Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 13-16. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 13-16. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció."— Előadás másolata:

1 SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék

2 óra A rekreáció jelene, jövője Szakemberképzés

3 A rekreáció nemzetközi szervezetei A szervezetek kis része kormányzati meghatározottságú, a többsége civil szervezettségű. A szervezetek kiemelt célkitűzései: a (test)kulturális hagyományok ápolása, a 3. generáció (idősek) és a család, azon belül is a nők szabadidő-kultúrájának és rekreációjának segítése. NOB Sport for All albizottság - Az olimpizmus eszméjének tömegesítését tűzte célul, a visszatérést az olimpiai mozgalom eredeti üzenetéhez (A részvétel a fontos!) napjaink szlogenjétől: Győzni mindenáron! ICSSPE (Internatinal Counsil of Sport Science and Physical Education - Nemzetközi Sporttudományos és Testnevelési Tanács) A testkulturális szakemberek legnagyobb nemzetközi szervezete, mintegy 150 tagországgal. Rendszeresen szervez szakmai és tudományos konferenciákat. Az Európa Tanács kérésére ez a Bizottság készítette el a Sport for All alapdokumentumát.

4 A rekreáció nemzetközi szervezetei Sport for All - Az egyik legjelentősebb sport-rekreációs nemzetközi szervezet napjainkban. A szervezet alapdokumentumát az Európa Tanács 1975-ben Brüsszelben tette közzé Europen Sport for All Charter címen, amiben a lakosság rendszeres fizikai aktivitásának, sportolásának fontosságát rögzítették. A Nemzetközi Sport for All Szövetség 1982-ben alakult meg Strassbourgban, hazánk 1992-től tagja. Programjában kiemelten szerepel a szakemberképzés. TAFISA (Trimm and Fitnes - Sport for All Association) ben, Torontóban alakult meg. Kormányzati és civil tagjai egyaránt vannak. WLRA (Word Leisure and Recreation Association - Világ Szabadidő és Rekreácció Szövetség) - Az 1956-os Eisenhoweri kezdeményezésből alakult az USA-ban, 1973-tól szerepel ezen a néven. Elsődleges célkitűzése az emberek életmódjának, életminőségének jobbítása a rekreációval, a leisure-rel.

5 A rekreáció nemzetközi szervezetei ELRA (European Leisure and Recreation Association - Európai Szabadidő és Rekreáció Szövetség) ben alakult 23 tagország részvételével. A Szövetség az alábbi területekkel foglalkozik: szabadidő kultúra, -tervezés, -politika, -kutatás, szakemberképzés.

6 Hazai helyzet Napjaink „szabadidős szervezetei” Közelmúlt: A szocialista országokban az állam „leadta” a szabadidő szervezés, a kultúrálódás, az üdültetés és a táboroztatás jogát, feladatát. - Magyar Úttörő Szövetség - kisdobos, úttörő - KISz (Kommunista Ifjúsági Szövetség) – középiskola, felsőoktatás - Szakszervezetek - munkások - MHSz (Magyar Honvédelmi- és Sport Szövetség) - MTSz (Magyar Természetbarát Szövetség)

7 Hazai helyzet Napjaink „szabadidős szervezetei” A rendszerváltás környékén ( ) jelentős átrendeződések történtek: - Iskolások - Magyar Diáksport Szövetség (MDSz) és a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) - Lakosság - Magyar Szabadidősport Szövetség (MSzSz) és néhány, rendezvényszervezésre szakosodott üzleti vállalkozás (Budapest Sportiroda, Maratón Klub, stb.) További szövetségek alakulása: Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetsége (MKTSz), Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. - MHSz szerepének átvételére jött létre a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége (MTTOSz). A évi Sporttörvény XI. fejezetében rendelkezett a Nemzeti Szabadidősport Szövetség létrehozásáról. Legnagyobb gond, hogy a létrehozott Szövetség nem képes a szabadidősport (rekreációs sport) teljes vertikumát lefedni, továbbá az, hogy több szervezetben is keveredik a magas szintű versenysport a szabadidősporttal.

8 Hazai helyzet A Nemzeti Szabadidősport Szövetség törvényi feladatai: állami támogatások felosztása a tagok között. képviseli a szabadidő-, a gyermek-és ifjúsági sport, a nők és a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, valamint más rétegsportok, továbbá a fogyatékosok sportjának érdekeit. koordinálja a sportszövetségek tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági és más szolgáltatásokat nyújt tagjai részére. véleményt nyilvánít a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági, valamint más rétegsportokat, továbbá a fogyatékosok sportját érintő sportpolitikai kérdésekben. részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében. együttműködik az államtitkárral, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében.

9 Hazai helyzet Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FoNeSz) februárjában alakult meg, mint kiemelkedően közhasznú szervezet. Alapító tagjai: - Magyar Paralimpiai Bizottság - Magyar Siketek Sportszövetsége - Magyar Speciális Olimpiai Szövetség - Magyar Szervátültetettek Szövetsége Elsődleges célja: - a fogyatékosok sportjának egységes képviselete, egységes arculat kialakítása - egybehangolni az eddig egymástól függetlenül működő szervezetek tevékenységét. (támogatások ésszerűsítése) Kiemelt feladata: részvétel a Paralimpián, és a Speciális Világjátékokon, nemzetközi versenyeken szereplés, illetve azok le- bonyolítása. Utánpótlás-nevelés, speciális szakemberek képzése. Esélyegyenlőség Napja (május 6.), Fogyatékosok Világnapja (december 3.).

10 Hazai helyzet Magyar Diáksport Szövetség (MDSz) 1987-ben alakult a közoktatásban és felsőoktatásban működő diáksport szervezetek országos érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezeteként. A közoktatási törvény - sportkör működtetési kötelezettséget ír elő az iskolák számára. Az iskolai sportegyesületek (DSE, DSK) így automatikusan az MDSz-hez tartoznak. - Ez eredményezte a 90%-os szervezettséget. Hármas foglalkoztatási- és versenyrendszer nyújt bekapcsolódási lehetőséget a diáksport szervezetek és iskolák számára: 1.Alapfokú, vagy általános sportfoglalkoztatás. (Helyi, területi szinten megyei döntőkig bezárólag). 2.Diákolimpiai versenyprogram. Hat korcsoportban, 13 sportágban vannak felmenő rendszerű versenyek. A sportági szakszövetségekkel közösen 39 sportágban került kiírásra diákolimpiai verseny. A diákolimpiai versenyrendszerben mintegy 300 ezer diák vesz részt. 3. A szabadidős rendezvények - a régiókban szervezett turisztikai és torna, stb. bemutatók.

11 Hazai helyzet Magyar Diáksport Szövetség (MDSz) A nemzetközi diáksport tevékenységben az ISF (Nemzetközi Iskolai Sportszövetség) tagjaként vesz részt. Az MDSz országos szervezettségű - egy-egy körzet iskolai sportköreit a város és vonzáskörzetének diáksport bizottságai fogják össze. Ezek képviselői alkotják a megyei, fővárosi diákport tanácsokat, szövetségeket, amelyek szervezik és irányítják a megyei diáksport életet, rendezik az alapfokú versenyeket, szervezik a szabadidős programokat. Az MDSz-t 21 tagú országos elnökség irányítja. Munkáját szakmai munkabizottságok, többek között a Verseny- és Programbizottság segíti. Az MDSZ tagszervezeti körében nagy az érdeklődés a nemzetközi sportrendezvények részvétele iránt. AZ ISF kétévente sportági Világjátékokat, négyévente Gimnasiadet rendez. Világjátékokat már az MDSZ is rendezett (2004. kézilabda).

12 Hazai helyzet Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) március 25-én alakult meg a jelenleg működő MEFS jogelődje. A rendszerváltást követően 1991-ben alakult újjá 5 egyetemi - főiskolai intézmény szándéknyilatkozata alapján. A MEFS a Magyar Köztársaságban működő, a felsőoktatási intézményekben sporttevékenységet folytató jogi személyek és magánszemélyek tevékenységét hangolja össze, mint önkormányzati elven alapuló közhasznú szervezet. A MEFS szervezi és bonyolítja a felsőoktatási intézmények - intézményi kereteit meghaladó – sportját. Tanévenként 16 sportágban MEFOB Támogat intézményi sportrendezvényeket Képviseli hazánkat a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetségben (FISU) Universiádék (páratlan évek) – szakmai és gazdasági feladatok Főiskolai Világbajnokságok (páros évek)

13 Hazai helyzet Magyar Szabadidősport Szövetség(MSZSz) 1989-ben alakult, 1999 óta közhasznú szervezetként működik. Működési célja: A lakosság testkultúrájának magasabb színvonalra történő emelése, testkultúrális igényük képviselete, érdekvédelme. A szövetség 1996-tól tagja a szabadidősport nemzetközi világszervezetének, a TAFISA-nak. A szövetséget Földesiné dr. Szabó Gyöngyi (a TAFISA Igazgatótanácsának tagja és egyben alelnöke) képviseli. A szövetség a TAFISA-tól elnyert jog alapján évente rendezi az Európai Sport for All Akadémiát. A szövetség éves rendszerességgel megrendezett rendezvényei: - A Kihívás Napja (május utolsó szerdája), Kihívás Kupa, a Legsportosabb Települések sporttalálkozója, Országos Női Sportfesztivál, Világ Gyalogló Nap, Országos Marketing Konferencia. A tagszervezetek által szervezett országos hírű rendezvények: - Balaton-átúszás, kispályás labdarúgó bajnokságok, Népi és Sport játék fesztiválok, hegyi maraton és futóversenyek, vízi táborok és sportnapok, egészségvédő napok és fittségi felmérések.

14 Hazai helyzet Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége (MTTOSz) 1990-ben alakult - a Szövetség 28 tagszervezete, 817 klubjának 2239 szakosztályában több mint fős taglétszámával szinte az ország majd minden településén jelen van. Tevékenységét évi országos, a tagszervezetek által szervezett területi rendezvények, s mintegy 3000 változatos, sokszínű program fémjelzi. - lövészet különböző formái, tekézés, csúszókorongozás, kispályás labdarúgás, íjászat, falunapok (pl. Magyarország Legerősebb Faluja),

15 Hazai helyzet Magyar Természetbarát Szövetség (MTSz) 1987-ben alakult újjá az 1957-ben létrehozott, ugyanilyen nevű szervezet jogutódjaként. A Szövetség közel fős szervezett tagságát az Elnökség irányításával a szakági bizottságok (barlangász, gyalogos, hegymászó, kerékpáros, síző és vízitúrázó) látják el. A Szövetség célja: a természetjárás útján elősegítse az egészséges életmód kialakítását és elterjesztését, a természet védelmét és az ezekhez szükséges feltételeket biztosítsa. Feladata: a természetbarátok érdekképviselete, a természetjárás szakmai fejlesztése; a környezet- és természetvédelem szervezése, támogatása, ezzel összefüggésben a természettudatos gondolkodás és szemlélet fejlesztése. Képezze szakembereit (túravezetők), gondozza a turistaút-hálózatot és vegyen részt a turista szakirodalom létrehozásában és terjesztésében. Az MTSz végzi a nemzetközi turistautak hazánkat átszelő szakaszainak gondozását, s további km jelzett turistaút fenntartását, a jelzések festését, az utak karbantartását.

16 Hazai helyzet Nemzeti Szabadidősport Szövetség (NSzSz) A évi (CXLV) Sporttörvény XI. fejezetében (42., 43. és 92. §) rendelkezett a Szövetség létrehozásáról májusában a törvénynek megfelelően létrejött az NSzSz. A Szövetség célja: - polgárok, a gyerekek, az ifjúság és a diákok testkultúrájának magasabb színvonalra emelése, testnevelési és testkultúrális igényeik érdekképviselete, érdekvédelme - a szabadidő, valamint a diák- és rétegsportok területén működő országos szervezetek tevékenységének összehangolása, a működési támogatások szétosztása, valamint a fenti cél megvalósítását szolgáló stratégia kimunkálása. A Szövetség munkáját 11 tagú Elnökség irányítja. Elnök: Földesiné dr. Szabó Gyöngyi.

17 Teendőink a jelen rekreációjában Stratégia kidolgozása a rekreációnak az iskola nevelési feladataiba illesztésére. Stratégia kidolgozása a lakosság egészséges életmódjának befolyásolására, formálására. Stratégia kidolgozása a lakosság teljesítő- és munkavégző képessége helyreállításának, ill. növelésének támogatására. Stratégia kidolgozása a hátrányos helyzetűek és idősek egészséges életformálására. Parkok, játszóterek kerékpárutak építésének szakmai kontrollja A rekreációs szolgáltatók szakmai kontrolja. A rekreációs szakemberek foglalkoztatásának szabályozása. (2004- től e területen a szakmai (állami) végzettség kötelező.) A rekreációs tevékenység szervezésére, tervezésére és irányítására, illetve vezetésére alkalmas szakemberek képzése. Szórakoztató és élményparkok, valamint parkerdők létesítése felújítása. Az egészséges életmód népszerűsítése – hozzálátni a minőségi élet feltételeinek megteremtéséhez.

18 Milyen rekreációs válaszok születtek az Ipari Forradalomtól egészen napjainkig az urbanizált életmód és az ipari termelés - szociológia a kényelmesedő élet – orvostan civilizációs fejlődés okozta nyűgök földolgozása – pszichológia 1. Szociológiai megközelítés. Az 1900-as évek első fele - városi élet, szabadidő, munkanélküliség – Outdoor. 2. Biológiai szakasz. A 20. század közepétől, a kényelmesedő élet okozta degradáció, a biológiai állapot romlása (Cooper, Eisenhower) - fitnes, sportági, wellness. 3. Pszichológiai korszak. A 20 század végének számos hatása: gépies, monoton munkavégzés, a munkahelyféltés, a teljesítménykényszer - élménykereső, stresszoldó.

19 A rekreáció irányzatai Rekreációs irányzat: - azt jelenti, hogy sokan, tömegek végeznek hasonló típusú választevékenységet a civilizációs fejlődés negatívumainak ellensúlyozásául. - nem az eszközök tartoznak az irányzatokba, sokkal inkább a használó célja szerint minősül odatartozóvá. (például a vadvízi evezés tartozhat az outdoor irányzathoz éppúgy, mint az élménykeresőhöz továbbá lehet hangsúlyosan rekreatív, vagy éppen teljesítményelvű a végzése.)

20 A rekreációs irányzatok kortérképe

21 Irányzatok A fizikai rekreáció nemzetközileg három jellegzetes irányba fejlődött: - természetbe vágyódás, (outdoor) - egészség-indíttatás (fitnesz, sportági és wellness) - élménykereső (extrém, fun, kaland) törekvések A hazai helyzet elemzésében nem kerülhetünk meg egy további, jellegzetes (nemzetközileg kevésbé domináns) vonalat, a kuriózum- sportokkal azonosított rekreációt – teljesítményelv.

22 Irányzatok Outdoor Természethez, szabadlevegőhöz kapcsolt irányzat. Kialakulását az egykoron természethez, majd természet-közelséghez kötött életmódunk iránti nosztalgia, valamint az egyre inkább urbanizálódó lakóhelyünkből menekülés egyaránt késztette - rendkívül népszerű. - Jellemzői: - természethez, szabadlevegőhöz (hegy, víz, erdő, mező, kert) kapcsolt irányzat. - Eszközei: - hegyi-erdei, téli sízés, hódeszkázás (snowboard), korcsolyázás, vízi. légi, nem sport-típusú (nem megélhetési jelleggel) - Célközönség: - a tevékenység jellegének megfelelően változva

23 Irányzatok Egészség-célzatú - preventív, regeneratív, kompenzációs és rehabilitációs irányzat - fontosságát a civilizációs ártalmak, betegségek felerősödése, a lakosság egészségi állapotának drasztikus romlása, a népesség fogyása egyaránt indokolja, felerősíti. - az egyre rosszabb statisztikai mutatókért nem a rekreációs szakma, még csak nem is az egyén személyesen felelős - önállóan és kizárólagosan megoldani képtelenek vagyunk – ÁLLAMI FELADAT. - Alrendszerei: fittségi, sportági és a wellness irányzat. (A korábban tanultak felhasználása)

24 Irányzatok Élménykereső tevékenységek - A résztvevők számára kisebb-nagyobb kihívást jelent, valódi vagy vélt veszélyeket kínál (adrenalin, extrém, kaland stb.). - Nevezhetnénk élmény-habzsolónak is. Stressz-oldó, élménynyújtó. - népszerűségét, tömegesedését a teljesítménykényszerből munkamániából, a monoton munka és a gépiesen-élés-világából szabadulni igyekvők sokasága okozza. Célközönség: … Eszközei: a játék, a fun-, kaland- és extrémportok. A játék az egyik legősibb szórakoztató, rekreatív tevékenység - élményhordozó, magas érzelmi töltésű tevékenység. A fun-sportok a megszállottak, a fanatikusok kötődése egy sportághoz, és/vagy annak egy kitűnő sportolójához, illetve csapatához. A kalandsportok a hétköznapitól, a szokványostól a tevékenység mérsékelten tér el. Csak az egyén megszokott, hétköznapi életviteléhez mérten ítélhető meg, ahhoz viszonyítva kap értelmet. (Sátorban aludni, bográcsban főzni, éjszakai túrán részt venni, búvárkodni).

25 Irányzatok Élménykereső tevékenységek - extrémitás: a hétköznapitól, a szokványostól jelentős mértékében eltérés, különbözőség. Ez megjelenhet: az energiafelhasználásban (szupermaratón, iron man), veszély mértékében (rafting), mindkettőben (Mount Everest expedíciók, Föld körüli vitorlázás).

26 Irányzatok Teljesítményelvű rekreáció A teljesítményelvű irányzat kissé egyoldalú megjelenését és eluralkodását hazánkban a fals történelmi fejlődés, valamint a nem kellő szakmai felkészültség okozta. Jellemző tünete: országosan és szervezetileg is csak az ún. teljesítmény elvű szabadidősportokban gondolkodott a sportirányítás, ennek szellemében készültek a pályázatok és szervezések is. Figyelmen kívül hagyták, hogy csak a fiatal felnőttnél (30-35 éves korig) dominálhat a teljesítményelvűség. Hazai viszonylatban ilyen a Balaton-átúszás, nemzetközileg például a New- York maraton. Eszközei: tömegfutóversenyek, az extrémitás területéhez (is) tartozó rendkívüli távolságok leküzdése (szupermaraton, kontinens futás), amennyiben azon jól felkészültek indulnak. Célközönsége: ifjak és fiatal-felnőttek, valamint egykor sportoló középkorú- felnőttek

27 Jövő… Napjaink kihívásai – a jövő válaszai

28 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 13-16. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések