A GLOBE-csoport folyamatos méréseket végez a csatornán folyamatosan ellenőrizve a víz minőségét.

15 Dongéri-főcsatorna

16 A csatornából két helyen vettünk mintát: az iskola közelében fekvő Vásártér mögötti szakaszból és a Kántor-kaszáló előtti részből, ahol a csatornába engedik a termálfürdő melegvizét. A két helyen a Csatorna képe rendkívül eltérő képet mutat.

17 Dongéri-főcsatorna A mintavételi helyek eredményei megegyeznek. A víz színe szabad szemmel vizsgálva sötét zöldnek volt mondható. A csatorna vízének a növényi eredetű szagok mellett enyhén szennyvíz szaga volt. A vízminták szűrése után, a szűrőpapíron főként moszatok maradtak fent és némi ásványi anyag. A csatorna vizének ph-ja 8-as volt.