Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

korai intrauterin Thím külső genitalia here perinatális T hím idegi szerveződés felnőttkori Tszexuális aktivitás here hiánya: (perinatális T hiánya) női.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "korai intrauterin Thím külső genitalia here perinatális T hím idegi szerveződés felnőttkori Tszexuális aktivitás here hiánya: (perinatális T hiánya) női."— Előadás másolata:

1

2 korai intrauterin Thím külső genitalia here perinatális T hím idegi szerveződés felnőttkori Tszexuális aktivitás here hiánya: (perinatális T hiánya) női genitalia női idegi szerveződés: E2 pozitív feed-back (ciklus !) és női szexuális magatartás  -fötoprotein: a placentáris ösztrogén nem hat közp. ir.-re hím genitalia a 14. hétig záródik ! (adrenogenit. syndroma !)

3 Elsődleges nemi jelleg a férfi illetve a női nemre jellemző nemi szervek határozzák meg (here/ptf) megszületéskor az újszülött nemét külső nemi szervei alapján állapítják meg (bár ez néha csalóka tud lenni...interszexualitás/he rmafroditizmus

4 Másodlagos nemi jelleg a nemi érés idején (pubertás) az ivarmirigyek (férfiaknál here, nőknél petefészek) által termelt hormonok alakítják ki és tartják fenn főként alkati tulajdonságokban mutatkozik meg Mik is ezek? Női alkat sémájaFérfi alkat sémája

5 –Férfiakénál egészében kisebb, testmagasság -10 cm, tömeg -10kg –Nők törzse (hasi rész) hosszabb, a férfin a végtagok hosszabbak –Fej férfinál relatíve nagyobb (de az agy mérete nem függ össze az IQval) –Férfi nagyobb vállszélessége a női medence szélességével szemben –Ffi bőre erősebben pigmentált, bőr alatti zsír kevesebb, jobban visszaadja a bőr alatti izmok idomait –Erősebb szőrzet, ffias kopaszodás (már a 20as években homlok oldalsó szögletében. Oka? Tesztoszteron károsítja a hajhagymákat) –Szeméremtájék szőrzete ffiban egyenes a köldökig tart, nőben háromszög sosem ér fel a köldökig –Női bőr alatti zsírpárna fejlettebb(különösen mell és fenék, csípő tájékon), ezért idomai kerekdedebb, simább –Ffi csontjai nagyobbak, durvább domborzatúak –Ffi koponya: szemöldökív erősebb kiemelkedése, homlok dőltebb, szemgödör szögletes –Belső szervek is nagyobbak ffiban, egy kivétellel a lép nőben nagyobb –Gége alakja ffiban előreugró, hangszalagok hosszabbak...mélyebb hang

6

7

8

9 Pubertás: a GnRH elválasztás pulzatilis lesz leányok: évtől (menarche) fiúk: évtől

10 Fúúú na kezdjük….

11 A női nemi szervek (külső és belső) Elhelyezkedés alapján külső és belső nemi szerveket különítünk el.

12 Külső női nemi szervek kismedencén kívül, a szeméremrés körül helyezkednek el; csikló (clitoris) + preputium clitoridis kis ajak (labia minora pudendi) nagy ajak (labia majora pudendi) Húgycső (ostium urethrae ext.) Szűzhártya (hymen) hüvely bemenet (ostium vaginae) Bartholin vezeték (váladékuk sikamlóssá teszi a hüvelybemenetet, vestibulum vaginaeba nyílnak) többrétegű elszarusodó laphám fedi őket szemérem domb szemérem test Gát: a csontos kismedencét lezáró vaskos izmos terület, nyílirányú hasadéka a szeméremrés

13 Csiklóról még egy keveset: ffi hímvesszője egy részének megfelelő erectilis szövetekből épül fel Két szárral ered a szeméremcsont, ülőcsont szárainak találkozásáról, majd konvergálnak, syphysis alatt összenő, vége a glans („csak a jéghegy csúcsa”)

14 Belső női nemi szervek

15 A petefészek  mandula nagyságú, páros szerv,  méh két oldalán, kis- és nagymedence határán,  méhszalagokhoz rögzített  kéreg- és velőállománya van  működésének legfontosabb elemei: a kéregállományban elhelyezkedő tüszők  termeli a tüszőkben elhelyezkedő petesejteket  belső elválasztású mirigyként is működik

16

17 Ovarialis és menstruációs ciklus A női nemi működés ciklikus jellegű. Ez a működés a lányoknál a serdülőkor végén, a fiatal felnőttkor elején éves korban az első menstruációs vérzéssel (menarche) kezdődik Változó korban a menstruációs vérzések elmaradásával, (menopauza) fejeződik be. A menstruáció a méhnyálkahártya havonta ( átlagosan 28 naponként, de ez az időperiódus egyénenként, sőt ugyanannál az egyénnél is elég nagy változatosságot mutat, így gyakorlatilag naponként) történő lelökődését és vérzés kíséretében történő kiürülését jelenti. A tinédzsereknél a ciklus még ingadozó lehet, csak kb éves korban vesz fel egy viszonylagos állandóságot. Terhességek alatt szünetel. Az emberen kívül csak az emberszabású majmoknál fordul elő. A folyamat több szintű hormonális szabályozás alatt áll. Ennek a szabályozó rendszernek a felső szintjét a hipotalamo-hipofízeális rendszer gonadotróp (nemi mirigyeket serkentő) hormonjai jelentik, amelyeknek termelődését negatív visszacsatolással (feed-back) a petefészekben (ovarium) termelődő hormonok befolyásolják.

18

19 Tüszőérés : A női ivarsejt (petesejt; ovum) a tüszőérés során válik megtermékenyülésre alkalmassá. A petesejtek szaporodása már a három-négy hónapos leánymagzatok petefészkében (ovarium) befejeződik, ekkora két petefészekben összesen mintegy 400 ezer található, és ezután számuk már csak csökken. Születéskor a petefészkekben lévő petesejtek az első érési oszlás profázisában vannak, és így maradnak az érésig. A follikulusz-stimuláló hormon (FSH) hatására néhány tüsző fejlődésnek indul. Az érett tüsző az ovarium felszínét kidudorítva helyezkedik el.

20 A tüszőérés folyamata

21 A tüszőrepedés (ovulatio) a ciklus közepén (kb. 14. napján) következik be. (A testhőmérséklet emelkedése is jelzi I lyenkorra a FSH hatása a negatív visszaszabályozás miatt visszaszorul, és a hirtelen megemelkedő LH hatására a petefészek vérellátása úgy változik, hogy fokozódik a tüszőre kifejtett nyomás. A fokozott nyomás hatására a tüsző megreped. A petesejt a méhkürt „szívó” hatásának következtében bekerül a méhkürtbe, megkezdi vándorlását a méhüreg felé. A beágyazódáshoz persze az is szükséges, hogy a petesejt közben megtermékenyüljön (ez 90%ban a méhkürtben történik), fejlődésnek induljon, és a méhüregbe éppen beágyazódásra képes állapotban kerüljön. (A terhesség bekövetkezéséhez így egy természetes módon időzített, bonyolult folyamatokból álló rendszer összehangolt működésére van szükség.)

22 Sárgatest: a LH hatására a visszamaradt tőszőhám és a belső tok sejtjeinek átalakulásával jön létre A LH hatása tovább is fennmarad, ami fokozza a sárgatest hormon (progeszteron) termelődését. A progeszteron hatására a méhnyálkahártya tovább vastagodik, tápanyagokat halmoz fel, mirigyei váladékot termelnek. Összességében: felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására. Közben a sárgatesthormon a negatív visszacsatolás mechanizmusán keresztül visszaszorítja a FSH és LH termelődését. Ha bekövetkezik a terhesség a sárgatest még három hónapig fennmarad majd szerepét átveszi a méhlepény. Ha terhesség nem következik be, a visszacsatolási mechanizmus következtében leeső LH szint miatt a sárgatest tönkremegy, a progeszteron termelés lecsökken, a méhnyálkahártya nem képes tovább fennmaradni, és vérzés kíséretében leválik és kiürül (menstruáció). Az FSH termelés blokkolódása a progeszteron szint leesésével megszűnik, ezzel az egész ciklus újrakezdődik...

23

24 A menstruációt követően a tüszőérést serkentő hormon (FSH – follikuluszstimuláló hormon) szintje lassan emelkedni kezd, új tüsző érését segítve A ciklus közepe táján az ösztrogének szintje is emelkedik, amit hamarosan követ a luteinizáló hormon (LH) mennyiségének ugrásszerű növekedése (a grafikonon ezt spike-nak hívják – angolul tüskét jelent), ami az érett petesejt kilökődését idézi elő A petesejt bekerül a petevezetőbe, közben a felrepedt tüszőből kialakul a sárgatest (corpus luteum), ami a ciklus hátralévő részében, egészen a menstruációig termeli a progeszteront. Ebben az időszakban a legnagyobb a megtermékenyítés esélye Közben a méh nyálkahártyája megvastagszik, dúsan erezetté és mirigyessé válik, felkészül a megtermékenyített petesejt (zigóta) beágyazódására Amennyiben ez nem történik meg, a sárgatest elsorvad, progeszterontermelése leáll és a nyálkahártya leválása megkezdődik, vérzés kíséretében Az ovuláció során a nemileg érett női testben egy petesejt érik meg (esetenként kettő, ami kétpetéjű ikrek születéséhez vezethet). A méh nyálkahártyája, az endometrium folyamatosan megvastagszik. Ovuláció után a méhfal megváltozik (izomzata ellazul), képessé válik a megtermékenyített petesejt befogadására és terhesség kialakulására. A női nemi ciklus összefoglalása (otthonra)

25 A hormon hatása Ösztrogének: –Előidézik a serdülő lányok emlőmirigyének fejlődését, a mellbimbó pigmentálódását, valamint a másodlagos nemi jellegek megjelenését. –a FSH-termelés csökkenését okozzák. –Hatást gyakorolnak az anyagcserére: csökkentik a vércukorszintet, előidézik a víz és a nátrium szervezetben való visszatartását, valamint a kalciumnak a csontokban való lerakodását.

26

27

28 Petevezetékek (tuba uterina)  méh felső két oldalán eredő  szarvszerűen elhelyezkedő, üreges, nyálkahártyával bélelt vezetékek  végeiken a hasüreg felé kiszélesednek  az itt lévő szálak, nyúlványok terelik a petesejtet a hasüregből a vezetékbe

29

30 Méh (uterus)  többrétegű simaizommal rendelkező, körte alakú szerv  kismedencében, hashártya alatt helyezkedik el, a hashártya csak felülről borítja  szalagrendszer és a gát izomrendszere biztosítja a helyzetét  a méhnyak végén van a méhszáj, amely „belelóg” a hüvelybe> ez a méh hüvelyi része> laphám fedi> a hám vizsgálata a nőgyógyászati rákszűrés része  feladata: a megtermékenyített petesejt befogadása, fejlődésének biztosítása

31

32 Hüvely (vagina) ferde csatorna 8-10 cm hosszú, kb. 5 cm átmérőjű szabadon nyílik a gáton nem tartalmaz mirigyeket hüvelyváladék termelődése: –a hüvelyben élettani körülmények között jelen vannak a Döderlein-bacilusok/pálcák/laktobacillusok –a hüvelyfal hámsejtjeiben lévő glikogénból kémiai úton tejsavat képeznek –ez gátolja a bejutott kórokozók szaporodását –így a hüvelynek öntisztulása van a hüvely a szexuális úton terjedő betegségek gyakori kiindulási helye

33 A férfi nemi szervek

34 Hímvessző: (penis) –Fejlődéstanilag a nők csiklójának felel meg –Részei: Corpus (test), Glans (makk), Preputium (fityma) –barlangos testből álló szerv –nemi izgalom hatására megtelik vérrel –alsó részén húzódik a húgycső –nagyon sok érző idegvégződéssel rendelkezik –Felépítése tágult erek, kötőszövetet, simaizmot tartalmaz és a makk területén sok érzőideg is található két barlangos test (corpus cavernosus penis) alkotja a húgycsövet egy harmadik barlangos test (corpus spongiosum penis) veszi körbe, amely a makkot is alkotja

35

36

37

38 Herezacskó: –bőrzacskó, ebben helyezkednek el a hereképletek –Tulajdonképpen a hasfal kitüremkedése (annak valamennyi rétegét tartalmazza) –Magzati élet 7. hónapjától here található benne –Fejlődéstanilag a nők nagyajkának felel meg, de a középvonalban összenőtt (ha jól megnézed láthatod )

39 Belső férfi nemi szervek Here : (testis) feladata hímivarsejt- és hormontermelés Galambtojás nagyságú és alakú páros szerv, burkokkal fedve helyezkedik el a herezacskóban Kötőszövetes tok veszi körül magzati életben a hasüregben fejlődik a vesék magasságában, ahonnan a lágyékcsatornán keresztül a herezacskóba vándorol le érett újszülött heréi már a herezacskóban vannak rejtettheréjűség: ha a herék a hasüregben maradnak (MJ) állományát vékony csatornarendszer alkotja> ebben termelődnek az ondósejtek (spermiumok)

40 állományát felcsavarodott csatornák alkotják

41 A herecsatornákat csírahám alkotja--- hímivarsejteket termeli Hímivarsejtek (spermiumok jellemzői): a női nemzőcsatornában 2-3 napig életképesek képződésüket a hypophysis gonadotrop hormonjai szabályozzák osztódási és érési folyamat eredménye képpen jönnek létre 60 μm hosszúságú feji része tartalmazza a sejtmagot, ½ kromoszóma garnitúrával

42 a középdarab (nyaki szakasz) tartalmazza a cytocentrumot → mozgás irányítása farokrész, amelynek csapkodása révén aktív mozgásra képes a herecsatornákban Sertolli-féle (dajka) sejtek találhatók, amelyekbe a hímivarsejtek nyomulnak be és itt érési folyamaton (metamorphosis) mennek át, valamint tápanyagokat vesznek fel a herecsatornák között Leydig- sejtek találhatók →ők termelik a testosteron-t!!

43 Mellékhere: (epididymis) herék hátsó felszínéhez hozzánőtt, hosszúkás, páros szerv itt folytatódnak a herékből kivezető csatornák feji, testi és farki rész különböztethető meg rajta a herecsatornák a mellékhere feji részében szedődnek össze feladata: a hímivarsejtek termelése és érése itt már NEM történik, csak tárolódnak alsó, elkeskenyedő végéből indul az ondóvezeték

44 Ondóvezeték : (ductus deferens) a mellékhere farki részéből induló izmos falú, szűk lumenű cső a herezacskóban felfelé haladva a lágyékcsatornán keresztül jut a hasüregbe a húgyhólyag mögött lefelé húzódva, mint ondókilövellő csatorna (ductus ejaculatorius) nyílik a húgycső dülmirigyet átfúró szakaszába feladata a nemi váladék továbbítása

45 Ondózsinór : (funiculus spermaticus) kb. kisujjnyi vastagságú köteg a herezacskóban és a lágyékcsatornában a here és a mellékhere idegei és erei valamint az ondóvezeték (ductus deferens) alkotja

46 Ondóhólyag: (vesica seminalis) Páros szerv tömlőszerű, feladata a váladéktermelés a húgyhólyag hátsó, alsó részéhez rögzített → rectalis vizsgálattal tapintható belső felszínét nyálkahártya béleli → váladéktermelés kivezető csöve az ondóvezetékbe nyílik

47 Dülmirigy (prosztata): gesztenye alakú és nagyságú, páratlan mirigy; húgyhólyag alatt; körülfogja a húgycsövet; közvetlenül mögötte található a végbél → rectalis vizsgálattal tapintható sejtjei váladékot termelnek, kivezetőcsöve a húgycsőbe nyílik; a húgycső felülről lefelé haladva fúrja át idős korban mirigyállománya felszaporodhat

48


Letölteni ppt "korai intrauterin Thím külső genitalia here perinatális T hím idegi szerveződés felnőttkori Tszexuális aktivitás here hiánya: (perinatális T hiánya) női."

Hasonló előadás


Google Hirdetések