Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A paraszolvencia egészségpolitikai jelentősége és a megszüntetésére tett kísérletek értékelése 2012. január 25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A paraszolvencia egészségpolitikai jelentősége és a megszüntetésére tett kísérletek értékelése 2012. január 25."— Előadás másolata:

1 A paraszolvencia egészségpolitikai jelentősége és a megszüntetésére tett kísérletek értékelése január 25.

2 A paraszolvencia egészségpolitikai jelentősége Miért érdemes foglalkozni a paraszolvenciával?  Ha rontja az egészségügyi rendszer teljesítményét: az eredményességet, a hatékonyságot, és/vagy az igazságosságot  Mértéke elég nagy ahhoz, hogy rendszerszintű hatást fejtsen ki A paraszolvencia hatása attól függ, hogy mi motiválja annak adását:  kényszer vagy hála: a motiváció sokoldalú, amely kérdőíves felmérésben nehezen feltérképezhető – a hálának "vallott" pénzadás mögött is számos kényszerítő tényező fedezhető fel (belső vagy külső) Mértéke:  Magyarországon a teljes egészségügyi kiadás 1,5-4,5%-a  De nem elsősorban az abszolút mérték, hanem az egyenlőtlen eloszlás miatt jelent komoly torz ösztönzőt (90%-a orvosoknak megy, ezen belül is vannak jól fizető és nem jól fizető szakterületek) Minden okunk meg van arra, hogy a paraszolvencia jelensége miatt aggódjunk:  Meg kellene szüntetni, de hogyan?

3 Hogyan nyúljunk a paraszolvenciához? WHO tanulmánykötet a volt kommunista országok egészségügyi reformjainak összehasonlító elemzéséről:  Kutzin J, Cashin Ch, Jakab M (eds): Implementing Health Financing Reforms: Lessons from countries in transition  Egy külön fejezet foglalkozik a paraszolvencia megszüntetésére tett intézkedésekkel Négy ország összehasonlítása:  Kirgizisztán  Tadzsikisztán  Oroszország  Magyarország 1

4 Hogyan nyúljunk a paraszolvenciához? A tanulmány a következő kritikus sikertényezőket azonosította:  Átfogó, egymást megfelelő sorrendben követő reformintézkedések (nem egy-egy különálló változtatás)  világos és reális jogosultság (szolgáltatáscsomag)  a nem hatékonyan működő ellátórendszer átalakítása, a hatékonysági nyereség visszaforgatásával (egészségügyi dolgozók jövedelmének növelése)  megfelelő mértékű, stabil és kiszámítható közfinanszírozása  a bűnbak keresés mellőzése Magyarország az elmúlt 25 évben kudarcot vallott a paraszolvencia elleni "harcban" 2

5 Mi történt Magyarországon? Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon az egészségügyi reform nem követte ezeket az elveket Habár az eüi reform átfogó és számos tekintetben jól tervezett volt A szolgáltatáscsomaghoz nem sikerült érdemben hozzányúlni és tisztázni a magán és közfinanszírozott ellátások határait A finanszírozási és ellátórendszer szerkezeti átalakítási reformokból származó hatékonyságjavulás eredményét egyszerűen kivették az eü- ből (költségvetés stabilizálásra) A forrásteremtés a közfinanszírozott egészségügyi ellátások vonatkozásában inadekvát, bizonytalan, valamint kiszámíthatatlan maradt:  hosszú megszorítási periódusok és rövid kiadásnövekedés váltakozása  pl. 50%-os közalkalmazotti béremelés 2002-ben vs. évente 3% 1990-től kezdve 1

6 Mi történt Magyarországon? A paraszolvencia megszüntetésére irányuló törekvések azért vallottak kudarcot, mert nem szüntették meg a paraszolvencia gyökérokait Pl közötti időszak intézkedései:  vizitdíj, kórházi napidíj bevezetése (majd eltörlése, népszavazás)  szabad orvosválasztásért fizetendő térítési díj jelentős megemelése (30%, max. 100 ezer Ft) Mindkét intézkedés kudarcot vallott:  a vizitdíj nem szüntette meg a paraszolvencia adásának okait (maximum elszívta a hálapénz forrásait a legszegényebbeknél)  a szabad orvosválasztásért fizetendő díj sokkal közelebb van a paraszolvencia tényleges működéséhez, de: a beteg által fizetett díj nem az orvoshoz, hanem a kórházhoz került (azaz sem a betegnek, sem az orvosnak nem volt érdeke befizetni/beszedni) a kórház OEP finanszírozása a beszedett pénz összegével csökkent (azaz még a kórházmenedzsmentnek sem volt érdeke működtetni a rendszert) 2

7 Mi történt Magyarországon? Mit kellene tehát ezen változtatni?  jóval alacsonyabb díjat kellene meghatározni  az OEP finanszírozáson felüli többletbevétel legyen  a bevétel jelentős része közvetlenül a kezelőorvosnak jusson  adómentes legyen (vagy kedvezményes adókulcs)  a területi beteget ellátó orvos is kapjon plusz díjazást (az OEP-től) annak érdekében, hogy elkerüljük a területi betegek hátrányos megkülönböztetését (plusz közpénz kell) Ez a jelenlegi kormányzati ciklusban is kivitelezhető lenne, de:  a kérdés nagyon átpolitizált, nem mernek a politikusok hozzányúlni  többlet közfinanszírozást igényel (de legalább is a hatékonysági nyereség visszaforgatását) 3

8 Záró megjegyzések A közvetlen lakossági hozzájárulás (aka vizitdíj) nem jó eszköz a hatékonyság növelésére 1 Van ellátásNincs ellátás Van szükségletKielégített szükséglet Kielégítetlen szükséglet Nincs szükségletFelesleges ellátás Nem vett igénybe ellátást az akinek nincs szüksége rá Stratégia 1: ellátás- szervezés (betegség és esetmenedzsment) Költség egyszerre csökken és nő Stratégia 2: ellátás nem szelektív visszafogása (vizitdíj, TVK, sorban állás) Költség csökken Stratégia 3: ellátási kapacitások növelése (több ellátás nyújtása) Költség nő

9 Záró megjegyzések A volt kommunista országokban a paraszolvencia ennek ellenére olyan káros jelenség, amelynek formalizálása egyértelműen javítaná az eüi. rendszer teljesítményét abban az esetben, ha a "vizitdíj" kiváltja a paraszolvenciát, nem pedig hozzáadódik ahhoz A legfontosabb kritikus sikertényező a paraszolvencia megszüntetésében továbbra is inkább az egészségügyi rendszer átalakulásából származó hatékonysági nyereségek visszaforgatása lenne, de ezt a legnehezebb elérni gazdasági válság és megszorítások idején 2


Letölteni ppt "A paraszolvencia egészségpolitikai jelentősége és a megszüntetésére tett kísérletek értékelése 2012. január 25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések