Energiatermelés külső költségei

Az előadások a következő témára: "Energiatermelés külső költségei"— Előadás másolata:

1 Energiatermelés külső költségei
(externáliák) © Gács Iván (BME)

2 Külső költségek és szerepük a döntésekben
földrajzi, meteorológiai viszonyok dózis-hatás modell lokális hatások modellezése modell az energiatermelés és kibocsátás-csökkentés költségeinek meghatározására forrás modell terjedési modell globális hatások modellezése immisszió mező kibocsátás Modellezés egészségügyi hatások anyagi károk ökológiai esztétikai belső költségek üvegház hatás Érték modell költségek diszkontálás környezeti hatások társadalmi megítélése Összes társadalmi teher erőmű típusa, üzemanyaga, üzemelési módja, telephelye Technológia jellemzői társadalmi és gazdasági környezet © Gács Iván (BME)

3 Külső költségek fogalma
A villamosenergia-előállítás költségei alatt általában az erőművön belüli energiaátalakítási technológia (állandó és változó) költségeit értjük. A természetes és az épített környezetben különféle változások (károsodások) következnek be. Ezek a károk, ill. a károk megelőzése költségekkel járnak. Reális összehasonlítás érdekében a környezeti elemekben bekövetkező változásokat alkalmas módon költségekké kell alakítanunk, és azokat az energiaátalakítás költségeibe, végeredményében a villamos energia árába be kellene építenünk. © Gács Iván (BME)

4 Levegőszennyezés matematikai modellezése
Forrás modell Terjedési modell Hatás modell © Gács Iván (BME)

5 Hatás függvény típusok a dózis – hatás modellhez
© Gács Iván (BME)

6 Példa: egy tipikus, jól ismert hatásfüggvény
Egyszeri besugárzás dózis-következmény görbéi ionizáló sugárzásokra © Gács Iván (BME)

7 Kis dózisok bizonytalan hatása
gyógyszer hatásgörbéje © Gács Iván (BME)

8 Dózisok a koncentráció tartamdiagramban
© Gács Iván (BME)

9 Területi dózis A helyi dózis terület szerinti integrálja a teljes környezetre területi dózis egy meteorológiai helyzetre: © Gács Iván (BME)

10 Kollektív dózis károsodó objektumok sűrűségfüggvénye: kollektív dózis:
pl. lakósűrűség, fő/km2, terméshozam, t/km2 kollektív dózis: véges számú szektorra felosztva a környezetet: A(j) egy területelem nagysága a j-edik gyűrűben © Gács Iván (BME)

11 Következmény meghatározása
Megfelelő empirikus átszámítási tényező (h) kell a kollektív dózis és a következmény közötti átszámításhoz. Pl.: ionizáló sugárzásnál 1000 fő.Sv hatására többlet haláleset és genetikai károsodás kéndioxid esetében kollektív dózisra (legvalószínűbb értékként 3000-re) lehet egy többlet halálesetet számítani © Gács Iván (BME)

12 Példa: hagyományos és nukleáris fűtőmű hatásának összehasonlítása
eset/év kéménymagasság Következmény: i – a szennyezőanyag futóindexe Összehasonlítási alap: azonos hőteljesítmény villamosenergia-termelés esetén hasonló arányok © Gács Iván (BME)

13 Külső költség Kj – a j-edik típusú kár
pj – a j-edik típusú kár egységköltsége Hiányzó láncszemek: hi,j – a j-edik típusú kár hatás-dózis kapcsolata az i-edik anyagra © Gács Iván (BME)