Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Péteri György: Montagu Norman és a magyar „szanálási mű”. Az 1924-es magyar pénzügyi stabilizációról.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Péteri György: Montagu Norman és a magyar „szanálási mű”. Az 1924-es magyar pénzügyi stabilizációról."— Előadás másolata:

1 Péteri György: Montagu Norman és a magyar „szanálási mű”. Az 1924-es magyar pénzügyi stabilizációról

2 Miről lesz szó?  Magyar rekonstrukciós elképzelések  Revíziós politika  Az angol-amerikai rivalizálás és a magyar pénzügyi stabilizáció összefüggése  A Bank of England által nyújtott 4 millió fontos előleg  A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója  „szanálási válság”

3 Magyar rekonstrukciós elképzelések  Hegedűs Lóránt stabilizációs terve:  Cél: a világgazdaságba való bekapcsolódás  Liberális gazdasági rend helyreállítása  Eszközök:  „Gazdasági erők szabad játéka”  A társadalmi osztályok közötti egyensúly  Béke  Kisantanttal folytatandó nem-konfrontációs politika  Önálló magyar jegybank felállítása  Külföldi tőke bevonása

4 Magyar rekonstrukciós elképzelések  Kállay Tibor:  Nagyjából Hegedűs Lóránt terve  Változás:  a külföldi kölcsön a költségvetés fenntartásához kell  A rekonstrukcióban fontos szerep a külföldi tőkének

5 Magyar rekonstrukciós elképzelések  5 pontos rekonstrukciós terv:  1. monetáris stabilizáció  2. költségvetési egyensúly helyreállítása és stabi- lizálása; külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérlegek tartós egyensúlyának biztosítása  3. külföldi tőke bevonása annak érdekében, hogy:  Biztosítható legyen a költségvetési és fizetési mérlegek deficitjének finanszírozása  Ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra modernizációja

6 Magyar rekonstrukciós elképzelések  4. a „gazdasági erők szabad játéka” kifejti jótékony hatását  5. „újrakötni, megerősíteni a birodalmi munkamegosztásból, gazdaságföldrajzi szükségszerűségből táplálkozó szálakat”

7 Gazdasági rekonstrukció – revíziós politika folytatása békés eszközökkel  Jelentős külső erőforrások igénybevétele  Kállay: a hadügyi program támogatása veszélyezteti a külföldi kölcsön felvételét  1923: bejelenti a külföldi kölcsön felvételét  Visszafizetéshez gyors és nagy arányú bevételnövekedés kell  Bethlen politikai stratégiája: békés erőgyűjtés  Sikeres gazdasági helyreállítás → nemzetközi gazdasági életbe való bekapcsolódás + gazdasági, tásadalmi modernizáció  majd revíziós politika

8 Az angol-amerikai rivalizálás és a magyar pénzügyi stabilizáció összefüggése  1920: puhatolózások a kölcsön felvétele ügyében  Franciaország: gyenge gazdasági helyzet + gazdaságpolitikája miatt nem  New York: nem akar érdekeltséget itt  London a megoldás  A kölcsön a békeszerződés ratifikációjáig és a Jóvátételi Bizottság beleegyezéséig nem jöhet létre  A volt monarchia helyén politikai ellenségeskedés ellehetetleníti a gazdasági együttműködést

9 Az angol-amerikai rivalizálás és a magyar pénzügyi stabilizáció összefüggése  : rekonstrukciós tervek  Walder Gyula: Duna-menti államok pénzügyi és kereskedelmi vállalkozása  Madarassy-Beck Gyula hasonló elképzelése  1923: a kölcsön forrása csak London lehet (Bank of England, Treasury)

10 A Bank of England által nyújtott 4 millió fontos előleg  1924: jóvátételi kötelezettségek rendezése  Zálogjogok felfüggesztése  Népszövetség pénzügyi Bizottságának jelentése a stabilizáció tervére  A kölcsön mégis kérdéses még  12 millió fontos kölcsön:  1/3-a a kontinensről, 1/3-a New Yorkból, 1/3-a Londonból lenne  Ok: Montagu Norman aggodalmai:  Nem akar egyedül felelősséget vállalni (a kölcsön elsősorba politikai érdekű, nem gazdasági)  A visszafizetésnél az egyéb fizetési kötelezettségek mellett ennek kell elsőbbséget élvezni

11 A Bank of England által nyújtott 4 millió fontos előleg  Megoldás: angol kormány levele:  Minden eszközzel támogatni kell a segélyt  Újabb probléma: New York nem vállal szerepet  A 4 millió fontot Londonnak kellene vállalni  Norman ismét a politikusok fellelősségvállalását akarja  Philip Snowden angol pénzügyminiszter levele:  Közép-Európa stabilizálása és a Népszövetség presztízsének megőrzése miatt vállalni kell  Lehetővé válik a kölcsön

12 A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója  I. vh.: Európa eladósodik az USA-nak  USA: nagyméretű expanzióra képes gazdaság  Nemzetközi befektetések növekedése  Nemzetközi kereskedelemben egyre nagyobb szerep  Anglia: technológiailag kiöregedett ipar  Magas költségszint  Strukturális merevség  London vs. New York: 2 fő feladat  Gazdasági hegemónia megőrzése a hagyományosan brit érdekeltségek és a brit birodalom felett  Stabilizálni a font világvaluta szerepét

13 A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója  Háború után: dollár stabil aranyalapú maradt ↔ font ingadozó  London célja:  az európai stabilizáció a font segítségével jöjjön létre  Az európai valuták font alapúak legyenek  Angol stratégia:  Amerikai tőke biztosítása a stabilizációban  A font háború előtti aranyparitás szintre emelése és ott áttérni az aranyalapra  Helyreállítani és stabilizálni a font világvaluta szerepét  A szükséges kölcsön fejében a fonthoz kellett kötni az országok valutáját és a monetáris tartalékokat Londonban kellett elhelyezni

14 A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója  Norman – Popovics egyezmény:  Minden londoni kibocsátás révén előálló követelés a Bank of England-nél levő számlára befizetendő, amíg rekonstrukciós célra fel nem használják. Ezeket a Bank értékpapírokba fekteti be  A magyar kormány minden külföldi valutáját a Magyar Nemzeti Bankban tartja  A stabilizációs politika alapja a font  Az MNB csak a Bank of England-del áll kapcsolatban  Az előleg visszafizetéséig a Bank of England kérheti a MNB leszámítolási kamatlábának emelését

15 A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója  Gazdasági stabilizáció → Közép- és Délkelet-Európa gazdasági integrációja → új piacokat nyit Angliának + Közel-Kelet  A tengerentúli piacok elvesztéséért kompenzáció: Dél-Amerika  Iparosodottabb lett  Kölcsönt New Yorktól kér  Közép-Európa felélesztése: csökken az amerikai gabonaimport → ezáltal a dollárszükséglet is  Mezőgazdasági támogatás → saját élelmiszer ellátásának költsége is csökken és font alapú rendszerek jönnek létre

16 „Szanálási válság”  Harry A. Siepmann levele Norman-nek  Nem ért egyet a fontalappal és a kamatlábakkal  Norman válasza:  „koldusok nem lehetnek válogatósak”  a kölcsön fejében jogosak a követelések  A fonthoz kötött korona 11%-kal felértékelődik  Exportszektor válsága: Norman az egységnyi termelésre eső bevételt 15-20%-kal csökkenti

17 „Szanálási válság”  Eredmény: sem a profitoknak, sem a reálbéreknek nem volt elég tartaléka, hogy a felértékelt koronaárfolyamhoz alkalmazkodni tudjanak  Az élelmiszer-gazdaság válsága:  Likviditási problémák  Malomcsődök

18 Konklúzió  A „szanálási mű” - Montagu Normannak is köszönhetően - a nemzetközi gazdasági rendszerben súlyos hátránnyal induló magyar gazdaságot, és 6-7 év alatt összeomlást eredményezett  London és a font világgazdasági szerepének megőrzése és a Közép-Kelet-Európai gazdasági föderáció helyreállítása közötti harmónia nem valósult meg

19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Péteri György: Montagu Norman és a magyar „szanálási mű”. Az 1924-es magyar pénzügyi stabilizációról."

Hasonló előadás


Google Hirdetések