Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Oroszország – BRIC-ország Ludvig Zsuzsa MTA KRTK Világgazdasági Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Oroszország – BRIC-ország Ludvig Zsuzsa MTA KRTK Világgazdasági Intézet."— Előadás másolata:

1 Oroszország – BRIC-ország Ludvig Zsuzsa MTA KRTK Világgazdasági Intézet

2 A BRIC-ről röviden Goldman Sachs tanulmány- mozaikszó Fogalom sokaknak megtetszett … De nem homogén csoport! Tagjai „ráharaptak” – BRIC-csúcsok 1. csúcs: Jekatyerinburgban! 2009-ben

3 Mitől BRIC a BRIC? Kétezres években impozáns növekedési ütemek – a vg. új növekedési csomópontjai Válságot a fejlett világnál jobban vészelték át Méreteiknél fogva jelentősek (lakosság, terület, gazdaság…) Jelentős speciális világgazdasági szerepkör (energia, szolgáltatások, feldolgozóipari export …)

4 A BRIC jelentősége orosz szemmel A „Klub”-hoz tartozás büszke érzete BRIC – eszme : a multipoláris világrend támogatója A világgazdasági szerepek, súlyok változásainak kifejezője USA (dollár)szerepének csökkenése Elképzelések, lépések: egy nemzetek felett álló nemzetközi tartalékvaluta létrehozásának ötlete (Medvegyev elnök Jekatyerinburgban) Oroszország évek óta aktív támogatója a nemzetközi pénzügyi rendszer (pl. Nemzetközi Valutaalap) reformjának. Oroszországban Európa további gyengélkedésével, szerepvesztésével számolnak (megosztottság majd válságproblémák) Nyugat versus Kelet (Európa versus Ázsia) – keleti, ázsiai vektor megerősödése Kína szerepe mindent elsöprő, legdinamikusabban fejlődő gazdasági partnerség, de figyelem Indiára és Brazíliára is!

5 Oroszország és a nemzetközi intézmények ENSZ – megörökölt szerep IMF, Világbank Európa Tanács tagja G7- G8 - G20 OECD-tagság iránti kérelem (cél: 2014) APEC (Ázsiai Csendes –óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet) FÁK-on belüli szervezetek (gazdasági, biztonsági) Sanghaji Együttműködés Szervezete BRIC

6 Oroszország számokban – „Oroszország nagyobb a szakadéknál?” Világ legnagyobb területű állama km2 (majdnem 2x USA vagy Kanada, 180x Magyarország) 9 időzóna Legtávolabbi pontok távolsága: 8000 km Világ 9. legnagyobb népességű állama ( millió fő – világnépesség kb. 2%-a) Világ 6. legnagyobb GDP-vel rendelkező gazdasága (PPP-alapon, )

7 Az oroszországi népesség alakulása

8 Az ország öröksége és felépítése Volt SZU legjelentősebb utódállama (1991 december) Kapacitások kb. 70%-a Bonyolult régió-központ kapcsolatrendszer – 89 régió különböző jogosítványokkal szoros jövedelmi különbségekkel újraelosztó szerep fontossága! Putyini rendteremtés – az I. ciklusban 7 majd 8 szövetségi körzet – élükön az elnök által kinevezett képviselőkkel

9 Az orosz GDP alakulása, Oroszország részesedése a bruttó világtermékből (PPP alapon) Mrd USD PPP-ben Mrd USD PPP-ben Mrd USD hiv. árf.-on Mrd RUB Helyezés Részesedés (%) állandó áronfolyó áron , ,96685, ,91419, , ,645183, ,306171, ,679967,190404, , , ,473925,838271, , , ,542999,125195, , , , ,298259, , , , ,759431, , , , ,717591, , , , ,957764, , , , ,841989, , , , , , , , , , , , , , , , , Közel 3% ,

10 A világ 10 legnagyobb GDP-jével rendelkező országa, vásárlóerő- paritáson (2011), milliárd USD Európai Unió USA Kína Japán India Németország Oroszország Brazília Egyesült Királyság Franciaország Olaszország1847 Világ összesen78967 Forrás: IMF, World Economic Outlook Database, október

11 Az orosz pozíciók lényegesen gyengébbek, ha az egy főre eső bruttó összterméket nézzük. Ilyen világranglistán Oroszország dolláros mutatóval 2011-ben már csak az 55. helyen állt, megelőzte őt többek között Magyarország is 47. helyezésével és dolláros értékével

12 Oroszország előkelő helyezései egyes ipari és mezőgazdasági termékek világszintű termeléséből (2010) 1.Földgáz, kőolaj 3.burgonya, nyersvas 4.villamos energia, cukorrépa 5.szén, acél, tej, szarvasmarha és baromfi hús 6.hengerelt vasöntet, pamuttextíliák 7.fakitermelés, gabonafélék, hüvelyesek 9.bőr lábbelik, gyapjúszövet 12.személyautó (összeszerelés is) 14.papír és karton

13 Fontosabb orosz makrogazdasági mutatók prognózis 2013 prognózis %-os változás az előző évhez GDP5,2-7,84,3 3,7*3,8* Ipari termelés0,6-9,38,24,76,0***5,0*** Mezőgazdasági termelés10,81,4-11,322,1…… Állótőke-beruházások9,9-15,768,35,0***6,0*** Fogyasztói árak (év végi)13,38,8 6,16,7*6,5* Reáljövedelmek2,43,15,10,8…… Munkanélküliség6,48,47,56,56,0* Export32,7-35,532,030,0 5,6****... Import33,8-37,329,733,4 4,0****... a GDP %-ában Költségvetési egyenleg4,9-6,3-3,51,60,5*0,2* szénhidrogén-szektor nélkül-7,7-15,2-13,3-10,2-11,3**-10,7** Fizetési mérleg6,24,04,75,35,2*3,8* Államadósság7,911,311,812,011,0*9,9* Külső államadósság2,03,83,12,42,3**2,2** magánszféra külső adóssága27,034,529,725,225,4**25,6** Urals típusú olaj ára (USD/hordó)94,461,276,8101,899,6**92** RUB/USD (éves átlagos árfolyam)24,931,730,429,430,8*****… Forrás: orosz Állami Statisztikai Szolgálat, IMF, WIIW adatbázis és előrejelzések

14 Az orosz válságkezelés (és válság) sajátosságai Önerőből megvalósuló válságkezelés Szociális irányultság Inkább napi szintű válságkezelés (pl. pénzügyi szféra) átfogó stratégiai megközelítésű intézkedések helyett strukturális változások elmaradása modernizációs retorika Visszatérően: erőteljes visszaesést követően gyors növekedési pályára állás Világpiaci olajárak jelentős hatása

15 Válság után? pozitív mutatók 2012 újabb negatív jelek (külker forg. kis növekedése – vg-i trendekhez igazodva) Stagnáló, kismértékben romló világgazdasági pozíciók 2013 – 2012-es tendenciák folytatása

16 Oroszország világgazdasági pozíciói - %-os részesedés (helyezés) Részesedés: a világ GDP-jéből (PPP alapon) 3,3 3 (6.) a világexportból2,92,6 (12.) 2,9 (9.) a világimportból1,81,6 (18.) 1,8 (17.)

17 A világ legnagyobb exportőr országai ( ) érték (milliár d USD) % -os részesedé s éves változás (%) érték (milliárd USD) % -os részesedé s éves változá s (%) EXPORT Világ ,0 22 Világ , Kína157810,4311.Kína189910, USA12788,4212.USA14818, Németország12698,3133.Németország14748, Japán7705,1334.Japán8234,57 5. Hollandia5733,8155.Hollandia6603, Franciaország5213,476.Franciaország5973, Koreai Köztársaság4663,1287. Koreai Köztársaság5553, Olaszország4482,9108.Olaszország5232, Belgium4122,7119.Oroszország5222, Egyesült Királyság4062, Belgium4762, Oroszország4002,632

18 A világ legnagyobb importőr országai ( ) IMPORT Világ ,0 21 Világ , USA196912,8231.USA226512, Kína13959,1392.Kína17439, Németország10676,9153.Németország12546, Japán6944,5264.Japán8544, Franciaország6063,985.Franciaország7153, Egyesült Királyság 5603,6166. Egyesült Királyság 6363, Hollandia5173,4177.Hollandia5973, Olaszország4843,1178.Olaszország5572, Hong Kong, Kína4422,9259. Koreai Köztársaság5242, Koreai Köztársaság4252, Hong Kong, Kína5112, Oroszország2491,63017.Oroszország3231,830

19 A külkereskedelem jelentősége Több mint klasszikus külker. funkciók Fontos devizakitermelő, tartalékképző szerep Sikertörténet, de hozzájárul az egyoldalú szerkezet továbbéléséhez Olajállam? (olaj- és gázexport hagyományosan a kivitel 70%-a körül) Periférikus-félperiférikus szerep Külkereskedelem modernizációs szerepe megkésőben?

20 Az orosz export 10 legjelentősebb célországa 2011-ben (%-os részarány)

21 Az orosz import 10 legjelentősebb forrásországa 2011-ben (%-os részarány)

22 Szolgáltatás-kereskedelem Oroszország hagyományosan jelentős külkereskedelmi többletet érvényesít az árukereskedelemben - épp fordítva van a szolgáltatások területén, ahol az ország nettő importőr, és világkereskedelmi súlya is kisebb az áruk külkereskedelmében mérthez képest 2011-ben az orosz szolgáltatásexport értéke mindössze 54, az import pedig 90 milliárd dollárt tett ki. Az előbbi csak valamivel több, mint az orosz árukivitel tizede, míg az utóbbi a dinamikus növekedési trendnek köszönhetően meghaladja az árubehozatal egynegyedét

23 Tőkebefektetések - OFDI A világa legnagyobb tőkebefektetői között: 2011-ben Oroszország világméretekben is a 8. legnagyobb tőkeexportőr volt (az USA, Japán, Egyesült Királyság, Franciaország, Hongkong-Kína, Belgium és Svájc után, ez utóbbi kettőtől alig valamivel lemaradva). a közép-kelet-európai térség legjelentősebb, a feltörekvő gazdaságok közül Hongkong (Kína) után a második legnagyobb tőkeexportőre. Az orosz cégek előszeretettel éltek a válság során jelentkező speciális, gyakran kedvező vásárlási árviszonyokban megtestesülő lehetőségekkel is folyamán az orosz tőkekihelyezések értéke rendre meghaladta a beérkező FDI értékét Az orosz vásárlások legjelentősebb célterületét a fejlett gazdaságok, elsősorban az uniós cégek adják, másodsorban pedig a szomszédos posztszovjet államok, azonban az orosz bázisú TNC-k aktívak a feltörekvő piacokon is. (Példák 2011-ből: az ausztriai Volksbank leányvállalatinak orosz Szberbank általi felvásárlása, a TNK-BP brazil olajiparban szerzett érdekeltsége)

24 Tőkebefektetések - FDI Ellentmondásos folyamatok Tőkehiány vagy modernizációs szükségszerűség? Méretei szerények az orosz gazdaság méretei és a lehetőségek fényében Tudatos orosz „távoltartó” politika Új 2012-es privatizációs csomag- kirakatba készült? Igor Suvalov, első miniszterelnök-helyettes: „…az állami tulajdont a felére kívánjuk visszavenni 2016-ig” Szperbank, Vnyestorgbank, Rosszelkhozbank és a Roszagrolizing, a az Aeroflot, a Sheremetyevo Repülőtér, Szovkomflot (tengeri szállítás, tankerek), az Egyesült Gabonaipari Vállalat, a gyémántipari Alrosa, az energetika területéről az Inter RAO JeESz, Ruszhidro és az olajipari Rosznyeft és Zarubezsnyeft, Transznyeft, Rosznano

25 Tőkebefektetések – FDI II. 1. Az oroszországi privatizáció elsősorban politikai megfontolások alapján zajlik– belpolitikai (pl. Szberbank), külpolitikai (pl. kapcsolat Kínával) 2. Az orosz vonakodás hátterében: elsősorban nem forrásban szűkölködnek, hanem technológiát várnának Tények: Eddigi tendenciák: állami tulajdonrész növekedése (pl. olajipar) Rosznyeft stratégiaivá minősítése Következmények: A külföldi befektetők nem számíthatnak áttörésre, irányváltásra a privatizációban, az állam óvatos és fontos gazda marad Külföldi csalódottság: irreálisan magas árak okán Stratégiai partnereket fognak keresni (fenti 2 szempont alapján)

26 Oroszország és a posztszovjet térség

27 A FÁK-országegyüttes és Oroszország súlya az egyes FÁK-országok exportjában és importjában 2008-ban és 2010-ben (%) EXPORTIMPORT FÁK- részarány Oroszorszá g részaránya FÁK- részarány Oroszország részaránya FÁK- részarány Oroszország részaránya FÁK- részarány Oroszország részaránya Oroszország15,0… …14,0… … Belorusszia44,032,554,031,566,059,959,058,5 Moldova39,019,740,020,635,013,633,09,4 Azerbajdzsán3,00,99,04,433,027,731,014,1 Örményország31,019,319,015,930,015,630,022,1 Ukrajna36,024,336,023,239,027,644,032,4 Kazahsztán16,08,913,08,446,035,146,033,7 Kirgizisztán55,026,545,034,854,032,253,014,8 Tádzsikisztán16,014,913,0 56,024,359,021,0 FÁK együtt18,0…19,0…27,0… …

28 Oroszország, mint posztszovjet gazdasági központ Külkereskedelmen túl: FDI, munkaerő- migráció FDI: tényleges nagyobb, mint a statisztika által jelzett (Ciprus szerepe!) Számos oroszágban kulcságazatban: energetika, egyéb kitermelőipar, szállítás, kohászat stb… Migráció: posztszovjet migráció legjelentősebb célterülete, hazautalások szerepe makrogazdasági jelentőségű, de szociális szempontból is meghatározó

29 Eurázsiai integrációs tervek – új dinamika és agilitás ( ) Orosz érvek: Nemzetközi trendekhez igazodás (FT, vámuniók stb.) Sajátos geopolitikai helyzet: se Kína, se EU felé – saját gazdasági övezet Realitások az orosz gondolkodásban: differenciált megközelítés – integrációra hajlandó országok köre orosz anyagi áldozatvállalás orosz dominancia enyhítésére orosz hajlandóság (szavazati arányok) Ki mit tud (behozni)? Pl. Kazahsztán a kedvezőbb üzleti klímát Kinek mit lehet ajánlani? Pl. Kirgizisztánnak, Tádzsikisztánnak szabad munkaerőáramlást Nyugati szkepticizmus! Papírszagú posztszovjet integrációk…

30 (Re)integrációs erőfeszítések Papírintézmények avagy sem? „Nyugat” nem hajlandó komolyan venni 1. bonyodalmak a WTO-csatlakozás folyamán 2. EU-s posztszovjet elképzelések, Keleti Partnerség kezdeményezés versengő jellege Oroszország 1. számú külpolitikai prioritása Orosz akarat (integrációs tömbként erősebb jelenlét / mag a világgazdaságban!) – gyors/erőltetett? tempó Orosz finanszírozási készség (pl. ajánlat Ukrajnának) Orosz kompromisszumkészség (kinek mi fontos: energiaár, tranzitkérdések, migrációs politika stb…)

31 Problémák Új erőközpont gazdasági ereje: Ukrajnával vagy nélküle? Oroszközpontúság és orosz dominancia Gyengült gazdasági szálak (külkereskedelem) De vámuniós sikerek 2011-ben! Igen eltérő fejlettségű gazdaságok Mi a következő lépés? Mely ország? Lesz-e elegendő orosz forrás mindenki igényeinek finanszírozására? Más jelentős nemzetközi aktorok érdeklődése

32 3. Oroszország a WTO-ban Elhúzódó folyamat Kinek a sikere? (Kinek az érdeke?) Oroszország kemény tárgyalópartner volt: sajátosságok megvédése (pl. kiterjedt exportvámok rendszere, autóipar védelme) Nyitás (átlagos ipari vámszint: 9,5% (2011) – 7,3% (2012-től) Szolgáltatószektor Agrárszektor (kvótákhoz kötött kedvezményes vámtarifák) Mi várható az orosz gazdaságra nézve? Jobb átláthatóság, stabilabb befektetési környezet, hatékonyságnövekedés, strukturális hatások túlzóan optimista nyugati (világbanki) elemzések: éves szinten 3,3 %-os – majd 11%-os!- pótlólagos GDP-növekedés; 7,2%-os háztartási jövedelmi növekedés – az FDI-beáramlás emelkedésétől várva feltétel: állam nem avatkozik be a veszélyeztetett iparágak védelmében (versus költségvetés tervez ilyet!, versus orosz gazdaságpolitikai célok)

33 Oroszország a világgazdaság és a nemzetközi színtér fontos és izgalmas szereplője, amely az átmentett politikai nagyhatalmiság mellé a gazdasági nagyhatalmiság (vissza)építését is célul tűzte ki… (elemei: energetika + integráció)

34 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Oroszország – BRIC-ország Ludvig Zsuzsa MTA KRTK Világgazdasági Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések