Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hitel vagy piac Mozgásterek, kényszerpályák - Ránki György - Fordulópontok a nagyhatalmak küzdelmében a délkelet-európai gazdasági hegemóniáért.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hitel vagy piac Mozgásterek, kényszerpályák - Ránki György - Fordulópontok a nagyhatalmak küzdelmében a délkelet-európai gazdasági hegemóniáért."— Előadás másolata:

1 Hitel vagy piac Mozgásterek, kényszerpályák - Ránki György - Fordulópontok a nagyhatalmak küzdelmében a délkelet-európai gazdasági hegemóniáért

2 Spái egyezmény után Duna-völgy térségének politikai újjárendezése Gazdasági helyzet rendbehozatala létfontosságú OMM szerepének változása –Háború előtt: centrális szerep, munkamegosztás –Háború után: külkereskedelemre utalt, nyílt gazdaságú ország Térség elmaradott országainak céljai: –Világgazdaságba bekapcsolódni –Tőkebehozatal –Külkereskedelmi és költségvetési hiányok leküzdése

3 Magyarország helyzete Fő partnerek: Németország, Ausztria –mg-i export –iparimport –tőkebehozatal Angol és francia tőkebefektetések is történtek bár arányukat tekintve kisebbek voltak Háborús események következménye –Sem Németország, sem a „törpe Ausztria” nem tarthatta meg, nem tölthette be a korábbi szerepét

4 A győztes hatalmak nagyobb szerepet fordítanak a DK-Európai térségre => új nemzeti kisállamok alakítása, s így egy biztonsági rendszert kialakítani az orosz forradalom és német imperializmus ellen Gazdasági problémák tisztázásának nehézségei Folyamatosan születtek tervek az újjáépítésre DK-E szerint a nyugati tőke segíthet Az angolok Bécset, a franciák viszont Budapestet tekintették legfontosabb bázisuknak => 1920 tavasza: nagyszabású gazdasági és politikai offenzíva veszi kezdetét

5 Francia koncepció Németek kizárásával átvegyék DK-E gazdasági és politikai irányítását Elképzelésük szerint valamiféle gazdasági szövetségnek kellett létrejönnie, melyben Budapesté a vezérszerep A „nagy francia behatolási terv buktatói”: –Túl sok gazd.-i és pol.-i gyenge –Angolok határozott ellenállása => Kénytelenek voltak megelégedni a Hitelbank részvényei egy részének megszerzésével

6 A francia gazdasági helyzet a 20-as évek elején semmiféle szövetségi rendszernek nem lehetett a vezére, irányítója (bár a térségben jó néhány gazdasági pozíciót megszerzett) Egyesült Államok felé súlyosan eladósodott Nem volt képes a hitel- és árupiac ügyes kombinációjára (amire korábban Bécs képes volt) ban fizetési mérlege passzívumot mutatott, maga is tőkeimportra szorult + háború alatt felgyűlt adósságai és kamatai Nemcsak hitelek, de piac-külkereskedelem sem gyakorol lényeges hatást => Hegemóniaigénye politikai és katonai, SEMMINT gazdasági

7 Angol koncepció A gazdasági szempontok Anglia mellett szóltak –Néhány bank és iparvállalat részvényét szerezték meg de határozott koncepció nem alakult ki a térséggel kapcsolatban Vajon akkor miért van jelen a térségben? –Okai: Bolsevizmus Német hatalmi törekvések kiküszöbölése Francia (esetleg olasz) törekvések ellensúlyozása

8 Summa summarum: –Anglia gazdasági erejével jól ellensúlyozta a francia hatalmi törekvéseket, és Franciaország politikai befolyásával helyettesítette a gazdasági gyengeséget A térség Európa feszültségzónája lett: –Nagyhatalmi ellentétek –Kisállamok nemzeti gyűlölködése, a területi viták, presztízs-szempontok

9 Az angol gazdaságpolitika fókuszában a stabilizáció állt (aranyparitás) A stabilizációs tervek a hagyományos munkamegosztásra törekedtek –Lényege: Szabad kereskedelem Komparatív költségek elmélete Mezőgazdaság és ipar közötti csere –Ehhez ugyan adtak hiteleket, azonban már itt problémák jelentkeztek (új hitelek nem szolgáltak mást, mint a régi adósságok törlesztését) Stabilizáció(s törekvések)

10 Gazdasági munkamegosztás felbomlott Duna-völgyi országok exportpiaca nem volt biztosítható Romlottak a cserearányok (kínálat növekedése messze meghaladta a kereslet növekedését mezőgazdasági termények, élelmiszerek tekintetében) =>A piacok összezsugorodtak, csökkent a vásárlóerő a mezőgazdasági és nyersanyag-kitermelő országok számára Kicserélődtek a hiteleket adó országok (negatív hatás) A tudatos nacionalista gazdaságpolitika tovább bonyolította a piacnehézségeket Protekcionista vámtarifák (20-as évek) => Eladósodás, fizetési mérleg hiánya Gazdasági trendek megváltozása

11 Megoldás keresése - a hitelek nem vezetnek megoldáshoz - Hitel mellett most már piac kellett Ha Anglia és Franciaország a piacot nem tudta biztosítani, akkor két lehetőség maradt: –1. Újból kísérletet tenni egy Duna-völgyi kooperációra –2. Ott keresni gazdasági támaszt, ahol a Duna-völgyi országok árui számára piac kínálkozik, azaz Németországban!

12 Miért is inkább piac? A hitelező országok nem voltak képesek a korábbi hitelezési szintet hosszú távon fenntartani –A fizetési mérleg jóval elmaradott a korábbiaktól A külkereskedelem és a pénzügyi befektetések összekapcsolására tett nyugat-európai kísérletek nem jártak sikerrel – a pénzügy nem lehetett hatékony a külkereskedelem növekedése nélkül, mivel ha a tőkebehozatal növekedett, akkor a súlypont előbb-utóbb szükségszerűen az ÁRUPIAC-ra tolódik át

13 Erőviszonyok - sem a franciáknak, sem az angoloknak nem sikerült hegemóniát kiépíteni, két egymással szemben álló blokk kristályosodott ki - Franciaország –kisantantállamok Anglia –revizionisták

14 Új lehetőségeket és eredményeket meghatározó gazdasági körülmények 1. Aranystandard gyengesége 2. A DK-E-i országok erős külkereskedelmi deficitje, agrárárak fokozatos csökkenése 3. Gazdasági válság kirobbanása

15 Konklúzió Hitelkapcsolatok megszakadtak, világpiac árak összezsugorodtak, konjunktúratényezők nemcsak eltűntek, de visszájukra is fordultak DK-E országai a külső tényezők függvénye ( a nacionalista gazdaságpolitika sikertelen) Exportorientált agrárországok => mezőgazdasági válság megrendített => Agrárárak csökkenése, jövedelemkiesés, agrárolló, mg. és ipar fejlődése közötti ellentmondás, fizetési és külker.i mérleg súlyos egyensúlyzavarai

16 Egyes országokban a külföldi adósság mellett a belső államadósságok erősen növekedtek => Fizetésképtelenek Ún. láthatatlan bevételek jelentéktelenek Külkereskedelem nem rendelkezik flexibilitással  Egyetlen eszköz: NÖVELNI AZ EXPORTOT CSÖKKENTENI AZ IMPORTOT Új szakasz kezdődött! Újabb probléma születőben: Nemzetiszocialista Németország


Letölteni ppt "Hitel vagy piac Mozgásterek, kényszerpályák - Ránki György - Fordulópontok a nagyhatalmak küzdelmében a délkelet-európai gazdasági hegemóniáért."

Hasonló előadás


Google Hirdetések