Dr. habil. Kis-Benedek József PhD. GTTSZ

Az előadások a következő témára: "Dr. habil. Kis-Benedek József PhD. GTTSZ"— Előadás másolata:

1 Dr. habil. Kis-Benedek József PhD. GTTSZ 2014. 05. 21.
Globális trendek Dr. habil. Kis-Benedek József PhD. GTTSZ

2 Főbb kérdések 2. Az erőközpontok megosztása 3. Demográfiai szerkezet
1. Az egyének szerepének növekedése 2. Az erőközpontok megosztása 3. Demográfiai szerkezet 4. Az élelmiszer, a víz és az energia összefüggései 5. A globális gazdaság 6. A kormányzás 7. Konfliktus lehetőségek 8. Regionális instabilitás 9. Az új technológiák hatása

3 1, Az egyének szerepének növekedése
A középosztályhoz tartozó emberek száma a jelenlegi egy milliárdról két milliárdra növekszik. Észak-Amerikában és Európában a középosztály fogyasztása 2030-ig 0.6 %-kal nő, Ázsiában 9 %. Oktatás: 7-ről 8 évre nő Ázsiában és Afrikában. A kommunikációs technológiák szerepe Javuló egészség Ideológia: állam, társadalom vallás viszonya. Nacionalizmus Kelet-Ázsiában erősödik. A városi bevándorlókat, különösen a muzulmánokat Európában és Oroszországban a vallás egyesíti. Az urbanizációval nőnek a szociális igények, amit az egyházak teljesítenek.

4 2. Az erőközpontok megosztása
A globális erőt illetően 2030-ra Ázsia túlszárnyalja Európát és Észak-Amerikát a GDP, a lakosság létszáma, a katonai kiadások és a technológiai beruházások területén. A legnagyobb gazdasággal Kína fog rendelkezni. Egyéb, nem a Nyugathoz tartozó ország gazdasága is javulni fog (Kolumbia, Egyiptom, Indonézia, Irán, Dél-Afrika, Mexikó, Törökország). A Goldman Sachs szerint a Next Eleven (a következő 11) közösen megelőzik 2030-ra az EU 28 tagállamát. Ha ezt a csoportot hozzáadjuk Kína és India megerősödéséhez, a különbség a Nyugat hátrányára még számottevőbb. 2030-ra Kína GDP-je 140%-kal szárnyalja túl Japánét. (Next Eleven országok: Banglades, Egyiptom? Indonézia, Irán, Mexikó, Nigéria, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Törökország, Vietnam).

5 2. Az erőközpontok megosztása
Kína és India közül 2030-ra Kína marad gazdasági szempontból erősebb. Kínában a munkaképes lakosság létszáma 2016-ra éri el a csúcsát, ettől kezdve csökkenni fog. Ezzel szemben az indiai munkaerő 2050-re éri el a csúcsot. India Pakisztán: 16:1 Afrikában Egyiptom, Nigéria és Etiópia gazdaságilag túlszárnyalhatja Dél-Afrikát, Dél-Ázsiában Vietnam regionális hatalom lesz és megközelíti Thaiföldet, Dél-Amerikában Brazília vezet, Európában Németország.

6 3, Demográfiai szerkezet
2030-ra a jelenlegi 7.1 milliárd lakos 8. 3 milliárdra nő (élelmiszer és vízellátás). Egyes elöregedő nyugati országok kevesebbet fordítanak katonai kiadásokra, az ázsiai és afrikai munkaerőt nehezen tudják integrálni, szociális feszültségek keletkezhetnek. A fejlődő országokban a gyors urbanizáció, az azzal együtt járó lakás, irodaház és közlekedési építkezések az elkövetkezendő 40 évben hozzávetőleg annyi lesz, mint eddig a világtörténelemben. Az európai muzulmán lakosság 2030-ra megduplázódik, a jelenlegi 4.1%ról 8.5%-ra növekszik. A legnagyobb muzulmán kisebbséggel rendelkező európai országok (Belgium, Ausztria, Franciaország és Svédország) lakosságának 9-10%-a muzulmán lesz. Mega régiók, önkényes letelepedők: viták a hatóságokkal.

7 4, Az élelmiszer, a víz és az energia összefüggései
Az élelmiszer igény 2030-ra a maihoz képest 35%-kal nagyobb lesz, a világ ivóvíz igénye 2030-ra 40%-kal több mint ami jelenleg biztosítható (A Föld lakosságának közel fele nem jut megfelelő ivóvízhez). A világ energia igénye 50 %-kal fog nőni. 2007 és 2050 között a megújuló energiák felhasználása 4 %. A nap és a szélenergia felhasználása 2050-ig 12, illetve 25%kal fog nőni.

8 5 A globális gazdaság Különböző sebesség 2008 óta. A 2008 előtti növekedéshez való visszatérés az elkövetkező évtizedben valószínűtlen. A G-7 országokban a teljes eladósodás 1980-tól megduplázódott, a GDP 300 százalékával nőtt. Nem zárható ki egy másik nagy gazdasági válság sem. Az euró zóna stabilitásának biztosítása elkerülhetetlen. Ez több évet, de akár egy évtizedet is igényel. A világgazdaság fejlődése a Kelettől és a Déltől függ. A kínai gazdaság növekedése az elmúlt harminc évben 10%-os volt, ez 2020-ra 5 %-ra esik vissza. EU válság+ átalakítás

9 5, A globális gazdaság 2050-re Kína, USA, India mögött jelentősen elmaradva Brazília lesz a negyedik gazdasági hatalom, megelőzve Japánt. Oroszország, Mexikó és Indonézia nagyobb gazdaságokká válnak, mint Németország vagy az Egyesült Királyság. Törökország megelőzheti Olaszországot, hosszú távon Nigéria, Vietnám és Dél-Afrika előretörhet. Európában Lengyelország rendelkezik a legjobb hosszú távú növekedési kilátásokkal.

10 6 A kormányzás Állami, nem állami, nemzetek alatti szereplők
IT: lehetőséget biztosít az állampolgároknak az együttműködésre, illetve állam számára az állampolgárok ellenőrzése. Elszigetelt régiók-IT. Felhőalapú számítástechnika, mobil eszközök, digitális adattárolás. Globális szervezetek (ENSZ BT, Világbank, IMF) jobban fognak alkalmazkodni a gazdasági szereplőkhöz. Megavárosok vs. lokalizmus KK, Dél-Ázsia regionális szervezetek: nem minta Európa. Önkéntes koalíciók.

11 7 Konfliktus lehetőségek
Konfliktusok száma és intenzitása csökkent a világban. Kérdés: Egyesült Államok képes lesz-e megőrizni a globális rendet? Az államok közötti feszültségek oka három csoportra osztható: kulcsszereplők (Oroszország, Kína és India) számításainak megváltozása, a természeti kincsek fölötti uralom megszerzése, háborús eszközök szélesebb köre. Nagyobb háború kitörése: KK, Dél-Ázsia. Növekszik az államok közötti konfliktusok esélye.

12 7 Konfliktus lehetőségek
Közel-Kelet, India,Pakisztán Kína: megtartja tradicionális politikáját, vagy országon kívüli katonai bázis fenntartása, katonai szövetség tagja, beavatkozás más ország belügyeibe. India-Kína bizalmatlanság. Kína-Pakisztán nukleáris emü. irritálja Indiát. Oroszország-Kína (nyersanyagvita). Oo. Izoláció, vagy kitörés? Oroszország- NATO Európa: katonai erővel óvatos (lásd kihívások) Feszültségforrás: víz, nyersanyagok.

13 7, Konfliktus lehetőségek
Hadügy: precíziós csapásmérő képesség, a kibertechnológia, bioterror. Kombinált alkalmazás. Az Oroszországra, Pakisztánra, Indiára és Kinára is kiterjedő háborúkban nagy valószínűséggel a hagyományos eszközök mellett nukleáris fegyvert is fognak alkalmazni. KK. nukleáris eszközök proliferációja folytatódik. A légi és tengerészeti erők amerikai fejlesztése magával hozza a hasonló erők kínai fejlesztését is. Rakéta védelmi rendszereket létrehozása. Kérdés, hogy a rakéta fejlesztés és a védelem hogyan tud lépést tartani egymással. Nagy szerepe lesz az információs fölénynek, vagy az információ hiánynak (célmeghatározás, precíziós fegyverek használata, hatékony vezetés-irányítás). Kína komoly szerepet játszik. Az irreguláris hadviselés, hibrid hadviselés, keverednek a reguláris és irreguláris elemek.

14 7 Konfliktus lehetőségek
Terrorizmus 2030-ra a terrorizmus iszlám korszaka befejeződik, de a terrorizmus nem szűnik meg. AK tovább gyengül, perspektívában a terrorizmus más vallási irányból is megnyilvánulhat (például a kereszténység és a hinduizmus). Bal és jobboldali terrorszervezetek nem tűnnek el. A terrorcsoportok a jövőben kevésbé koncentrálnak a tömeges veszteségek okozására, inkább a gazdasági és pénzügyi rombolásra fókuszálnak,tevékenységüket pedig a tömeges halál helyett gazdasági és pénzügyi rombolásra koncentrálják (pl. kiberterrorizmus). A szervezetek a fejlett technológiát alkalmazzák.

15 8. Regionális instabilitás
A Közel-Kelet és Dél-Ázsia gyakorol nagy hatást a világ biztonságára. Irán atomfegyver, izraeli-palesztin konfliktus? Egy regionális biztonsági keret nélküli multipoláris Ázsia az egyik legnagyobb globális fenyegetettséget jelenti. Egy befelé forduló és kevesebb képességgel rendelkező Európa kisebb stabilizáló lehetőségekkel rendelkezik a szomszédos régiókban. Egy korszerűsödő Oroszország önmagát integrálhatja a nemzetközi közösségbe, ugyanakkor, ha Oroszország nem lesz képes egy változatos gazdaságot és liberalizált belpolitikát kialakítani, regionális és globális fenyegetést is jelenthet.

16 8. Regionális instabilitás
Szaúd-Arábia, Egyiptom, Irak, Irán, Szíria, Líbia? Kérdések: 1, Mérsékeltté válik-e a politikai Iszlám a hatalomra kerüléssel? 2, Képesek lesznek-e megelőzni a polgári összetűzéseket az átmeneti kormányok? 3, Képesek-e a közel-keleti országok gazdaságuk erősítésére és a globalizációs versenyben való részvételre? 4 , Hogyan lehet Irán regionális hatalom? 5, Létrejöhet-e egy izraeli-palesztin megállapodás, ami a térség stabilizálódását jelentené? 6, Hatással lesznek-e az arab változások Szaúd-Arábiára és az Öböl-menti államokra?

17 8. Regionális instabilitás
Afganisztán, Pakisztán jövője Legpesszimistább forgatókönyv lehet, ha a gyenge kormányzás, a víz és élelmiszer ellátási problémák, a fiatalok foglalkoztatási gondjai összeadódnak, növekszik a lakosság körében a radikális iszlamizáció, Kasmír kapcsán felerősödik a feszültség India és Pakisztán között, India pedig tart a militáns szellem áthúzódó hatásától.

18 8. Regionális instabilitás
Kelet-Ázsia Erőátrendeződés, hullámzó gazdasági teljesítmény, nacionalizmus, agresszív katonai programok, a koreai félsziget állandó feszültsége, Japán és a fejlődő országok közötti ellentét, történelmi sérelmek jellemzik a térséget az elkövetkező években. A regionális trendek két irányba viszik el az országokat: gazdaságilag Kína, biztonsági szempontból pedig az Egyesült Államok felé. A legnagyobb bizonytalanságot Kína jelenti. Ha nem sikerül kiépítenie egy innováción alapuló, fenntartható gazdasági modellt, akkor harmadrendű szereplő lehet Ázsiában.

19 8 Regionális instabilitás Európa
Európa összességében nagyhatalom marad 2030-ban is. Már az adósságválság előtt a jelentkező ellentétek kiszámíthatatlan szereplővé tették. A jövőt illetően csak abban van egyetértés, hogy 2030-ra Európa nem fog hasonlítani a maihoz.

20 8 Regionális instabilitás Európa
Európa jövőjét illetően 2030-ig három forgatókönyv vázolható fel: Összeomlás, amelynek valószínűsége kicsi, nemzetközi kockázata igen nagy. (A hazai cégek és háztartások kivonnák pénzüket a hazai pénzügyi intézményekből, az első veszteség az euró lenne. Áldozatul esnének az európai intézmények, a piacot veszélyeztetné a szabad mozgás korlátozása, a határokat és a határellenőrzést az országok között. Ha az összeomlás gyorsan és váratlanul történik a következmény egy gazdasági világválság is lehet.

21 8 Regionális instabilitás Európa
Lassú összeomlás, Európa kijut a jelenlegi válság legrosszabb jellemzőiből, de nem valósítja meg a szükséges strukturális reformokat. A tagállamok lassú gazdasági fejlődésen mennek keresztül, az EU intézmények fennmaradnak, a lakossági elégedetlenség növekszik. Az euró fennmarad, de nem lesz versenytársa a dollárnak. A lassú gazdasági növekedés miatt Európa nemzetközi szerepe csökken, a tagállamok előnyben részesítik a saját külpolitikát.

22 8 Regionális instabilitás Európa
Újjászületés, amit Európa a történelem során már többször megvalósított. Ez a föderalizmus, amit több vezető politikus támogat. A nagyobb föderalizmus néhány euró zónához tartozó országgal kezdődik, néhányan elutasítják és a „majd meglátjuk” álláspontra helyezkednek. A többsebességes Európa után a piachoz csatlakoznak a többiek is, szorosabbá válik a kül- és biztonságpolitika. Ezzel Európa szerepe a világ színpadán erősödni fog.

23 8 Regionális instabilitás Oroszország
Oroszország és a Nyugat kapcsolatában az elkövetkező két évtizedben az alábbi lehetőségek kínálkoznak: Oroszország egyre inkább partnerré válik, melynek alapja nem az érték, hanem a megfelelés (stratégiai céljai és irányai meghatározóak). Katonai képességek újraépítése (verseny Kínával) Oroszország rendkívül zavaró lesz, ha katonai erejét szomszédjai megfélemlítésére, vagy uralmára fordítja (nacionalista érzelmek erősödése). Oroszország a kutatástól és a technológiától függ, ezek fejlesztését belátható időn belül nagy figyelem fogja kísérni.

24 Mit tett Putyin az elmúlt években
1, Oroszország felemelkedésének elkezdése 2, Csecsen felkelés semlegesítése 3, Oligarchák legyőzése 4, Természeti kincsek kiaknázása 5, Orosz befolyás megteremtése a FÁK térségben 6, Stratégiai kapcsolat kiépítése Németországgal 7, Határok megváltoztatása

25 Oroszország és a FÁK A legnagyobb kihívást a FÁK országok közül 2014-től Ukrajna jelenti, ahol az év elején kezdődött tüntetéseknek és az ennek kapcsán kialakult helyzetnek messzemenő geopolitikai következményei lesznek Európára, Oroszországra, de legfőképpen Ukrajnára. Nem zárható ki az ország felbomlása és ezek az események minden kétséget kizáróan hazánk biztonságát is érinthetik.

26 Ukrajna Ütközőövezet Oroszország és a Nyugat között
Németország nem kockáztatja viszonyát Oo-al Ukrajna miatt USA és Oo nem koordinálja politikáját egy megosztott Európával, de nem is állnak készen a megállapodásra. Következmény: hosszú válság. Ukrán „forradalmi” hangulatot a szigorítások le fogják törni (IMF, EU). Oo. nélkülözhetetlenné teszi magát az ukrán gazdaságban. Visegrádi országok megosztottak.

27 Oroszország Erősíti szövetségi kapcsolatait (gazdasági és biztonsági).
Vámunió: Fehéroroszország, Kazahsztán 2014-ben csatlakozott 2015 Eurázsiai Unió Erősíti a kapcsolatokat a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország, Tádzsikisztán, Kirgizisztán). Fegyvereladás+ gyakorlatok.

28 9. Az új technológiák hatása
IT: adattárolás, (kiberbiztonság új üzletággá válik). Az állami adattárolással szemben az állampolgárok nyomást fognak gyakorolni a kormányokra a nagy adattároló rendszerek megsemmisítése érdekében. Meghatározó jelentőséggel bír a nagy adatok gyors és biztonságos továbbítása. A robottechnológia nemcsak a katonai célú alkalmazásban, hanem a szolgáltatásban is egyre inkább elterjed.

29 9. Az új technológiák hatása
Távirányítású járműveket használnak katonai területen, a bányászatban és a kutatásban. Pilóta nélküli eszközöket fognak nagyobb számban használni az államon belüli és az államok közötti konfliktusok kezelésében, a határok ellenőrzésében. Komoly technológiai fejlődés várható az élelmiszertermesztés technológiában, a vízgazdálkodásban és az energiagazdálkodásban (beleértve a bio-és napenergiát is).

30 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET