Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

X. Újszegedi Bioépítészeti Napok 2007. október 11. Bálint Sándor Művelődési Ház (Szeged, Temesvári krt. 42.) Komlós Ferenc Igény a hőszivattyúra Handbauer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "X. Újszegedi Bioépítészeti Napok 2007. október 11. Bálint Sándor Művelődési Ház (Szeged, Temesvári krt. 42.) Komlós Ferenc Igény a hőszivattyúra Handbauer."— Előadás másolata:

1 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok október 11. Bálint Sándor Művelődési Ház (Szeged, Temesvári krt. 42.) Komlós Ferenc Igény a hőszivattyúra Handbauer Magdolna „Az energia velünk van, fűtés/hűtés földhővel” című grafikája

2 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Mottó: „Haszonkeresés nélkül semmi sem történik a világon, ne is kívánjunk az emberektől ellentétes dolgot, de nem olyan alacsony vágy ez, csak adjunk neki józan irányt, fordítsuk nemes célra, önhaszonra.” (Széchenyi)

3 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Az energia megtakarításának több lehetősége van, jellemzően: •végenergia-csökkentés (pl. födém, padló és homlokzat hőszigetelése, nyílászárók cseréje), •hatásfokjavítás (pl. régi, elavult kazán cseréje), •kapcsolt energiatermelés (villany és hő egyidejű termelése) és trigeneráció, •megújuló energiák hasznosítása (pl. hőszivattyúval, biokazánnal, napkollektorral, napelemmel).

4 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Keszthelyi zöldtetős gerendaház (építésekor) Forrás: HungLogHome Kft.

5 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Ingyenenergiával olcsóbb lehet! Környezetbarát fűtés, hűtés és melegvíz-készítéshőszivattyús rendszerrel Gázbekötés, Földgázkazán, Kémény, Por, korom, földgáz bojler égéstermék-elvezető szén-dioxid

6 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Alapfogalmak, kulcsszavak Hő •A hő az energia egyik formája. Ha egy anyag hőtartalom-változása hőmérséklet-változásban nyilvánul meg, akkor a hőt érzékelhető hőnek nevezzük. Ha pedig a halmazállapot-változás úgy megy végbe, hogy nincs érzékelhető hőmérséklet-változás (pl. folyadékból gázba, vagy fordítva gázból folyadékba alakul át), akkor ezt a hőt rejtett (látens) hőnek nevezzük. A hő tehát átadható érzékelhető vagy rejtett hő formájában is. •MEGJEGYZÉS: a gáz halmazállapotot gőzállapotnak is nevezik. Hőszivattyú •Olyan berendezés, amely bizonyos hőmérsékleten hőt vesz fel és megnövelve azt egy nagyobb hőmérsékleten adja le. Amikor a hőszivattyú hőt termel (pl. helyiségfűtésre vagy vízmelegítésre) fűtő üzemmódban, amikor hőt von el (pl. helyiséghűtésre), akkor pedig hűtő üzemmódban üzemel. Munkaközeg •Azt az anyagot nevezzük munkaközegnek, amely a hőszivattyú körfolyamatában kis hőmérséklet és kis nyomás mellett hőt vesz fel az elpárologtatóban, majd nagyobb hőmérsékleten és nagyobb nyomás mellett hőt ad le a kondenzátorban [az egyik hőátadó felületen párolgás (forrás) a másikon pedig kondenzáció (cseppfolyósodás) lép fel]. Hőátadó közeg •Olyan folyadék vagy gáz (általában víz vagy levegő), amely szállítja a hőt a hőszivattyúhoz vagy a hőszivattyútól. Hőszivattyús rendszer •Hőszivattyús rendszeren a bevezetett energiát, a kompresszor energiaellátását és a hőforráshoz kapcsolódó berendezéseket (elpárologtatóoldal), valamint a hő hasznosításához kapcsolódó berendezéseket (kondenzátoroldal) együttesen értjük. A hőszivattyúra jellemző elméleti (reverzíbilis) ún. CARNOT-féle COP a kondenzátor és az elpárologtató hőmérséklet-adataiból kiszámolható: CARNOT-féle elméleti COP = T KONDENZATOR /(T KONDENZATOR – T ELPÁROLOGTATÓ ) ahol: T [K] = t [°C] Osztott („split”) készülék •Olyan készülék, amelynél a hűtési rendszer szerkezeti egységei gyárilag egy vagy több egységre vannak felosztva úgy, hogy azok különállóan telepíthető szerkezeti egységekből álló berendezést alkotnak. Beltéri és kültéri egységből állnak, amelyeket réz csővezetékkel és villamos kábelekkel kötnek össze. Hűtésre és fűtésre is alkalmazzák. Alapkivitelben egy kültéri egységhez egy beltéri egység tartozik, de vannak összetett („multi”) rendszerű készülékek, amelyeknél egy kültéri egységhez 2–5 beltéri rész tartozhat. Ez lehetővé teszi, hogy több helyiséget fűtsünk/hűtsünk egy kültéri géppel. Az osztott („split”) klímakészülék beltéri egységét a klimatizálandó helyiségbe szerelik. A kültéri egységet legtöbbször az épület homlokzatán, tartókonzolra szerelve helyezik el, de jobb, ha a tetőre kerül. Ennek a szétválasztási módnak óriási előnye, hogy a zajosnak számító részek (ventilátor, kompresszor) a kültéri egységben helyezkednek el, így a beltéri egység csöndessé válik. A beltéri egységet általában az oldalfalra szerelik, de megkülönböztetünk elhelyezés szempontjából álmennyezetbe süllyeszthető (kazettás), mennyezet alá szerelhető és parapetre szerelhető készüléket is. Ventilátoros konvektor („fan-coil”) •Olyan fűtő/hűtő készülék, amelynél a hőátadás elősegítésére ventilátort használnak. Klímakonvektornak is nevezik. A hőcserélője rézcsőre erősített sűrűn elhelyezett apró bordákból áll, ezáltal többszörösére növekedik a hőleadó felület egy hagyományos radiátorhoz képest. A levegőoldali nagy hőcserélő-felület és a ventilátorral segített hőátadás miatt a készülék nemcsak fűtésre használható, hanem hűtésre is, ha a meleg víz helyett hideg vizet keringtetünk a hőcserélő vízoldalán.

7 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Kompresszoros hőszivattyús rendszer (napkollektorral)

8 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Monoenergetikus működés elvi rajza Forrás: DAIKIN cég A villamos hőszivattyúk monoenergetikus rendszerű működését úgy biztosítjuk, hogy a hőszivattyú az éves fűtési hőigény 90–95%-át fedezi, a maradék fűtési igény 5–10%-át pedig egy tartalék elektromos fűtőtest biztosítja (az ábrán az elektromos fűtőtestet egy kis zöld téglalap ábrázolja). A hőszivattyút úgy választják meg, hogy a fűtési hőigényt 60%-ban szolgáltatja a tervezett leghidegebb napon. A beruházási és üzemeltetési költségek szempontjából általában ez az optimális választás.

9 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Hőszivattyús rendszerek üzemmódjai: • felső ábra: monovalens, • középső ábra: bivalens alternatív, • alsó ábra: bivalens parallel

10 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Levegő/víz (A/W) hőszivattyú fűtésre és HMV készítésre Megjegyzés: itt a split készülék (levegő/víz hőszivattyú) kültéri egysége a környezeti levegő energiáját hasznosítja, a beltéri hidraulikus modul adja át a hőenergiát a radiátoros padlófűtésnek és a HMV tárolójának. Forrás: DAIKIN cég

11 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Földhőhasznosítás zárt hurkos csövezéssel, vízszintes kollektorral, sólé/víz (B/W) hőszivattyúkkal Forrás: Villavärmepumpar, Energimyndighetens sammanställning av värmepumpar för småhus

12 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Földhőhasznosítás zárt hurkos csövezéssel, függőleges kollektorral, sólé/víz (B/W) hőszivattyúkkal Forrás: Villavärmepumpar, Energimyndighetens sammanställning av värmepumpar för småhus

13 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Földhőhasznosítás nyitott rendszerű, ún. kétkutas, víz/víz (W/W) hőszivattyúval Forrás: Geowatt Kft.

14 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra A sümegi kávézó levegő/víz (A/W) hőszivattyújának szerelése (a „split” készülék kültéri egysége látható) Forrás: Vetsey Klimatechnikai Kft. •A kávézó levegő/víz hőszivattyúja a Hitachi cég gyártmánya. •Inverter vezérlésű Scholl kompresszorral működik. •A hőleadó rendszer: padlófűtés, előremenő melegvíz max. 35 °C; •Hűtőteljesítménye: 6,7−14,0 kW (vízhőmérséklet min. 18 °C), EER = 3,51; •Fűtőteljesítménye: 7,0−16,7 kW (vízhőmérséklet max. 48 °C), COP = 4,05; •Kiegészítő elektromos fűtőbetét: 6 kW; •Működési tartomány: –20 °C-tól + 43 °C-ig; •Kültéri-beltéri telepítési távolság max. 30 fm; •Környezetbarát hűtőközeg: R410a.

15 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Hőszivattyús rendszerek költségei (1) 1.Jellemző példaként ismertetem egy Kft. levegő/víz (A/W) hőszivattyúkkal kapcsolatos, anyagra és munkára vonatkozó tájékoztató árait. •A készülékek 5−16 kW fűtőteljesítményig kaphatóak. •Az árak teljesítménytől és gyártótól függően Ft + áfa és Ft + áfa között vannak. •A HMV-tárolók a saját rendszeréhez illeszthetőek. 150, 200 és 300 literesek. Áruk: Ft + áfa és Ft + áfa között vannak. •A hőszivattyú beszerelési költsége kb − Ft + áfa (ezt az árat felmérés után pontosítják). •A továbbiakban ugyanúgy kell szerelni, mint egy hagyományos fűtési rendszert. •Karbantartási költség évente kb Ft + áfa (+ kiszállási költség).

16 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Hőszivattyús rendszerek költségei (2) 2. A hőszivattyús rendszerek gazdaságosságát alapjaiban meghatározza az adott rendszerrel elérhető COP éves teljesítménytényező értékének alakulása. A földhős zárt hurkos, ún. földszondás hőszivattyús rendszereket jelenleg COP éves = 4,5 értékre tervezik. Ennek az értéknek a megvalósulása azonban számos tényező függvénye. Az üzemeltetés is odafigyelést igényel. Az egyre korszerűbb automatikák beépítésével csökken a beavatkozás lehetősége és így csökken a negatív tényezők szerepe is. •Ezen érték megvalósulása jelenleg 45−50% körüli pénzbeli megtakarítást hoz a megrendelőnek a vezérelt és nappali áram 70/30 százalékos igénybevétele által.

17 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Hőszivattyús rendszerek költségei (3) 3. Jellemző példaként az alábbiakban ismertetem egy napjainkban elkészült 11 kW-os teljesítményű, ún. kétkutas hőszivattyús rendszer beruházási költségét: •Hőszivattyú: Ft •Gépészet: Ft •Munkadíj: Ft •2 db 15 m talpmélységű vízkútpár (termelő+nyelető): Ft •Kútgépészet: Ft •Beszabályozás, beüzemelés: Ft •Összes bruttó költség: Ft

18 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Hőszivattyús rendszerek költségei (4) 4. Lakóépületek esetében a beruházási költség bruttó 4,0−5,3 millió Ft között mozog zárt hurkos, függőleges kollektoros (földszondás) hőszivattyús rendszerek kivitelezésével. Ezen érték csökkenése a magyarországi hőszivat- tyúgyártás (az ún. Heller-program) eredményekép-pen képzelhető el. Ez bruttó 0,8–1,0 millió Ft csökkenést eredményezhet. Amennyiben a rendszerek megtérüléséről beszélünk, külön kell választanunk az újonnan épülő és az átalakításra, fűtéskorszerűsítésre szoruló épületeket, ezenkívül külön kell vizsgálni a családi lakóházakat (ez legfeljebb 10−20 kW hőigény) a nagyobb rendszerektől.

19 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Hőtermelők összehasonlítása (az olaj- és a gázkazánhoz viszonyítva) Megjegyzés: a hőszivattyút jellemző teljesítménytényezőt, COP ÉVES -t jóságfoknak is írják. Forrás: IWP-Initiativkreis Warmepumpen e. V., Stiebel Eltron Kft.

20 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra A vonatkozó jogszabályok alapján a környezeti levegőből (a légkör troposzféra rétegéből), és a felszíni vizekből (állóvizek, vízfolyások) vett hőenergia hőmérséklethatár nélkül költségmentes (ingyenes), a földhő (geotermikus energia) hasznosítása pedig akkor, ha a hőszivattyú hőforrásoldali csőcsonkján a hőhordozó közeg hőmérséklete a 30 °C-ot nem haladja meg. Szinte mindenütt van alkalmas környezeti hőforrás, amelyet csak hőszivattyúval lehet energetikailag kedvezően hasznosítani, ráadásul a hőhordozóját sem kell megvásárolni. A hosszú élettartam (kb. 30 év) és a kisebb üzemeltetési költség miatt a beruházási többletköltség a berendezés működési ideje alatt többszörösen megtérül (szakszerű tervezés-kivitelezés és üzemeltetés esetén)!

21 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Egy energetikai minőségtanúsítvány összefoglaló mintalapja Forrás: Fritz Péter: Hol tart az energetikai minőségtanúsítvány? (Facility Management [Létesítménygazdálkodás], 2007/3 szám. A folyóirat várhatóan októberben jelenik meg.) A minőségtanúsítvány azt rögzíti, hogy rendeltetésszerű használat mellett egy év alatt mekkora az épület vagy lakás energiafelhasználása a hasznos alapterületre vetítve. A 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben az EU-irányelvnek (2002/91/EK) megfelelően az épületek energetikai minőségi kategóriák szerint vannak besorolva: A+, A, B, C,...I.

22 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra A hőszivattyúk hőforrásai HULLADÉKHŐ adottságaink pl. elhasznált (távozó) levegő, csurgalékvíz stb. FELSZÍNI VÍZEK hidrológiai adottságaink KÖRNYEZETI LEVEGŐ légköri adottságaink FÖLDHŐ ILL. GEOTERMIKUS adottságaink

23 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra A hőszivattyú múltjának magyar vonatkozásával kapcsolatban jelezni kell, hogy 1948-tól a Heller László (1907–1980) közreműködésével kidolgozott kompresszoros hőszivattyú áttörést jelentett e technológia történetében. A „Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés” című javaslat névadója, világhírű professzor, akadémikus ban védte meg doktori disszertációját, amelynek témája a hőszivattyúk alkalmazásának technikai, gazdasági feltételei volt (Heller L.: Die Bedeutung der Warmepumpe bei thermischer Elektrizitadserzeugung Universitaetsdruckerei, Budapest, 1948)

24 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Befejezésül még egy mottó: „Lehetetlen egy probléma megoldása azokkal a módszerekkel, amelyek magát a problémát hozták létre.” (Albert Einstein) A fenntartható fejlődés útja: az emberhez méltó környezet létrehozása Ez a rajz Handbauer Magdolna grafikus munkája

25 X. Újszegedi Bioépítészeti Napok Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra Az előadó rövid bemutatása okleveles gépészmérnök, épületgépész (BME), ny. vezető-főtanácsos. Aktív tagja vagyok a következő szakmai szervezeteknek: MEE, MNT, ETE, MIPOET, MET Hidrogén Tagozat, valamint az ÉTE Hőszivattyús Szakosztály elnökségének ben kidolgoztam és széles szakmai körben ismertettem a „Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés” című (röviden: Heller-program) országos viszonylatú javaslatot óta publikációm többsége a világhálón is megtalálható. Felhasznált és ajánlott irodalom, internetes források ● Kiss Ernő−Monostory Péter: Bioépítészet — 2004−2005 Bába Kiadó és a Magyar Bioépítészeti Egyesület Szeged, 2007 ● Komlós Ferenc: Hőszivattyú lakossági tájékoztató anyag: (Kapcsolódó háttéranyag: ● Komlós Ferenc−Fodor Zoltán−Kapros Zoltán−Vaszil Lajos: A hőszivattyú. Csináljuk Jól! energiahatékonysági sorozat 22. szám. Energia Központ Kht. Budapest, november (várható megjelenés): •http://www.epiteszforum.hu/http://www.epiteszforum.hu/ •http://www.zoldtech.hu/http://www.zoldtech.hu/ •http://ekh.kando.hu/hoszivattyu.html •http://www.levego.hu/#showTheme(16)http://www.levego.hu/#showTheme(16)


Letölteni ppt "X. Újszegedi Bioépítészeti Napok 2007. október 11. Bálint Sándor Művelődési Ház (Szeged, Temesvári krt. 42.) Komlós Ferenc Igény a hőszivattyúra Handbauer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések