Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ORSZÁGOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK AZ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZETBEN Tolnai József – 2009. július 6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ORSZÁGOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK AZ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZETBEN Tolnai József – 2009. július 6."— Előadás másolata:

1 ORSZÁGOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK AZ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZETBEN Tolnai József – július 6.

2 Bevezető

3 Tehetséggondozó programok Az OFI kiemelt feladatának tekinti a hazai és határon túli tehetséggondozás ügyét. Az Intézet Oktatási Szolgáltatási Központja biztosítja a működési kereteket a következő programoknak: – Arany János Tehetséggondozó Program – Kiváló Tehetségek Gondozása Programiroda – Országos Tudományos Diákköri Tanács titkársága

4 Kapcsolódási pontok Az Intézet számos ponton csatlakozik a tehetséggondozás ügyével foglalkozó szervezetekhez, kezdeményezésekhez: – Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (tehetségpontok) – Magyar Tehetséggondozó Társaság – Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyar Géniusz zászlóshajó program – European Council for Hihgh Ability (ECHA)

5 Alap- és irányelvek Az Intézetben a tehetséggondozás alap- és irányelvei a következők: – A minőség szerepének hangsúlyozása – A szinergikus hatások figyelembe vétele – Partnerség és együttműködés a tehetséggondozás résztvevői körében – A hátrányos helyzetű térségek és tanulók integrációja és felzárkóztatása Folytatás

6 Alap- és irányelvek – Az átmenetek és metszéspontok kiemelt fontossága – A tehetséggondozással kapcsolatos kutatás és elemzés fontossága, publikációja és disszeminációja – Fejlesztési utak (pilot programok) és lehetőségek kidolgozása – Kiváló tehetségek nyomon követése, támogatása – Korszerű tudástárak, adatbázisok, rendszerek létrehozása, fejlesztése

7 AZ OFI TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJAIRÓL

8 Arany János Tehetséggondozó Programok

9 Arany János tehetséggondozó programok Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programja

10 Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja A Program céljai : A Program jogszabályi háttere : A Program indítása : szeptember A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program kiemelt célja az esélyteremtés, vagyis a hátrányos szociális, kulturális, gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyt biztosító nevelési-oktatási és támogató rendszer kialakítása, speciális feltételek megteremtése a versenyképes tudás megszerzéséhez, a tehetséggondozás, a személyiség- és képességfejlesztés, valamint a nevelés és az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése. A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM (VI.8.) MKM rendelet 39/I. § Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vehetnek azok a középiskolák és kollégiumok, amelyek közösen vállalják a program célkitűzéseinek a megvalósítását, valamint céljuk esélyt teremteni a felsőoktatásba történő bejutásra azoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak, akik a Tehetséggondozó Programban való részvétel nélkül nem vagy csak aránytalan nehézséggel kezdhetnék meg tanulmányaikat a felsőoktatásban.

11 Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja A Program céljai : A Program jogszabályi háttere : A Program indítása : szeptember A program célja, hogy egy középiskolai kollégiumok által alkalmazható pedagógiai eszközrendszer segítségével biztosítani lehessen, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó szakközépiskolai és gimnáziumi osztályokban a legszegényebb, legképzetlenebb szülők gyermekei. A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 1 1/1994. MKM (VI.8.) MKM rendelet 39/H. § A programban középiskolai kollégiumok vállalnak felelősséget azért, hogy a program jól körülírt célcsoportjához tartozó, meghatározott számú gyermeket - egy felkészítő munkát követően - szakközépiskolába vagy gimnáziumba beiskolázzanak, és az öt éves program keretében nappali tagozatos osztályokban érettségi bizonyítványhoz segítsék őket. A kollégiumi program kiegészül egy középiskolai tanulmányokra felkészítő, elsősorban a kulcskompetenciák fejlesztését felvállaló - előkészítő kilencedik évfolyammal, amelyet valamelyik, a kollégiummal együttműködő középiskola szervez meg.

12 Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja A Program céljai : A Program jogszabályi háttere : A Program indítása : szeptember Az AJKSZP célja, hogy a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, szakképzésben - szakiskolában - a legszegényebb, gyermekvédelmi ellátásban részesülő fiatalok a legképzetlenebb szülők gyermekei közül. Az AJKSZP további célja, hogy a célcsoport számára szakiskolai tanulmányaikhoz inkluzív pedagógiai környezetet, valamint szociális és kulturális hátrányok kompenzálását és ezeken keresztül a lemorzsolódás elkerülését biztosítsa AJKSZP -ot megvalósító kollégiumokban. A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM (VI.8.) MKM rendelet 39/H. § Az AJKSZP-ban szakiskolás tanulókat is ellátó kollégiumok vállalnak felelősséget azért, hogy a program célcsoportjához tartozó, meghatározott számú gyermeket szakiskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban tanuló osztályokban államilag elismert szakképesítéshez segítsenek. A kollégiumok felelőssége különösen az AJKSZP-ba való bekerülés és a pályaorientációval támogatott előrehaladás, a képző intézménnyel való tanári és szülői együttműködés megszervezése és megvalósítása, az inkluzív pedagógiai közeg megteremtése a diákok lemorzsolódásának elkerülése érdekében. A célcsoporthoz tartozó diákok a tanulmányaikat bármely többcélú intézményként működő szakképző intézmény a nappali rendszerű iskolai oktatás 9. évfolyamán, vagy a felzárkóztató évfolyamon kezdhetik meg.

13 Az Arany János Programokban résztvevő intézmények AJKP AJTP AJKSZP A Program jelenleg 23 középiskolában és a programot vele együtt működtető kollégiumban zajlik. A program jelenleg 10 kollégiumban és a programot vele együtt működtető középiskolában zajlik. A 2009/2010-es tanévtől az AJKP további két résztvevő Kollégiummal bővül. A 2007/2008 tanévben három kollégiumban működött a program. 2008/2009-től további 4 új résztvevővel gazdagodik az intézmények köre, így a Program immár 7 intézménypárban (kollégium és szakiskola) működik.

14 Forrás: Expanzió Kft. Az Arany János Programokban résztvevő intézmények és települések

15 Az Arany János Programokban részt vevő tanulók száma A program felfutása óta - felmenő rendszerben lehetett beléptetni az újabb évfolyamokat. Évente 3000 tanuló vesz részt az Arany János Tehetséggondozó Programban. A 2004/2005-ös tanév 124 tanulóval indult, majd 2005/2006-ban ez a létszám 341-re emelkedett. A 2006/2008-es tanévben újabb 135 tanuló került felvételre, így 2008-ra a Kollégiumi program összlétszáma 476 tanuló volt márciusában 637 tanuló volt részese a Programnak. A 2007/2008-as tanévben 75 tanuló vett részt a programban. A szeptemberben induló tanévben ez a 4 új belépő intézmény által összesen 230 főre emelkedett. AJKP AJTP AJKSZP

16 Az Arany János Programok kimenetele Az AJTP kimeneti célja az, hogy a tanulók felsőfokú oktatási intézményekbe nyerjenek felvételt. A Program további célja a jogosítvány megszerzése, ECDL vizsga és a minimum középfokú nyelvvizsga. A Kollégiumi Program elsődleges célja az érettségi megszerzése és a lehetőségek szerinti továbbtanulás. A Kollégiumi-Szakiskolai Program kimeneteleként a tanulók olyan piacképes végzettséget kapnak, amely - a szintén a Program részeként nyújtott készségekkel karöltve - jelentősen megnöveli munkaerő-piaci esélyeiket. AJKP AJTP AJKSZP Mindhárom Program céljai között van az is, hogy a végzett diákok felnőttként, szakemberként szülőfalujukba-, városukba visszatérve erősítsék a hátrányos helyzetű települések értelmiségét, szakember-csoportjait, így segítve elő a település felemelkedését.

17 Az Arany János Programok finanszírozása AJKP AJTP AJKSZP 2004/ / / / /2008 ( forint * 2810 Fő tanuló) ∑ = Ft ( forint * 2936 Fő tanuló ∑ = Ft ( forint * 2966 Fő tanuló) ∑ = Ft ( forint * 3000 tanuló) ∑ = Ft ( forint * 3000 tanuló) ∑ = Ft ( forint * 124 Fő tanuló) ∑ = Ft ( forint * 341 Fő tanuló) ∑ = Ft ( forint * 476 Fő tanuló) ∑ = Ft ( Ft * 620 Fő tanuló) ∑ = Ft ( Ft * 637 tanuló) ∑ = (kollégiumi finanszírozás, ezen felül van még az a középiskoláknak járó támogatás, amit az iskolák a Programban bennlévő 0. évfolyamos tanulók esetében kapnak) Ezen felül a 0. évfolyamosok után a középiskolák támogatása, amely: 203 tanuló * , ∑ = ( Ft * 75 Fő tanuló) Valamint intézményenként Ft infrastruktúra támogatás. ∑ = Ft ( * 230 fő tanuló) Valamint * 4 új intézmény infrastruktúra támogatása, továbbá Ft * 230 fő a szakiskoláknak. ∑ =

18 Kiváló Tehetségek Gondozása Program

19 Célja A kiváló képességekkel rendelkező tehetségek felkutatása, életútjuk figyelemmel kisérése, fejlődésük akadályainak elhárítása, a kiemelkedően tehetséges fiatalok gondozása és népszerűsítése.

20 A program alapja Neuwirth Gábor kutatása, mely az elmúlt húsz év országos középiskolai versenyein és a világversenyeken kiemelkedő eredményeket elért diákok adatait vizsgálja, értékeli, s az őket felkészítő pedagógusok munkáját elemzi. A program célcsoportja Az országos tanulmányi versenyeken kimagasló eredményeket elért tanulók és az őket felkészítő pedagógusok. Kiváló Tehetségek Gondozása Program

21 Feladata Felkutatja és nyilvántartja az oktatási rendszerben jelenleg tanulmányaikat folytató kiváló képességekkel rendelkező, tehetséges fiatalokat. Ennek keretében három korcsoportra tekintettel adatgyűjtő, rendszerező és adatbázis-építő tevékenység végez, mely… Kiváló Tehetségek Gondozása Program

22 az általános iskolások esetében az országos tanulmányi versenyeken és kompetenciaméréseken, pályázatokon legjobb eredményt elért, középiskolások esetében országos és nemzetközi szintű tanulmányi versenyeken, pályázatokon, kétszintű érettségiken, valamint kompetenciaméréseken kiváló eredményt elért diákok, felsőoktatásban tanulók esetében Országos Tudományos Diákkörök pályázatain kiemelkedő helyezést elért hallgatók adatainak összegyűjtésére irányul. Kiváló Tehetségek Gondozása Program

23 Felveszi és tartja a kapcsolatot a gondozásba bevont tehetséges fiatalokkal, osztályfőnökeikkel (tanulmányi osztályokkal), esetenként szüleikkel, ösztöndíj-folyósító szervekkel, kollégiumokkal stb; Szociális hátterük alapján irányítás, tanácsadás, ösztöndíjak, szakmai továbbképzések útján elősegíti az előmenetelüket; Intézkedik, ha valamelyik gondozásba bevont fiatalnak nehézségei támadnak; Nyomon követi a diploma megszerzése után a korábban gondozottakat; Kiváló Tehetségek Gondozása Program

24 Elkészíti és karbantartja a kiváló tehetségek honlapját; Rendszeresen bővíti, karbantartja és fejleszti adatbázisát; Figyelemmel kíséri a tanulmányi versenyek, az oktatási intézmények honlapjait és ösztönzi azokat a kiemelkedő tehetségek népszerűsítésére; Tájékoztatja a médiát a kiemelkedően tehetséges fiatalok eredményeiről; Kiváló Tehetségek Gondozása Program

25 Pályázatokon vesz részt és ír ki: Olyan pályázatokon kezdeményez részvételt, amelyekből a kiváló tehetségek segítése megvalósítható; Olyan pályázatokat ír ki, amelynek keretében kérdőíves felmérés és interjúsorozat folytatható a legtehetségesebb fiatalok körében, amely vizsgálja e fiatalok helyzetét, a tanulmányi versenyeken való indulás körülményeit, a tehetséges fiatalok érvényesülésének módját, illetőleg akadályait. Kiváló Tehetségek Gondozása Program

26 2009-ben a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács jóváhagyásával az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tehetséggondozó programjai által Tehetségponttá vált. Kiváló Tehetségek Gondozása Program

27 Országos Tudományos Diákköri Tanács

28 a felsőoktatási intézményekben folyó hallgatói tudományos és művészeti tevékenység, a diákköri mozgalom országos érdekképviselete az országos jellegű tudományos és művészeti diákfórumok szervezése Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT)

29 a felsőoktatásban a legnagyobb hatókörű tehetséggondozó forma tanár-diák közti szoros kapcsolat, együttműködés műhelymunka, amelynek során a hallgatók a kötelező tanulmányokon felüli ismereteket sajátítanak el, megtanulnak kutatni, érvelni, és mások érveit meghallgatni Tudományos és művészeti diákkör (TDK)

30 ma már szinte minden felsőoktatási intézményben működnek tudományos diákkörök, mutatja ezt a 2009 áprilisában megrendezett XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára beérkezett nevezések száma a változó felsőoktatásban a minőség biztosításának letéteményesei Tudományos és művészeti diákkör (TDK)

31 az intézményi, kari, tanszéki, illetve szakterületi szinten szerveződő tudományos és művészeti diákkörök munkájának összehangolása, koordinálása a felsőoktatási intézményekben a kötelező feladatokon túl tudományos és művészeti tevékenységet végző hallgatók és az őket segítő, velük együttműködő oktatók, kutatók szakmai képviselete, országos szintű támogatása és összefogása, tudományos tevékenységük elismertetése, ezek között az OTDT által alapított elismerések odaítélése és tanúsítása Az OTDT feladatai

32 az Országos Tudományos Diákköri Konferencia kétévenkénti megszervezése, központi koordinációja a TDK tevékenységhez és az OTDK-hoz kapcsolódó kiadványok összeállítása és gondozása Az OTDT feladatai

33 két fordulós, tudományterületenként megrendezett bemutatkozási és verseny lehetőség 1. forduló: intézményi konferenciák 2. forduló: OTDK Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK)

34 Agrártudomány Állam – és Jogtudomány Biológia Fizika, Földtudományok és Matematika Had – és Rendészettudomány Humán Tudomány Informatika Tudomány Kémiai és Vegyipari Tudományok Közgazdaságtudomány Műszaki Tudomány Művészet és Művészettudomány Orvos – és Egészségtudomány Pedagógia, Pszichológia, Közművelődés és Könyvtártudomány Tantárgypedagógia és Oktatástechnológia Társadalomtudomány Testnevelés – és Sporttudomány Az OTDK tudományterületi szekciói

35 a szekciókat tagozatokra osztják tagozatonkénti verseny, I., II., és III. helyezések kiosztása a legjobbak számára lehetőség az OTDT legrangosabb elismerésének, a Pro Scientia Aranyérem kitüntetésnek az elnyerésére Az OTDT rendszere

36 a tehetség a társadalom egyik, ha nem a legfontosabb újratermelődő értéke, így annak kiválasztása és gondozása alapvető fontosságú a TDK évtizedek óta tölt be fontos szerepet a felsőoktatási tehetséggondozásban, és alakítja a magyar értelmiség gondolkodását A TDK jelentősége és társadalmi szerepe

37 Köszönöm a figyelmet! Tolnai József igazgatóhelyettes Oktatási és Szolgáltatási Központ


Letölteni ppt "ORSZÁGOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK AZ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZETBEN Tolnai József – 2009. július 6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések