Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Máté: Architektúrák12. előadás1 Operációs rendszer szintje Operating System Machine (OSM) Ezen a szinten programozóknak rendelkezésre állnak a felhasználói.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Máté: Architektúrák12. előadás1 Operációs rendszer szintje Operating System Machine (OSM) Ezen a szinten programozóknak rendelkezésre állnak a felhasználói."— Előadás másolata:

1 Máté: Architektúrák12. előadás1 Operációs rendszer szintje Operating System Machine (OSM) Ezen a szinten programozóknak rendelkezésre állnak a felhasználói módban használható ISA szintű utasítások és az operációs rendszer által hozzáadott utasítások: rendszerhívások (system calls). Ezeket az operációs rendszer eljárásai valósítják meg (értelmezés).

2 Máté: Architektúrák12. előadás2 Virtuális memória Régen nagyon kicsi volt a memória. Sokszor nem fért el az egész program a memóriában. Overlay (átfedés): A program több része fut ugyanazon a memória területen, mindig az aktuálisan futó rész van a memóriában, a többi rész mágneslemezen van. A programozó dolga a feladat átfedő részekre bontása, és a részek mozgatása a memória és a lemez között. Ma már sokkal nagyobb ugyan a memória, de még sokkal nagyobb lehet a címtartomány (address space).

3 Máté: Architektúrák12. előadás3 Virtuális címtartomány: azok a címek, amelyekre a program hivatkozni tud. Fizikai címtartomány: azok a címek, amelyek tényleges memória cellát címeznek. A virtuális és fizikai címtartomány ugyanolyan méretű lapokra van osztva (6.3. ábra). A fizikai „lapokat” lapkeretnek (page frame) nevezzük. Lap méret: 512 B – 64 KB (– 4 MB), mindig 2 hatványa.

4 Máté: Architektúrák12. előadás4 A virtuális címtartomány sokkal nagyobb, mint a fizikai! Mit kell tenni, ha olyan címre történik hivatkozás, amely nincs a memóriában? LapVirtuális címek N- ……-… LapkeretFizikai címek n- ……-…

5 Máté: Architektúrák12. előadás5 1.Egy lapkeret (pl. a ) tartalmának lemezre mentése. 2.A kérdéses lap megkeresése a lemezen. 3.A kérdéses lap betöltése a lapkeretbe. 4.A memória térkép megváltoztatása: pl. a 4096 és 8191 közötti címek leképezése a betöltött lapkeret címtartományába. 5.A végrehajtás folytatása. Virtuális címtartomány … Fizikai címtartomány … leképezés

6 Máté: Architektúrák12. előadás6 A virtuális címek fizikai címekre történő leképezését az MMU (Memory Management Unit – memória kezelő egység végzi. Memória térkép (memory map) vagy laptábla (page map) kapcsolja össze a virtuális címeket a fizikai címekkel. Pl., 4 KB-os lapméret 32 bites virtuális cím esetén 1 millió virtuális lap van, ezért 1 millió bejegyzésű laptáblára van szükség. 32 KB fizikai memória esetén csak 8 lapkeret van, ezért a leképezés megoldható 8 cellás asszociatív memóriával is (a gyakorlatban több ezer lapkeret van, és az asszociatív memória igen drága).

7 Máté: Architektúrák12. előadás7 Asszociatív memória kulcsmező kulcs össze- hasonlító szelektor tartalom össze- hasonlító tartalom szelektor

8 Máté: Architektúrák12. előadás8 Jelenlét/hiány (present/absent) … … bites virtuális lapszám 12 bites offset 32 bites virtuális cím bites fizikai cím 6.4. ábra Laptábla

9 Máté: Architektúrák12. előadás9 … fizikai memória 6.5. ábra Laptábla … 6. virtuális lap7 5. virtuális lap6 11. virtuális lap5 14. virtuális lap4 8. virtuális lap3 3. virtuális lap2 0. virtuális lap1 1. virtuális lap0 lap keret virtuális lap lap keret

10 Máté: Architektúrák12. előadás10 Laphiba (page fault): a lap nincs a memóriában. Kérésre lapozás (demand paging): lapozás csak laphiba esetén. A program egyetlen bájtja sem kell bent legyen a memóriában, csak a másodlagos tárolón. Időosztásos rendszereknél nem kielégítő! Munka halmaz (working set): a legutóbbi k memória hivatkozásban szereplő lapok halmaza (az operációs rendszer feladata megállapítani). Időosztásos rendszerekben ezek a lapok előre visszatölthetők. Ha a munkahalmaz nagyobb, mint a lapkeretek száma, akkor gyakori lesz a laphiba. A nagyon gyakori laphibát vergődésnek (thrashing) nevezzük.

11 Máté: Architektúrák12. előadás11 Lapkezelési eljárások: melyik lap helyett töltsük be a kért lapot? LRU (Least Recently Used, legrégebben használt): általában jó, de nem jó pl. 9 lapon átnyúló ciklus esetén, ha csak 8 memória lap van (6.6. ábra). 7. Virtuális lap 6. Virtuális lap 5. Virtuális lap 4. Virtuális lap 3. Virtuális lap 2. Virtuális lap 1. Virtuális lap 0. Virtuális lap 7. Virtuális lap 6. Virtuális lap 5. Virtuális lap 4. Virtuális lap 3. Virtuális lap 2. Virtuális lap 1. Virtuális lap 8. Virtuális lap 7. Virtuális lap 6. Virtuális lap 5. Virtuális lap 4. Virtuális lap 3. Virtuális lap 2. Virtuális lap 0. Virtuális lap 8. Virtuális lap

12 Máté: Architektúrák12. előadás12 FIFO (First-in First-Out, először be, először ki): egyszerűbb (de most ez se jobb, mint LRU). Csak a módosult (dirty, szennyezett) lapokat kell visszaírni, a tisztát (clean) nem (szennyezés bit). Most is előnyös, ha az utasítások és az adatok elkülönülten helyezkednek el a memóriában: az utasításokat nem kell visszaírni.

13 Máté: Architektúrák12. előadás13 Lapméret és elaprózódás Ha egy program k lapon fér el, akkor általában a k -dik lap nincs tele. Ha a lap mérete n, akkor programonként átlagosan n/2 bájt kihasználatlan: belső elaprózódás (internal fragmentation). A belső elaprózódás ellen a lap méretének csökkentésével lehet védekezni, de ez a laptábla méretének növekedéséhez vezet. A kis lap előnytelen a lemez sávszélességének kihasználása szempontjából, viszont kisebb a vergődés kialakulásának valószínűsége.

14 Máté: Architektúrák12. előadás14 Szegmentálás Egy fordítóprogramnak a következő célokra kellhet memória (6.7. ábra): szimbólum tábla, forrás kód, konstansok, elemzési fa, verem. Rögzített memória felosztás esetén ezek egyike kicsinek bizonyulhat, miközben a többi nem használja ki a rendelkezésére álló tartományt. Verem terület Elemzési fa Konstans tábla Forrás szöveg Szimbólum tábla Virtuális címtartomány Szabad Jelenleg használt

15 Máté: Architektúrák12. előadás15 Szegmentálás (6.8. ábra) 0. szegmens 1. szegmens 2. szegmens 3. szegmens 4. szegmens 20 K 16 K 12 K 8 K 4 K 0 Konstans tábla Elemzési fa Hívási verem Szegmentált memóriában minden tábla a többitől függetlenül nőhet vagy zsugorodhat. Szim- bólum tábla Forrás szöveg

16 Máté: Architektúrák12. előadás16 Szegmens (6.8. ábra) A programozó számára látható logikai egység. Minden szegmens címtartománya 0-tól valamilyen maximumig terjed. A szegmens tényleges mérete ennél kisebb lehet. A program számára a címtartomány két dimenziós: (szegmens, offset). Általában egy szegmensben csak egyféle dolgok vannak: vagy kód vagy konstans vagy … Különböző tárvédelmi lehetőségek: kód: csak végrehajtható, nem írható, nem olvasható, konstans: csak olvasható …

17 Máté: Architektúrák12. előadás17 A szegmentálás és a virtuális memória összehasonlítása (6.8. ábra) SzempontokLapozásSzegmentálás Tudnia kell róla a programozónak?NemIgen Hány lineáris címtartomány létezik?1Több Meghaladhatja-e a virtuális címtartomány nagysága a fizikai memória méretét? Igen Könnyen kezelhetők a változó méretű táblák? NemIgen Mi ennek a technikának a lényege? Nagy memória szimulálása Több címtartomány biztosítása

18 Máté: Architektúrák12. előadás18 A szegmentálás megvalósítása Lapozással: Minden szegmensnek saját laptáblája van. A szegmens néhány lapja a memóriában van. Cseréléssel: Teljes szegmensek mozognak a memória és a lemez között. Ha olyan szegmensre hivatkozunk, amely nincs a memóriában, akkor betöltődik. Külső elaprózódáshoz (external fragmentation) vezethet (6.10. ábra). Lyukacsosodásnak (checkerboarding) is nevezik.

19 Máté: Architektúrák12. előadás19 Összepréselés: idő igényes, de időnként kell. Legjobb illesztés (best fit) és első illesztés (first fit) algoritmus. Az utóbbi gyorsabb és jobb is az általános hatékonyság szempontjából K 0. 4 K 2. 5 K 3. 8 K 4. 7 K 7. 5 K 0. 4 K 2. 5 K 3. 8 K 4. 7 K 3 K 7. 5 K 0. 4 K 2. 5 K 3. 8 K 5. 4 K 3 K 7. 5 K 0. 4 K 2. 5 K 6. 4 K 5. 4 K 3 K 4 K 7. 5 K 0. 4 K 2. 5 K 6. 4 K 5. 4 K 10 K 6 K

20 Máté: Architektúrák12. előadás20 Pentium II ( ábra) A szegmens regiszter tartalmazza a szelektort Index A szelektor (6.12. ábra) indexe választja ki a leírót (descriptor) a lokális (LDT, Local Descriptor Table) vagy globális leíró táblából (GDT, Global Descriptor Table). (6.13. ábra). A 0. leíró használata csapdát eredményez (hiba). 0: GDT 1: LDT Védelmi szint: 0-3 Szelektor:

21 Máté: Architektúrák12. előadás21 Ha P=0, csapda: be kell tölteni a szegmenst. BASE 0-15LIMIT 0-15 B 24-31G D 0L 16-19PDPLTYPEB : LIMIT értéke bájtokban 1: LIMIT értéke lapokban (lap ≥ 4 KB) 0: 16 bites szegmens r. 1: 32 bites szegmens r. Szegmens típusa, védelme Védelmi szint (0-3) 0: a szegmens nincs a memóriában 1: a szegmens a memóriában van

22 Máté: Architektúrák12. előadás ábra Ha offset (a szegmens elejéhez viszonyított relatív cím) a szegmens határán túl van, csapda (hiba). Lapozást tiltó flag (a globális vezérlőregiszter bitje): Ha engedélyezett: lineáris cím = virtuális cím Ha tiltott:lineáris cím = fizikai cím 32 bites lineáris cím Szelektor Bázis cím Limit Más mezők Offset Leíró +

23 Máté: Architektúrák12. előadás23 Lapkönyvtár (page directory ábra) A 32 bites lineáris címek és a 4 KB-os lapok miatt egy szegmenshez egymillió lap is tartozhat. Túl sok! Minden futó programhoz egy lapkönyvtár tartozik. Minden bejegyzés egy laptáblára mutat, vagy sehova. Lineáris cím DIRPAGEOFF Lapkönyvtár 1023 … bit Laptábla 1023 … bit Lapkeret 4095 … bit

24 Máté: Architektúrák12. előadás24 Csak a ténylegesen használt virtuális lapokhoz kell laptábla. A lapkönyvtárnak azokhoz a mutatóihoz, amelyek nem mutatnak sehova, nem kell helyet foglalni a laptábla számára (rövid szegmenshez csak két ezer, és nem egy milliós bejegyzésű tábla kell). A táblákban minden bejegyzéshez 32 bit áll rendelkezésre. A mutatókhoz nem használt biteket a hardver az operációs rendszer számára hasznos jelzésekkel tölti ki (védelem, szennyezettség, hozzáférés, …). Speciális hardver támogatja a legutóbb használt lapok gyorsabb elérését.

25 Máté: Architektúrák12. előadás25 A Pentium II védelmi rendszere (6.16. ábra) A futó program pillanatnyi szintjét a PSW tartalmazza. A program a saját szintjén lévő szegmenseket szabadon használhatja. Magasabb szinten lévő adatokhoz hozzáfér, de az alacsonyabb szinten lévők kezelése csapdát okoz. Más szinten lévő eljárás hívásánál CALL helyett szelektort kell alkalmazni, ez egy hívás kaput (call gate) jelöl ki (más védelmi szintre csak szabványos – tehát ellenőrzött – belépési ponton lehet áttérni) szint A szintek egy lehetséges felhasználása: Felhasználói programok Osztott könyvtár Rendszer hívások Kernel

26 Máté: Architektúrák12. előadás26 Az UltraSPARC II virtuális memóriája Virtuális cím 64 bites, egyelőre 44 bitre korlátozva Virtuális címtartomány megengedett zónák 44 bitre korlátozva ez a címtartomány folytonos. Fizikai címtartomány maximum 41 bites. A kód és adat lapokat külön kezeli.

27 Máté: Architektúrák12. előadás27 Lapméret: 8, 64, 512 KB és 4 MB (6.17. ábra). Lap mérete Virtuális lap címe (bit) OFFSET (bit) Fizikai lap címe (bit) OFFSET (bit) 8 KB51 (31)13 → KB48 (28)16 → KB45 (25)19 → MB42 (22)22 → bitre korlátozva maximum 41 bit

28 Máté: Architektúrák12. előadás28 A memória kezelő egység (MMU) három szinten dolgozik: A legutóbb használt lapokat gyorsan megtalálja (hardver). A kód és az adat lapokat teljesen külön kezeli. A nem nagyon régen használtakat már lassabban (hardver segítséggel). A nagyon régen használtakat csak hosszas keresés után (szoftveres úton).

29 Máté: Architektúrák12. előadás29 TLB (Translation Lookaside Buffer) a legutóbb használt 64 lap címét tartalmazza (6.18. ábra). Környezet (context): processzus szám. Asszociatív memória: Kulcs a keresett virtuális lap és a környezet. TLB hiány (TLB miss) esetén: csapda. Érvényes Virtuális lap Környezet Fizikai lapkeret Flag-ek

30 Máté: Architektúrák12. előadás30 TLB hiány esetén TSB folytatja a keresést (szoftver). TSB (Translation Storage Buffer): olyan, mint egy direkt leképezésű gyorsító tár (operációs rendszer építi fel, és kezeli). TSB találat esetén egy TLB sor helyébe beíródik a kért lapnak megfelelő bejegyzés. Érvényes Virtuális lap tag Környezet Fizikai lapkeret Flag-ek Virtuális lap címe tag line

31 Máté: Architektúrák12. előadás31 TSB hiány esetén a fordító tábla (translation table) alapján keres. Ennek a táblának a szerkezetét az operációs rendszer határozza meg. Egy lehetséges megoldás a tördeléses eljárás. Ebben az esetben a memóriába töltött virtuális lapok és a nekik megfelelő fizikai lapkeretek sorszáma listákba van helyezve. Ha a virtuális lap sorszáma p-vel osztva q-t ad maradékul, akkor csak a q-adik listát kell végignézni. Ha ez se találja a keresett lapot, akkor nincs a memóriában (lap hiba).

32 Máté: Architektúrák12. előadás32 Virtuális memória és gyorsító tár Két szintű hierarchia: Virtuális memória használatakor az egész programot lemezen tartjuk, fix méretű lapokra osztjuk. Lap hiány esetén a lapot a memóriába töltjük (operációs rendszer). Gyorsító tár esetén a memóriát gyorsító sorokra osztjuk. Gyorsító tár hiány esetén a sort a gyorsító tárba töltjük (hardver).

33 Máté: Architektúrák12. előadás33 Szerkesztő A következő feladatokat kell megoldania: az azonos nevű és osztályú szegmens szeletek egymáshoz illesztése a szegmens szeletek definíciójában megadott módon, a GROUP pszeudo utasítással egy csoportba sorolt szegmensek egymás után helyezése, a relokáció elvégzése, a külső hivatkozások ( EXTRN ) feloldása. Az object file nemcsak a lefordított utasításokat tartalmazza, hanem további – a szerkesztőnek szóló – információt is.

34 Máté: Architektúrák12. előadás34 Szerkesztő Lehetővé teszi a program akár különböző nyelveken készített részleteinek összeillesztését (7.13. ábra). 1. Forrás modul 2. Forrás modul 3. Forrás modul 1. Fordító 2. Fordító 3. Fordító 1. Tárgy modul 2. Tárgy modul 3. Tárgy modul Szerkesztő Futtatható bináris program

35 Máté: Architektúrák12. előadás35 Két menetben dolgozik: Az első menetben táblázatokat készít (térkép – map és globális szimbólum tábla). A második menetben a táblázatokban elhelyezett információk alapján elvégzi a szerkesztést.

36 Máté: Architektúrák12. előadás36 A térkép (map) szegmens szeletenként a következő információt tartalmazza: modul név, szegmens név, osztály, illesztés típusa, kombinációs típus, hossz, kezdőcím, relokációs konstans. Az első menet végén a térképet átrendezi, majd kitölti kezdőcímeket és a relokációs konstansokat.

37 Máté: Architektúrák12. előadás37 A globális szimbólum tábla a PUBLIC változókból: A PUBLIC utasítás nem tartalmazza a típust és a szegmens nevét, de az assembler ismeri, és el tudja helyezni a tárgy (object) modulban. A cím a táblázat összeállításakor még relokálatlan címet jelent. Az első menet végén ebben a táblázatban is elvégezhető a relokáció. modul névszegmens névszimbólumtípuscím...

38 Máté: Architektúrák12. előadás38 Az assembler az EXTRN utasítás alapján a következő információt adja át: Definiálatlan külső hivatkozások. Moduláris programozás. Object könyvtárak. hivatkozás1hivatkozás2... szimbólumtípusszegmens név offszet cím szegmens név offszet cím...

39 Máté: Architektúrák12. előadás39 Dinamikus szerkesztés Nagyméretű programokban bizonyos eljárások csak nagyon ritkán szükségesek. Csatoló táblázat (Linkage Segment): minden esetleg szükséges eljáráshoz egy csatoló blokkot (struktúrát) tartalmaz. CSAT_STRSTRUCT CIMDDFAR PTR CSATOLO NEVDB’ ’; 8 szóköz CSAT_STRENDS

40 Máté: Architektúrák12. előadás40 Pl. a dinamikusan szerkesztendő ALFA eljáráshoz az: ALFACSAT_STR csatoló blokk tartozhat. Az eljárás csatolása, hívása: MOVBX, OFFSET ALFA CALL[BX].CIM Első híváskor a CSATOLO kapja meg a vezérlést. A csatolandó eljárás neve a [BX].NEV címen található. A név alapján betölti és a programhoz szerkeszti a megfelelő eljárást.

41 Máté: Architektúrák12. előadás41 A szerkesztés végeztével CIM -et a most a programhoz szerkesztett eljárás kezdőcímére változtatja, és erre a címre adja a vezérlést: JMP[BX].CIM JMP, és nem CALL, hogy a veremben a CSATOLO -t hívó programhoz való visszatérés címe maradjon. További hívások esetén a CSATOLO közbeiktatása nélkül azonnal végrehajtásra kerül az imént csatolt eljárás.

42 Máté: Architektúrák12. előadás42 CSATOLO használhatja és módosíthatja a program szerkesztésekor készült térképet (map) és a globális szimbólumok táblázatát. Szokásos megszorítás: a csatolandó eljárás nem tartalmazhat EXTRN utasítást, és egyetlen, a memóriába bárhová betölthető modulból áll. Ekkor a szerkesztés magára a betöltésre, és ennek a tényét rögzítő adminisztrációra egyszerűsödik. A dinamikusan szerkesztett eljárásokat könyvtárakba szokás foglalni (pl.:.dll ), az eljárások általában többszöri belépést tesznek lehetővé (re-entrant).

43 Máté: Architektúrák12. előadás43 Továbbfejlesztés: A csatoló paraméterként kapja meg a felhívandó eljárás nevét. A csatoló program hoz létre egy csatoló táblázatot. A csatoló a táblázatban ellenőrzi, hogy csatolva van-e a kívánt eljárás. Ha nincs, akkor elvégzi a csatolást, ha pedig csatolva van, akkor közvetlenül meghívja az eljárást.

44 Máté: Architektúrák12. előadás44 Menü vezérelt rendszer esetében, ha a kiválasztott menü elemhez tartozó szövegből generálni lehet az – esetleg csatolandó, majd – végrehajtandó eljárás nevét és az eljárást tartalmazó file nevét, akkor a program bővítését, javítását a megfelelő file-ok hozzáadásával vagy cseréjével és a menü szöveg file-jának cseréjével akár üzemelés közben is elvégezhetjük.

45 Máté: Architektúrák12. előadás45 A csatolt program törlése: a törlendő eljárás csatoló blokkjában a CIM visszaállítása – illetve a csatoló tábla törlése – után az eljárás törölhető. Szokásos, hogy egy dinamikusan szerkesztendő eljáráshoz tartozik egy számláló, melynek értéke a csatolás előtt 0. A hívó program először „bejelenti” az igényét az eljárásra. Ha a számláló 0, akkor megtörténik a csatolás, és mindenképpen: számláló ++. Ha a továbbiakban már nem igényli az eljárást, akkor „elengedi”:számláló --. Ha a számláló =0, akkor senki sem igényli az eljárást, tehát törölhető.

46 Máté: Architektúrák12. előadás46 Cím hozzárendelés (binding) Időosztásos (time sharing) rendszer. Egy program elindításakor többek között a következő feladatokat kell végrehajtani: betöltés – indítás – felfüggesztés – kimentés a program folytatásakor: visszamentés – futtatás – felfüggesztés – kimentés Általában nem biztosítható, hogy a visszamentett program a memóriának ugyanarra a területére kerüljön vissza, ahol korábban futott!

47 Máté: Architektúrák12. előadás47 Ha pl. a programunk egy JMP L ugró utasítást tartalmaz, akkor L -hez valamikor hozzá kell rendelnünk egy konkrét fizikai címet – bindig = (cím) hozzárendelés. A cím hozzárendelés különböző időpontokban történhet: Program írásakor (gépi kódú programozás): Manapság már ritka. Fellelhető a szegmens definícióban alkalmazható AT kifejezés kombinációs típusban.

48 Máté: Architektúrák12. előadás48 Fordításkor: pl. szintén az AT kifejezés kombinációs típussal kapcsolatban, ha a szegmensben szimbolikus címzést használnak. Általánosan használt volt, amikor még nem különült el a fordítás és szerkesztés folyamata. Szerkesztéskor: Ma ez a cím hozzárendelés egyik legelterjedtebb módja. Általában ez valósul meg az assembly programokban is.

49 Máté: Architektúrák12. előadás49 Betöltéskor: Ekkor a betöltő átveszi a szerkesztő feladatainak egy részét, pl. a FAR típusú cím konstansok értékének kiszámolását, hiszen ezek értéke a betöltés helyétől függ. A program betöltése valamivel hosszabb időt vesz igénybe, előnye viszont, hogy a betöltési cím tetszőleges lehet.

50 Máté: Architektúrák12. előadás50 A címzéshez használt bázis regiszter kitöltésekor: Ez a módszer már biztosítja az időosztásos rendszerben futtatható alakú programok elkészítését, de a FAR címek nagy problémát jelentenek, mert a program áthelyezésekor módosítandók a FAR címek. Megfelelően kialakított hardver: pl. a Motorola 680x0 processzor család rendelkezik egy program bázis regiszterrel. Minden utasítás tartalmaz egy bitet, hogy a benne szereplő hivatkozás módosítandó-e a program bázis regiszterrel.

51 Máté: Architektúrák12. előadás51 Az utasítás végrehajtásakor: Ehhez a cím hozzárendelést két lépésben valósítják meg. Először a szimbolikus címet virtuálissá alakítják (történhet pl. fordítási vagy szerkesztési időben), majd a virtuális címet fizikai címmé. Ez utóbbi a lap (page) tábla kitöltésekor, tehát gyakran az utasítás végrehajtásának megkezdése után történik. Amikor ugyanis a hivatkozott lap még nincs a memóriában, akkor azt az utasítás végrehajtása előtt be kell tölteni, a lap táblának a megfelelő elemét módosítani kell (cím hozzárendelés), majd ezután történhet a megkezdett utasítás végrehajtásának befejezése.

52 Máté: Architektúrák12. előadás52 Feladatok Milyen utasítások érhetők el operációs rendszer szinten? Mi az overlay technika lényege? Mi a virtuális címtartomány? Mi a fizikai címtartomány? Mi a lap és mi a lapkeret? Mi a lapozás? Mi a memória térkép (laptábla)? Mi az MMU? Hogy működik az asszociatív memória? Mi a laphiba? Mi a kérésre lapozás? Mi a munka halmaz (working set)?

53 Máté: Architektúrák12. előadás53 Feladatok Mikor alakul ki vergődés? Milyen lapkezelési eljárásokat ismer? Mi a belső elaprózódás? Mi az előnye, és mi a hátránya a kis lapméretnek? Mi a szegmens címzés? Hogy valósítható meg a szegmentálás? Mik a szegmentálás előnyei? Mi a külső elaprózódás? Mi az összepréselés (compaction)? Hogy valósul meg a szegmens címzés a Pentium II-n? Mi a szelektor? Milyen információt tartalmaz a Pentium II szelektora? Milyen mezőket tartalmaz a kódszegmensek leírója?

54 Máté: Architektúrák12. előadás54 Feladatok Mire szolgál az LDT (Local Descriptor Table) és a DDT (Global Descriptor Table)? Hogy képződik a lineáris cím? Hogy valósul meg Pentium II-n a virtuális címzés? Milyen a Pentium II védelmi rendszere? Hogy hívható más védelmi szintű eljárás? Jellemezze az UltraSparc II virtuális memóriáját! Mi a TLB (Translation Lookaside Buffer)? Milyen memóriában van a TLB? Mi történik TLB hiány esetén? Hogy szervezett a TSB (Translation Storage Buffer)? Mi történik TSB hiány esetén? Hasonlítsa össze a virtuális memóriát a gyorsító tárral!

55 Máté: Architektúrák12. előadás55 Feladatok Mi teszi lehetővé a moduláris programozást? Milyen előnyi vannak a moduláris programozásnak? Mire szolgál a szerkesztő? Milyen feladatai vannak a szerkesztőnek? Hogy működik a szerkesztő? Milyen táblázatokat készít a szerkesztő? Milyen információt tartalmaz a térkép (map)? Milyen információt tartalmaz a globális szimbólum tábla? Milyen információt helyez el az assembler az EXTRN utasítás alapján az object kódban? Mit nevezünk definiálatlan külső hivatkozásnak? Mire szolgálnak az object könyvtárak?

56 Máté: Architektúrák12. előadás56 Feladatok Mi a cím hozzárendelés (binding)? Mikor történhet a cím hozzárendelés? Mi a hátránya a fordításkor történő cím hozzárendelésnek? Mi a hátránya a szerkesztéskor történő cím hozzárendelésnek? Mi a hátránya a betöltéskor történő cím hozzárendelésnek? Mi a hátránya a címzéshez használt bázis regiszter kitöltéskor történő cím hozzárendelésnek? Mi a program bázis regiszter? Mi a program bázis regiszter előnye?

57 Máté: Architektúrák12. előadás57 Feladatok Mi a dinamikus szerkesztés? Mikor előnyös a dinamikus szerkesztés használata? Milyen dinamikus szerkesztési módokat ismer? Hogy nézhet ki a csatoló táblázat? Hogy hívható fel egy dinamikusan szerkesztendő eljárás? Milyen megszorításokat szokás alkalmazni dinamikusan szerkesztendő eljárások esetén? Milyen előnyökkel jár a dinamikus szerkesztés menü vezérelt rendszerek esetén? Hogy törölhető egy csatolt eljárás? Hogy ellenőrizhető, hogy törölhető-e egy csatolt eljárás?


Letölteni ppt "Máté: Architektúrák12. előadás1 Operációs rendszer szintje Operating System Machine (OSM) Ezen a szinten programozóknak rendelkezésre állnak a felhasználói."

Hasonló előadás


Google Hirdetések