Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Metazoa filogénia feltételezett útvonalai Placozoa Demospongiae Hexactinellida Calcarea Cnidaria Ctenophora Myxozoa Metazoa Eumetazoa Bilateria ?? Protostomia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Metazoa filogénia feltételezett útvonalai Placozoa Demospongiae Hexactinellida Calcarea Cnidaria Ctenophora Myxozoa Metazoa Eumetazoa Bilateria ?? Protostomia."— Előadás másolata:

1 A Metazoa filogénia feltételezett útvonalai Placozoa Demospongiae Hexactinellida Calcarea Cnidaria Ctenophora Myxozoa Metazoa Eumetazoa Bilateria ?? Protostomia Deuterostomia ??

2 Metazoa megjelenése: Neoproterozoikum földtörténeti idő (~ 1000 mió – 542,3 mió között) során: Kriogén időszak (850–635 mió) (nagy eljegesedések, 2 alkalommal, sturti, marinoi~: Snowball Earth) Bilateria kialakulása : már az Ediacara-időszakban Kambriumi evolúciós robbanás : Gyors makroevolúció Mai állattörzsek gyors megjelenése, részben: radiációja

3 Metazoa megjelenése: Neoproterozoikum földtörténeti idő (~ 1000 mió – 542,3 mió között) során: Kriogén időszak (850–635 mió) (nagy eljegesedések, 2 alkalommal, sturti, marinoi~: Snowball Earth) Bilateria kialakulása : már az Ediacara-időszakban (635–542 mió) Kambriumi evolúciós robbanás : Gyors makroevolúció (mások szerint: globális üledékhézag vége!) Mai állattörzsek gyors megjelenése, részben: radiációja

4 Placozoa Cnidaria Ctenophora Myxozoa Protostomia Deuterostomia Metazoa Eumetazoa ?? subregnum „Parazoa” parafiletikus csoport! subregnum Eumetazoa monofiletikus csoport! Bilateria Porifera

5 A soksejtűek leszármazásának feltételezett útvonalai Placozoa Cnidaria Ctenophora Metazoa Bilateria Protostomia Deuterostomia Eumetazoa Porifera diploblasticus triploblasticus Egy másik hipotézis szerint egy triploblasticus Bilateria-ra és egy diploblasticus másik kládra vált szét a korai Metazoa fejlődés: elavult!

6 Bilateria:  kétoldalian szimmetrikus állatok  taxonómia: tagozat (divisio)  testen két fő tengely, egymásra merőlegesek: antero-posterior (elülső - hátulsó) dorso-ventralis (hát - hasi)  a fentiekre fektetett mediansagittalis sík (nyílirányú középsík) két, egymással tükörképi szimmetriát mutató oldalsó félre osztja  lehetővé válik: gyors mozgás  haladás irányába eső testvégen koncentrálódnak az érzékszervek és az idegrendszer sejtjei: kefalizáció - feji vég kialakulása

7 Protostomia – ősszájúak  taxonómia: gyakran altagozatként említik (subdivisio)  igazolódott a monofiletikus eredet  bár embrionális fejlődés során a szájnyílás kialakulása nem egységes séma szerint történik (nem feltétlenül a blastoporusból)  két nagy kládra osztható:  Spiralia és Ecdysozoa  Spiralia: spirális barázdálódású állatok  Spiralia: Platyzoa és Lophotrochozoa kládok  Platyzoa: laposféregszerűek  Lophotrochozoa: tapogatós - csillókoszorús állatok  Ecdysozoa : vedlő állatok

8 Platyzoa Platyzoa phylum: Platyhelminthes – laposférgek Gnathostomulida phylum Gnathostomulida – állkapcsos-férgecskék Rotifera phylum Rotifera – kerekesférgek Acanthocephala phylum Acanthocephala – buzogányfejű férgek Cycliophora phylum Cycliophora Micrognathozoa phylum Micrognathozoa Gastrotricha phylum Gastrotricha – csillóshasúak apomorfia: differenciált testi sejtek nem osztódnak többet

9 Platyzoa Platyhelminthes phylum: Rhabditophora Neodermata Trematoda Cestoda régebbi rendszer: több parafiletikus csoport: pl. Turbellaria Monogenea ezek ma már nem érvényes taxonok! A laposférgek törzse (Platyhelminthes) Jelenlegi elképzelés a laposférgek törzsfejlődési kapcsolatairól (Littlewood 2008 nyomán) „Monogenea” „Turbellaria”

10 Phylum: Platyhelminthes – laposférgek Classis: Turbellaria – örvényférgek Classis: Monogenea – közvetlen fejlődésű mételyek Classis: Trematoda – közvetett fejlődésű mételyek Classis: Cestoda – galandférgek elavult „klasszikus” rendszer De: vezérfonal gyanánt egyelőre használjuk!

11 Platyhelminthes„Turbellaria” Catenula lemnae – láncos örvényféreg Ordo: Catenulida

12 Ordo: Macrostomida Platyhelminthes„Turbellaria” Microstomum lineare – hidrafaló örvényféreg 0,5 – 5 mm ált. kerek keresztmetszet édes- brakk- és tengervízben az intersticiumban él Ha csalánozókkal táplálkozik, az érintetlen csalánsejteket a kültakaró alatt felhalmozza  cleptocnida-k, ún. „lopott” csalánsejtek (más gerincteleneknél is előfordul)

13 Ordo: Tricladida – hármasbelű örvényférgek Platyhelminthes„Turbellaria” 2. Dendrocoelum lacteum – tejfehér planária lassúfolyású és állóvizekben 3, 4. Polycelis spp. – sokszemű planária 5. Crenobia alpina tiszta, bázikus vizű hegyipatakokban 6. Planaria torva lassúfolyású és állóvizekben 7. Dugesia lugubris – gyászplanária lassúfolyású és állóvizekben 8. Dugesia gonocephala – füles planária tiszta áramlóvizekben elterjedés a hegyi patak folyásiránya mentén a forrástól kiindulva: 5 4* 8 * : P. felina méret: 0,5 - 2,5 cm

14 Dugesia gonocephala – füles planária

15 friss (piros) és pár órás kokonokkal (sötét) (Börzsöny)

16 Ordo: Tricladida – hármasbelű örvényférgek Platyhelminthes„Turbellaria” Bipalium spp. – növényházi örvényféreg fajok cm-s nagyságrend Rejtőzködnek, párás, esős időben láthatók több invazív faj B. kewense: akár 30 cm szárazföldi ragadozók préda: pl. giliszták trópusi, szubtrópusi éghajlaton szabad természetben is B. kewense, eredeti elterjedés: DK-Ázsia, monszun során lehet észlelni, onnan: üvegházi talajokkal Európába (London botanikus kertje: Kew Garden, itt írták le) és Amerikába, Afrikába és Ausztráliába a helyi gilisztaállományt erősen visszaszorítják táplálkozásukkal

17 Ordo: Rhabdocoela – egyenesbelű örvényférgek Platyhelminthes„Turbellaria” Dalyellia viridis Mesostoma ehrenbergi 1,5cm! tiszta álló- és lassúfolyású vizekben él, megritkult többnyire mikroszkopikus méretűek nagy fajszám (Magyarországon is min. sok tíz) vizek alzatának élőlény közösségében nagy sziktartalmú tartós (téli) peték

18 Dalyellia sp. Rhabdocoela - egyenesbelűek Ordo: Rhabdocoela – egyenesbelű örvényférgek Platyhelminthes„Turbellaria”

19 Goette-féle lárva Yungia aurantiaca – narancsszínű örvényféreg Platyhelminthes„Turbellaria” Ordo: Polycladida – ágasbelű örvényférgek /www.microscopy-uk.org.uk/mag/artdec04/tidepool.html Prostheceraeus vittatus nagy méret (több cm) erősen elágazó bélrendszer közvetett fejlődés: Müller-féle lárva tengeriek

20 Pseudoceros ferrugineus Pseudoceros bedfordi Pseudobiceros cf. dimidiatus Pseudobiceros cf. dimidiatus Thysanozoon gold Pseudoceros sp. Polycladidafajoktrópusitengerekből

21 Thysanozoon brocchi – bolyhos örvényféreg Földközi-tengerben jellemző

22 Stylochus pilidium kagylóparazita örvényféreg (1-1,5 cm) kagylótelepeken tisztításkor látszik a féreg okozta veszteség

23 Platyzoa Platyhelminthes phylum: Rhabditophora Neodermata Trematoda Cestoda régebbi rendszer: több parafiletikus csoport: pl. Turbellaria Monogenea ezek ma már nem érvényes taxonok! A laposférgek törzse (Platyhelminthes) (Littlewood 2008 nyomán) „Monogenea” „Turbellaria” Neodermata klád: paraziták, tegumentum kialakulása

24 epidermis alakulása: ún. tegumentum jön létre, ahol a hámsejtek sejtmagvat tartalmazó része mélyebbre besüllyed az izomrétegek alá, a felszíni részen a sejtek összeolvadnak (syncytium) és a felület felé mikrobolyhokat képeznek, tápanyagfelszívás elősegítése nem azonos a kutikulával!!! Belső élősködő laposférgek:

25 Platyhelminthes„Monogenea” egyenes fejlődésű mételyek Monopisthocotylea Polyopisthocotylea testvégen: tapadószerv (opisthaptor) feji végen is vannak kisebb tapadószervek víziek, méret: 300µ - 3 cm zömük külső élősködők (halak), kevesebb endoparazita (kétéltűek) gazdaspecifikus fajok

26 Platyhelminthes„Monogenea” egyenes fejlődésű mételyek Monopisthocotylea Polyopisthocotylea subterminalis szájnyílás 1-2 ágú bélcső van néhány pár szemfolt kitines párzószerv, kölcsönös v. önmegtermékenyítés petét raknak Lárva: oncomiracidium (csillós lárva horgokkal) Gazdára találva csillókat elveszti Gyrodactylus elegans – horgas métely (pontyfélék kopoltyúján, bőrén)

27 Monogenea dajkaízek dajka (scolex) + ízek (proglottisok) = féreglánc gyarapodási (proliferációs) zóna a feji vég mögött PlatyhelminthesClassisCestodagalandférgek(szalagférgek)

28 PlatyhelminthesClassisCestodagalandférgek(szalagférgek)

29 Platyhelminthes Cestoda Diphyllobotrium latum Hymenolepis nana, Dipylidium caninum Taenia saginata, T. bovis lárvatípusok egyedek száma: ahány scolex fejlődik a lárvából hathorgas lárva csillós hathorgas lárva borsóka

30 Cestoda - subclassis Cestodaria – tagolatlan galandférgek PlatyhelminthesClassisCestodagalandférgek(szalagférgek) Amphilina foliacea – levélalakú galandféreg Tokfélék (pl. kecsege) testüregében Ovális, tagolatlan (monozoikus) test, benne egyetlen ivarszerv, nincs külön scolex, feji végen kis kiölthető ormány lárva: licosphaera (10 horoggal) pete a benne fejlődő lárvával subclassis Cestodaria – tagolatlan galandférgek

31 Cestoda fiatal Taenia kifejlődése oncosphaera (A,B) lárvából kiindulva cysticercus (C-F) strobilocercus (G) állapotokon át ABCABC DEDE FGFG PlatyhelminthesClassisCestodagalandférgek(szalagférgek) subclassis Eucestoda – szín-galandférgek

32 Taenia solium – horgasfejű galandféreg Cysticercus cellulosae (Bécs, Természettudományi Múzeum)

33 PlatyhelminthesClassisCestodagalandférgek(szalagférgek) subclassis Eucestoda – szín-galandférgek Taenia solium – horgasfejűgalandféreg (disznóban fejl.) Taenia saginata – simafejű galandféreg (marhában fejl.) végleges gazda köztigazda Ember vékonybelében egyetlen kifejlett féreg élhet, ~ tünetmentes! Fertőződés: borsókát tartalmazó nyers hús fogyasztásával Veszélyes: a petével történő fertőződés, ekkor borsóka: komoly fájdalom, klinikai tünetek 4-10m 4-6m

34 Multiceps (régen:Taenia) multiceps kergeféreg (birkákban) coenurus lárva (Coenurus cerebralis) PlatyhelminthesClassisCestodagalandférgek(szalagférgek) Coenurosis: a lárva jelenléte okozta tünetegyüttes elnevezése folyamatos körbejárás, heveny agyvelőgyulladás A központi idegrendszerben okozott pusztítása miatt kezelés nélkül halálos! subclassis Eucestoda – szín-galandférgek „hólyagférgek” Petével fertőzött kutya ürülékkel szennyezett fű fogyasztása Birka (köztes gazda) vékonybélben petéből lárvák kikelnek Vérkeringéssel az agyba jutnak Ott: coenurus lárvák kialakulása tünetek,…pusztulás Kutya (végleges gazda) fertőzése dögfogyaszásal

35 Echinococcus granulosus háromízű galandféreg Kutyaürülékben talált pete benne fejlődő oncosphaera lárvával PlatyhelminthesClassisCestodagalandférgek(szalagférgek) subclassis Eucestoda – szín-galandférgek rívókatömlő oncosphaera

36 Echinococcus fajok elterjedése: granulosus: szürke multilocularis: fekete

37 Dipylidium caninum – kutya galandféreg (uborkamagképű ~) PlatyhelminthesClassisCestodagalandférgek(szalagférgek) subclassis Eucestoda – szín-galandférgek

38 PlatyhelminthesClassisCestodagalandférgek(szalagférgek) subclassis Eucestoda – szín-galandférgek Diphyllobothrium latum – széles galandféreg

39 Platyhelminthes Classis Digenea mételyek Ivarérett mételyek: háthasi lapítottság, többnyire mm-s nagyságrend (néhány: több cm, max. ca. 1m) élősködők elülső szívóka a szájnyílás körül, hasi szívóka a ventralis oldalon középtájon vagy a testvégen Schistosoma japonicum vérmétely hímje, hasi szívóka (acetabulum) elöl középen Digenea – közvetett fejlődésű mételyek

40 PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek Emésztőrendszer: szájnyílás, garat, nyelőcső, két vakon végződő bélág, amelyek tovább is elágazhatnak táplálék: béltartalom, vér Kiválaszás: protonephridiumok Ivarszervek, szaporodás: hímnősek, többnyire kölcsönös megtermékenyítés ivadék- és gazdaváltás (egymást követő eltérő lárvaformák, ivartalan szaporodás, min. 1, de akár 2-3 köztigazda) első köztigazda: rendszerint csiga Központi idegrendszer: két idegdúc a feji szívóka mögött, és a belőle kiinduló 3-3 idegtörzs

41 végleges gazda PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek Általánosított fejlődésmenet, lehetséges fejlődési útvonalak ivarérett féreg metacercaria mesocercaria köztigazda 2. köztigazda 1. köztigazda metacercaria növényen cercaria pete miracidium sporocysta redia cercaria sporocysta vivőgazda=paraténikus gazda: olyan szervezet, amely nem köztigazda, de benne fertőzésre képes lárvák életben maradnak, nagy közegészségügyi jelentőség !

42 PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek miracidium – csillós lárva cercaria – farkos lárva ezek a fejlődési alakok képesek úszni a természetes vizekben farok vége lehet egyszerű v. elágazó (taxonómia!) Felszínét csillók borítják, ált. pár óráig életképes a vízben, a gazdára jell. mikrohabitatok felé törekszik, ~ 300µm Ostorszerű farkával úszik, elhagyja a köztigazdát 1-3 napig életképes a vízben, bejut a következő köztigazdába v. eljutva a végleges gazda élőhelyére metacercariává alakul a vérmételyeknél percutan úton egyenesen a végleges gazdába jut!

43 PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek A köztigazdákban előforduló alakok: Sporocysta – csíratömlő Redia – beles csíratömlő A farkoslárvából a végleges gazdába rendszerint táplálékkal bejutó alak: Metacercaria – növendékmétely, a cercaria mirigyei burkot képeznek a betokozódó lárva körül, ált. növényeken képződik, amelyet a végleges gazda elfogyaszt Mesocercaria: ez is egyfajta nyugalmi állapotban levő alak, kevéssé módosul a cercaria alakhoz képest belsejükben ivartalan szaporodás lehetséges A sporocysta-n szájnyílás és bélcsatorna alakul ki; belsejében ivartalan úton keletkeznek a farkos lárvák, amelyek a redia szétesésével jönnek világra és elhagyják a köztigazdát Leucochloridium macrostomum Lüktető mozgást végző sporocysta a tapogatókban: elősegíti bejutását a végleges gazdába m/watch?v=W3uxehO _uTc

44 PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek Schistosoma mansoni vérmétely faj, a bilharziázis okozója Paragonimus westermanni – tüdőmételykór okozója, édesvízi tarisznyarákok, pl. Potamon spp. a 2. köztigazdák (K-Ázsia, D- Amerika)

45 PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek Paragonimus westermanni – a tüdőmételykór okozója 7,5 – 12 mm Végleges gazdák: számos ragadozó, főleg macskafélék; egyes rágcsálók, sertés, ember Köztes gazdák: 1.: csiga, Semisulcospira spp. 2.: édesvízi tarisznyarákok (izomzatban, fertőzés: nyersen történő fogyasztással) Eriocheir spp. Peték: köpettel vagy széklettel ürülnek a környezetbe akut és krónikus fázis Vérköpés stb.

46 PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek Vérmételyek: érintett területeken óriási közegészségügyi jelentőség! WHO: évente közel 1 mió ember halálát okozzák schistosomiasis (3+1 humán patogén faj) Afrika, Ázsia, Dél-Amerika (főként szubtrópusi, trópusi területek) végleges gazda: ember mellett egyes háziállatok is cercariák a vízből a bőrön át jutnak a keringésbe ott vérrel táplálkoznak, kialakul az ivarérett métely VÁLTIVARÚAK! hím nagyobb a nősténynél összekapcsolódnak, együtt élnek Sch. mansoni, Sch. japonicum: mesenterialis erekben Sch. haematobium: húgyhólyag ereiben A képződő peték körül az immunrendszer védekezése kapcsán granulómák képződnek: Életveszélyt jelentő tünetek! hepatomegalia, splenomegalia, periportális fibrosis, portális hypertensio

47 PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek  a krónikus tünetekért felelős alak: folyamatosan petéket termelő kifejlett férgek, amelyek akár 40 évig is élhetnek gyógyítás: praziquantel újrafertőződés jellemző endémiás területeken Vakcinafejlesztés Schistosoma mansoni két ivara; Peték: fajtól függően átjutnak a bélfalon a bél lumenébe, onnan faecessel ürülnek v. húgyhólyag falán a hólyagba, onnan vizelettel ürülnek, vízben köztigazdában fejlődnek tovább, a fertőzött végleges gazdában (pl. ember) tehát nem tudnak kifejlődni! petéi jellegzetes tüskével

48 PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek Biomphalaria glabrata Schistosoma mansoni köztigazdája: Planorbidae (tányércsigák), legfontosabb: Biomphalaria genus (18 faja ismert köztigazda) Schistosoma japonicum köztigazdája: Oncomelania spp. (Pomatiopsidae) Schistosoma haematobium köztigazdája: Planorbidae (tányércsigák), Bulinus spp. WHO: Sch. mansoni: kb. 83 mió fertőzött ember, 3 Schistosoma spp.: összesen kb. 200 mió ember Bulinus truncatus Oncomelania hupensis Vízicsiga köztigazdák (földrajzi elterjedés jelentősége!)

49 PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek Fasciola hepatica – májmétely fejlődésmenete metacercaria cercaria redia sporocysta miracidium peték faecessel ürülnek végleges gazda köztigazda Európában: Galba truncatula (= Lymnaea tr.) – törpe iszapcsiga (Lymnaeidae) vizesárkokban, nedves, kisvizes helyeken

50 PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek Fasciola hepatica és Dicrocoelium dendriticum Állatok fasciolosisa: Fasciola genus okozta kór Akut : ritkábban, mint a krónikus ha egyszerre sok cercaria fertőz, hepatitis! 6 hét után jelentkeznek a tünetek, fájdalmas, duzzadt has, mozgás ,  pár nap alatt pusztulás Krónikus: gyakran nem okoz klinikai tüneteket, de: étvágytalanság, elváltozások az emésztőszervek működésében, csökken: testtömeg, tejhozam, fertilitás, magzat életképessége, gyapjúhozam, vérszegénység Humán fascioliasis: Fasciola hepatica okozta tünetegyüttes májfunkció: (komoly) zavarok, láz, epevezeték eltömődése humán fertőzés csupán elszórtan történik

51 Monogenea PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek Dicrocoelum dendriticum – lándzsás métely két köztigazda: 1. szárazföldi csigák (nyílt, napos területeken, pl. zebracsiga ) 2. hangyák megeszik a nyálkaburokban kibocsájtott cercariákat cercaria a garatalatti dúcban alakul át metacercariává, megváltoztatja az állat viselkedését: hangya a fűszálra felmászik és rágójával beleharap, de nem tudja elengedni, juh fűszállal együtt lelegeli cercaria: ún. szájszuronya van

52 PlatyhelminthesClassisDigeneamételyek Lándzsás métely: juhokban, szarvasmarhákban állatokban: akár 6 évig élhet Humán dicrocoeliasis: világszerte előfordul, (tehát Európában is!), de ritkán fő tünetek: hasi fájdalom, máj megnagyobbodása Megelőzés: saláták, zöldségek alapos lemosása a rájuk tapadt hangyák eltávolítása, nyers máj fogyasztásának kerülése

53 PlatyhelminthesClassisAspidogastrea Aspidogastrea osztály: kis fajszám, a közvetett fejlődésű mételyek (Digenea) testvércsoportja testvégen jellegzetes opisthaptor (tapadószerv), horgok nélkül fejlődés átalakulással, különféle gerinctelen és gerinces víziállatokban: bél, vese, középbéli mirigy, szívburoküreg Aspidogaster conchicola: édesvízi puhatestűek (kagylók, csigák), halak, hüllők (teknősök) nem gazdaspecifikus, rövid ideig gazdán kívül is túlél  feltételezhetően ősi csoport

54 Platyzoa Phylum: Platyhelminthes – laposférgek Gnathostomulida phylum Gnathostomulida – állkapcsos-férgecskék Rotifera phylum Rotifera – kerekesférgek Acanthocephala phylum Acanthocephala – buzogányfejű férgek Cycliophora phylum Cycliophora Micrognathozoa phylum Micrognathozoa Gastrotricha phylum Gastrotricha – csillóshasúak háromszakaszos bélcsatorna kétszakaszos bélcsatorna apomorfia: differenciált testi sejtek nem osztódnak többet

55 Féregszerű test Bilaterális szimmetria Páros állkapcsok alaplemezzel, izmos garat Csillós epidermis Vakon végződő bélcsatorna Hermafroditák nincsenek keringési ill. légzőszervek Méret: >1mm, Tengeriek Kb. 100 faj eddig Élőhely: intersticium, nagy mélységben is Táplálék: mikroszervezetek Platyzoa phylumGnathostomulida állkapcsos- férgecskék Gnathostomulida – állkapcsos férgecskék phylum Gnathostomulida – állkapcsos férgecskék

56 Platyzoa phylumRotifera – kerekesférgek Igen változatos formavilág nincs bőrizomtömlő fej, törzs, láb A fejen: kerékszerv (rota): ventralis oldalon csillókorong, körülveszi a szájnyílást fejtető körüli csillóöv felső része: trochus (hosszabb csillók) alsó része: cingulum középen páratlan szemfolt (gyakran piros) + egyéb érzékszervek Rotifera – kerekesférgek

57 Platyzoa phylumRotifera – kerekesférgek Testfelépítés: kerékszerv Legkisebb méretű Metazoa-k közé tartoznak (min. 80µm) külsőleg tagolt test, de belül nem ! (nem szelvényezettek!) fajra jellemző sejtszám

58 Platyzoa phylumRotifera – kerekesférgek testfal lágy v. szilárd, a syncytialis epidermis (tegumentum) citoplazmájában levő ún. skeletal lamina felépítésétől függően (NEM kutikula!) garatban ún. rágókészülék (mastax): lemezek, fogak, amelyeket izmok mozgatnak Láb: gyűrűszerű ízekre tagolt, szerepe: mozgás: fajtól függően: araszolás az alzaton, úszás, szökellés, tapadás planktonikus fajoknál csökevényes láb végén (ált. villa alakú) nyúlvány: itt nyílnak a lábban levő ragadós váladékot termelő mirigyek testükben kiegyénült izomkötegek hímek sok fajnál nem ismertek (parthenogenesis!) máshol: heterogónia (egy- és kétivaros nemzedékek váltják egymást)

59 Platyzoa phylumRotifera – kerekesférgek Heterogónia: év nagy részében: partenogenezis: (ún. amiktikus) nőstények mitózissal diploid petéket képeznek,  nagyszámú egymást követő generáció néhány alkalommal miktikus nőstények jelennek meg, haploid petéket hoznak létre ezekből hímek és nőstények lesznek, a megtermékenyített nőstény vastagfalú, ún. tartós petét rak amiktikus nőstények fejlődnek belőle döntően édesvíziek, de tengerben: Seisonidea (néhány epibionta faj) az édesvízi zooplankton egyik legfontosabb csoportja! döntően szűrögető táplálkozás biz. fajoknál: ciklomorfózis = szezonális polimorfizmus (egymást követő generációk alakja úgy változik, h. nyár közepén hosszúkásabb, tavasszal – ősszel kerekebb formák)

60 Platyzoa phylumRotifera – kerekesférgek Osztályok: Bdelloidea – araszoló kerekesférgek jól fejlett kerékszerv, visszahúzható fej, édesvíziek de sok terresztris: nedves talajokban, mohában úsznak v. araszolnak partenogenezis! Pl. Philodina spp., Habrotrocha spp. Monogononta – egypetefészkűek Kerékszerv felső része redukált, nőstények (és hímek is) : páratlan ivarszerv Édesvíziek, terresztrisek és tengeriek is heterogónia! Úsznak v. helytülők Pl. Asplanchna, Keratella spp. Seisonidea tengeriek, kevés faj, epibionták mindig kétivaros szaporodás Eurotatoria testvércsoportok, (parafiletikus a törzs, ld. később!)

61 Asplanchna sp. Filina sp. Rotaria macroceros Notommata cerberus

62 páncél pete Keratella sp. Brachionus sp.

63 ROTIFERA kerekesférgek

64 Floscularia sp.

65 ROTIFERA kerekesférgek Squatinella sp.

66

67 Collotheca sp. ROTIFERA kerekesférgek

68 ROTIFERA kerekesférgek Stephanoceros fimbriatus fogókarok

69

70 ROTIFERA kerekesférgek

71 Syndermata hipotézis: Molekuláris filogenetikai eredmények (SSU, LSU, cox1) alapján: Rotifera és Acanthocephala egy kládon a parafiletikus Rotifera-ból ágazik ki az Acanthocephala Morfológiai apomorfiák a Syndermata kládban: syncytialis hám (elnevezés!), epidermis belsejében a citoplazmában ún. skeletal lamina (váz lemez) hímivarsejtek: anterior ostor (bár ez máshol is előfordul: pl. Myzostomida) Gnathifera klád: Syndermata + Gnathostomulida + Micrognathozoa (elképzelhető, h. Cycliophora is) Molekuláris filogenetikai alapon Morfológiai apomorfiák: rágókészülék jellege

72 Platyzoa phylumAcanthocephala – buzogányfejű férgek Acanthocephala – buzogányfejű férgek Hosszúkás, hengeres test, Belső élősködők, átalakulással fejlődnek, lárvák: ízeltlábúakban, kifejlettek: gerincesekben Feji végen: visszahúzható proboscis: horoggal borított ormány, ezzel rögzül a gerinces gazdában Kültakaró: tegumentum alatta: körkörös és hosszanti izomrétegek Bélcsatorna: nincsen, gazda bélcsatornájában testfelületen keresztül veszik fel a táplálékot Váltivarúak, ovoviviparok (lárvát tartalmazó petehéjak ürülnek a faecessel) rovarokban, rákokban fejlődnek

73 Vízimadár bélcsatornája az azt átfúró férgekkel Kb faj /home/jihara/bio292/ihara labresearch.htm Platyzoa phylumAcanthocephala – buzogányfejű férgek Kis- ill. közepes méretű endoparaziták Acanthocephala – buzogányfejű férgek

74 Bélfalhoz rögzült Acanthocephala Platyzoa phylumAcanthocephala – buzogányfejű férgek Rhadinorhynchus sp.

75 Platyzoa phylumAcanthocephala – buzogányfejű férgek Macracanthorhynchus sp. és Polymorphus sp. fejlődésmenete Macracanthorhynchus hirudinaceus – óriás buzogányfejű féreg Moniliformis moniliformis – gyűrűs buzogányfejű féreg Acanthocephalus anguillae Európa szerte elterjedt halparazita

76 Platyzoa phylumAcanthocephala – buzogányfejű férgek Acanthocephalus anguillae halparazita fejlődésmenete pontyféléinkben

77 Platyzoa Cycliophora phylum Cycliophora – ben írták le, kevés faj ismert: Symbion pandora tengeri Astacida epibiontája (Nephrops norvegicus – scampi és Homarus gammarus – homár szájszervein) komplex fejlődésmenet: szabadonélő és helytülő (epibionta) alakok, ivaros és ivartalan szakasz, mindkettőnél többféle lárvatípus szájnyílás körüli csillózattal vízörvényt kelt, filtráló szervezet

78 Platyzoa phylumGastrotricha – csillóshasúak Gastrotricha - csillóshasúak méret: µm Fej, nyak, törzs, testvég gyakran kihegyesedő, tapadómirigyekkel, fejen csillók, vízörvénykeltés, szűrögetők Ventralis oldalon csillóborítás, ezzel úsznak Testen vékony kutikula, lehet: sima (ritkán), sertékkel, pikkelyekkel borított (rendszerint) Hímnősek v. váltivarúak, de ekkor gyakran csak a nőstény ismert Nagyméretű peték (vastag tartós v. vékonyfalú ~) Közvetlen fejlődés édesvíziek és tengeriek, döntően fenéklakók pl. Chaetonotus spp.

79 Platyzoa phylumGastrotricha – csillóshasúak Gastrotricha - csillóshasúak Filogenetikai helyzet még erősen bizonytalan: molekuláris filogenetikai eredmények még nem egyértelműek: rokonság: Micrognathozoa+Rotifera+Cycliophora -val vagy: Ecdysozoa-val! (Cycloneuralia hipotézis, ezt azonban más oldalról cáfolják) (ez esetben a vékony kutikula morfológiai alapon is alátámasztaná a rokonságot) nincs vedlés, posztembrionálisan nincs mitózis Chaetogaster sp. Chaetonotus sp.


Letölteni ppt "A Metazoa filogénia feltételezett útvonalai Placozoa Demospongiae Hexactinellida Calcarea Cnidaria Ctenophora Myxozoa Metazoa Eumetazoa Bilateria ?? Protostomia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések