A reneszánsz költő – Balassi Bálint

Az előadások a következő témára: "A reneszánsz költő – Balassi Bálint"— Előadás másolata:

1 A reneszánsz költő – Balassi Bálint

2 A magyar nyelvű irodalom első klasszikusa
Életében nem jelentek meg saját művei nyomtatásban Versgyűjteménye és a Szép magyar komédia kéziratos másolatban maradt ránk – „fajtalan” versek. Balassi költészetének jellemzői: reneszánsz petrarkista platonikus középkori és manierista vonások is

3 A megkomponált versgyűjtemény
Ciklus – nem tetszőleges illetve keletkezési sorrendben követik egymást a versek, hanem meghatározható rend (kompozíciós elv) szerint: lírai önéletrajz – a kötet verseinek egymás utáni olvasása szerelmi történetet rajzol elénk. A versek kéziratos másolatban maradtak ránk: Balassi Bálint verseinek fragmentumi alakban őrizte meg a gyűjtemény címét. Ez Petrarca Daloskönyvének címére emlékeztet: Rerum vulgarium fragmenta („Olasz írások töredékei”). 100 vers

4 A versek számozása két nagyobb egységre osztja a gyűjteményt:
66 számozott és a 2x9 (+2 elveszett) számozatlan ének 10 számozott és 4 számozatlan.

5 A kötet elrendezése I.1. Házassága előtt szerzett versek: 33 (+2)
I.2. A „feleségétől való elválása után” kibujdosásáig szerzett versek: (+2x9) I.2.1. Júlia-ciklus : 25 I.2.2. más: 3 I.2.3. istenes: 9 I.2.4. más: 3 I.2.5. török bejtek: 9 I.2.6. más: 2 II. Celia-ciklus: 10 (+4)

6 Csoportosítási kísérletek
Versei egy része elveszett, versgyűjteményét a halála után kb. 50 évvel készült kéziratos másolat, a Balassa-kódex őrizte meg, mely csak évszázadok múlva került elő, így sokáig nem vették észre a kötetkompozíciót. Verseit három csoportra osztották: istenes, szerelmes, vitézi. A kompozíció felismerésekor : Eszményi kötetkompozíció: 3x33 versből és egy bevezető énekből álló gyűjtemény feltételezése: 33 istenes vers + 33 elegyes költemény + 33 Julia-vers (de csak a két utolsó 33-as csoport és összesen tíz istenes vers készült el). A tíz istenes énekből kilencet a másolók illesztettek bele a második 33-as sorozatba, ők keverték ide a törökből fordított bejteket is. Az előbbi elmélet egyik változata a 2x33-as elmélet, mely csak az elkészült verseket tartja a gyűjtemény részének. A két elmélet közös vonása, hogy kiemelik a második 33-as sorozatból a kilenc istenes éneket és a kilenc bejtet, s a gyűjtemény, az ún. Maga kezével írt könyv utolsó darabjának az Ó, én édes hazám… kezdetű búcsúverset tekintik.

7 Ó, én édes hazám…

8 A Fragmenta-elmélet Az elmélet szerint Balassi maga helyezte el istenes és egyéb verseit a második 33-as részbe, illetve párat utána, mintegy annak jeléül, hogy az élet hogyan borítja fel a költő kompozíciós terveit. Ha összeszámoljuk a számozott, számozatlan és egyszerűen csak megemlített verseket a gyűjteményben, akkor éppen 100 verset találhatunk. 100 = a teljesség, az isteni tökéletesség szimbóluma. A gyűjtemény említ egy még el nem készült Balassi-művet is (Jephtés históriája). A 101-es számnak is lehet jelentése, hiszen a régiek babonás vagy misztikus okokból igyekeztek kerülni a kerek számokat (pl. az 1001 éjszaka meséi).

9 A Balassa-kódex számozása
1–61. 1–61. 62–70. nincs benne a szerkezetben 71. [62.] 72. [63.] 73. [64.] (9 számozatlan bejt...) nincs benne a szerkezetben 74. [65.] 75. [66.] Celia-énekek 1–10. nincs benne a szerkezetben

10 „Gyermekségétől fogva házasságáig” szerzett énekei (33+2)
Az udvari líra előtti szerelmi költészet 12. század - Nyugat-Európa főúri udvaraiban kialakul az udvari szerelem, mely évszázadokon keresztül hatással van az irodalomra. Balassi korai verseiben még nem a nyugati típusú szerelmi költészet mintájára udvarol. Akrosztichon (pl. Christina, Morgai Kata, Csák Borbála) - ez a lovagi szerelemben tapintatlanságnak minősül, titkot sért meg. Más is kerülhet az akrosztichonba (hosszabb szöveg, a költő neve – költői öntudat) Női dalok = nők nevében írt szerelmes versek gyakoriak a középkori irodalomban. A Balassi-gyűjtemény első részében található női dalok (pl. Csák Borbála nevére szerzett ének) mindenképpen archaikusabb irodalmi formát jelentenek, mint a gyűjtemény további részeiben uralkodóvá váló udvari darabok. Balassi előtt nincsenek olyan magyar nyelvű versek, amelyek az udvari szerelem jegyében íródtak volna, ezért Balassit tartjuk a magyar udvari költészet megteremtőjének.

11 Az első rész verseiben gyakran maga a szöveg sem illik a finom udvari stílusba
28. a Minap múlatni mentemben… kezdetű vers két kegyessel való találkozását meséli el. Ezek a kegyesek nem jóféle nők, egyikük így szól a férfihoz: „...Kérdlek téged, Melyinket vennéd inkább meg? Melyinkért adnád több pénzed?” Mire az így válaszol: „Szömölcsöt visel mellyén az; Azki legszebb, kisebbik az.” (Azt mutatja, hogy az egyik nővel már volt viszonya, emlegetése nem illik udvarló lovaghoz.)

12 A humanista hagyomány 1582. Párizs – Michael Marullus, Hyeronymus Angerianus, Joannes Secundus letin nyelvű versei. Balassi ezekből sokat tanult, többet magyarra is átdolgozott.

13 Tavaszversek: tavaszi nyitókép, az ifjúság kultusza, jóbarát, vitézi társ szerepeltetése. ()
12. Széllyel tündökleni… latin eredetije Marullus verse: a török hódítás elől menekült Görögországból Itáliába, egy honfitársához szól, aki szintén Itáliában talált menedéket. Marullus arra buzdítja őt, hogy a tavasz és a szerelem örömei között feledkezzenek meg a hazájuk miatt érzett keserűségről. Balassinál: törököktől fenyegetett haza, a végvidéki élet áll a tavaszi kép hátterében. Fontosabb szerepet játszik a „búszerző szerelem”, ezt akarja feledni.

14 Szerelmi mitológia (1) Balassi verseiben gyakori szereplő Venus és Amor vagy Cupido, Venus szárnyas fiacskája, a játszi szerelemisten. Minden szerelmi történet szálait ők bonyolítják. A versgyűjtemény elején lévő prózai megjegyzés : „De nem mindent hövít úgy az szerelem tüze talám mint őtet.” (=Balassit) 7. vers kezdete magyarázatot ad erre a szerelmi mitológia segítségével: „Mondják jövendölők bizonnyal énnekem, Hogy születésemben Venus megkért engem Arra, hogy csak magának szolgáltasson velem.”

15 Szerelmi mitológia (2) Szerelem: Cupido nyila megsebzi őt, ekkor a kegyes, azaz a hölgy rabja lesz, s ha a hölgy megszánja őt, és viszonozza érzelmeit, akkor a férfi szolgává lép elő. A rab és a szolga állapota között az a lényeges különbség, hogy a rab nem kap jutalmat szolgálatáért, a szolga igen. „Ezelőtt neki csak rabja voltam, őtet jutalom nélkül szolgáltam, Rabságból kivett, szolgájává tett, szolgálatom nem esik heában, Mert ajakát mint jó zsoldját adja, hogy én megcsókoljam, Szerelmével ajándékoz, csak hogy tovább is szolgáljam.” (5.4.)

16 Szerelmi mitológia (3) Sok nő – de Anna kitűnik a többiek közül (tucatnyi Anna-vers). Megjelennek az udvari költészet hűbéri viszonyai is. A szolga és a kegyes viszonya = a hűbéres és a hűbérúr viszonya (a hívő és az Isten kapcsolatának világi változata). „Mint az idvösség semmi nem egyéb az Isten színének látásánál, Én boldogságom is csak abban áll, ha szerelmét látom igazsággal, Örömre fordít, ha szólít magához édes szavával, Boldogít, ha hozzá szorít, ölelve gyönge karjával.” (5.3.)

17 „Istenhez tött keresztény buzgó könyörgéssi”
Az első rész vége egy bűnbánó ének: „Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét, Sok hitetlenségét, undok fertelmességét, Töröld el rútságát, minden álnokságát, könnyebbíts lelkem terhét!” (33.1.) Itt ér véget a házassága előtt szerzett énekek gyűjteménye, „jóllehet kettő híja”. Akrosztichon: Balassi Balinthé

18 „Feleségétől való elválása után” kibujdosásáig (25+3+9+3+9+2)
Humanista bókvers, udvari líra (Julia-versek) Prózai bevezető: elmondja, hogy itt a feleségétől való elválása után szerzett énekek következnek, melyeket jobbára ahhoz a hölgyhöz írt, akit a latin költők mintájára álnéven (Julia) nevez meg. A versgyűjteménynek ebben a részében már nem az archaikus, hanem a reneszánsz udvari költő verseit olvashatjuk.

19 Az udvari szerelem lényege (1)
A hölgy rangban a költő felett áll, a hölgy hűbérúr, a költő hűbéres, ezért a középkori trubadúrok például „Uram”-nak (midons vagy Senher) szólítják hölgyüket. A hölgy csak férjes asszony lehet, a költő általában nőtlen. A (hűbéres) költő (szerelmi) szolgálattal tartozik hölgyének. A hölgy ezért fizetséggel tartozik lovagjának, de a fizetség módját és mértékét nem a lovag, hanem a hölgy határozza meg.

20 Az udvari szerelem lényege (2)
Neoplatonizmus: fontos része a szerelemtan (szerelem = az isteni szépség és tökéletesség iránti vágyódás). Az istenség felé vezető út utolsó állomása az ascensio, az istenséghez való emelkedés, és a vele való azonosulás.

21 Balassi-strófa Régi magyar vers:
izometria (minden ütem ugyanannyi szótagból áll, minden sor ugyanannyi ütemből és minden versszak ugyanannyi sorból) izorímesség (mindig ugyanaz a rím: a-a-a-a stb.) volt jellemző. Balassi-strófa: 6a 6a 7b, 6c 6c 7b, (6d 6d 7b, stb.). „Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél.”

22 39. Hogy Juliára talála… 1-5. versszak: üdvözlés és megszólítás: „szép szerelmem”, „édes lelkem”, „szép Juliám”, „én szívem, lelkem, szerelmem”, „én fejedelmem”. Az 5. strófa utolsó szava, a fejedelem, az udvari szerelem terminológiájából való. 6. versszak: „Juliámra hogy találék, örömemben így köszenék, Térdet-fejet néki hajték, kin ő csak elmosolyodék.”

23 Kolofón A régi magyar versekben gyakori a kolofónt, Balassi többször alkalmazta. A kolofón a vers keletkezésének körülményeit meséli el: mikor, hol és ki szerezte a verset, s milyen alkalomból. Például 59. vers: „Mikor fényes bogár Szent Ivány hóban jár a nyárnak közepében, Ajánlván lelkemet akkor egy szép szűznek áldozatul kezében, Szerzém ez verseket az másfélezerben és az nyolcvankilencben.”

24 Balassi-versek struktúrája
Két nagyobb struktúra: Hárompillérű kompozíció (Egy katonaének) Aranymetszés (aurea sectio) (Ó nagy kerek kék ég…) Feltételezik, hogy létezik a szférák harmóniája, ami kifejeződik a matematikai gondolkodásban. Azt hitték, a világnak geometriai arculata van, ez egyszerű számokban kifejezhető: Alberti: zenei arányok tana Luca Pacioli: divina proportio – az emberi test arányviszonyai a művészetben is követendő arányok

25 Illusztráció Luca Pacioni De divina proportio c. művéből

26 Aurea sectio (1) A legharmonikusabbnak tartott arányviszony Vitruvius:
Álltól a hajvonalig a test 1/10 része A kéz csuklótól a középső ujj végéig a test 1/10 része A fej (álltól a koponya csúcsáig) a test 1/8 része Fibonacci-sor 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987…

27

28

29

30 Aranymetszés

31 Belvedere-i Apolló

32

33 Fibonacci nyulai (1) 1202-ben vizsgálta Fibonacci, hogy milyen gyorsan szaporodnak a nyulak ideális körülmények között. Fibonacci gondolatkísérlete szerint egy nyúlpár a második hónaptól képes szaporodni, és innentől fogva a nyúlmama havonta egy hím és egy nőstény nyulat hoz a világra. Az érési idő elteltével aztán ezek az utódok is sokasodni kezdenek, és soha nem pusztulnak el, hiszen matematikai nyulak. Hány pár nyúl lesz egy év múlva? 1.

34 Fibonacci nyulai (2) Az első hónap végén párosodnak, de még csak egy pár van. A második hónap végére megszületik egy új pár, így már kettő van. A harmadik hónap végére az első nőstény világra hozza a második párt. Így már három nyúlpár van a mezőn. 4. hónap: az eredeti párnak újabb utódai lesznek, az elsőszülött nyúlpárnak is útódai születnek, így összesen 5 pár nyúl van.

35

36 Fibonacci-négyszög

37

38

39 Museum of Harmony and Golden Ratio

40 58. Ó nagy kerek kék ég… 1588. március – levél barátjának: „Ha az isten karácsonyig éltet, azt gondolom, nagy úr leszek, ha egyébképpen nem is, farkam után…” 1589 telén már ez a búcsúének – Anna feleségül megy a jóval fiatalabb Forgách Zsigmondhoz. Versíró helyzet: utolsó strófa – Lengyelországba bujdosik

41 Megszabadulni Julia emlékétől
Miután Juliának küldött verseire „sem izenetbe, sem levélbe semmi választ nem vehetne”, s látván, hogy Julia szerelmét sehogysem nem tudja felgyújtani, ezt írja: „Hideg lévén kívöl, égvén penig belöl Julia szerelmétűl, Jó hamar lovakért járván Erdély földét nem nagy fáradság nélkül, Ezt öszverendelém, többé nem említvén Juliát immár versül.” S utána egy prózai megjegyzés: „Ez az Juliáról szerzett énekeknek a vége.”

42 61. In laudem confinorum A végek dicsérete – Egy katonaének 1589.
Műfaji előzménye: Cantio de militibus pulchra (Szép ének a katonáról) - névtelen katonaének Téma: a végvári vitézek életének bemutatása Szerkezete: hárompillérű kompozíció (1., 5. és 9. versszakok alkotják a pilléreket), akár egy reneszánsz épület

43 Hárompilléres verskompozíció
2-4. versszak 6-8. versszak 1. versszak 5. versszak 9. versszak „Vitézek, mi lehet…?” „Ellenség hírére…” „Ellenséget látván…” szónoki kérdés igazol, részletez felelet lezárás igei távolról névszói közelről életképszerű erkölcsi ítélet metaforák áldás, dicséret a természet derűs képei derűsebb állóképek katonaélet = eszmény komorabb állóképek szerencse-kívánat elnyugvás halál szentencia piktúra

44 Cím nélküli gyűjtemény (1)
Az erdéli asszony kezéről Ha szinte érdemem nincs is arra nekem, hogy ő engem szeressen, Csak áldott kezével, mint szép ereklyével, engem, mint kórt illessen, Legyek ferge rabja, bátor ne szolgája, csak szinte el ne vessen!

45 Cím nélküli gyűjtemény (2)
Az maga elméjének gyors voltáról az szerelem miatt Forr gerjedt elmémre, mint hangyafészekre, sok új vers, mint sok hangya, Arra, mert szüvemben gerjedez szüntelen szerelmed tüzes lángja, Szózatod búm verő vigasságtételnek gyönyörű édes hangja.

46 Cím nélküli gyűjtemény (3)
Az Celia bánatjáról Mint szép liliomszál, ha félbe metszve áll, fejét földhöz bocsátja, Celia szép feje úgy áll lefiggesztve, mert vagyon nagy bánatja, Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve, vagy mint tavasz harmatja.

47 Cím nélküli gyűjtemény (4)
Bánja, hogy hajnalban kell az szerelmesétől elmenni Hajnalban szépülnek fák, virágok, füvek, harmaton ha nap felkél, Cseng szép madárszózat, vígan sétál sok vad reggel, hogy elmúlt éfél, Újul zöld bokor is, de nekem akkor is dolgom csak gond, bú, veszél.

48 Cím nélküli gyűjtemény (5)
Fulviáról Lettovább Juliát, s letinkább Celiát ez ideig szerettem, Attól keservessen, s ettől szerelmessen vígan már búcsút vettem, Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, mert tüzén meggerjedtem.

49 Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak (1)
Âlem çiçegi derer isen bir güle degmez, Sohbette güzel olmaz iken bir pula degmez. Interpretatio quam in Iuliam retorsit: Ez széles világon mennyi virág vagyon, mindaz sem ér egy rózsát, Az oly vendégség is, kiben egy kegyes sincs, mindaz sem ér egy bapkát, Én is minden szűznél, ki ez világon él, feljebb tartom Juliát.

50 Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak (2)
Bana geda diyenler, devletli hanim yok mudur? Yoksa ben âdem degil miyim, ya canim yok mudur? Interpretatio cum ornatu: Ti, kik szegénységet én szememre vettek, én hiszem, azt tudjátok, Hogy a vidám szemű s vékony szemöldökű kegyes rabja nem vagyok; S hogy ember sem vagyok, s lelkem is egy szál sincs, talán azt alítjátok?

51 Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak (3)
Yine ebrularin kurmuş kemani, Atar gamzin oku, canim nişani, Yoluna komuşum ben cism i cani, Sever dilber beni, ben dâhi ani. Ismét felvetette szemöldök íjébe szép szemének idegét, Kiből tüzes nyilat szívemre ő bocsát, lővén, mint feltett jegyét; De bár vesszen fejem, tudom, szeret engem, szinte mint én személyét.

52 Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak (4)
Nigâra sende hatm olmuş güzellik, tazelik, terlik, Beni bu gam bucaginda koyasin, bu mudur erlik? Tebenned, Julia, mind világ csudája épen megtetszik: szépség, Ékesség, édesség, eszesség, szelédség, udvari gyönyörűség; De hogy búmban így hadsz, s csak még ingyen sem szánsz, az-e a jó emberség?

53 Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak (5)
Beni cevriyle öldürse demem ol yâra kanlidir, Helâl olsun ana kanim güzel [...] kanlidir. Ha nagy haragjában megöl is Julia, mégsem mondom gyilkosnak, Azért mert csak őtet, senki nem egyebet vallok én asszonyomnak, Mint örökös úr bír lelkemmel, ha rá sír, hogy véget nem vet búmnak.

54 Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak (6)
Dedim ol şah güzele: var m’ola bir mah bedeli? Gül gibi güldü, dedi kim: ya ne sandin be deli? Egykor szép Juliát látván, hogy ő magát szép tükörébe nézné, Kérdém: E világra ily szépséget másra Isten vallyon adott-é? Mosolyga s felele: Ily szép ki lehetne, mond, megbolondultál-é?

55 Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak (7)
Kimseler görmüş degildir tenden canin gittigin, Illâ ben gözümle gördüm, işte canimdir giden. Mikoron kirepül lélek beteg testbül, soha senki nem látta; De az én szerelmem, ki olyan, mint lelkem, hogy fejemet elhadta, Most szemem jól látta, de vélni sem tudta, hogy magát másnak adta.

56 Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak (8)
Dilber demiş ki: mail olanlar belâmüze Lâyik midir ki kail olalar cefamüze? Egykor szép Julia magába így szóla, mond: Kik engem szeretnek, Egyaránt való jót méltó-é, hogy azok mind fejenként vegyenek? Nem, mert nem igazság, hanem a boldogság adassék már csak ennek.

57 Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak (9)
I benim gül yüzlü yârim, dünyami zindan eyleme, Áşigini tepeleyip kan üstüne kan eyleme. Vakit olur rakîp gelir, düzersiniz sohbetini, Sakin ki sensin ol vakti, kollari divan eyleme. Rózsa színű lelkem, én édes szerelmem, ne kösd meg világomat, Szánj engem, rabodat, ki tűröm kínodat, nézd, kérlek, nyavalyámat, Más ölében ne dülj, hanem inkább megölj, hogysem úgy többíts búmat!

58 Istenes versek (1) Régi költők: hitigazságok, dogmák – közösségi, gyülekezeti ének T/1. Balassi: személyes vallásosság, mindenható, de emberarcú isten E/1. Minden életszakaszában írt istenes verset, főleg válságos életszakaszban. (pl. mikor Júlia visszautasítja) Ez a vallási érték nem szerepel a reneszánszban sehol, csak Balassinál.

59 Istenes versek (2) Istenes verseiben őszintén
bevallja bűneit elismeri, hogy vétkes bűnei megbocsátását kéri, de imádkozik, alkudozik Istennel. Műveiben megszólal a zsoltárok sajátos hangneme, kifejezései az Ószövetség szövegeivel rokoníthatók.

60 33. Kiben bűne bocsánatáért könyörgett
Ifjú kori műveit zárja le a daloskönyvben. Előtte - gyermekkorától a házasságáig tartó időszak versei. Életszakaszt záró vers: bűnbánás, gyónás – tisztán akar házasságot kötni. Szimmetrikus szerkezet: I. rész: – lelki válság, „gyónás” II. rész: 6 – 10 – könyörgés a bocsánatért (követel) III. rész: – saját lélekhez is szól, Isten megkegyelmezett, hangsúlyozza Istenbe vetett bizalmát

61 33. Kiben bűne bocsánatáért könyörgett
Ifjú kori műveit zárja le a daloskönyvben. Előtte - gyermekkorától a házasságáig tartó időszak versei. Életszakaszt záró vers: bűnbánás, gyónás – tisztán akar házasságot kötni. Szimmetrikus szerkezet: I. rész: – lelki válság, „gyónás” II. rész: 6 – 10 – könyörgés a bocsánatért (követel) III. rész: – saját lélekhez is szól, Isten megkegyelmezett, hangsúlyozza Istenbe vetett bizalmát

62 Adj már csendességet 1591 körül, Lengyelország. Hatás:
Felszólító módú igesor: adj, ódd, őrizd, hadd, ébreszd, gerjeszd, teljesíts, nyisd, tedd (A – T)

63 Szerkezet: I. rész: versszak – epikus felvezetésű alaphelyzet múlttal való leszámolás alkudozás Istennel: lelki békét a szenvedő embernek II. rész: versszak – belső vita: nagy a bűne, de Istennek meg kell bocsátania III. rész: versszak – halálvágy motívuma (unikum)