Készítette: Gődér Edina Barbara Konzulens: Tőzsér Anett adjunktus

Az előadások a következő témára: "Készítette: Gődér Edina Barbara Konzulens: Tőzsér Anett adjunktus"— Előadás másolata:

1 Utazás a világörökségek világába a pécsi világörökség turisztikai elemzésével
Készítette: Gődér Edina Barbara Konzulens: Tőzsér Anett adjunktus Budapest 2011. április 15.

2 Bevezetés Dolgozatom célja: - Belföldi kulturális utazási szokások
- A hazai világörökségek ismertsége - A Pécsi Ókeresztény Sírkamrák, mint világörökségi helyszín turisztikai szerepének vizsgálata - Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Pécsi világörökség - Kilenc hipotézis

3 Bevezetés Téma aktualitása: - Mindig fontos  aktualitása „állandó”
Kulturális Turizmus Éve Pécs 2010 Kulturális Főváros cím Módszertan: Szekunder kutatás Primer kutatás: - Mélyinterjú: Bozóky Anita ügyvezető igazgató Standard interjú: online kérdőíves felmérés mintavétel: 500 fő módszer: kvantitatív minta: nem reprezentatív

4 A dolgozat felépítése Bevezetés
1. Örökségturizmus-kulturális turizmus kapcsolata 1.1. Az örökség fogalma 1.2. A kultúra fogalma 1.3. Az örökség és a kultúra egymáshoz való viszonya 1.4. Az örökség és a kulturális turizmus kapcsolata A turizmus rendszere Kulturális turizmus Örökségturizmus 2. Világörökségek 2.1. A világörökség kialakulása 2.2. A világörökségi kategóriák 2.3. A Világörökségi Listára való felvétel folyamata 2.4. Magyarország világörökségi helyszínei 3. Pécsi Ókeresztény Sírkamrák 3.1. Pécs városa 3.2. Pécs Ókeresztény emlékei 3.3. Az Ókeresztény Sírkamrák Világörökségi Listára való kiválasztásának oka és kritériumai 3.4. Pécs/Sopianae Örökség Közhasznú Társaság 4. Primer kutatás I. - Mélyinterjú Bozóky Anitával 4.1. Bozóky Anitáról röviden 4.2. Kitűzött célok, megvalósult fejlesztések 4.3. A cég marketingtevékenysége 4.4. Látogatók és látogatottság Látogatói visszajelzések 4.5. Vetélytársak? 5. Primer kutatás II. - Standard interjú 5.1. A válaszadók demográfiai adatai 5.2. Kulturális utazási szokások 5.3. Világörökségek ismertsége 5.4. Pécsi Ókeresztény Sírkamrák ismertsége 6. SWOT- analízis 6.1. Erősségek 6.2. Gyengeségek 6.3. Lehetőségek 6.4. Veszélyek 6.5. Jövőkép és fejlesztési javaslatok Összefoglalás

5 Világörökségek Kialakulása 1950-es évek: asszuáni gát építése
1965: Washingtoni konferencia  World Heritage Trust 1972: Egyezmény létrejötte Cél  adminisztratív és pénzügyi keret megóvás érdekében

6 Magyarország világörökségi helyszínei
Mohács ● Forrás: Saját szerkesztés Berki M.-Pirisi G alapján

7 Pécsi Ókeresztény Sírkamrák
- Összesen 16 sírkamra - Azonosítás: Régészek  római számokkal Köznyelv  elkeresztelte őket Legjelentősebb temetői épületek: I. számú sírkamra (Péter- Pál) Forrás:

8 II. számú sírkamra ( Korsós)
Ókeresztény Sírkápolna (Apáca utcai sírkamra) Forrás: Forrás:

9 Ókeresztény Mauzóleum
Cella Trichora Cella Septichora Forrás:

10 Primer kutatás I.- Mélyinterjú
Interjúalanyom: Bozóky Anita Kitűzött célok, megvalósult fejlesztések: - ROP pályázat: • Cella Septichora épületének láthatóvá tétele, feltárása • A föld alatti sírkamrák összekötése  egy látogatói útvonal kialakítása • A világörökség környezetének rendezése - Évezredek öröksége vetélkedő Interpretációs eszközök Kultúrkertek, Civil park

11 A látogatók számának összehasonlító statisztikája 2009-2010
Látogatószám (fő) 2009 2010 első félév % Felnőtt 4607 7318 159 Diák 6635 8193 123 Nyugdíjas 3203 4630 145 Rendezvény 901 1990 221 Családok összesen 1364 1380 101 Összesen 16710 23511 141 Forrás: Saját szerkesztés, Bozóky Anita interjú

12 Primer kutatás II.- Standard interjú
1. Kulturális utazási szokások 2. Világörökségek ismertsége 3. Pécsi Ókeresztény Sírkamrák ismertsége

13 A válaszadók demográfiai adatai
A válaszadók nemek szerinti megoszlása (%) A válaszadók életkora Forrás: Saját szerkesztés Forrás: Saját szerkesztés

14 Hipotéziseim 1. Belföldre utaznak leginkább
Az emberek utazási célpontja Forrás: Saját szerkesztés 2. Fő utazási cél a szabadidő eltöltés, pihenés, kikapcsolódás (66, 2%)

15 Kulturális utazási szokások
3. Fontos, de nem fő cél a kulturális tevékenység 3. Fontos, de nem fő cél a kulturális tevékenység Kulturális utazási szokások Forrás: Saját szerkesztés □ 4. Városlátogatás a legvonzóbb program x 5. Tematikus út a legkevésbé vonzó program

16 □ x 6. Mohácsi busójárás a legkevésbé ismert világörökség
/ x - Átlagosan 2-3 helyszín 3,8 % (19 fő): mind a kilenc helyszín 4% (20 fő): 8 helyszín (Mohácsi Busójárás kivétel) 22,6 % (113 fő): egyetlen helyszínt sem - 22,8 % (114 fő): Pécsi Ókeresztény Sírkamrák (jellemzően Pécs)

17 A magyarországi világörökségek ismertsége 2010-ben (%)
Ismeri Nem ismeri Fertő/ Neusiedlersee kultúrtáj 61,4 38,6 Pécsi Ókeresztény Sírkamrák 46,6 53,4 Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság 77,2 22,8 Hollókő Ófalu és táji környezete 80,0 20,0 A tokaji történelmi borvidék 85,8 14,2 Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 88,4 11,6 Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete 90,6 9,4 Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta 90,8 9,2 Mohácsi busójárás 68,2 31,8 Forrás: Saját szerkesztés

18 7. Nem a világörökségi érték miatt utaznak
Pécs városába történő utazás célja Forrás: Saját szerkesztés

19 8. Megfelel az elvárásoknak az Ókeresztény emlék
9. Nem tudnak a létezéséről Az Ókeresztény Sírkamrák meg nem látogatásának oka (%) Okok % Nem tudott a létezéséről 36,6 Nem érdekelte 30,5 Nem városlátogatás céljából utazott 26,0 Egyéb 6,9 Forrás: Saját szerkesztés

20 GYENGESÉGEK Weaknesses
SWOT - analízis ERŐSSÉGEK Strengths GYENGESÉGEK Weaknesses - Világörökségi érték - Európa Kulturális Fővárosa program - Cella Septichora Látogatóközpont - Oktatás  vetélkedők iskolások számára - Rendezvények - Megfelelő szervezeti struktúra - Jó kivitelezés  kortárs építészeti megoldás - Partnerkapcsolatok, ágazati együttműködés - Magas külföldi látogatószám - Akadálymentesített igénybevétel - Nyitva tartás, jegyárak korrektsége - Nem elég informatív, interaktív - Nem megfelelő áramlástervezés - Idegennyelvű információ hiánya Nincs kávézó Nincs mosdó Nincs shop  turisztikai termék hiánya - Nincs ruhatár - Az emberek 60%-a nem ismeri

21 LEHETŐSÉGEK Opportunities
VESZÉLYEK Threats - Marketingtevékenység fokozása EKF által - Érdekegyesítés EKF mentén - Európai Uniós pályázatok/pályázati források - Kultúra és közművelődés szinergikus bevonása - Helyi lakosok bevonásaérték megőrzés - Együttműködés más környékbeli attrakciókkal - Együttműködés a világörökség, az oktatás és a kreatív iparágak között - Érdektelenség - Tartós állagromlás - Világörökségi törvény hiánya - Állami finanszírozás hiánya - Gazdasági nehézségek - Más turisztikai attrakciók közelsége - Nem elegendő és megfelelő információs táblák - Régióba utazók számára ismeretlenség - Negatív sztereotípia kialakulása - Emberek befolyásolhatósága

22 Jövőkép és fejlesztési javaslatok
Jövőkép kulcsszavai: - Egyedi Értékes Interaktív Informatív - Látogatóbarát Fejleszthető területek: A műemlékvédelem területén  műszaki állapotra A Cella Septichora Látogatóközpont innovatív fejlesztése Az oktatás segítségével történő kulturális fogyasztóvá nevelés - A marketingtevékenység területén

23 A kutatómunka összegzése
Magyar lakosság attitűdje a kulturális és örökségturizmussal  pozitív Európa Kulturális Fővárosa program és a pécsi örökség kapcsolata  kulturális ipar és turizmus szektor - Világörökségi törvény fontossága  állami finanszírozás

24 Irodalomjegyzék Alma M.: Magyarország világörökségei és a VÖMNB. In: Tanulmányok az örökségmenedzsmentről 1., Világörökség és kezelése, Budapest, Kiadó: Információs Társadalomért Alapítvány, március, p. Bezerédy Gy. et al.: Pécs-Európa mediterrán városa, h.n., Kiadó: Panó Press Bt., é.n. Dávid L.-Jancsik A.-Rátz T.: Turisztikai erőforrások, A természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása. Gyöngyös, i.k., 2007, 2. javított kiadás Fülep F.-Bachman Z.-Pintér A.: Sopianae-Pécs Ókeresztény emlékei, Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1988 Husz M.: Az örökség globalizációja, In: Hét fejezet a kulturális örökségturizmusról, Pécs, Kiadó: a FEEK dékánja, 2007 Husz M.: Mi az örökség?. In: Hét fejezet a kulturális örökségturizmusról, Pécs, Kiadó: a FEEK dékánja, 2007 Husz M.: Múlt, történelem, emlékezet, tradíció- az örökség-paradigma újfajta beágyazódása. In: Hét fejezet a kulturális örökségturizmusról, Pécs, Kiadó: a FEEK dékánja, 2007 Michalkó G.: A turizmuselmélet alapjai. Székesfehérvár, Kiadó: Kodolányi János Főiskola, 2004 Puczkó-Rátz.: Az attrakciótól az élményig, Budapest, Geomédia Kiadói Bt., 2000 Puczkó L.- Rátz T.: A turizmus hatásai. H.n. Aula Kiadó, 2005 Gfk Hungária Piackutató Intézet, A magyar lakosság kulturális turizmussal kapcsolatos ismeretei, attitűdjei és utazási szokásai. Turizmus Bulletin, dec. 12. évf. 3., 2-19 p. Gfk Hungária Piackutató Intézet, Kultúra és turizmus: utazásra motiváló kulturális látnivalók és programok. Turizmus Bulletin, dec. 12. évf. 3., p. M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény- kutató Társaság, Pécs ismertsége, imázsa és látogatottsága a magyar lakosság körében, Turizmus Bulletin, dec. 12. évf. 3., p.

25 http://www. interkulturalis. hu/pagesMO/Alapfog_aNYITO
(letöltve: november 14.) (letöltve: október 28.) (letöltve: február 6.) (letöltve: november 16.) (letöltve: november 8.) (letöltve: szeptember 9.) (letöltve: október 9.) Tőzsér A.: Látogató, -és attrakció menedzsment óra, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, Tőzsér A.: Örökség és kulturális turizmus óra, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös,

26 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!