1 A hazai élelmiszeripar versenyképességének egyes kérdései Boródi Attila, ÉFOSZ ügyvezető elnök Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform Konferencia.

Az előadások a következő témára: "1 A hazai élelmiszeripar versenyképességének egyes kérdései Boródi Attila, ÉFOSZ ügyvezető elnök Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform Konferencia."— Előadás másolata:

1 1 A hazai élelmiszeripar versenyképességének egyes kérdései Boródi Attila, ÉFOSZ ügyvezető elnök Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform Konferencia Kaposvár, 2009. április 28

2 2 Élelmiszeripar az EU első számú ágazata 870 milliárd Euró termelési érték, 4 millió fő foglalkoztatott Magyar élelmiszeripar az EU-n belül a 16. helyen áll, 1 % körüli részesedéssel Gyakorlatilag teljes privatizáció Jelentős a külföldi tulajdon részaránya Jegyzett tőke 2000: 60 %-ban külföldi, 2006: 48 % Sok kkv, ágazat szerkezete hasonló az európaihoz Százezer embernek ad munkát Hazai élelmiszeripar és az EU

3 3 Vállalkozások száma a hazai élelmiszeriparban Cégtipusok20052008 RtRt 219 209 Kft 3 686 4 037 Szövetkezet 112 99 Bt 1 349 1 254 Kkt 99 86 Egyéni 3 264 2 637 Összesen 8 729 8 322

4 4 Foglalkoztatás a hazai élelmiszergazdaságban, ezer fő

5 5 Élelmiszeripari szakágazatok nagysága, 2007 Szakágazat, 2007 Bruttó termelési érték, Mrd Ft Részarány, % Tejfeldolgozás 21810,9% Hús- és baromfihúskészitmények 1939,6% Baromfihúsfeldolgozás, tartósitás 1708,5% Gyümölcs-zöldségfeldolgozás 1678,4% Húsfeldolgozás, tartósitás 1577,8% Üditőitalgyártás 1527,6% Takarmánygyártás 1386,9% Sörgyártás 1005,0% Kenyér, friss tésztafélék 964,8% Tea, kávé feldolgozása 783,9% Malomipari termékek gyártása 753,7% Növényolajok gyártása 673,3% Összesen 1 61180,4% Élelmiszer, ital, dohány összesen 2 002100,0%

6 6 Strukturális adottságok Duális gazdaság: fokozott kockázatok Export több mint 60 %-át nagy nemzetközi cégek adják, de fokozatosan kivonulnak Egyes iparágak teljes egészében külföldi kézben 2004. óta 100 milliárd forintnyi tőke kivonása, gyárleállítások Hazai tulajdon részaránya a befektetett tőke összegében stabil Külföldi cégek alig adóznak Cégfelvásárlások, tönkremenetelek, koncentrációs folyamatok: jó is, rossz is

7 7 Változások az EU csatlakozás után Súlyos versenyképességi gondok, nem voltunk csatlakozásra felkészülve Élelmiszer ágazat nemzetgazdasági jelentőség csökken, No. 3, 2002: 14,9 %-os részesedés, 2007: csak 9.7 % Belföldi piac Stratégiai jelentőségű, éles és hirtelen verseny, védelem nélkül Minőséggel szembeni követelmények csökkentek, olcsó és gyakran gyenge minőségű termékek a belföldi piacon Folyamatos termeléscsökkenés és belföldi piacvesztés valamennyi élelmiszerágazatban Folyamatosan csökkenő vállalkozási eredmény

8 8 Élelmiszer-külkereskedelem Nagy verseny az exportpiacokon, növekvő globális igények Növekvő mezőgazdasági alapanyag export, javuló árak Feldolgozott élelmiszerek kivitele csökken! EU országok növelik a hozzáadott értéket Import rohamosan növekszik, különösen a nagy hozzáadott értékű feldolgozott termékeké Élelmiszergazdaság külkereskedelmi mérlege javul az alapanyagárak miatt DE: feldolgozott élelmiszerek nettó külkereskedelmi mérlege egyre romlik Nincs elegendő versenyképes árualap

9 9 Élelmiszeripari termelés volumenindexe

10 10 Élelmiszeripari szakágazatok 2008. évi volumen-indexe BruttóBelföldiExport termelésértékesités Tejfeldogozás95,7 86,8 Hús-, baromfikészitmények gyártása92,795,787,9 Baromfihúsfeldolgozás, tartósitás92,795,986,6 Gyümölcs-zöldégfeldolgozás100,988,299,9 Húsfeldolgozás, tartósitás90,588,891,7 Üditőitalok, ásványviz gyártása94,797,196,8 Takarmány gyártása89,985,399,4 Sörgyártás84,383,9128,0 Malomipari termékek gyártása91,087,7120,0 Növényolajok, állati zsirok101,5107,591,6 Cukorgyártás34,561,6127,8 Édesség gyártása90,888,292,2 Bortermelés79,878,995,6 Élelmiszer, italok gyártása94,792,998,7

11 11 Élelmiszeripar és ipar volumen-indexei BruttóBelföldExport termelésértékesités Ipar, Összesen 200880,888,379,2 Ipar, Összesen 2009. Január 77,195,070,8 Élelmiszeripar 2009. Január 94,294,3100,1

12 12 Élelmiszer-kiskereskedelem bruttó forgalma folyó áron millió forintban

13 13 Élelmiszerkiskereskedelem volumen-indexe a legutóbbi 36 hónapban, 2006-tól

14 14 Élelmiszer-kiskereskedelem volumen-indexe 2008-1,2% 2009. január-1,5%

15 15 Hazai élelmiszeripar belföldi piaci részesedése

16 16 Feldolgozott élelmiszerek nettó külker. forgalma 2003ExportImportEgyenleg Élemiszergazdaság, összesen 2 855 1 494 1 360 ebből: élelmiszerek 2 134 1 187 947 Élelmiszeripar részaránya összesenből, % 74,879,469,6 2007 Élemiszergazdaság, összesen 4 863 3 188 1 675 ebből: élelmiszerek 3 138 2 568 570 index 2007/2003147,0216,360,2 Élelmiszeripar részaránya összesenből, % 64,580,534,0

17 17 Élelmiszeripar részaránya a teljes élelmiszergazdasági kivitelből OrszágÉlelmiszeripar részaránya EU-1575,8% ebből: Ausztria88,8% Németország87,6% Dánia76,2% Franciaország77,2% Olaszország78,2% Csehország81,6% Lengyelország77,4% Szlovákia78,9% Magyarország64,5%

18 18 Egészségtelen eredményallokáció élelmiszerlánc mentén 2007: 2.3 %-os átlagos árbevétel-arányos eredmény, miközben mezőgazdaságban 70+70 milliárd Ft 46 milliárdos eredmény mögött 50 milliárdos veszteségű iparágak vannak Nagy eredmény a növényi eredetű termékeknél Állati eredetűeknél súlyos veszteségek Számos oka van: magyar mezőgazdaság hatékonysága, földtulajdon, felesleges feldolgozó kapacitások, környezetvédelmi beruházások, hatósági költségek, fekete- és szürkekereskedelem Kereskedelem profitja nyomon követhetetlen Fő probléma: élelmiszeripar kettős présben - mezőgazdaság és kereskedelem között

19 19 Kettős szorításban: mezőgazdasági kapcsolatok Hatékonysági gondok a mezőgazdasági termelésben Támogatási politika (nemzeti és EU egyaránt) Együttműködés hiánya az élelmiszerlánc mentén (mentalitás) Kizárólag rövid távú gondolkozás Jogbizonytalanság, bárki következmények nélkül felrúghatja a szerződéseket (globális áremelkedések és tejkvóta) Kormányzati ösztönzés hiánya

20 20 Kettős szorításban: kiskereskedelmi kapcsolatok Egyre koncentrálódó kereskedelem erőszakos versenyben Aszimmetrikus kapcsolat: „vevőerő” Piaci erőfölény, reális költségek nem érvényesíthetők Európai dilemma: piaci erőfölény értelmezése Kereskedelmi láncok: globális beszerzés, beszerzési társaságok, kartell-vád az élelmiszerelőállitókkal szemben Szürke kereskedelem minden szinten Beszerzési nettó ár csökkentő trükkök, tisztességtelen és szolgáltatás nélküli árcsökkentő visszatérítések Diszkrimináció az import termékek vonatkozásában a hazai termékekkel szemben Gátlástalanság a profitszerzésben, átláthatatlan érdekeltség

21 21 Beruházások, műszaki fejlesztés Élelmiszeriparban még sok a felesleges feldolgozó kapacitás, növeli az önköltséget 2000-től beruházások folyó áron évi 6 %-kal növekedtek, alacsony szintről csak mérsékelt reálérték-növekedés Tőkehiány valamennyi területen, elsősorban kkv-k esetében EU támogatásoknak ez idáig alig van hatása, kormányzat nem tekinti stratégiai ágazatnak a élelmiszeripart, mezőgazdasággal szemben is folyamatos hátrány Nincs hitel és drága: megnövekedett hitelezési kockázatok Most kellene fejleszteni, válság utáni időkre felkészülni!

22 22 Humán erőforrások Emberi mentalitás Versenyképességünk legfőbb akadálya Nincs becsülete a tisztességes üzleti kapcsolatoknak (kooperáció) Hiányosságok a mentalitásban és imeretekben: Vezetési ismeretek Szakmai ismeretek Előítéletek kutatással szemben Élelmiszerlánc további elemeiben: logisztika, marketing, fogyasztók ismerete, külföldi piacismeret Oktatás, továbbképzés, munka melletti tanulás,szakemberhiány Kevés az innováció EU-s átlaghoz képest is

23 23 Jogalkotás, hatóságok, fogyasztók Alapvető szemléleti gondok fogyasztóvédelemnél (fókusz, büntetés központúság, mentalitás) Élelmiszerlánc hatóság FVM-hez való áthelyezése segített, de van kettősség Önvédelmi mechanizmusok nem működnek Hazai termékek preferálásának hiánya, fogyasztó elsősorban az árra érzékeny Napi gyakorlatban kevés figyelem a versenyképességre és munkahelyteremtésre

24 24 Élelmiszeripari innovációban élenjáró országok K+F+I kiadásai nettó kibocsátás arányában (%)

25 25 Élelmiszeripari innováció 1 Versenyképesség javításának egyik legfontosabb eszköze, felkészülés a válság utáni időkre Nincsenek nemzetközi kutató részlegek Kevés pénzügyi forrás, kifogásolható pályázati rendszer, kormányzat nem érti az innovációt Kereskedelmi láncok paradox szerepe Hangsúlyt kkv-kra kellene helyezni, közös kutatások ösztönzése, megfelelő saját rész hozzájárulással (pályáztatási célok felülvizsgálata mellett) Innováció: legszélesebb értelemben a termékpálya mentén

26 26 Élelmiszeripari innováció 2 Mit? (prioritások) Szétzúztuk azt, ami jó volt, alapoknál kell újra kezdeni Eladható termékek, fogyasztó megismerése és megnyerése (csomagolás, megjelenés, tájékoztatás, stb.) Speciális nagy hozzáadott érték, piaci rések megtalálása, hazai referenciatermékek, egyensúlyban a tömegtermeléssel, regionális ellátás HORECA-szektor is! Fenntartható termelés, költségcsökkentés, takarékosság az erőforrásokkal Együttműködés mezőgazdasággal Nemcsak profitszínvonal számit, munkahelyteremtés Lead market esélyek: interdiszciplináris kutatások Élelmiszerbiztonság, nyomonkövethetőség Gyenge forint új külpiaci lehetőségek

27 27 Élelmiszeripari innováció 3 Cél: építkezés alulról, kutatási eredményből legyen üzleti haszon! Eszközök: Technológia transzfer, best practice alkalmazások Technológiai Platform: hálózatok kialakítása (belföld és nemzetközi, EU források), mediátor szerep Táplálkozási, Életmód és Testmozgás Platform: egészséges életmód támogatása, felvilágosítás, fogyasztói tájékoztatás Igazi kulcskérdés: Piacrajutás, fogyasztói kommunikáció, fogyasztó megnyerése! Értékesítő csatornák támogatása

28 28 Kiemelt teendők a versenyképesség javítására Összefogás, együttműködés ösztönzése Állami szerepvállalás a szabályozásban Informális belföldi piacvédelem, kereskedelmi Etikai Kódex, hazai termékek iránti lojalitás megteremtése Helyes hatósági fókusz Fekete és szürkekereskedelem elleni fellépés kkv-k megsegítése: pályázati kiírások, hitelezés megnyitása, adóterhek csökkentése Nagyobb jogbiztonság Képzés, oktatás, innováció, beruházások most értelmes pályázati kiírások és monitorozás mellett! Élelmiszergazdaság: legyen stratégiai ágazat!

29 29 Köszönöm a figyelmet!