Mérnökképzés a XXI. század elején Jobbágy Ákos oktatási igazgató BME.

Az előadások a következő témára: "Mérnökképzés a XXI. század elején Jobbágy Ákos oktatási igazgató BME."— Előadás másolata:

1 Mérnökképzés a XXI. század elején Jobbágy Ákos oktatási igazgató BME

2 Elitképzés és tömegoktatás forrás: BME Oktatási Igazgatóság TU Delft, 2002 nappali tagozatos hallgató/oktató, BME

3 A magyar lakosság születési év szerint, 2004. január 1-én

4 Magna Charta Universitatum „ … ennek az ezredévnek végén az emberiség jövője nagymértékben függ a kulturális, tudományos és műszaki fejlődéstől; …” „ … az ismeretek fiatalok közötti terjesztésén keresztül az egyetemeknek ma már a társadalom egészét kell szolgálniuk; …”

5 Milyen ismeretanyaggal rendelkező mérnökökre van szüksége Európának és Magyarországnak a XXI. században - a gazdasági szakemberek szerint? megalapozott tudás (jó minőségű képzés eredményeként), probléma megoldási készség, önálló tanulásra való készség, kommunikációs-, jogi-, pénzügyi-, menedzsment ismeretek, nyelvtudás.

6 Eltérő igények nagyvállalat - kisvállalat, gyártó cég - kereskedő cég, multinacionális cég - hazai cég, közszféra - versenyszféra,...

7 A főiskolai és egyetemi képzés

8 BME javaslata

9 Kétciklusú mérnökképzés jobb alkalmazkodást biztosít a társadalmi igényekhez, megkönnyíti a hallgatói/oktatói mobilitást Európában, az elitképzés megvalósítható a tömegképzésen belül, BME a harmadik ciklust (doktori képzés) is kiemelten fontosnak tartja.

10 BSc szakok, melyeket a BME is oktat/oktatni fog bio-, környezet- és vegyészmérnöki építőmérnöki és műszaki földtudományi építészmérnök, ipari termék- és formatervezői gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki villamos- és energetikai mérnöki műszaki menedzser, műszaki oktató logisztikai-, jármű és mobilgép mérnöki

11 Képesítési követelmények a műszaki alapképzési szakokon Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák, A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) 210 kredites szakon: természettudományos alapismeretek:40–50 kr. gazdasági és humán ismeretek:16–30 kr. szakmai törzsanyag:70–103 kr. Szakmai gyakorlat Nyelvi követelmények

12 A műszaki alapképzési szakok közös jellemzői A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditpontjai: - ; A szakirányhoz rendelhető minimális kreditpont: 40; A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditpontok: 10; A szakdolgozathoz rendelt kreditpont:15 ; A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditpont: 60;

13 A műszaki mesterképzési szakok közös jellemzői I. természettudományos alapismeretek 17 – 30 %, 20 – 36 kredit gazdasági és humán ismeretek 8 – 17 %, 10 – 20 kredit szakmai törzsanyag 8 – 25 %, 10 – 30 kredit differenciált szakmai ismeretek38 – 50 %, 46 – 60 kredit ebből diplomamunka 17 – 25 % 20 – 30 kredit szabadon választható min. 5 % min. 6 kredit ÖSSZESEN 76 – 127 % 92 – 152 kredit (120 kredites képzésekben)

14 Elméleti/gyakorlati képzés aránya: a gyakorlati képzéshez rendelt kreditek aránya min. 25 % (120-ból min. 30 kredit, de a diplomamunka nem számítható ide) Idegen nyelv ismeret: szakmai anyaggal bővített középfokú C (távlatilag) Kontaktórák minimális száma: 22 / hét A műszaki mesterképzési szakok közös jellemzői II.

15 BSc és MSc szakok a BME-n önálló munka, csoportmunka növelése, az ismeretek alkalmazásának kiemelése, rövidebb vizsgaidőszak, egyenletes tanulás, tanulás, nem(csak) oktatás.

16 Elitképzés a tömegoktatáson belül önálló hallgatói munka súlya növekedjen, (oktatási módszerek: PBL, DCL) gond: kedvezőtlen oktató/hallgató arány, lehetőség: projektekbe bevonás, lehetőség: kiváló hallgatók (demonstrátorok) alkalmazása a feladatok konzultálására.

17 Az önálló hallgatói munka valódi szakmai feladatok (kapcsolat a gazdasági szférával), típusok: (kutatás), fejlesztés, tervezés, megvalósítás, a hallgató bevonása már a specifikációs fázisba.

18 A gazdasági szféra bevonása a mérnökképzésbe önálló laboratórium, projekt feladat 8 - 15 kredit = 240 - 450 hallgatói munkaóra, szakdolgozat, diplomamunka 15-30 kredit = 450-900 hallgatói munkaóra, jelentős kiméret, lehetőség a személyre szabásra, tanszéki és ipari konzulensek közti kapcsolat.

19 Milyen változás kívánatos a kétciklusú képzésben? Az első ciklusban: szakon belüli specializáció csökken, nagyobb súlyt kap az ismeretek alkalmazása (nem egyszerűen a több gyakorlat), gyakorlat + labor: min. 60 kredit, a „felhasználók” igényeinek jobb kiszolgálása.

20 Köszönöm a figyelmet!