Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia Eötvös József író, költő, politikus, államférfi (1813-1871)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia Eötvös József író, költő, politikus, államférfi (1813-1871)"— Előadás másolata:

1 Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia Eötvös József író, költő, politikus, államférfi ( )

2 Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia Élete Báró Eötvös Ignác és báró Lilien Anna palotahölgy fia volt. Alsóbb iskoláit Budán végezte, egyetemi tanulmányait pedig a pesti egyetemen bölcselet és történelem szakokon, 1826-tól 1831-ig. Szellemi fejlődésére nagy hatást gyakorolt nevelője, Pruzsinszky József, aki a francia felvilágosodás híveként felkeltette a fiatal Eötvös érdeklődését a politika és a filozófia iránt. Szoros barátságba került Szalay Lászlóval, aki megerősítette irodalmi hajlamait. Budán Pruzsinszky JózseffilozófiaSzalay Lászlóval Jelen volt az évi országgyűlésen Pozsonyban, azalatt ügyvédi vizsgát tett. Már 1831-ben aljegyző lehetett Fejér megyében, 1835-ben pedig a magyar udvari kancelláriához került, ahol 1836-ban fogalmazói állást kapott ben az eperjesi kerületi tábla közbírája lett. Közhivatalnoki pályája innen egészen kultusz- és közoktatási miniszterségéig megszakadt.1832országgyűlésenPozsonyban1831Fejér megyében eperjesi –1837-ben beutazta Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Már utazásának megkezdése előtt levelező tagjává választotta az Akadémia (1835. szeptember 14-én). Az Akadémia rendes tagjává november 23-án választotta. A későbbiekben 1855-ben másodelnökké, március 18-án pedig elnökké nevezi ki.1837NémetországotSvájcotHollandiátFranciaországotAngliát1835szeptember 14-én1839 november 23-án március ig a Borsod megyei Sályon élt, apja birtokán, és szinte teljes egészében az irodalomnak szentelte magát. Az 1840-es országgyűlés előtt előbb Budára, később Pestre tette át lakását.Borsod megyeiSályon

3 Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia Irodalmi működésének kezdete, kiváltképp a „Karthausi” című regénye nagy elismerést szerzett neki úgy az irodalomban, mint a közéletben november 25-én a Kisfaludy Társaság is tagjának választotta, amelyet 1847-ben megújított, végül május 24-én elnökké választották.1838november 25-én május 24-én Véleménye a fogházjavítás kérdésében, e fontos kérdésben egész irodalmat teremtett; pártolóinak élén Szemere Bertalan állt. Jobbára írása nyomán az 1840-es országgyűlés már az egyik legfontosabb feladatul tűzte ki a börtönviszonyok megjavításának ügyét, amely feladatra országos bizottmányt nevezett ki, amelynek Eötvös is tagja volt ben az országgyűlésen mint felsőházi tag szerepelt, az ellenzék soraiban. Többnyire pártolta és szónoklataival támogatta az alsóház előterjesztéseit. Csak néha tért el pártja nézeteitől, az utókor azonban a legtöbb esetben őt igazolta. Ennek egyik legkiemelkedőbb példája a vallásügy volt, amely végül is az ő önálló – korábban különcnek és gyanúsnak tartott – véleménye alapján került rendezésre.Szemere Bertalan

4 Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia ben, amikor gróf Széchenyi István a frissen induló Pesti Hírlap ellen heves támadásba lendült, Kossuth Lajos védelmére kelt, s megírta a „Kelet népe és Pesti Hírlap” című röpiratát. Az 1843-as országgyűlésen ismét megjelent. Ekkor a magyar ellenzéknek már országos tekintélye volt, Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik vezéralakja. Amikor a Pesti Hírlap 1844 közepén a központosítás egyik fő közlönyévé vált, Szalay Lászlónak egyik legfőbb, legtekintélyesebb munkatársa lett. Itt fejtette ki, hogy Magyarország fellendítésére az egyetlen biztos rendszer a parlamentáris kormányzat. Cikkei külön is megjelentek „Reform” című könyvében (Lipcse,1846 és Pest,1868. A kötetet részletes kifejtések egészítették ki „Teendőink” címmel (Pesti Hírlap,1847).Széchenyi IstvánPesti HírlapKossuth Lajos1843Batthyány LajosTeleki László1844MagyarországLipcse A kormány a reformtörekvésekre válaszul az adminisztrátori rendszerrel lépett fel, ez szorosabb összefogásra intette az ellenzéket. Eötvös egyike volt azoknak, akik az összetartásért mindent megtettek, feledve minden korábbi sérelmét. Később a parlamenti kormány gondolatát az országos ellenzék programjába is sikerült beiktatnia.

5 Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia Az 1847-es pozsonyi országgyűlésre is mint képviselő akart elmenni, azonban Békés megyében, ahol birtokai voltak, nem volt esélye arra, hogy megválasszák, tehát visszalépett a jelöltségtől. Otthon maradt, és csak az március 3-i kerületi ülés után ment el Pozsonyba, amikor a dolgok kedvező alakulását már előre láthatta. Az első magyar felelős minisztérium megalakult, neki a vallás- és közoktatási tárca jutott. Augusztus elején előterjesztette törvényjavaslatát, amelyet az ellenzék megtámadott, csak nagy nehézségek árán tudta javaslatát keresztülvinni.pozsonyi1848március 3-iPozsonyba Ezután már nem tudott maradandót alkotni: ő mindig a birodalmi kormánnyal való kiegyezést pártolta, az események azonban egyre inkább forradalmi színt kezdtek ölteni. A szeptember 28-i véres események (Lamberg grófnak a Lánchídon történt meglincselése) után Bécsbe utazott családjához, majd továbbment Münchenbe, ahol folytatta történelmi és bölcseleti tanulmányait, és kizárólag az irodalomnak élt.szeptember 28-iLánchídonBécsbeMünchenbe ban tért haza, s budai villájába vonult vissza. Még ez évben kiadta német nyelven azt a munkáját, amely Ausztria nagyhatalmi szerepének valódi biztosítékait tárgyalja. E könyvét sokan félreértették: sokan vádolták azzal, hogy az ország ősi jogait akarja feláldozni, hogy Ausztriának engedményeket tegyen től szinte csak az Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak élt, amelyet a forradalom után ő szervezett újjá.Ausztria1855

6 Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia től ismét komolyan részt vett a politikai életben. Pest városa országgyűlési képviselővé választotta, május 17-én mondta el híres beszédét a válaszfelirati vitában, amelyben európai álláspontról határozta meg teendőinket. Az országgyűlés azonban sikertelen volt, feloszlott, Eötvös pedig újra visszatért az irodalomhoz.május 17-éneurópai Mint Pest város országgyűlési képviselő-testületének tagja megjelent a közgyűléseken. A provizórium évei alatt már az Akadémia elnöki székéből intézte szózatait a nemzethez. Még egyszer megszólalt nemzetiségi kérdésekben, s mikor kihirdették az 1865-ös országgyűlést, lapot alapított (Politikai Hetilap címmel) a felmerülendő, főképp a kiegyezést érintő kérdések megvitatására. A kiegyezésben közvetlenül közreműködött. Az új minisztériumban ismét a vallás- és közoktatási tárcát vállalta el. Most már kedvezőbb körülmények közt dolgozhatott, meghozta a népiskolai közoktatásról szóló törvényt. Megindította a közép- és felsőiskolák reformját is.1865kiegyezést

7 Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia Még egyszer megszólalt nemzetiségi kérdésekben, s mikor kihirdették az ös országgyűlést, lapot alapított (Politikai Hetilap címmel) a felmerülendő, főképp a kiegyezést érintő kérdések megvitatására. A kiegyezésben közvetlenül közreműködött. Az új minisztériumban ismét a vallás- és közoktatási tárcát vállalta el. Most már kedvezőbb körülmények közt dolgozhatott, meghozta a népiskolai közoktatásról szóló törvényt. Megindította a közép- és felsőiskolák reformját is.1865kiegyezést Az 1840-es években már írt a zsidók emancipációjáról, s amikor a törvényhozás 1867-ben ismét lehetővé vált, az egyik legelső törvény a zsidók egyenjogúsítása volt. Létrehozta az izraelita kongresszust, hogy a zsidók saját kezükbe vehessék egyházi és iskolai ügyeik vezetését. Az ortodox egyházat is teljes önkormányzathoz juttatta a szerb és a román kongresszussal. Végül a legnagyobb horderejű kérdést, a katolikus autonómia ügyét is ő mozdította el a holtpontról.zsidók1867ortodox Az évi költségvetés tárgyalásakor az ellenzék heves támadásokat intézett ellene, ennek hatása alatt összeroppant. Karlsbadba ment felépülni, ám decemberben ismét súlyosan megbetegedett, és Pesten meghalt.1870költségvetésKarlsbadba ErcsibenErcsiben temették el, a családi sírboltban.

8 Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia

9 A falu jegyzője A falu jegyzője (1845), Eötvös második regénye keserű szatíra a feudális Magyarországról, a nemesi vármegyék durva lelkű és megvesztegethető urainak hatalmaskodásáról, s így lesz ez az mű az író centralista nézeteinek valóságos kiáltványává.Ezzel a regénnyel ugyanis a reformkor politikai küzdelmeibe kívánt beleszólni. Meggyőződése volt, hogy a megfelelő és kellő időben végrehajtott reformokkal meg lehet előzni a rettegett nép forradalmat, elmulasztásuk viszont nemzeti katasztrófához vezet. E feladat szolgálatába állította ezt az el kötelezett irányregényét. A falu jegyzőjében olvasható felfogása az irodalom társadalmi szerepéről: "A költészet kedves játékká aljasul, ha a kor nagy érdekeitől különválva, nem a létező hibák orvoslása, nem az érzelmek nemesítése után törekszik."Az érdekfeszítő eseménysorozat, mely egy bűnügyi történet köré csoportosul, egy elképzelt színhelyen, a típussá emelt Taksony vármegyében történik - valahol az Alföldön, a Tisza mentén.Az író egyetlen vármegyében sűríti össze a 19. századi élet sajátos színhelyeit az kastélyától a tömlöcig; valamennyi jellegzetes eseményét: a tisztújítást, a politikai tanácskozásokat, a főispáni látogatást, a statáriális bíráskodást, az adószedést, betyárüldözést, tarokk- játszmát, a paraszti robotot stb., s felvonultatja legtipikusabb alakjait: a falusi szegénység képviselőit, a megyei tisztviselőket, a tábla bírákat. Ami visszaélés, törvénytelenség és embertelen kegyetlenség csak előfordulhatott az országban, az mind föllelhető Taksony megyében

10 Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia A falu jegyzője Az író így fordul könyve végén olvasóihoz: "Ha a képet, melyet előtökbe állítottam, valótlannak tartjátok, gyôzzetek meg, hogy mind a dolgok, melyekről szóltam, ha nem egy megyének szűk határai között, de hogy nem történhetnek, hogy nem történnek hazánkban, s áldani foglak e meggyőződésért; valamint legforróbb óhajtásom az, hogy e regény minél előbb valószínűtlenné váljék."A regény két főhőse közül az egyik maga a címszereplő: Tengelyi Jónás, Tiszarét felvilágosult, szabadelvű, a néphez közelálló jegyzője; a másik a derék paraszt, Viola, akit Nyúzó Pál fôszolgabíró, a megyei önkény és kegyetlenség megtestesítője gyilkosságba hajszolt és betyárságba kényszerített.A látszólag terjengős, olykor bőbeszédűnek is tűnő regényt szilárd szerkezetbe fogja a cselekményszövésnek az a vonása, hogy a bonyodalom mozgatója voltaképpen egyetlen intrika: a mű valamennyi szereplőjét ez a cselszövés indítja cselekvésre. Réty alispán becsvágyó, gôgös és hisztérikus felesége - ügyvédjük, Macskaházy segítségével - ellopatja Tiszarét papjának, Vándory Boldizsárnak iratait. Vándory ugyanis az alispán mostohatestvére, s iratai birtokában bármikor igényt tarthatna a Réty-vagyon fele részére. Ettől retteg, s ezt akarja megakadályozni Rétyné. S mivel a pap a maga személyes okmányait egy korábbi sikertelen betörés után a jegyző hivatali vasas ládájában őrizteti, Macskaházy egyúttal megszerzi Tengelyi nemesi levelét is, hogy a jegyző ne indulhasson a megyei tisztújítási választásokon.

11 Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia A falu jegyzője A konzervatív nemesi pártnak sikerül így Tengelyit lehetetlenné tenni, sőt hamis látszatok alapján Macskaházy meggyilkolásának vádjával börtönbe is zárják. Viola hálája és önfeláldozása szabadítja ki tömlöcéből: a pandúrok által halálosan megsebesített becsületes betyár bevallja, hogy ô szúrta le Macskaházyt, s vissza juttatja jogos tulajdonosaihoz az el lopott iratokat. Tengelyi ügye tehát tisztázódik, nem marad folt becsületén, de az események annyira össze törik, hogy visszavonul a közélettől, s gyümölcsfákat ápol.A regény mégsem pesszimista kicsengésű: a korrupt tisztviselôket leváltják, Réty alispán lemond hivataláról, s a megyei élet megtisztul. Mert Taksony vármegyében sem csak hatalmukkal visszaélő, romlott nemesek élnek. Maga az alispán sem ilyen, legfeljebb gyenge, második feleségének befolyása alatt álló ember. Tengelyi mellett áll mindvégig Vándory Boldizsár; az ő ügyét támogatja a ragyogó jellemű Völgyessy megyei fôjegyzô is, akinek alakját EötvösKölcsey Ferencről mintázta. A fiatalok pedig, Réty Etelka és Kislaky Kálmán, Tengelyi Vilma és Réty Ćkos kezdettôl fogva a nép sorsát felkaroló, az igazságtalanságok ellen küzdő, tiszta szívű, cselekvő regényhősök. Violát pl. Kislaky Kálmán - szülei jóváhagyásával - szökteti meg a siralomházból. Végül a szerelmesek is megtalálják egyéni boldogságukat: Ákos feleségül veheti - mostohaanyja öngyilkossága után - apja beleegyezésével Tengelyi Vilmát, Kislaky Kálmán pedig elnyeri Etelka kezét.

12 Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia A falu jegyzője A regény az alföldi rónaság gyönyörű leírásában a boldog jövő látomásával zárul.A realisztikus jellem ábrázolás s a valósághű társadalomrajz mellett Eötvös műve őrzi még a romantikus cselekmény bonyolítás több hagyományos elemét: az eseményszál egyes láncszemeit igen gyakran merő véletlenek, titokban kihallgatott beszélgetések kapcsolják össze. Körmondatos stílusa, helyenként száraz nyelve a mai olvasó számára nehézkesnek tűnhet.


Letölteni ppt "Forrás: Internet, Sulinet Wikipédia Eötvös József író, költő, politikus, államférfi (1813-1871)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések