Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Migráció Kelet-Közép-Európában 19. és 20. században Készítette: Czinke János.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Migráció Kelet-Közép-Európában 19. és 20. században Készítette: Czinke János."— Előadás másolata:

1 Migráció Kelet-Közép-Európában 19. és 20. században Készítette: Czinke János

2 Népesség számának alakulása : Három nagy csoportra osztható ezek a születések(fertilitás) a halálozások (mortalitás) és a vándorlások (migráció) Migráció: egy olyan fogalom amely a lakóhely változtatást,költözést jelenti. Ezek az úgynevezett vándorlások nem csak a népesség számára vannak különböző hatással hanem a szerkezetét is befolyásolják, megváltoztatják. Vannak különböző fajtái: pl. kis csoportok vagy tömegek Paraszti exodus: ez egy latin eredetű szó jelentése kivonulás. Alapfogalmak

3 A közép-kelet-európaiba elvándorlásoknak az első nagy szakaszát paraszti exodusként is szokták nevezni. Sokféle okot emlegettek,hoztak fel amelyek gyakran változtak a politikai álláspontjuktól függően. (adók,katonáskodás, nemzetiségi gondok) Tengerentúlon jobbak a lehetőségek(munkabér) Az emberek megpróbáltak kint egy kis megtakarítást összeszedni amit hazaküldtek majd a kortársak is elismertek Javuló életkörülmények jobb egészségügyi ellátás, mezőgazdaság fejlődése(vasút) A vándorlásokban szerepet játszanak az ismert területek, emberek Mit is értettek a kortársak a paraszti exodus alatt?

4 A népesség minden országban a legfontosabb szerepet tölti be, természetesen nem a demográfiai jellemzők határozzák meg hanem a kulturális vonások, illetve a társadalomban meghatározó értékek illetve a képzettségi szint. A népesség száma növekedésnek indult a javuló életkörülmények miatt, 1800-ban még 100 főnél több lakossal csak 23 város rendelkezett majd a század vége a számuk elérte a 135-öt Európában, tehát túlnépesedés lépett fel amire a gazdaság nem tudod reagálni még a leggazdagabb országokban sem. A legtöbben csak a közeli városokba mentek de a világon számos helyen állt rendelkezésre ritkán lakott terület. Pl… Népesség mozgása

5 Európából már az 1830-as évektől kezdve vándoroltak de Közép-Kelet- Európa csak az 1880-as évektől csatlakozott. A kivándorlók háromnegyede férfi volt és ezen belül ismét háromnegyed rétegnek volt igazán esélye a munkavállalásra tehát a 29-40 éves korosztály csak egy nagyon kis réteg 3% tartozott az 50 éven felüliek csoportjába. A vándorlások folyamata nem egyirányú hanem kétirányú volt. Elmentek de vissza is tértek. 2-5 év múlva minden harmadik ember visszatért. A vándorlást meghatározták körülmények. Például a munkabérek Majd bekövetkezett 1907-ben a gazdasági válság majd pedig a világháború. A tengerentúlra vándorlások első nagy hulláma (1880-1914)

6 USA Bevándorlási Hivatal adatai Tengeri kikötök adatai Magyarországi statisztikai hivatal adatai 1871-1879 között5 597 7 682- 1880-1889 között115 252164 119- 1890-1899 között235 895261 444- 1900- 1909 között1 094 1161 171 758854 584 1910-1913 között410 480433 230315 498 Összesen 1871-19131 861 3402 038 233- Összesen 1900-19131 504 5961 604 9881 170 082 A tengerentúlra vándorló magyar állampolgárok száma, 1871-1913 (Forrás: Puskás 1982. 443-446. Saját szerkesztés )

7  Az első világháború végére módosultak a nemzetközi migráció keretszabályai, az eddig legkedveltebb térségnek számító Amerikai Egyesült Államok is szigorított a bevándorlási politikáján. (kvóták,szigorítások)  Ennek eredményeként a két világháború között lecsökkent a vándorlások száma. A vándorlások az olyan országokba irányultak ahol engedékenyebbek voltak. Például Kanada, Dél-Amerika  Európában is megváltoztak a migráció vándorlási útvonalai. (Franciaország, Belgium, Németország,)  Svédország és Németországban kedvező intézkedések amik munkalehetőséget teremtettek( ipar fejlesztése)  Gazdasági világválság majd pedig a fasizmus térnyerése(zsidó lakosság problémái) A Migráció 1920-1930 évekbeli alakulása:

8 A világháborúk után újra növekedni kezd a kivándorlók száma viszont a tengerentúli vándorlások száma csökken a kommunista országok korlátozásai miatt. Mire véget ért a második világháború az adatok szerint több mint tizenegymillió ember veszítette el az otthonát Európában ezek közül 1947-ig nagyjából olyan nyolc millió embert költöztettek vissza a régi otthonába de az emberekben még élt a régi félelem és másfél millióan nem akartak visszaköltözni a régi otthonukba. A migrációnak egy újabb nyitánya kezdődött, egyes országokban szigorú bevándorlási feltétek voltak, az USA-ban voltak a legszigorúbb szabályok akik nyilas vagy fasiszta múlttal rendelkeztek azokat nem engedték be az országba de alapvetően bizonyos szakmákban dolgozó emberek érezhettek előnyöket. (Kanada,Dél-Amerika) 1940-1950-es évek korszaka:

9 Etnikumok1899-19241925-19431944-19521899-1952 lengyel1 483 37432 877178 6401 694 691 szlovák536 91119 3244 261560 496 magyar492 03113 35622 670528 057 horvát-szlovén485 3798 85118 356512 616 cseh159 31912 38719 367191 334 román148 2514 0427 748160 041 Közép-Kelet-Európai bevándorlók az Egyesült Államokban 1899-1952 (Forrás: Regio - Kisebbségtudományi Szemle 1991. 2. évf. 4.sz. Saját szerkesztés )

10 Kanadában előnyben részesítették a favágókat,bányászokat míg Ausztráliában két éves szerződés aláírására kötelezték őket. Az egészségügyi szabályozások viszont szigorúak,akár visszautasították a bevándorlási engedélyt megadását. 1949-ben IRO statisztikák alapján: 12,5% diplomás míg 12,8% irodai- kereskedelmi munkás 28% kisiparos illetve szakmunkás 22,3% mezőgazdaságban dolgozó és a fennmaradó 11,4%-nak pedig még sohasem volt tapasztalata. Ez arra utal,hogy bevándorlóknak magas volt az iskolai végzettsége. A világháborúk után az országhatárokat lezárták az államokat nem lehetett elhagyni csak szigorú feltételű engedélyekkel így a migrációk csak tiltott úton történhetek. 1956-os magyar forradalom (sok egyetemista,szakmunkás)

11 A háború után a migrációt a régi sémához való visszatérés jellemezte tehát a vándormunkás élet lett a megszokott forma. 1950-es évek gazdasági felvirágozása nagy keresletet teremtet főként Nyugat-Európában a külföldi munkaerő iránt, a migrációnak egy újabb nagy hullámát eredményezte. Az országok ahonnan a munkás társadalom elindult: Olaszország, Spanyolország,Görögország,Törökország és Jugoszlávia(Ma már Szerbia és Montenegró) A befogadó országok: Nyugat-Németország,Svájc,Svédország Azonban a legtöbb országban tiltották a bevándorlást szigorú és büntető rendszabályokat hoztak létre,hogy az emberek tömegesen ne vállalhassanak külföldön munkát. 1960-1970-es évtizedek folyamatai:

12 Legálisan csak Jugoszlávia hozott egy olyan törvényt az 1960-as években ami a népesség számára engedélyezte a külföldi munkavállalást. (különleges kapcsolatok) 1960-1970-es években a legális és illegális bevándorlók száma nem sokban tért el egymástól addig 1986-hoz közeledve az illegális kivándorlások száma sokkal több mint a legális adatok száma. Észak és Nyugat-Európában a bevándorlások száma 1973-ig növekedett a befogadó országban úgynevezett „vendégmunkásként” hívták ezeket az embereket. A kővetkező hullámában a munkavállalásnak a szereplők típusai főként a városi és ipari múlttal rendelkezőek tehát a parasztság háttérbe szorult és előtérbe kerültek a szakképzett munkások a technikusok és az értelmiségiek.

13 Kivándorlók legálisillegálisÖsszesen 1947-19552 553n.a2 553 1956-196220 703193 835214 538 1963-197936 71340 72577 438 1980-198914 93130 26645 197 Összesen74 900264 826339 726 A legális és illegális kivándorlók aránya Magyarországon 1947 és 1989 között (Forrás: Tóth 2001, p. 336 Saját szerkesztés)

14 A befogadó országok azt a réteget amely nem rendelkezett elegendő tudással az úgynevezett szakképzetlen munkaerőt csak szezonálisan alkalmazta, ilyen terület volt a mezőgazdaság vagy a szolgáltatások szektora. A kedvező konjunktúra utána miután beköszöntött 1973-tól a dekonjunktúra a vendégmunkások lehetőségei rossz irányba tolódtak el Nyugat-Európában. 1974-ben egyfajta kettőség figyelhető meg míg egyrészt megfigyelhető az,hogy sokan hazatérnek az eredeti otthonukba addig a másik réteg a családját is arra ösztönzi,hogy telepedjenek le az új helyen véglegesen ahol talán jobb életkörülmények várhatnak rájuk.

15 A rendszerváltás majd a politika megváltozása 1980-évtizedtől gyökeresen megváltoztató a vándorlási politikát Kelet-Közép- Európában. Eltűntek az eddigi menekülésre okot adó feltételek,tényezők mivel megváltozott a politika. Az új vándorlókat gyakran politikai és gazdasági motivációk hozzák közel egymáshoz és így céljaik összefonódását eredményezik. Ezen motivációk okai a legtöbb esetben az etnikai diszkriminációk és az ebből következő konfliktusok. A bevándorlások száma növekedésnek indult az 1980-as évek végétől Magyarországon mint az onnan elvándorlók száma A jelen korszaka

16 A rendszerváltás után történt néhány nagy menekült hullám: Az első 1989-ben 10 500 NDK állampolgár, próbált Nyugat- Németországba bejutni de számos Romániából kiinduló menekültről is beszélhetünk. 1991 augusztusában kezdődött Jugoszláviából óriási számban érkeztek menekültek az országunkba a számuk elérte a harmincezer főt. Korábban már említettem a migráció politikai motivációit de mivel ezek megszűntek ma már inkább a gazdasági okok töltenek be meghatározó szerepet szerepet Kelet-Közép-Európában történő vándorlásokban. A munkáltatók magas szakképzettségű embereket részesítik előnyben

17 Mivel a tömegek akik vándorolnak a nagy részben szakképzetlenek és a fizikai munkásréteg is kiszorul még a szezonális munkalehetőségek piacáról is, a „brain drain” magyarul az „tudás elszívás” lép érvénybe a régióban. A migrációnak azonban van egy árnyoldala is a befogadások ellenzésében meghatározó szerepet játszanak a gazdasági,munkahelyi félelmek és aggodalmak illetve kulturális problémák az emberek félnek az ismeretlen kultúra,vallás betelepülésétől is. (Ezek nem megalapozottak)

18 Bevándorlás az USA-ba Kelet- Közép-Európából 1931-1975 Ország1931/19401941/19501951/19601961/19651966/19701971/1975 Lengyelország17 0267 5719 98532 88920 65016 808 Jugoszlávia5 8351 5768 2255 39514 98619 139 Magyarország7 8613 46936 6372 5912 8103 222 Románia3 8711 0761 0341 1581 3734 156 Csehszlovákia14 3938 3479181 0051 2683 444 Ausztria3 56324 16067 1066 63813 9836 959 Szovjetunió1 3565485848721 464 7 211 (Forrás: Annual Report: Immigration and Naturalization Service. (Washington D. C. 1976), Harvard Encyclopedia of American Ethnic Groups. Saját szerkesztés

19 Köszönöm a hallgatóság figyelmét! Köszönöm a hallgatóság figyelmét!


Letölteni ppt "Migráció Kelet-Közép-Európában 19. és 20. században Készítette: Czinke János."

Hasonló előadás


Google Hirdetések