Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi kapcsolatok történeti gyökerei Csernus Sándor SZTE BTK Történeti Intézet / ÁJTK nemzetközi szak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi kapcsolatok történeti gyökerei Csernus Sándor SZTE BTK Történeti Intézet / ÁJTK nemzetközi szak."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi kapcsolatok történeti gyökerei Csernus Sándor SZTE BTK Történeti Intézet / ÁJTK nemzetközi szak

2 I./ A nemzetközi kapcsolatok történetének periodizációja 1 A modern diplomácia az állami szuverenitással rendelkező újkori nemzetállamok / nemzeti királyságok, birodalmak rendszerének megszilárdulásához köthető. Wesztfáliai béke, Népek, nemzetek közötti, fokozatosan intézményesült szabályrendszer alapján működő kapcsolatok az első, akár elemi szintű politikai struktúrával rendelkező államok létrejöttével egyidősek. Kulcsfontosságú elemei közé tartoznak a háború és a béke kérdései, az államok közötti kapcsolatok tartalmának kimunkálása, az államok mozgása a nemzetközi térben, a különböző államformák fejlődése és kapcsolatrendszere. Történeti előképek vannak, melyek fokozatosan gazdagítják a nemzetközi kapcsolatrendszert, kialakítják szabályait, szimbolikáját, megteremtik a politikai gondolkodásban és ideológiában az államok közötti kapcsolattartás elméleti alapvetését és általános gyakorlatát. Ennek kialakulásához és hagyományrendszeréhez a korábbi korszakok is hozzátették saját tapasztalataikat.

3 II./ A nemzetközi kapcsolatok előtörténete. Ókori Kelet/1. 1/ Az ókori nagy birodalmak hagyományai: expanziós folyamatok, birodalmak közötti konfliktusok, hódítások de béke és együttműködés is. Jellemző a relatíve fejlett adminisztráció. a) Az első ismert politikai természetű megállapodás s Sumérokhoz kötődik Lagas és Uruk városállamok uralkodói kötötték kr.e. 2400k. b) Békeszerződés Mari uralkodója és Hammurabi babiloni uralkodó között (kr.e k.). Számos békeszerződés a birodalmak (fő)városainak romjai alól került elő…

4 III./ A nemzetközi kapcsolatok előtörténete. Ókori Kelet/ 2. c) Az első ismert „barátsági és örök béke szerződés”: Egyiptom és a Hettita Birodalom között kötetett: Hattusha, kr.e ben II. Ramses és III. Hattusili között. (Hattusha = Bogazköy – Törökország, Világörökség) Előzmény a kades-i /quades-i csata, az ókori világ egyik legnagyobb csatája (II. Ramses és Muwatalli király között, kb. 60e ember harci kocsi, kr.e – döntetlen = mindkét fél győztesnek tekinti magát.) A békeszerződés másolata az ENSZ NY-i székházában található, az egyik eredeti az Isztambuli Múzeumban) Politikai propaganda, intenzív kapcsolatok. Amon-Ré. Karnak.

5 IV./ A nemzetközi kapcsolatok előtörténete. Görögország/1. 2./ Az ókori Görögország hagyományai: alapkérdés: hogyan egyeztethető össze a városállam önállósága az egész görögség magasabb rendű érdekeivel és külső támadások elleni védelmével? – számos variáns létezett. a)Kezdetben hódításból / vándorlásból született monarchiák (pl. Mykéné, i.e. 1200k. – „Istenkirályságok”) b)Az ókori görög polisz: (kb. i.e sz.) b.1) amphiktyonia (poliszokat és ethnoszokat összefogó vallási szövetség – pl. Delphoi – Apolló szentély. A nemzetközi jog szülőhelye. A görögök számára a háború természetes, istenítélet. b.2) symmachia – kölcsönös segélynyújtási szövetség a csatlakozott városállamok számára (i.e sz.). Szövetségi gyűlés, szorosabb kapcsolat. - pl. Pelloponészoszi Szövetség, Déloszi Szövetség (Athén), közös célokra közös adó. Perzsa hódítás ellen alakul, i.e 478. Hérodotosz: „az isteni rend ellen” volna, ha Kelet és Nyugat (Ázsia és Európa) egy államot alkotna. b.3) politikai föderáció – kezdete (i.e. 600k.) : szövetségi állam (koinon). Később Makedónia ellen, ez a legszorosabb, törzsszövetségi hagyományok, városszövetség, szilárd közösségi „alkotmány” kifelé zárt politikai egység (katonai, külpolitikai, diplomáciai, közös követek) belül önálló. (pl. Acháj Szövetség, Aióthiai szövetség i.e. 400k.).

6 V./ A nemzetközi kapcsolatok előtörténete. Görögország /2. Jogilag és kormányzatilag is kimunkált államszövetség, közös hadsereg és adminisztráció (közös adókból), azonos mérték és súlyegység, közös pénz, „bármely városból való asszonyválasztás joga”. Föderális funkciók: szövetségi tanács (demiurgosz), hadvezér (sztratégosz egy évre, legfőbb hatalom), szövetségi gyűlés (poliszonként egy szavazat.) Kompromisszum a belső önállóság és a külső egység között. Különböző sikerrel – Makedóniával szemben. A római hódításig: Pydna-i csata, kr.e. 168 (Makedónia +) – Görögország római provincia (Korinthosz elfoglalása - Achaia, kr. E 146.) Egy népen belül több állam. b3./ c) A hellén világbirodalom az első világ-monarchia kísérlet. c.1/ Makedónia felemelkedése. Külső (perzsa) fenyegetettség. Korinthoszi („pánhellén”) szövetség, vezetője (hegemón): makedón II. Fülöp / Philipposz (kr.e ). Reformok - Makedónia nagyhatalom. Makedón pártok a városokban (Démoszthenész, filippikák). A görög városszövetség döntő veresége (Khaironeia, kr. 338.)- Korinthoszi kongresszus „véd- és dacszövetség” Makedóniával.

7 VI./ A nemzetközi kapcsolatok előtörténete. Görögország/3. Makedónia, Nagy Sándor és a hellenizmus. c.2/ Nagy Sándor (Alexandrosz, Iszkander, kr.e ). Vele föderalista állameszmény és kapcsolati rendszer mintegy másfél évezredre lekerült a napirendről. - Univerzalizmus és a világbirodalom eszménye és gyakorlata: cél a lakott világ meghódítása. Perzsa háborúk: Kelet meghódítása – Kelet és Nyugat egyesítése (kr.e. 334.) Türosz (kr. E Egyiptom – NS fáraó), Gaugamela (kr.e. 331, Dareiosz+), India (kr.e ). NS esküvője Sztateirával,III. Dareiosz lányával. Szúzai menyegző: makedón házassága, a makedón és perzsa arisztokrácia egybeolvasztási kísérlete. Főváros Babilon. Alexandriák. c.3/ A sztoicizmus – a hellén korszak filozófiája és a nemzetközi kapcsolatok. A szemlélet alapja a kozmosz (a mikro- és makro-kozmosz), az emberi közösség egységes. Minden ember Zeusz gyermeke, tehát csak egy emberiség, - következésképp csak egy állam létezik, ez pedig a világmonarchia, a világállam. (NS Kelet és Nyugat harcok árán is történő egyesítése az eszmény.) Utódai a diadochoszok idején széthullás: Egyiptom (Ptolemaidák), Szíria (Seliukidák) és Makedónia (Antigonidák).

8 VII./ A nemzetközi kapcsolatok előtörténete. A római Birodalom/ / A római birodalom és a nemzetközi kapcsolatok értelmezése: egy államon belül több nép. 3.a) Róma alapítása (kr.e Romulus, Mars fia). Arisztokratikus köztársaság (SPQR – Senatus Populusque Romanus), latin városok egyesítése (kr.e. 360k.) 3.b) a Mediterraneum meghódítása. Az első pun háborútól (kr.e – vége kr.e.146 Cato) – Görögország / Makedónia meghódításáig. (kr.e.146 Achaia. 3.c) a „polgárháborúk” kora. (rabszolgafölkelések, folyamatos külső háborúk, kr.e kr.e. 31. Actium – Antonius és Kleopátra flottája+) Közben a birodalom kiterjedése (Gallia, Britannia, Hispánia, Egyiptom, Kis-Ázsia) Julius Caesar (kr.e ) a hellenisztikus monarchia híve. A régi itáliai kultúra és a hellenisztikus szellemi áramlatok szintézise. A római világbirodalomban a föld valamennyi népe Rómához kell, hogy tartozzék, sőt, „római” lehet. A jog mindenki és mindenek fölött állt.

9 VIII./ A nemzetközi kapcsolatok előtörténete. A Római Birodalom/2. 3.d) A császárkor (kr.e. 31. Octavianus minden évben konzul, kr.e. 27. Augustus – Imperator Caesar Augustus – Commodus római császár meggyilkolása, 192 jan. 1.) – folyamatos háborúk (Germania, Pannonia, zsidó háborúk, Gallia, Dacia), és a birodalom, illetve az uralmi rendszer tökéletesítése. Róma politikai központ, hatalmának, eredményeinek bevésése, fokozatos belső átalakulás és súlypont-eltolódás.). 3.e.) A kései császárkor. Válságok időszaka (192 polgárháború, Iulianus császár + 3… a légiók választanak császárt, britanniai – Decimus Albinos, pannoniai – Septimus Severus, szíriai – Caius Pescensius Niger). Római polgárjog kiterjesztése (212, Caracalla), Diocletianus – dominatus kora a császár istenség – 303/304 törvény – keresztényüldözések. Constantinus – pns milvius-i csata Róma mellett, „e jelben győzni fogsz” 312 okt. 28. – milánói ediktum: teljes vallásszabadság.

10 IX./ A nemzetközi kapcsolatok előtörténete: a Római Birodalom/3. 3.f./ A kettészakadás felé: Constantinus ( ) Konstantinápoly (székhely 330.) Kereszténység államvallás (IV. sz. vége), Nicea-i zsinat (325), a Birodalom két részre szakadása: 364- Flavius Valentinianus (NY), - Flavius Valens (K.) Végjáték: Róma földúlása (410, 455), Catalaunum (451), Odoaker megfosztja hatalmától Romulus Augustulus-t (476). 3.g) A Római Birodalom filozófiája és a nemzetközi kapcsolatok. A hellenisztikus világszemléletből és államfelfogástól eljut a Keresztény világbirodalomig. A Római Monarchia a keresztény Isten világkormányának földi képmása. „Az Úr a Római Birodalmat a keresztény vallás terjesztésére választotta ki, illetve annak teremtette.” Augustinus hatása (Szent Ágoston, , Hyppo püspöke: „De Civitate Dei”. Földi léttel szemben Isten országa. A béke és a háború kérdései, az igazságos háború fogalmának újraértékelése. A nemzetközi kapcsolatrendszer teljes átalakulása.


Letölteni ppt "A nemzetközi kapcsolatok történeti gyökerei Csernus Sándor SZTE BTK Történeti Intézet / ÁJTK nemzetközi szak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések