Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

8.1.A. Az OMM felbomlása és következményei 8.1.B. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "8.1.A. Az OMM felbomlása és következményei 8.1.B. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és."— Előadás másolata:

1 8.1.A. Az OMM felbomlása és következményei 8.1.B. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai. Trianon társadalmi, bel- és külpolitikai következményei Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza- Történelem 6 TK. IV.(D,P)-Dubcsik Csaba, Répánszky Ildikó- Történeelem IV. Tk.4. (Sz)- Száray Miklós Tk.IV. (S)- Salamon Konrád T(GSzI)-G. Szabó István- Tréning Tk old Tk.4. (Sz)- Száray Miklós

2 9.1 OMM felbomlása I. világháború 1918.Júnis 28. DoberdoIsonzoPiave Ferenc Ferdinánd nov okt.31. Őszirózsás forradalom Károlyi Mihály márc.21. Tanácsköztársaság Kun Béla Proletárdiktatúra Vörös terror 1919.aug.1. fegyverszünet Megszálló román csapatok Budapest utcáin

3 Magyarország a háborúban Magyarország Története 33. rész - Az Első Világháború Magyarország Története 34. rész - A Háború Vége És A Forradalmak Magyar katonák az első világháborúból - Hungarian soldiers from the 1 A filmnézés kiegészítheti az iskolai készülést, de nem helyettesíti sem az olvasást, sem a tanulást! Ez a filmes összeállítás segítséget nyújthat, ha kiselőadáshoz kell anyagot gyűjteni, de akkor is, ha egy téma (személy, mű, szerző stb.) iránt kedvtelésből érdeklődsz. Az első világháború és Magyarország, történelem tétel -

4 Két vélemény a háborúról „ A pillanat katonai szempontból annyira kedvező, hogy minden előre látás szerint soha többé ilyen nem lesz” –állapította meg Moltke 1913-ban „ Renkívül kedvezőtlennek tartom az időpontot, hiszen Romániát már elveszettnek kell számítanunk, Bulgária ki van merülve. A jelenlegi balkáni helyzet olyan, hogy alkalmas casus belli találása a legcsekélyebb gondot sem okozza. Ha majd eljön az ideje a rajtaütésnek, a legkülönbözöbb kérdésekből kialakítjuk az okot a háborúra.” Tisza István „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam,…” 1914.jún.28.Szarajevo Ferenc Ferdinánd ultimátum1914.júl.28.

5

6 Isonzó Piave Doberdó A történelem 12 isonzói csatát ismer, Az olasz támadást a kétszeres túlerő ellenére hamar sikerült megállítani. A döntő a 12. csata1917 októberében áttörést kíséreltek meg a gyengén védett Caporetto-völgyben. Taktika újítást is bevetettek, először támadtak rohamcsapatok segítségével. Ezek védelem egyes pontjait foglalták el mélyen az arcvonal mögött, hogy így vágják el a kommunikációt és derítsék fel a pontos helyzetet. Az egyik rohamcsapatot Erwin Rommel vezette, aki ekkor százados volt. A taktika fényes sikert hozott, ám az olaszok hamar felismerték a veszélyt, és kivonták a teljes seregüket, és jóval délebbre, a Piave folyó mögé. Noha az isonzói csata a központi hatalmak teljes győzelmével ért véget, nem jutottak sokkal előrébb, és a Piave mentén az Isonzóhoz nagyon hasonló állóháború alakult ki. Az isonzói csaták 2 éve alatt: 315 ezer olasz és 235 ezer K.u.K. katona halt meg.

7 Babits Mihály - Húsvét előtt (Latinovits) zenével Takaró Mihály: Gyóni Géza Gyóni Géza: Csak egy éjszakára /Greguss Zoltán Hétköznapi…

8 Tk old

9 OMM Kelet- Közép- Európában a birodalom nemzetiségei a teljes függetlenséget követelték nemzet államok rendszerét kívánták létrehozni antant nagyhatalmak Németellnes bolsevikellenes IV. Károly IV. Károly, az utolsó magyar király - 1. rész támogatták

10 Nemzeti Tanácsok A nemzetiségi területek központjaiban megalakultak a A hadseregben október közepétől sorra alakunk meg a Katona Tanácsok Magyar Nemzeti Tanács Függetlenségi 48-as párt (Károlyi Mihály) Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár) Magyarországi Szociáldemokrata Párt Tk4- 23 old

11 Birodalom szétesése

12 Őszirózsás forradalom Okt –én az „őszirózsás forradalom” a régi hatalom csekély ellenállásba ütközött. A Nemzeti Tanács képtelen volt az eseményeket ellenőrizni, a jórészt szervezetlen katonatömegekre a Katonatanácsoknak volt a legnagyobb befolyása. A kuk sapkarózsák helyére őszirózsát tűző katonák spontán akcióikkal, a stratégiai pontok elfoglalásával változtatták forradalommá az eseményeket., amit József főherceg törvényesített, okt 31.- én kinevezte Károly Mihályt miniszterelnökké( ezen a napon ölték meg Tisza Istvánt), két nappal később a király felmentette az új kormányt a neki tett eskü alól. Károlyi Mihály

13 1918. November 3 Weber tábornok aláírja a OMM nevében a fegyverszünetet Pádovában Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta Padovában fegyverszünetet Bár a fegyverszünet szigorú feltételeket szabott a felbomló Monarchia számára, az tiszteletben hagyta Magyarország korábbi határait. Wikipédia: A pótjegyzőkönyv szerint az fegyverszünet nem az aláíráskor, november 3-án, hanem másnap, november 4-én, délután három órakor lép hatályba. Mivel az osztrák hadvezetés már a fegyverszünet aláírása előtt értesítette a harcoló hadseregeit az ellenségeskedések azonnali beszüntetéséről, azok nem harcoltak tovább november 3-a után, ám az olasz hadvezetőség betartotta a pótjegyzőkönyv előírását, és november 4-éig továbbra is harcoló félként lépett fel. A monarchiabeli katonák fegyvertelenül várták az előrenyomuló olasz csapatokat, akik azonban hivatkozva arra, hogy még hadban állnak egymással, a Monarchia katonáit hadifoglyoknak tekintették és hadifogságba ejtették őket, így az utolsó napon, november 3-tól november 4-ig több mint monarchiabeli katona esett olasz hadifogságba, emellett az olaszok jelentős hadizsákmányra is szert tettekfegyverszünetnovember 3-ánnovember 4-énnovember 3-anovember 4-éig

14 Belgrádi fegyverszüneti szerződés Erdély D-K részét birtokba vehették a románok D-Magyarországot a szerbek A delegációt Károlyi Mihály miniszterelnök vezette, kormánytagként Jászi Oszkár nemzetiségügyi miniszter vett részt benne, a Nemzeti Tanácsot Hatvany Lajos, a Munkástanácsot Bokányi Dezső, a Katonatanácsot Csernyák Imre százados képviselte. A háború éveiben a német szövetséggel szemben, a békéért és az antanttal való szövetségért kiálló, s az antanthatalmak körében ilyenként ismert Károlyi és Jászi az e szerepüknek megfelelő fogadtatásra és tárgyalásokra számítottak. Franchet d’Espèrey tábornok azonban a legyőzötteknek járó ridegséggel fogadta őket, Noha Padovában már a monarchia összes csapatára nézve aláírták a fegyverszünetet, s ez Magyarország területi épségét nem érintette. Károlyinak… a belgrádi tárgyalása súlyos veszteségeket eredményezet. A későbbiek során a belgrádi egyezményt sem tartották be, azt tetszésük szerint magyarázták, és a konvenció előírásai közül egyszerűen figyelmen kívül hagyták mindazt, amiről kiderült, hogy elgondolásaikkal ellentétes.

15 1918. november 2-án mondta el az Országház előtt összegyűlt, a kormányra felesküdő tisztikarnak hírhedt beszédét : "Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!" Linder Béla Wikipédia: Az őszirózsás forradalom idején személyes kapcsolatainak köszönhetően váratlanul felívelt politikai karrierje: vezérkari ezredesből, pártonkívüliként, október 31- én hirtelen hadügyminiszter lett.őszirózsás forradalom1918október 31- énhadügyminiszter Dilettantizmusa miatt sokan bírálták, ezért november 9-én a hadügyminiszterségről kénytelen volt lemondani, de tagja maradt a kormánynak. Utóda: Bartha Albert Gyökeresen szakított elődje pacifista politikájával, kiáltványt adott ki a magyar határok védelméről, megkezdte az ország számára akkor engedélyezett létszámú hadsereg szervezését (november végére mintegy 30 ezer főt sikerült besoroznia), s megpróbálta fenntartani a bomlófélben lévő egységek fegyelmét. Szakály Sándor hadtörténész szerint „Legfőbb érdeme, hogy felismerte a katonai kiszolgáltatottságot, és kijelentette, hogy az országot minden támadás ellen meg kell véden.

16 A köztársaság kikiáltása november 16-án

17 Károlyi Mihály vakon bízott PacifizmusbanWilsoni elvekben Forrás:26. old-16/17/18 Bartha Albert. Lovászy Mártonnal Batthyány Tivadarral megpróbáltak gátat vetni a kommunisták előretörésének, Károlyi azonban féle, hogy rossz forradalmárnak tartják elutasított minden ilyen tervet. Lehetetlenné vált 1918 végére a szélső baloldali erők féken tartása, s egyre támadóbban léptek fel. December 12-én tüntetést szerveztek 8 ezer katona részvételével Bartha hadügyminiszter ellen, akit emiatt lemondattak, mire tiltakozásul Batthyány is lemondott.

18 Tk 6,60. old: A kormány feladata lett volna a rendkívül súlyos gazdasági és szociális helyzet rendezése is. A háborúban kimerült, az antant blokádjába zárt országban 1918 őszétől egyre súlyosabb szén- nyersanyag- és élelmiszer hiány lépett fel. A közlekedés és szállítás teljes zűrzavara és a békegazdaságra való átállás nehézségei miatt az üzemek jelentős részében szünetelt a termelés. A munkás elbocsátások és a leszerelt katonák tömegei miatt a munkanélküliség az elviselhetőség határáig fokozódott. Az élelmiszer-, ruházat-, és tüzelőhiánya miatt nem jelentet megoldást a bérek, és segélyek növelése sem, mert így a kiáramló többletpénz csak az inflációt növelte, az alapproblémán nem változtatott a jegyrendszer sem. Miközben a kormánynak meg kellett küzdenie az idegen uralom alá került területekről elmenekült magyarok mind nagyobb tömegének és a háború alatt felhalmozott államadóságok kezelésének problémájával is. … A helyzet romlása gyorsan növelte a radikális, kommunista megoldások híveinek a számát, november-december folyamán az üzemekben sorra alakultak a munkástanácsok, amelyek több helyen átvették a vállalatok irányítását. A súlyos külpolitikai kudarcok január elején kormányválságot robbantottak ki. A kormány átalakult az új miniszterelnök Berinkey Dénes.

19 Károlyi Mihály és Jászi Oszkár Az egész magyarság jövőjét fenyegető helyzet minden eddiginél erőtejesebb NEMZETI ÖSSZEFOGÁST követelt volna A cseh légiókkal és a román hadsereggel szembeni szervezett fellépésre Károlyi csak 1919 elején szánta el magát.

20

21 Iuliu Hossu püspök felolvassa az december 1-i gyulafehérvári román nemzeti gyűlés határozatát Erdély és Románia egyesüléséről

22 Népgyűlés Szatmárnémetiben március 2-án. A tömeg Károlyi Mihály beszédét hallgatja Pacifista és a győztesek jóindulatára építő politikájának módosítására a Párizsban ülésező békekonferencia február 26-i döntése szolgáltatta az utolsó lökést, amelyet március 20-án kapott kézhez a szövetségeseket Budapesten képviselő Vix francia alezredestől. Ez azt tartalmazta, hogy a román csapatok a Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyvárad-Arad vonalig nyomulhatnak előre, ettől nyugatra pedig egy olyan semleges zóna létesül, amelybe Debrecen, Békéscsaba, Hódmezővásárhely és Szeged is beleesett volna. A jegyzéket Károlyi 21-én visszautasította, s azt tervezte, hogy Szovjet- Oroszországra támaszkodva meghirdeti a nemzeti ellenállást, s a külpolitikai fordulat belpolitikai alátámasztása céljából - megmaradva államfőnek - szociáldemokrata politikusokból álló kormányt nevez ki. Számításába azonban hiba csúszott. 9f 9f Az es forradalmak és a történelmi Magyarország felbomlása

23 Tanácsköztársaság 9f 9f

24 Garabai Sándor és Kun Béla Március 21.. Tanácsköztársaságot proletárdiktatúrát bevezetik a / / Tarján M. Tamás :1919. március 21. | Kikiáltják a magyarországi tanácsköztársaságot kikiáltják

25 A proletárdiktatúra magyarországi győzelme a környező államokat és a Párizsban ülésező békekonferenciát egyaránt meglepte, s kissé meg is rettentette. Attól tartottak, hogy a forradalom nem áll meg magyar földön, hanem a bolsevisták feltevése és reményei szerint továbbterjed nyugatra, s ott is szovjetrendszerek jönnek létre. kezdeten-tanulmany kezdeten-tanulmany Magyarország a forradalmak idején és a Horthy-kor kezdetén / Harmat Árpád Péter/

26 A francia hadvezetés áprilisban koncentrált támadás megindítására készült, ám a cseh egységek felkészületlensége, s a szerb hadsereg lekötöttsége miatt április 16-án csak a román hadsereg indult meg Erdélyből A hadseregszervezés elmulasztása miatt a Tanácsköztársaság alig 40 ezer fős hadsereget örökölt a polgári demokratikus rendszertől. A március 30-án megkezdett toborzás eredményeként április közepére ez a létszám mintegy 20 ezer fővel nőtt. A román hadsereg azonban még így is többszörös erőfölénnyel rendelkezett, s alig két hétig tartó harcokban május 1-ére az egész Tiszántúlt elfoglalta…. Internáló táborokat állítottak fel, százakat deportáltak Romániába, és több helyi vezetőt kivégeztek. A magyar erők gyengeségét és lekötöttségét kihasználva április 26-án átlépték a demarkációs vonalat a cseh alakulatok is, s néhány nap alatt megszállták Munkácsot, Sátoraljaújhelyt és a miskolci iparvidék jelentős részét. A francia és a szerb haderő ugyanezekben a napokban Makót és Hódmezővásárhelyt vette birtokba. Zubor Zalán: A tanácsköztársaság utolsó offenzívája

27 Stromfeld Aurél és Böhm Vilmos A fenyegető vég elkerülése érdekében a Forradalmi Kormányzótanács április 20-án fegyverbe szólította a budapesti és vidéki munkásságot, s országszerte toborzó gyűléseket szervezett. A Vörös Hadsereg létszáma így egy-két hét alatt megduplázódott, sőt május végére elérte a 200 ezer főt. A jelentkezők zömét tiszántúli menekültek, viharsarki szegényparasztok, munkanélküliek, lelkes fiatalok és a külön zászlóaljakba szervezett budapesti munkások tették ki. Szép számmal jelentkeztek a hivatásos tisztek és altisztek, valamint a forradalom országos és helyi vezetői közül is. „Abban, hogy ősi földünket nem engedjük, találkozhatik a kommunista a nacionalistával” - adott magyarázatot e kissé különös helyzetre egy vidéki újságíró. Stromfeld Aurél vezérkari ezredes, az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari tisztje, a Tanácsköztársaság idején a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke. Böhm Vilmos szociáldemokrata a Vörös Hadsereg népbiztosa, majd főparancsnoka BÖHM VILMOS: AZ 1947-ES VÁLASZTÁSOK

28 Clemenceau francia miniszterelnök júniusban jegyzékben követelte a Vörös Hadsereg visszavonását. Mivel Kun Béla abban bízott, hogy az együttműködéssel rendszere nemzetközi legitimitást nyerhet majd – vagyis a kommunisták meghívást kapnak a békekonferenciára –, elfogadta Clemenceau követeléseit, döntése azonban végzetes következményekkel járt. A Budapestről érkező utasítás teljesen megtörte az addig győztes hadsereg morálját, Stromfeldet pedig arra késztette, hogy benyújtsa lemondását, így a Vörös Hadsereg néhány napon belül teljesen széthullott október 10. | Stromfeld Aurél halála A Tanácsköztársaság katonai sikerei

29 Vörös terror Szamuely Tibor, a vörös terror hóhéra Szamuely Moszkvába repül evkonyvek/szeremlei_evkonyv_1997/pages/005_szenti_tibor.htm TÖMEGGYILKOSSÁG HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN 1919-BEN legfőbb alkalmazója: Vörösterror Püspökladányban Vörösterror Szolnokon Az északi hadjárat sikerei nem tudták feledtetni a proletár diktatúrával szembeni belső elégedetlenséget. Felkelések sztrájkok sora bontakozott ki az országban, amit kegyetlenül elfojtottak.

30 Megszálló román csapatok Budapest utcáin

31 9.1 OMM felbomlása I. világháború 1918.Júnis 28. DoberdoIsonzoPiave Ferenc Ferdinánd nov okt.31. Őszirózsás forradalom Károlyi Mihály márc.21. Tanácsköztársaság Kun Béla Proletárdiktatúra Vörös terror 1919.aug.1. fegyverszünet Megszálló román csapatok Budapest utcáin Hadseregét leszerelte, bizalmát a nyugattal való méltányos megegyezés hitébe vetette


Letölteni ppt "8.1.A. Az OMM felbomlása és következményei 8.1.B. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések