Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Kommunális technológiák I. 7.-8. előadás Alapfogalmak, ivóvíz minősítés, vízbázisok, vízigények, gereb, szitaszűrés, derítés. Dittrich Ernő egyetemi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Kommunális technológiák I. 7.-8. előadás Alapfogalmak, ivóvíz minősítés, vízbázisok, vízigények, gereb, szitaszűrés, derítés. Dittrich Ernő egyetemi."— Előadás másolata:

1 1 Kommunális technológiák I előadás Alapfogalmak, ivóvíz minősítés, vízbázisok, vízigények, gereb, szitaszűrés, derítés. Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép PTE PMMK Környezetmérnöki Szak

2 2 A vízellátás-csatornázás idealizált rendszere vízbázisok vízszerzés víztisztításvízelosztás ipari vízfelhasználók mg-i vízfelhasználók lakossági vízfelhasználók előkezelés (opcionális) szennyvíz vagy TFH tisztítás befogadó A kivastagított tevékenységcsoportok vízkezelési eljárásokat alkalmaznak.

3 Kapcsolódó fontosabb jogszabályok I. 123/1997. (VII. 18.) Korm. r. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 201/2001. (X. 25.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 47/2005. (III. 11.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. r. módosításáról 147/2010. (IV. 29) Korm. r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról 30/2008. (XII. 31.) KvVM r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 38/1995. (IV. 5.) Korm. r. a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 3

4 4 Kapcsolódó fontosabb jogszabályok II. 2000/60/EK EU Víz Keretirányelv 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 6/2009 (IV.14) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 59/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát- szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyílvántartás rendjéről 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

5 5 Kapcsolódó fontosabb jogszabályok III. Az EU 91/271 számú irányelve 165/2004 (V.21.) Korm. rendelet Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program sz „a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről szóló 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról” 164/2004 (V.21.) Korm. rendelet „a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról” 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 10/2010 (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

6 6 Vízkészletek, vízszerzés Vízbázisok főbb típusai és vízkivétel módjai:  Felszín alatti Talajvizek – ásott vagy fúrt kút Rétegvizek, Termálvizek– fúrt kút (geotermikus gradiens Mo-n 5 °C/100m, világátlag: 3 °C/100m) Karsztvizek - forrásfoglalás Parti-szűrésű vízbázisok – csápos kút  Felszíni Álló vizek – felszíni vízkivétel Folyó vizek – felszíni vízkivétel

7 7 Vízkészletek vízminősége I. A vízkészletek vízminősége és a vizet igénylők vízminőségi igénye közötti különbség szabja meg a tisztítási technológiát. Talajvizek: Az első vízzáró réteg feletti vízadó rétegben található vízkészlet Általában erősen szennyezet Jellemző szennyezők: Nitrit, nitrát Szerves anyag (KOI, BOI5) Ammónium Bakteriológiai szennyezettség Szénsav (agresszivitás)

8 8 Vízkészletek vízminősége II. Rétegvizek:  Két vízzáró réteg között található vízkészlet  Kismértékben szennyezettek  Jellemző szennyezők: Vas, mangán Szulfát Klorid Szénsav (agresszivitás) Metán Arzén Ammónia Stb..

9 9 Vízkészletek vízminősége III. Karsztvizek: Karsztos (mészkő, dolomit) kőzetek repedésrendszereiben található vízkészlet Nagy érzékenységűek Jellemző szennyezők:  Magas karbonát-keménység (Mg-, és Ca-sók)  Szulfát, Klorid, Nitrát, stb.. ált. csak antropogén szennyezés esetén (pl. városszéli forrás) Parti szűrésű vizek: Part menti aluviális rétegekben található vízkészlet Kismértékben szennyezettek Jellemző szennyezők:  Szerves anyag  Ammónium  Vas, mangán

10 10 Vízkészletek vízminősége IV. Vízkészleteink szennyezettsége évről évre nő. Főbb okai:  Növekvő termelés, növekvő kibocsátások Tisztítatlan emissziók Illegális kibocsátások Meglévő tisztítók nem megfelelő hatékonysága  Vízvédelem fejlődésének üteme – múltbeli szennyezések hosszú-távú hatásai Vízkincseink védelme fokozott odafigyelést igényel Vízbázisok védelmét a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet és arra épülő jogszabályok tartalmazzák.

11 11 Vízminősítés Főbb paraméter csoportok:  Fizikai paraméterek  Kémiai paraméterek  Biológiai paraméterek  Mikrobiológiai paraméterek  Ökológiai paraméterek „Hagyományos” biológiai vízminősítés szerinti csoportosítás:  Halobitás (szervetlen kémiai tulajdonságok összessége)  Szaprobitás (szerves anyag lebontó képesség)  Trofitás (szerves anyag termő képesség)  Toxicitás (mérgező képesség) VKI-szerinti biológiai vízminősítési rendszer Fizikai paraméterek:  Hőmérséklet  Sűrűség, viszkozitás  Oldóképesség  Átlátszóság, zavarosság  Lebegő anyag tartalom  Fajl. vezetőképesség  Szín  Szag  Stb..

12 12 Néhány fontosabb kémiai paraméter pH Nitrogén-vegyületek (ÖN, Szerves-N, Kjeldahl-N, NO 3 -N, NO 2 - N, NH 4 -N) Foszfor-vegyületek (ÖP, PO 4 -P) Szerves anyagok (TOC, KOI, BOI5) Fémek, nehézfémek (Vas, Mangán, Króm, Réz, Ólom, Higany, Nikkel, stb..) Toxikus és egyéb olajszármazékok (policiklikus aromás szénhidrogének, fenolok, stb..) Peszticidek (különböző rovarirtók, féreg és csigairtók, növekedés-szabályzók, stb..) Klór vegyületek és klórszármazékok (Klorid-ion, Klorit, Kötött aktív klór, Klorit, Vinil-klorid, összes trihalo-metán, stb..) Radioaktivitás (összes indikatív dózis, Radon, Trícium, stb..)

13 13 Néhány fontosabb biológiai, mikrobiológiai paraméter és ökológiai vízminősítés Biológiai és mikrobiológiai paraméterek: Férgek Algák Gombák Fonalas baktériumok Telepszám Entherococcusok E.coli Coliform Stb.. Ökológiai vízminősítés: Élővizek minősítésére alkalmazott módszer Az EU 2000/60/EK Vízkeret Irányelve alapján a hazai minősítési rendszer kidolgozás alatt áll. Víztechnológiai szempontból nincs jelentősége

14 14 Ivóvíz minősítés I. Az ivóvíz minőségének követelményeit a 201/2001. (X.25) Korm. r. és az azt módosító 47/2005.(III.11.) Korm. r. tartalmazza. Mikrobiológiai paraméterek és határértékeik: Az ivóvíz fekáliás illetve kórokozó baktériumokat nem tartalmazhat! Enterális baktériumok: életfeltételeiket az ember bélrendszerében találják meg. Patogén baktériumok: egyéb kór és betegség hordozók.

15 15 Ivóvíz minősítés II. - főbb fizikai és kémiai paraméterek és határértékeik:

16 16 Vízben rosszul oldódó anyagok A vízben rosszul oldódó anyagok a vízben diszpergálhatók: Emulzió: olyan diszperz rendszer melyben a szennyező anyag 0,1 µm-nél nagyobb szemcse- vagy cseppméretben közel egyenletes eloszlással található a folyadékban. Kolloidok: olyan diszperz rendszer melyben a szennyező anyagok az emulziónál kisebb, de a molekuláris méreteknél nagyobb méretekben van jelen.

17 17 A víz keménysége Ca- és Mg-sók okozzák → Összes keménység Hőmérséklet vagy pH növekedés hatására a vízkő növekvő mennyiségben válik ki. Karbonát- (változó-) keménység: a kalcium és magnézium ionok azon mennyisége amely a vízben lévő karbonátok és hidrogén karbonátok mennyiségével egyenértékű. Okozó vegyületei: Ca(HCO 3 ) 2 és Mg(HCO 3 ) 2.. Forralás hatására szilárd csapadékot képeznek Nem karbonát- (állandó-) keménység: Okozó vegyületei: CaSO 4, MgSO 4, CaCl 2, MgCl 2. Ezek forralással nem távolíthatóak ela vízből. Összes keménység = karbonát keménység + nem karbonát keménység A víz keménységét német keménységi fokban adjuk meg [nk°]: 1 nk°: 10 mg CaO-val egyenértékű keménységet okozó iont tartalmaz 1 l víz.

18 18 Víztisztítás alapelve

19 19 Gerebek, rácsok Durva felületi szűrők Ivóvíztisztításban: gereb, szennyvíztisztításban: rács Ivóvíztisztításban felszíni vízkivételeknél alkalmazzák Durva méretű szennyeződések eltávolítására szolgál (pl. ágak, levelek, széna, stb..) Durva gereb: résszélesség mm Finom gereb: résszélesség: 1,5 – 15 mm Szennyvíztisztítási technológiák tárgyalásakor részletesen tárgyaljuk

20 20 Szitaszűrés Finom felületi szűrők Alapelv: vékony szitaanyagon keresztül történő szűrés Célja az ülepítő vagy derítő terhelésének csökkentése Makro-szita szűrés: szitaszövet nyílásmérete 0,3-2,5 mm. Mikro-szita szűrés: szitaszövet nyílásmérete µm. Finom szuszpendált anyagok, élő mikroszervezetek, planktonok eltávolítására részlegesen alkalmas. Alkalmazása. Felszíni vízkivétel esetén jellemző. Szitafonal átmérő: 0,02-0,05 mm.

21 21 Makro-szita szűrés I. - működésük elve Nyitott (gravitációs rendszer) és zárt kivitelű szitaszűrők (nyomás alatti rendszer):

22 22 Makro-szita szűrés II. Hidraulikai méretezés alapelve: szabad átfolyási felületre vonatkoztatott átfolyási sebességre történő méretezés [0,3-2 mm: 0,04-0,3 m/s; 2-5 mm: 0,3-0,5 m/s] F sz [m 2 ]: szükséges szűrőfelület k=k 1 *k 2 [-]: szabad keresztmetszeti tényező (k 1 =0,35-0,6 a szűrőszövet szabad keresztmetszeti tényezővel; k 2 =0,3-0,6 az alátámasztó szerkezet szabad keresztmetszeti tényezője) z [-]: a szita víz alatti felületének és teljes felületének hányadosa

23 23 Mikro-szita szűrés Méretezés tapasztalati úton A szitaszöveten kialakuló filmszerű bevonat miatt egyre finomabb szemcséket képes kiszűrni, közben az ellenállása folyamatosan nő Technikai adatok: Dob átmérő: 1,5-3 m Dob hossz: 2-5 m Forgási sebesség: m/perc Öblítővíz mennyiség: 1,5- 5% (magas!)

24 24 Ülepítés I. Csak a derítés megértéséhez szükséges alapfogalmakat vesszük. Az ülepítőket részletesen a szennyvíztisztításnál tárgyaljuk. Tisztítási feladat: különálló részecskék (0,1 mm felett) és vagy összeállt pelyhek (0,1 mm alatt) kiülepítése Különálló szemcsék állandósult ülepedési sebessége a lamináris ülepedési törvényből számítható: Ahol: η [Pas]: dinamikai viszkozitás; g=9,81 m/s 2 ;  sz [kg/m 3 ]: ülepítendő szemcse sűrűsége;  f [kg/m 3 ]: folyadék sűrűsége A méretezés alapelve: az ülepedési idő kisebb kell hogy legyen mint a szemcse tartózkodási ideje a műtárgyban:

25 25 Ülepítés II.

26 26 Ülepítés III. Pelyhesedő lebegőanyagok ülepedése: a pehelyméret változás miatt az ülepedési sebesség nem állandó → Az ülepedési időt kísérleti úton kell meghatározni!

27 27 Derítés I. Célja: a 0,1 mm-nél kisebb átmérőjű részecskék és oldott anyagok egy részének eltávolítása (pl. szervetlen és szerves kolloidok, mikro-szennyezők, prekurzorok, zavarosságot vagy színt okozó anyagok stb..) Derítés alapelve: pelyhesítő szer bekeverése és kolloid destabilizáció (koaguláció) → pelyhesítés (flokkuláció) → a keletkező pelyhek fázisszétválasztása (ülepítés és/vagy szűrés). Pelyhesítés során a kolloidális részecskék makro- pelyhekbe tömörülnek, így már fázisszétválasztással kiválaszthatóak a vízből.

28 28 Derítés II. – Zeta-potenciál Kolloidok stabilitása: pelyhesedéssel szembeni ellenálló képesség. Stabil kolloidok (hónapok alatt is csak kismértékben pelyhesednek) pl. proteinek, keményítők, detergensek. Instabil kolloidok pl. fém oxidok, agyagásványok, mikroorganizmusok. A derítés célja az instabil kolloidok leválasztása. Vizes szuszpenzióban a kolloidok felülete negatív töltésű, mivel felületi energiájuk révén főleg negatív töltésű ionokat (anionokat) adszorbeálnak. A negatív töltésű kolloid felület így csak pozitív töltésű ionok (kationok) vonzására képes. A kolloidok taszítják egymást. Zeta-potenciál [mV] értelmezése: (pl. ásványi anyagok -13 mV, algák -8 mV)

29 29 Derítés III. – kolloidok destabilizálása A koaguláció feltétele: a kolloidok közötti taszító erő minimális szintje. Cél a 0 mV Zeta- potenciál elérése → a van der Waals erők és a kémiai kötőerők az uralkodóak Erre a célra kémiai derítőszereket használunk

30 30 Derítés IV. – koaguláció derítőszerekkel Leggyakrabban használt derítőszerek: alumínium-szulfát [Al 2 (SO 4 ) 3 ], vas(II)szulfát [FeSO4], alumínium-klorid [AlCl 3 ], vas(III)klorid [FeCl 3 ] Az összetett kémiai folyamatok révén a ++ vagy +++ töltésű fém ionból, semleges töltésű fém-hidroxid [Al(H 2 O) 3 (OH) 3 keletkezik. Közbenső hidrolízis termékek az ún. fém-hidroxid-komplexek keletkeznek pozitív töltéssel. Ezek destabilizálják a negatív felületi töltésű kolloidokat.

31 31 Derítés V.- derítés folyamata

32 Derítés VI.- gyorsbekeverők és pelyhesítők 32

33 33 Derítés VII.- derítők

34 Kötelező irodalom Kapcsolódó jogszabályok Dr. Öllős Géza: Vízellátás - Csatornázás I. Műegyetemi Kiadó, Budapest, kapcsolódó fejezetei 34

35 35 Felhasznált irodalom Dr. Chovanecz Tibor: Az ipari víz előkészítése. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Dr. Benedek Pál, Valló Sándor: Víztisztítás- szennyvíztisztítás zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Dr. Öllős Géza: Vízellátás - Csatornázás I. Műegyetemi Kiadó, Budapest, Bozóky-Szeszich-Kovács-Illés: Vízellátás és Csatornázás tervezési segédlet. Műegyetemi Kiadó, Budapest, Illés-Kelemen-Öllős: Ipari Vízgazdálkodás. Vízdok nyomda, Budapest, Dr. Licskó István – Laky Dóra: Vízkémia (felkészülési segédanyag). BME-VKKT, 2003, digitális jegyzet. Víz és szennyvízkezelés. DRV Rt. Továbbképzési segédanyag

36 36 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "1 Kommunális technológiák I. 7.-8. előadás Alapfogalmak, ivóvíz minősítés, vízbázisok, vízigények, gereb, szitaszűrés, derítés. Dittrich Ernő egyetemi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések