Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1.2. Az athéni demokrácia intézményei, működése Emelt szint: Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam. Tk 2- Herber, Martos, Moss,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1.2. Az athéni demokrácia intézményei, működése Emelt szint: Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam. Tk 2- Herber, Martos, Moss,"— Előadás másolata:

1 1.2. Az athéni demokrácia intézményei, működése Emelt szint: Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam. Tk 2- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 2 Tk AKG-Történelem AKG Stefán Judit, Bíró Gábor, Lőrinc László Tk Sz-Történelem 1 Száray Miklós Tk 9-Történelem középiskolák számára Csuszó Sándor, Kozma Géza, Lovrity Andrea Tr-G Szabó István: Tréning

2 Arisztokrácia démosz SZOLÓN Kr e 594arkhón DEMOKRÁCIA A demokrácia kialakulása PeiszisztrátoszTürannisz Kleisztenész reformjai Kleisztenész Területi felosztás Kr e 508 Népgyűlés (ekklészia)‏ Bule Cserépszavazás A görög-perzsa háborúk Kr.e. 490 Miltiádész Marathón Kr.e.480 Leonidász Thermopülai-szoros Xerxész Déloszi szövetség Athén fénykora és bukása Periklész Peloponnészoszi hábor ú Kr.e Athén Spárta Themisztolész Makedónia Nagy Sándor hellenizmus

3 AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA KIALAKULÁSA KLEISZTENÉSZ REFORMJAI A DEMOKRÁCIÁT FENYEGETŐ HÁBORÚ ATHÉN FÉNYKORA ÉS BUKÁSA

4 Az ókori Görögország korszakai Mükénei kultúra Kr. e. II. évezred Archaikus Kr.e. VIII.- VI. sz. Klasszikus Kr.e. V.-IV. sz. Hellenisztikus Kr.e III. Kr. e. I. évezred Athéni demokrácia

5 Mükénéi kor: (Kr.e. XVIII - XIII. század) Az első görög törzsek, az akhájok királyságainak korszaka. A mükénéi kor társadalmában és államszervezetben még sok ókori keleti vonást figyelhetünk meg. Kockázatos kereskedelmi és hadi vállalkozásaik, valamint az újabb görög törzsek, főként a dórok megjelenése vetett véget a mükénéi államok virágzásának. Homérosz /Iliász /MVGYOSZ hangoskönyvek /MP3 változat

6 Átmeneti kor: (Kr.e. XII - IX. század) Ez a korszak az egyes törzsek végleges lakhelyének elfoglalását, a poliszrendszer kialakulását, tehát a későbbi fejlődés kereteinek megteremtését foglalja magába. A korszakban fontos szerepe volt a vas elterjedésének. A keleti jellegű tulajdonformák helyett megerősödött a magántulajdon.

7 B.) Archaikus kor (Kr.e.VIII.-VI.sz.)‏ A görög gyarmatosításnak nevezett vándormozgalom lezajlásának, és az ezt követő társadalmi változásoknak, mindenekelőtt a démosz kialakulásának kora. A poliszok többségének politikai életét a démosz és az arisztokrácia küzdelme jellemezte. A korszak végére Athénban kialakult a demokrácia. A demokratikus államforma nem athéni jelenség, más görög városállamokra is jellemző.

8 A görög-perzsa háborúkkal kezdődő mozgalmas korszakban virágzott az athéni demokrácia, megjelent a poliszokban a nagyarányú rabszolgatartás és lezajlott a két vezető polisz, Athén - Spárta, valamint szövetségi rendszereink testvérháborúja, a peloponnészoszi háború Klasszikus kor: (Kr.e. V - IV. század ) Athén- Igazság a demokráciáról 2/1. Athén- Igazság a demokráciáról 2/2.

9 polisz Kr e776 Tk.(Sz. F)- 65.old Vegyük számba Athén társadalmi rétegeit! Milyen alapon különültek el egymástól az egyes csoportok? Milyen tevékenységhez, foglakozáshoz köthetjük az egyes rétegeket? Gyűjtse össze az ábrán megfigyelhető változásokat, és magyarázza meg ezek okait!

10 Athén Poliszok Kekropsz Athéné politika Arisztokratikus köztársaság Tk old: Athénban a köztársasági politikai szervezete fokozatosan fejlődött ki. A Kr e 8-7 században az államot választott tisztségviselőkből (arkhón) álló testület irányította. Az arkhónok az arisztokraták közül kerülhettek ki. Az arkhónok tanácsa hozta a döntéseket a bel és a külügyekben, valamint bíráskodott is. Döntéseiket az areioszpagosz (hivatalban lévő és leköszönt arkhónokból álló testület) hagyta jóvá. A polisz ügyeit az népgyűlésen (ekklészián) vitatták meg. A bíráskodás kezdetben a szokásjog alapján történt. Ezt korlátozta Drakón azzal, hogy büntetőjogi törvényeket rögzített írásban. népgyűlés arkhón areioszpagosz

11 Arisztokrácia démosz Kr. e. 6. századra: csökkentette az arisztokrácia befolyását a harcmodor változása is: - eddig döntő a lovas, harci szekeres fegyvernem volt- ez főleg az arisztokratákra jellemző - most: nehézgyalogos hopliták (jómódú parasztok, kézművesek) és a flotta (kereskedők, evezős nincstelenek) az elsődlegesek a katonáskodásban Az archaikus korban A Kr.e.7. század folyamán Athénben kiélesedtek a társadalmi csoportok közötti küzdelmek. Ennek egyik oka a gazdasági életben bekövetkezett változás. A kereskedők és iparosok a gazdasági életben betöltött szerepük alapján részt kértek a politikai hatalomból. A parasztok tömegei megakarták védeni földjüket a nagybirtokkal szemben. A helyzet megoldására Szolón új alkotmányt dolgozott ki.

12 törvényhozó, államférfi és költő, az utókor a hét görög bölcs közé sorolja. SZOLÓN DEMOKRÁCIA alapjait rakja le adósrabszolgaság Jövedelem szerinti beosztás Kr e 594 eltörlése a politikai szereplés alapja és ez szabta meg, hogy milyen fegyvernemben harcoltak Arkhón Szolón elrendelte, hogy az athéni születésű polgárjoggal rendelkező férfiaknak részt kellett venni a közügyekben, aki ezt nem tette meg, azt kizárhatták közömbösség miatt. népgyűlés esküdtbíróság - A legszegényebb polgárok is részt vehettek a ha tagjai voltak valamelyik athéni phülének /törzsnek. Az állam ügyeiben a népgyűlés döntött. A népgyűlés tagjai közül választották ki a tisztségviselőket. - Az újonnan létrehozott esküdtbíróságnak a legszegényebbek is részt vehettek. bulé - Választott testület, a 400 fős bulé a népgyűlés elé terjesztett javaslatok előkészítésével gyakorolt politikai befolyást. Tagjait az első három vagyoni osztályból sorsolták ki. - szerepe csökkent areioszpagosz

13 Peiszisztrátosz Türannisz egyszemélyi hatalmat épített ki földosztás, kiszálló bíróságok, kereskedelmi szerződések, építkezések - Akropolisz erődítése, templomok, vízvezetékek, új tengeri kikötőt építetett –vagyonadó Tk old: Szolón reformjai nem teremtették meg a társadalmi egyensúlyt, a politikai küzdelem tovább folytatódott. Kihasználta a feszült helyzetet és Kr e 560-ban katonai erővel megszerezte a hatalmat, A köztársasági formát fenntartotta, hívei közül kerültek ki a tisztségviselők, az arisztokratákat háttérbe szorította. De hamarosan száműzték. Visszatérte után második türannisza sem tartott sokáig, majd harmadszor (Kr e ) is visszatért, 33 évből 19-ben gyakorolta az egyeduralmat. Hatalma zsoldosokon alapult. Biztosította a belső békét és a démosz anyagi gyarapodását. Fiai nem tudták fenntartani a rendszer népszerűségét. Mind az arisztokrácia, mind a démosz fellépett ellenük. Kr e 510-ben megdöntötték a zsarnokuralmat. Kr e 7-6 században Athénhoz hasonlóan más poliszokban is kialakult a türannisz rendszere. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme során egy arisztokrata politikus katonai erőre támaszkodva egyeduralmat valósított meg amelyet családjában örökletessé tett. A türannisz tehát a nemzetségi arisztokrácia egyes tagjainak kísérlete volt a monarchia visszaállítására. de

14 Hogyan lehetett egy athéni polgár az ötszázak tanácsának tagja? Korábban milyen módon történt ez? Az új rendszer melyik társadalmi csoportnak kedvezett? Az ábra alapján határozza meg a kerület (phüle) fogalmát és szerepét?

15 Az athéni demokrácia intézményei Kleisztenész Bule Esküdtbíróság Kr e 508 területi beosztás (phülé) Tk old: Új alkotmány elkészítésével bízták meg. Lényegében megtartotta Szolón társadalom beosztását, de új területi alapú választási, közigazgatási és katonai rendszert dolgozott ki. A korábbi törzsi (vérségi) alapon szervezett négy phülé helyett Attikát városi, tengerparti és belső területekre osztotta, ezeket pedig tíz részre. A harminc egységből háromféle részt egymáshoz rendelve tíz phülét hozott létre … A tengerparton és a városban a kézművesek és a kereskedők voltak többségben, így a démosz szavazás, sorsolás esetén minden phülében túlsúlyba került. is fennmaradt, naponta sorsolt és fizetett bizottságokkal. A lakosság vagyoni beosztása megmaradt de a politikai jogokat kiterjesztették a legszegényebbekre is. A phülék főt sorsoltak az 500 tagú tanácsba Birodalmak és fénykorok- 4. rész

16 Népgyűlés Arkhón Sztratégosz Cserépszavazás Areioszpagosz Feladataik csökkentek, politikai befolyásuk egyre kisebb lett, különösen azután, hogy az arkhónokat is sorsolták Újonnan kialakított tisztség, 5. századra ők lettek az athéni politika iránytója Állam legfontosabb kérdéseiben döntött A teljes jogú polgárok politikailag egyenlők voltak, mivel a népgyűlésen mindenki rendelkezett szavazattal és személyesen vehetett részt a döntésekben. Az ilyen rendszert nevezzük DEMOKRÁCIÁNAK A politikai jogokkal rendelkezőknek azonban csak kb. ötödrésze tudott élni a lehetőségekkel, főleg a tehetősebb városi lakosság. Bizonyos tisztségeket a magasabb vagyoni osztályba tartozóknak tartottak fenn. Attika lakosságának jelentős részét alkották a nők, a metoikoszok (idegenek) és rabszolgák. Ők nem rendelkeztek politikai jogokkal. A mai felfogás szerint tehát az athéni korlátozott demokrácia volt. Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással tíz évre elűzhették Athénból.

17 Görög harcosok. Az előtérben hopliták dárdával és karddal, a háttérben egy önkéntes városi szegény parittyával. Perzsa (méd) harcosok védik a vezért. A görög perzsa háborúk Kr.e. 490MiltiádészMarathón Birodalmak és fénykorok-5. rész

18 Szalamisz Kr.e.480 Themisztoklész Leonidász Déloszi - szövetség A háborút lezáró béke biztosította a görögség további fejlődését elsősorban kereskedelmi lehetőségeket Thermopülai-szoros Athén Xerxész Tk.1 (Sz) 75. old

19 Athéni nagyhatalom kiépítése Déloszi szövetség Athéndemokrácia Hellasz kereskedelmi és kulturális központja volt Tk.1 (Sz) 75. old

20 Athén fénykora napidíj Demokrácia kiteljesedése Periklész Kleisztenész reformjai Teljes jogi és viszonylagos vagyoni egyenlőség Újjá építették Athént,nagyobb és díszesebb lett Görög perzsa háborúk Areioszpagosz korlátozása tisztségek betölthetőségének kiterjesztése - gazdasági fejlődés - laurioni bányák - déloszi szövetség (adófizetése)- Birodalmak és fénykorok-6. rész Tk.1(Sz) 81. old

21 ATHÉNI AKROPOLISZ ÉS A PARTHENÓN I Az Akropolisz eredetileg erődítmény volt, az 5. sz.-ban azonban Athén vallási központjává vált. Meghatározó építménye a város védőjének Athénának a temploma volt. Tőle jobbra, az Akropolisz oldalában helyezkedett el a Dionüszosz színház. Tőle balra az Erekhtheion épülete áll. Az előtérben az Akropolisz díszkapuzata, a Propülaia emelkedik. Mögötte Pheidiasz Athéna Promakhoszt ábrázoló szobra.

22 Az athéni Akropolisz legnagyobb vállalkozása Athéna Parthenosz, a Szűz Athéna templomának felépítése volt, mely egyben az első márványból készült dór templom, amelyet az ión rend sajátosságaival gazdagítottak: az oszlopok sűrűsége és karcsúsága, valamint a cella falán körbefutó fríz az ión templomokra jellemző.

23 A demokrácia intézményei /Kulturális és művészeti honlap

24 Athén elvesztette nagyhatalmi szerepét Spárta győzelme Kr.e Spárta és kereskedővárosok Peloponnészoszi háború Tk. 1 (Sz)81. old Athén terjeszkedése Tengeri fölény piac Szárazföldi előny pestis Pénzsegély Ionia fejében a perzsáktól Folytonos belső küzdelmek a poliszok között

25 Hellenizmus kora: (Kr.e. IV - II. század) A felemelkedő Makedónia egyesítette a görög poliszokat, és Nagy Sándor hódításai, valamint a Perzsa Birodalom legyőzése révén a görög gazdaság és a görög kultúra óriási területre terjeszkedett ki. A görög és keleti kultúra összefonódásával létrejött a hellenisztikus világ. A despotizmus csak keveseknek adott lehetőséget a politizálásra. A fejlődő gazdaság viszont számtalan lehetőséget kínált az egyén számára a jólét megteremtésére. A hellenisztikus világ embere eltávolodott a politikai élettől- számára az egyéni gyarapodás, a kis közösségek, a családi élet vált fontossá.

26 A hellenisztikus társadalom felépítése Állapítsa meg, hogy mely társadalmi csoportoknál figyelhető meg a görög és a keleti népesség keveredése, és melyeknél nem! Az ábra - mint miden modell- leegyszerűsíti a valóságot. Ismeretei alapján gyűjtse össze azokat a részleteket, amelyeknél szembetűnő a túlzott leegyszerűsítés! /Tk 1 (F/Sz)-102.old

27 A görög hitvilág Szentélyek A görög hitvilág sajátos terméke: A sport Dionüszosz isten tiszteletére előadott szertartás színjátszás

28 1.4.A. A GÖRÖG HITVILÁG NÉHÁNY JELLEMZŐ VONÁSA (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), A LEGFONTOSABB ISTENEK NEVÉNEK ISMERETE Tk I.(Száray Miklós)- összegzés A görögség vallása sokistenhivő. Az istenek ember alakúak és emberi tulajdonságokkal rendelkeznek. Nem alakult ki merev vallási rendszer és papi szervezet. A szertartások elsősorban a poliszhoz tartozást fejezték ki. A görögöket a közös nyelv, a vallás és a vallási eredetű sportversenyek kapcsolták össze. A sportversenyek közül kiemelkedtek az olimpiák Elveszett Istenek

29 Apollón Poszeidon Athéné Zeusz Olümpia Kr e 776 Szentélyek Versenyek Színház

30 A szertartásokat nem papok, hanem választott állami tisztségviselők irányították. Az áldozatot a templom előtt végezték, ahol az áldozati állat egy részét vagy az isteneknek szánt növényeket elégették. Ezek a rendezvények arra is szolgáltak, hogy erősítsék a poliszhoz való tartozás érzését. A templomaik a megaron (négyzetes vagy nyújtott négyszög alakú terem, melynek bejárata az egyik rövid oldalon van, előtte többnyire oszlopos előcsarnok található) mintájára épültek. A templom magja a naosz (hajó), ahol az istenség szobra volt. Általában hosszanti elrendezésűek. Kelet-nyugati tájolásúak. A belső teret két vagy három oszlopsor tagolta. TEMPLOM

31 SZENTÉLY Sajátos feladatokat láttak el: jóslás vagy gyógyítás. Ezek saját állandó papi testülettel rendelkeztek Az ókori görög színház és Apollón templomának romjai, felülnézetből DELPHOI Apollón temploma A delphoi szentély stadionjának látképe, ahol a Püthói játékokat tartották Püthói játékokat Apollón Püthia Apollón papnője, szent révületben, háromlábú széken. Szavait a papok közvetítették a jóslatot kérőnek. A jóslatok gyakran kétértelműek voltak.

32 ZeuszZeusz Dódónaiosz szentélyének a maradványa A szentély egy „szent tölgy” köré épült, a papok az isten szent fájának, a tölgy lombjának susogásából vagy a szent forrás vizének csobogásából jósoltak. Dódóna

33 A görögök isteneik iránti hódolatukat versenyekkel is kifejezték Apollón Poszeidon Athéné Zeusz Olümpia Kr e 776 Delphoiban Athénban Korintoszban A versenyekre igyekvők sérthetetlenséget élveztek, és a háborúzó poliszok nem küldhettek versenyzőket a játékokra

34 STADION Olümpia Kr e 776 ww.mult-kor.hu/cikk.php?id=6550

35

36 SZÍNHÁZ Tk I.(Száray)-87/88. old A görög művelődés sajátos eleme a színjátszás. Dionüszosz, a falánk isten Dionüszosz isten tiszteletére előadott szertartásokból alakult ki, majd önálló művészeti ággá vált. A színdarabokat politikai és nevelő célzattal adták elő. Rendszeresen rendeztek versenyt a szerzők részére Kezdetben az Agorán (a város piacán) tartották az előadásokat, majd külön szabadtéri színházakat emeltek. Ezek nézőterét a hegyoldalba vájták és kővel burkolták. A nézőtér fél ellipszise és a vele szemben álló épület között helyezkedett el a kitűnő akusztikájú színpad Aiszkhülosz Szophoklész Euripidész

37 Szkéné: festett falú sátor, a szkéné mögött öltöztek a színészek ( ha meghalt valaki, mindig a szkéné mögött "történt" ) Thümelé: Dionüszosz tiszteletére emelt oltár Logeion: beszélő hely, a jó akusztika miatt itt beszéltek a színészek Orkesztra: tánctér Kar: fő, kardalokat énekeltek Theatron: embernyi férőhely, lepcsőzetes Az ókori görög színházak felépítése

38 Maszkokban játszottak, mivel jelölni kellett a szereplők nemét, társadalmi helyzetét és érzelmeit. Csak férfiak lehettek színészek. Kothornosz: egy bőr saru, aminek megemelték a sarkát Enkükléma: 4 kerekű fa kiskocsi, amin betolták a halottakat, az egyetlen kelléke a görög színházaknak Mechané: egy emelőgép, gyakran jelent meg az istenek közbeavatkozásakor

39 1.4.b. A KLASSZIKUS KOR ÉS A HELLENIZMUS KIMAGASLÓ KULTURÁLIS EMLÉKEI

40 Tk I.(Száray)-83. old Forrásközpontú tört) A görögök csodálatos épületeket emeltek. Elsősorban a középületeikre fordítottak gondot, ezeket nemes anyagokból (mészkő, márvány), művészi kivitelben valósították meg. ÉPÍTÉSZET

41 Athénban AKROPOLISZ (fellegvár) Egy-egy város államban több istennek építettek templomot, de mindegyiknek volt kiemelten tisztelt istene, a kultuszát szolgáló jelentős szentéllyel. csodálatos épület együttesében kapott helyett a Pallasz Athéné temploma a Parthenón Tk I.(Száray)-83. old Forrásközpontú tört) TEMPLOMOK

42 STADION SZÍNHÁZ

43 Szobrászat Az épületeket szívesen és gazdagon díszítették, szobrokkal frízekkel (domborműsor), melyeket gyakran befestettek. A szobrászat nemcsak kiegészítő volt a görögöknél, önmagában is egyik kiemelkedő alkotó eleme művészetüknek A szobrokat kezdetben (archaikus kor)még a merev testtartás jellemezte. Tk.1 (sz)- 86. old

44 Az elpusztult Athéné- szobor kis méretű másolata. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra Zeusz a görög mitológia főistene. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek a tiszteletére Olimpia városában sportversenyeket. Pheidiasz Müron Diszkoszvető (i.e.450 ) A klasszikus korban (Kr e V-IV század) már élethű, érzelmeket kifejező remekművek születtek

45 tudomány A sokszínű görög kultúra fontos területe a együtt foglalkoznak Természeti jelenségekkel politikával művészetekkel Filozófusok (bölcselők) A görögség hozta létre, a valóban rendszerező, okokat, összefüggéseket kereső tudományokat, az ókori Keleten adósak maradtak az adatok rendezésével az összefüggések vizsgálatával. Tk.1 (Sz)-86. old Birodalmak és fénykorok- 6 rész /Az ész birodalma

46 Szofisták Szokrátész Legfőbb kérdés: a világ keletkezése- Philo-sophia Bölcselet szeretete őselemekre vezették vissza Később az érdeklődés a változások okaira, majd az ember és társadalom viszonyára terelődött. Minden dolog mértékének az embert tartották, elvetették az állandó értékeket Szerint az embernek a tudás adhat boldogságot, a tudás pedig a fogalmak pontos meghatározásával lehet megszerezni F v filozofia/a-klasszikus-gorog-filozofiahttp://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-oskor-es-az-okor-vilaga/a- filozofia/a-klasszikus-gorog-filozofia

47 Szokrátész Szerint az embernek a tudás adhat boldogságot, a tudás pedig a fogalmak pontos meghatározásával lehet megszerezni F v filozofia filozofia Jacques-Louis DavidJacques-Louis David festménye Szókratész haláláról Wikipédia: Szókratész azt hirdette, hogy a törvény ellen lázadni nem szabad, és a rossz törvényt is meg kell tartani. Csak egyszer került konfliktusba önmagával, mikor irigyei és ellenfelei halálra ítélték istentelenség vádja miatt, ….. halálra ítélték, tanítványai meg akarták szöktetni. Ő bele is ment. Szökés közben egyszer azonban megállt, hallotta "daimonja" (a lélek) szavát, az ő értelmezése szerint a lelkiismerete szavát, amely ezt mondta neki: „Szókratész, te mindig azt hirdetted, hogy a rossz törvényt is meg kell tartani. Most téged hamisan halálra ítéltek, ha te most megszöksz a törvényes ítélet végrehajtása elől, akkor egész életed tanítását megdöntöd, hiteledet veszted”. Szokrátesz védő beszéde

48 / / Tarján M. Tamás Kr. e február 15. | Szókratész kiissza a méregpoharat

49 Platón Arisztotelész majd az ember és társadalom viszonyára terelődött. Valós létezőnek tartotta z ideákat, s ideatana hozzájárult a fogalmak mibenlétének a megértéséhez Az anyagi és a szellemi világot is létezőnek fogta fel, ahol a szellem az aktív, az anyag pedig a passzív. Tevékenysége hozzájárult a szaktudományok kifejlőd Birodalmak árnyékában– a hellének szabadsága / Vilmos László

50 Történetírás magas szintre emelkedett, művelői a történelmi események mozgatórugóit keresték Hérodotosz A történelem atyjának szobra is csak római másolatban maradt fönn Thuküdidész Maga is a történeti események egyik irányítója volt, athéni sztratégosz volt. Városa hanyatlásának, a peloponnészoszi háborúnak a történetét dolgozta fel. Az V. században élt, a görög-perzsa háborúkról írt.

51

52 Hellenizmus kora: (Kr.e. IV - II. század) A felemelkedő Makedónia egyesítette a görög poliszokat, és Nagy Sándor hódításai, valamint a Perzsa Birodalom legyőzése révén a görög gazdaság és a görög kultúra óriási területre terjeszkedett ki.

53 A görög és a keleti műveltség ötvöződéséből alakult ki a Hellenizmus A hellenisztikus világ embere eltávolodott a politikai élettől- számára az egyéni gyarapodás, a kis közösségek, a családi életvált fontossá. A változást a művészet is tükrözi. Az uralkodón és a városi testületen kívül egyre több magánszemély volt a megrendelők között. A monumentális alkotások mellett, mint pl Rhodoszi Kolosszus Alexandriai világítótorony Mellett a családi élet, a mindennapokat is megjelenítették (egyszerű emberek, részegség, munka). Az idealizált ábrázolást felváltotta az egyéni vonásokat, érzelmeket kiemelő realizmus, a klasszikus kor szigorú szabályait pedig az oldottság, a mozgalmasság. Laokoón -szoborcsoport

54 Hellenizmus korában Tk.1 (Sz) Forrásközpontú történelem- 100.old Az egyszerű emberek a régi világ összeomlásával elvesztették hitüket a régi istenekben. Újakat kerestek, akik a válságos időkben is megsegítik őket, gondoskodnak, törődnek velük. Elterjedt a hadvezérek, uralkodók istenítése, hiszen ők közvetlen támogatást adhattak. Ezt a keleti hagyományt a hellenisztikus uralkodók is igyekeztek feleleveníteni. Ebben az időben törtek előre az un. misztérium vallások. Az egyén számára biztonságot, a gondoktól való megváltást, és a túlvilági boldogságot igérték. A zárt vallási közösségekbe misztikus beavató szertartások révén lehetett bebocsájtást nyerni. A beavatottak az istenség oltalmába kerültek, megszabadultak bűneiktől, s remélhették a halál utáni örök életet, így vigaszt találtak a földön. Több ilyen kultusz alakult ki (Mithrász,Ízisz) melyek békésen megfértek egymás mellett.

55 ÉRETTSÉGI FELADATOK

56 a) A rhodosziak – miután Kr.e. 305-ben győztek a makedón király felett – hálából fogadalmi ajándékot állítottak istenüknek, Héliosznak a kikötő bejáratánál. A mintegy 35 méter magas szobor a „rhodoszi Kolosszus” néven vonult be a történelembe. b) A szoborcsoport mitikus jelenetet örökít meg: Laokoón történetét. A hellenisztikus kor mozgalmassága jól megfigyelhető a művön. c) Az alexandriai világítótorony az ókor hét csodája közé tartozott, Pharosz szigetén emelték a Kr.e. III. században, s csak a Kr.u. XIV. században dőlt romba. (2005)

57 2005/okt/13 A feladat az ókori görögök hitvilágára vonatkozik. (rövid) Mutassa be az ábra, a szöveg és ismeretei segítségével a görög hitvilág jellemzőit! Térjen ki arra, hogy milyen szerepet játszott a vallás a görögök mindennapjaiban és művészetében! „

58 Nézzük csak meg ezt a szigorú tekintetű, szakállas istent, aki az Olümposzon trónol! Kezével villámot markol, lába mellett sasmadár őrködik. Ő a fellegtorlaszoló Zeusz, a dörgés és villámlás ura, az istenek királya. Oldalán felesége, Héra áll, akit egy páva kísér. Ő a házasság féltékeny istennője, akitől – rossz természete miatt – félnek a férfiak. Kicsit távolabb Zeusz testvére, Poszeidón, a tengerek hirtelen haragú istene látható. Könnyen meg lehet ismerni háromágú szigonyáról és a fürtjei közé fonódott algákról – talán éppen most érkezett tenger alatti palotájából. Rettegett haragját különösen a hajósok félték, mivel ő parancsolt a szeleknek és a viharoknak. Testvére, a feketébe öltözött Hádész sötét ábrázattal húzódik félre, ő a holtak fejedelme. Szemünkbe ötlik egy ócska sipkájú, rút isten is. Kezében kalapáccsal, bicegve, szüntelenül föl s alá járkál. A neve Héphaisztosz, s a kovácsok isteneként tisztelik. Apja Zeusz, anyja Héra, s felesége a szép Aphrodité, a szerelem istennője, akit mindig galambok kísérnek. Ha teheti, minél távolabb húzódik a férjétől; inkább Árésszal szeret társalogni. Ez az örökké háborgó, tetőtől talpig fölfegyverzett férfiú a háborúk ura. Athéné, ez a csodálatos istennő, bár vérttel, pajzzsal, dárdával és sisakkal van fölfegyverkezve, nem csupán a hadi dolgokkal törődik: ő a bölcsesség, a tudás istennője, az emberek tanítója. Az őt gyakran kísérő bagoly épp ezért lett a tudományok madara.” (tankönyvi szöveg)

59 2010. Május 13. A feladat az ókori Görögország történetéhez kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az ókori görögség hitvilágának főbb jellemzőit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

60 Apollón isten templomában (vázafestmény) Pallasz Athéné (dombormű)

61 „ Ők is olyanfajta társadalomban és ennek megfelelő államban élnek, mint az emberek [...]. Csak két különbség van isten és ember között: az egyik fokozati, a másik lényegi, minőségi.” (Hahn István: Istenek és népek; 1980) „A legfontosabb cselekmény az áldozat volt. […] A szertartást imák kísérték. Nem volt szokásban, hogy imádkozzanak anélkül, hogy valamilyen ajándékot adjanak [...], vagy ígéretet tegyenek rá, arra az esetre, ha a kérés teljesül. Ajándékával a hívő megalapozta igényét arra az ellenszolgáltatásra, amit kért […]: »Bármikor is, ha kövér combját égettem ökörnek vagy kecskének, e vágyam vidd most teljesedésbe«; »Úrnő [Athéné] ezt az ajándékot Menandrosz, felajánlását teljesítve adta. Óvjad őt Zeusz leánya, hálát adva ezért.«” (Robert Parker történész) ……………………………………………………………………………… …………………

62 2005/május/13. Az alábbi feladat az athéni demokráciával kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Kr. e. V. századi athéni demokrácia működését! Térjen ki arra, hogy az intézményrendszer kiknek és miként biztosította a demokratikus jogok gyakorlását! „

63 „Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvényei után, s inkább mi magunk szolgálunk például, mintsem hogy utánoznánk másokat, a neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában. A szabadság szellemében intézzük el közügyeinket.” (Thuküdidész: Periklész beszéde Athén politikai berendezkedéséről )

64

65 Apollón Poszeidon Athéné Zeusz Olümpia Kr e 776 Szentélyek Versenyek Színház

66 Arisztokrácia démosz SZOLÓN Kr e 594 arkhón DEMOKRÁCIA A demokrácia kialakulása Peiszisztrátosz türannisz Kleisztenész reformjai Kleisztenész Területi felosztás Kr e 508 Népgyűlés (ekklészia)‏ Bule Cserépszavazás A görög-perzsa háborúk Kr.e. 490 Miltiádész Marathón Kr.e.480 Leónidász Thermopülai-szoros Xerxész Déloszi szövetség Athén fénykora és bukása Periklész Peloponnészoszi Kr.e népgyűlésesküdbíróság Themisztoklész Athén Spárta Makedónia Nagy Sándor

67 Az athéni demokrácia intézményei FELADATOK 1.1.

68 nők ATHÉN DEMOKRÁCIA AGORA PNÜX AKROPOLISZ Laurion sorsológép TÜRANOSZ /két jelentése/ NYUGATI CIVILIZÁCIÓ Szabadság, egyenlőség, szólás szabadság triérész Themisztoklész


Letölteni ppt "1.2. Az athéni demokrácia intézményei, működése Emelt szint: Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam. Tk 2- Herber, Martos, Moss,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések