Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar."— Előadás másolata:

1 DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Debrecen

2  Kovács Z. 2002: A népesség rasszok- és kultúrföldrajzi mutatók szerinti összetétele In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp  Becsei J. 2004: Népességföldrajz Ipszilon Kiadó Kft. Békéscsaba. 360 p.  Ekéné Zamárdi I. 1990: A Föld népességének fajták, nyelvek, vallások szerinti megoszlása In: Általános gazdaságföldrajz (szerk. Frisnyák S.) Tankönyvkiadó, Budapest. pp  Hunyadi L. 1995: A világ vallásföldrajza Végeken Kiadó, Budapest. 361 p.  Hunyadi L. 1998: Általános vallásföldrajz In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp  Kocsis K. 2001: Etnikai földrajz In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp tétel Emberfajták, nyelvek, vallások

3 I. Emberfajták A ma élő ember (Homo sapiens sapiens) egyetlen faj, amely több egyenrangú fajtára, más néven földrajzi rasszra különült el az evolúció folyamán. Az emberfajtákat egymástól eltérő külső morfológiai (bőr- és hajszín, testméret) és belső fiziológiai (hőszabályzás, vércsoportok) sajátosságok jellemzik. Kialakulásukban a földrajzi elszigetelődés (izoláció) mellett a természeti környezethez való alkalmazkodás (adaptáció) és az öröklődést szabályozó génállományban bekövetkezett változások (mutáció) játszottak elsődleges szerepet. Az emberiség négy nagyrasszra oszlik: europid, mongoloid, negrid, veddo-ausztralid, de emellett több népcsoport ismert, amelyek nem sorolhatók be egyik ismert nagyrasszba se, pl. pigmeusok, busmanok, hottentották.

4 Ez a nagyrassz számarányát tekintve a legkisebb a Földön, képviselőik száma néhány százezer körül mozog. Külső jegyek: hosszúkás fej, széles orr, sötét haj- és bőrszín jellemző. A nagyrasszhoz tartoznak: Ausztrália őslakói, Sri Lanka, India (a Dekkán-fennsík), Celebesz, Szahalin, Hokkaido szigetének néhány kisebb népcsoportja. Nem játszanak jelentős szerepet a Föld benépesítésében, s sokan nem is tekintik önálló nagyrassznak. Veddo-australid

5 A legnépesebb emberfajta, a Föld népességének 55%-a tartozik ide. Külső jegyek: fehér vagy világosbarna bőrszín, vékonyszálú haj, erős arc- és testszőrzet jellemző. Formailag a legváltozatosabb ember- fajta. Interkontinentális elterjedés: Atlanti-óceántól Bengáliáig, Szibérián keresztül a Csendes- óceánig, Amerikában, Ausztráliában, Új- Zélandon, Dél-Afrikában. Alrassz: cromagnoid, nordoid, mediterrán, alpi- dinári, polinezis. Europid (kaukázoid)

6 Az emberiség kb. 35%-a tartozik ehhez a nagyrasszhoz. Külső jegyek: sárgásbarna bőrszín, sötét, egyenes szálú haj, sötét, vágott szem, alacsony termet, széles, lapos arc Elterjedés: az Urál hegységtől Amerika déli részéig. Őshazájuk Ázsia (Észak-, Közép- és Kelet-Ázsia) Többségük kínai és japán, legkevesebb eszkimó (eurázsiai mongoloidok Amerikában: indiánok). Mongoloid

7 A Föld népességének kb %-a sorolható ehhez a nagyrasszhoz. Külső jegyek: sötét bőrszín, gyapjas, göndör haj, széles ajkak, sötét szem Elterjedés: a nagyrassz kialakulásának és elterjedésének fő területe Afrika. Afrikából rabszolga-kereskedelem nyomán Amerikában is elterjedtek képviselői (USA, Brazília, Közép- Amerika több országa). Alrasszok: szudáni (magasabb, karcsúbb – É), bantu (zömökebb – D) Negroid

8  Keverék- és maradványnépek Amerika több országában magas egyes keveréknépek (meszticek, mulattok, zámbók) aránya: pl. Mexikó, Venezuela. További keveréknépek: madagaszkári malgasok, etiópiai amharák, dél-szudáni nilotid népesség, közép-ázsiai turanid típus, dravidák (D-India).  Maradványnépek Veddák (Srí Lanka), andamánok (Andamán-szk.), pápuák, negritók (Új-Guinea), ausztralidok (Ausztrália), ainuk (Hokkaido), pigmeusok (Egyenlítői-Afrika), koiszánok (busmanok, hottentották - Dél-Afrika) – nagyrasszokban oldódás. EMBERFAJTÁK EGYÜTTÉLÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK Rasszizmus: különböző emberfajták, népek között magasabb és alacsonyabb rendűek megkülönböztetése (pl. fasiszta fajelmélet). Apartheid: fehér kisebbség diszkriminatív politikája a színesekkel – főként feketékkel – szemben (állami politika szintjén) a Dél-afrikai Köztársaságban. Vegyes házasságok tiltása, elkülönítés nyilvános helyeken, területi szeparáció (országon belüli szabad mozgás korlátozása): feketék számára homeland-ek (bantusztánok).

9 Egykori bantusztánok a Dél-afrikai Köztársaságban Forrás:

10  Anyanyelv: amit az ember elsőként megtanult és sajátjának tart, amin álmodunk, gondolkodunk.  Dialektus: egyes nyelveken belüli variánsok („elegendően nagy” különbség esetén külön nyelvek), dialektusokat elválasztó izoglosszák  Közvetítőnyelv (lingua franca): különböző nyelveket beszélők közti kommunikációs segédeszköz. Például angol, francia, korábban latin, Kelet- Közép-Európában német, orosz, Kelet-Afrikában a szuahéli…  Műnyelvek: mesterséges, több nyelv keveréke, anyanyelvi beszélőjük nincs, viszonylag egyszerű nyelvtan és szókészlet, közvetítő szerep. Az eszperantó alapjait Ludwik Lejzer Zamenhof ( ) rakta le. Több mint 3000 beszélt nyelv, dialektus. 25 legelterjedtebb nyelv a Földön: a népesség 72%-a, 10 legelterjedtebb nyelv: 55%. A legalább 1 millió ember által anyanyelvként beszélt nyelvek száma mintegy 300, a 100 ezer – 1 millió ember által beszélt nyelvek száma 600. II. Nyelvek

11 Forrás: Port Moresby környékének nyelvei

12 Nyelv Beszélők száma (millió fő) 1.Kínai Angol335 3.Spanyol325 4.Arab215 5.Bengáli189 6.Hindi182 7.Portugál171 8.Orosz155 9.Japán Német Francia81 12.Jávai75 13.Koreai69 A 25 legelterjedtebb nyelv a Földön Forrás: Becsei J az anyanyelvként használók száma alapján. Nyelv Beszélők száma (millió fő) 14.Vietnami67 15.Telugu67 16.Pandzsábi66 17.Marathi65 18.Tamil62 19.Olasz61 20.Urdu57 21.Török55 22.Thai55 23.Gudzsaráti44 24.Ukrán42 25.Lengyel41

13 Nyelvek száma időben változó: születnek, megújulnak, kihalnak. Napjainkra az 1492-ben még élő nyelvek fele kihalt, 2100-ra a jelenlegi nyelvek 90%-a veszélyben  Nyelvek eltűnése hátterében: beszélőik megsemmisülése (pl. Tasmánia kiirtott őslakói, Amerika egyes indiántörzsei) vagy nyelvváltása (pl. a volt Szovjetunió egyes népei, Írország, Wales)  Nyelvek megújulása: a bibliai hébert a XIX. század második felében kezdték el újra beszélni Palesztinában, nyelvújítás nyomán újhéber (ivrit) nyelv – az Izraelben születetteknek már anyanyelve! Nyelvek keveredésével „pidgin nyelvek”: kommunikációs eszköz két különböző nyelvű csoport között (pl. Északi-tenger: orosz-norvég). Kevert nyelvek anyanyelvi beszélővel (egy két generáció múltán): kreol nyelvek. Általában egy világnyelv és egy helyi nyelv keveredése (pl. Haiti francia kreol, spanyol alapú kreol papiamento Suriname-ban). Nyelvek dinamikája

14  Hivatalos nyelv Közigazgatás, hivatali élet nyelve. Legtöbb országban egy ilyen + de poliglot államok (pl. Belgium, Svájc, Kanada) több hivatalos nyelv. Többségük egy-egy országhoz rendelhető: leggyakoribb az angol (főleg Észak- és Közép-Amerikában, Ausztráliában és Óceániában), francia (volt afrikai francia gyarmatokon), arab (Észak-Afrikában és a Közel-Keleten), spanyol (Latin-Amerikában)  1995-ben egyenként legalább 20 országban, portugál, holland (flamand, afrikaans), német (1995-ben 5 országban). Egyes országokban „regionális hivatalos nyelvek”.  Helyi nyelvek Nem hivatalos, de egyes társadalmi csoportok által használt nyelvek (jelentős részük megszűnésre ítélt, a kor igényeinek „nem megfelelő”). Hivatalos és helyi nyelvek konfliktusa: sok helyen a hivatalos nyelv kevesek által beszélt, pl. törzsi-nyelvi szétaprózottság miatt hivatalos nyelvként megtartott gyarmatosítók nyelve, amit csak az iskolázottabbak, a magasabb társadalmi státuszúak beszélnek. Nigériában a négy nagy nyelv (hausza, fulbe, joruba és ibo) helyett angol.

15 Forrás: Becsei J Legelterjedtebb hivatalos nyelvek a Föld országaiban (1995)

16 A hivatalos nyelv a nemzetépítés eszköze (állam direkt és indirekt beavatkozása): 1789-ben Franciaország népességének mindössze fele beszélte a francia nyelvet, de csak 12-13%-a „helyesen”. Direkt: kisebbségi nyelvhasználat tiltása (pl. kurd nyelv használata Törökországban, Irakban, Iránban), indirekt: oktatásban, hivatali életben kevesebb jog a hivatalos nyelvhez képest… Nyelvhasználat homogenizálása: II. József, Franciaország, Szovjetunió, magyar kisebbség helyzete a környező országokban.  Proto-nyelvek Egyes nyelvek közös ősei, az egy őstől származó nyelvek nyelvcsaládot alkotnak (számuk bizonytalan: minél nagyobbak a nyelvek és minél közelebbiek Európához, annál pontosabb megállapítások). Nyelvcsaládokon belül: egymással közelebbi rokonságban állók és különbözőbbek, mások önálló külön nyelvcsaládot alkotó, ún. elszigetelt nyelvek.

17 Nyelvcsalád Beszélők száma (millió fő) Nyelvek 1. Indoeurópai 2465 Kelta2 Ír, walesi, breton Újlatin675 Spanyol, portugál, francia, olasz, román Germán485 Angol, német, holland, svéd, dán, norvég Balti-szláv300 Orosz, ukrán, lengyel, cseh, szlovák, szerbhorvát, bolgár, litván lett Albán5Albán Görög12Görög Örmény7Örmény Indoiráni980 Bengáli, hindi, pandzsábi, marathi, urdu, perzsa, kurd 2. Baszk 1Baszk 3. Uráli 22 Finnugor22 Magyar, finn, észt, mordvin Szamojéd*Nyenyec Forrás: Becsei J. 2004

18 Nyelvcsalád Beszélők száma (millió fő) Nyelvek 4. Altáji332 Török130Török, üzbég, kazah, azeri, kirgiz, jakut Mongol7Mongol, burját, kalmük Mandzsu-tunguz*Evenki Japán125Japán Koreai70Koreai Ajnu* 5. Kaukázusi8Grúz, csecsen 6. Afroázsiai335Arab, amhara, hausza, héber, máltai 7. Burusaszki*Burusaszki 8. Dravida210Tamil, telugu, kannada, malajalam 9. Ausztroázsiai92Vietnami, khmer 10. Sino-tibeti1390Kínai, thai, burmai, tibeti, lao Forrás: Becsei J. 2004

19 Nyelvcsalád Beszélők száma (millió fő) Nyelvek 11. Ausztralonéz290Jávai, maláj, malgas, fidzsi 12. Paleoszibériai*Csukcs 13. Eszkimó-aleut*Eszkimó 14. Pápua nyelvek5 15. Ausztráliai őslakos nyelvek* 16. Niger-kongói370 Joruba, fulbe, ibo, zulu, szuahéli 17. Nilo-szaharai Khoiszan* Amerikai indián nyelvek**25Kecsua, ajmara, nahuatl Forrás: Becsei J. 2004

20 III. Vallások A világvallások eredete Forrás: Kovács Z. 2002

21 A vallás, mint a szélesebb értelemben vett kultúra része rendkívül fontos szerepet játszik a társadalmi-gazdasági életben. Hatással van az emberek életmódjára, viselkedésére, így egyebek mellett kihat a népesség házasodási, szaporodási és iskolázási szokásaira, foglalkozási szerkezetére, táplálkozására, öltözködésére stb. és ezáltal az élet csaknem minden területére. Erkölcsi-etikai szabályrendszer. Közvetett és eltérő mértékű érvényesülés: szekularizált államok vs. vallási fundamentalizmus (pl. iszlámon belül török és iráni minta); néhány helyen teokrácia (egyház közvetlen uralma – pl. Vatikán, korábban Tibet, Utah).  Primitív vallások Nem államalkotó természeti népek hiedelemvilágai, pl. törzsi vallások Afrikában, Óceániában, indián vallások Amerikában, sámánista vallások Szibériában, Kelet- Ázsiában.  Fejlett vallások Államalkotó népek vallásai, tanai írott formában is léteznek, pl. egyiptomiak, perzsák, görögök, rómaiak, indiaiak, kínaiak, japánok ősi vallásai.  A Föld több kontinensén hívekkel rendelkező, többnyire legnagyobb létszámú vallások a világvallások.

22  Politeista (többistenhívő), henoteista (amikor valaki egy istent imád, de elismeri más istenek létezését) és monoteista (egyistenhívő) vallások „Vallásteremtő népek” Ázsiában: közel-keleti, szemita (kereszténység, zsidó vallás, iszlám, baháizmus), indiai (hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus, szikhizmus) és távol-keleti eredetű vallások (konfucianizmus, taoizmus, univerzizmus, sinto) Irán: mazdaizmus, Mithrasz-kultusz, manicheizmus (időlegesen jelentős hatás, de nincs tartós fennmaradás) Vallásstatisztikák problémái: Ki a vallásos? Hogyan tartják számon a vallásosokat? Hány vallás keretében tartanak valakit nyilván?

23 A világ vallásainak százalékos megoszlása

24 Keresztények Világnépesség közel egyharmada (mintegy 1,8 milliárd fő)  Római katolikus egyház (a Föld népességének 18-19%-a): újlatin államok, Írország, Belgium, Luxemburg, Ausztria, Kelet- Közép-Európa, Latin-Amerika, Fülöp-szigetek.  Keleti szertartású katolikus egyház (ortodoxok egyházból kiszakadt, római pápához csatlakozott, de liturgiája maradt): görög katolikusok (a Kárpát-medence ÉK-i részén és előterében), szír-libanoni maroniták, indiai Tamás-keresztények (közel 15 millió fő)  Ortodox egyház (1054 után a konstantinápolyi pátriárka vezetése alatt, bizánci hagyományok): Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna, Belorusszia), Grúzia, Balkán, Észak- Ázsia (130 millió fő)  Monofizita (nyugati szír) egyházak: etióp és egyiptomi kopt egyház, örmény gregorián egyház (összesen 33 millió fő)  Nesztoriánus (keleti szír) egyház: kurd hegyvidéken (alig 100 ezer hívő)

25  Protestáns felekezetek (római katolikus egyházból kiválás a 16. századtól, elvetik a római pápa vezető szerepét): evangélikusok (Luther – Németország, Skandinávia, Baltikum, É-Amerika), reformátusok (Kálvin – Hollandia, Skócia, Svájc, Magyarország, Indonézia, USA), anglikánok (VIII. Henrik – angolszász országok), baptisták (USA – déli államok), metodisták (angolszász országok), pünkösdisták, adventisták, mormonok, unitáriusok, nazarénusok stb. – összesen kb. 400 millió hívő. Protestáns dominancia angolszász Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Észak-Európában, Nagy-Britanniában, Észtországban, Dél-Afrikában; egyensúlyban a katolikusokkal: Hollandia, Svájc, Németország  Zsidóság A legrégebbi monoteista vallás, jelenleg mintegy 14 millió fő. Többen diaszpórában, mint az anyaországban: USA-ban 6 millió fő, Izraelben 4,6 millió fő, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada. Átrendeződött területi elhelyezkedés: Kelet-Közép-Európa korábban vezető, II. világháború előtt 5 millió zsidó („Judapest” és a cionizmus).

26 Iszlám A legfiatalabb világvallás (7. század, Mohamed): az emberiség 19%-a Nyugat-Afrikától Pakisztánig összefüggő iszlám zóna, India (100 millió fő: Dzsammu és Kasmír), Banglades, Malajzia, Brunei, Indonézia (legnépesebb iszlám ország) Európában törökök, albánok, bosnyákok, pomákok (mohamedán bolgárok) országai, vendégmunkásokat fogadó országok (Németország, Franciaország, Nagy- Britannia) Intenzív terjeszkedés a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, a Szaharától délre (hauszák, fulbék Nigériában, Etiópia egy része, Indiai-óceán partvidéke – pl. Zanzibár, legdélebbi iszlám ország: Comore-szk.) Szunniták (90%) és síiták (10%): utóbbiak Iránban, Irak délkeleti részén, Azerbajdzsánban + khárdzsiták (Omán) Vahabiták: Szaúd-Arábia a lakosság kb. 70%-a Iszlám síita ágából eredő bahái vallás (19. század, Irán): monoteista, szinkretikus vallás, összesen 5 millió hívő, központja Haifa (Izrael)

27 Hinduizmus A legrégebbi világvallás, többistenhívő, 850 millió hívő India legnagyobb vallása, Nepál, hinduk a szubkontinens többi országában és az indiai diaszpórákban: Dél-afrikai Köztársaság, Guyana, Suriname, Trinidad, Mauritius, Fidzsi- szigetek Srí Lanka: hindu tamilok és buddhista szingalézek konfliktusa Kasztrendszer és lélekvándorlás Buddhizmus I.e. 6. században alapított (Sziddhártha Gautama), célja a hindu vallás megreformálása (elveti a kasztrendszert), 350 millió hívő Hínajána (30%), mahajána (kétharmad) és vadzsrajána (3%) buddhizmus. Elterjedése: Délkelet-Ázsiában (1), Kína, Korea és Japán területén (2), illetve Tibet (lámaizmus), Mongólia, Burjátföld, Kalmükföld (Európa peremén), Bhután, Szikkim (3)

28 Dzsainizmus I.e. 6. században alapított hindu reformmozgalom, 4 millió indiai hívő Szikh vallás század fordulóján létrehozott egyistenhívő vallás (Nának Csand): kísérlet az iszlám és a hinduizmus egyesítésére, 20 millió hívő Zömmel Pandzsáb állam területén élnek (India), központjuk Amritsar Kínai vallások Sokistenhívő vallások keveredése: buddhizmusból, taoizmusból és konfucianizmusból univerzizmus, együttesen több mint 900 millió hívő (a vallások jellege és a kínai kormányzat politikája miatt bizonytalan), de a kínaiakon kívül nem vallják Sinto Eredetileg sokistenhívő természeti vallás Japánban Keveredik a buddhizmussal, a japánok nagy része egyszerre műveli mindkettőt, Japánon kívül nem játszik szerepet

29 Vallások a Földön Forrás:

30 Uralkodó vallások a Föld államaiban Forrás: Wikipedia

31 Összefoglalás  I. Emberfajták  Veddo-australid, Europid, Mongoloid, Negrid  II. Nyelvek  Nyelvek dinamikája, hivatalos-, helyi nyelvek  III. Vallások  Kereszténység, Iszlám, Hinduizmus, Buddhizmus, Dzsainizmus, Szikh vallás, Kínai vallások, Sinto

32 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések