Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Összeállította:Abayné Dr. Hamar Enikő. Az anatómia morfológiai tudomány, alaktan, a biológiai tudományok egyike, amely az élőlények szervezetét, szerveinek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Összeállította:Abayné Dr. Hamar Enikő. Az anatómia morfológiai tudomány, alaktan, a biológiai tudományok egyike, amely az élőlények szervezetét, szerveinek."— Előadás másolata:

1 Összeállította:Abayné Dr. Hamar Enikő

2 Az anatómia morfológiai tudomány, alaktan, a biológiai tudományok egyike, amely az élőlények szervezetét, szerveinek alakját, nagyságát, színét, szerkezetét, helyzetét stb. ismerteti. Társtudománya az élettan, amely a szervezet életjelenségeivel, ezek törvényszerűségeivel foglalkozik.

3 Testrészek vagy szervrendszerek szerinti felosztás 1. Mozgás készüléke( app. locomotorius) –  Passzív r.: csontok, porcok, szalagok  Aktív r.: izmok 2. Emésztő –és légző készülék (app. gastropulmonalis) –  Emésztőkészülék: táplálék felvétele, emésztése, felszívódása, felhasználatlan anyagok kiürítése (bélsár)  Légzőkészülék: gázcsere szerve; oxigént vesz fel a vérbe, és szén-dioxidot távolít el

4 3. Húgy –és nemi készülék (app. urogenitalis)  Húgyszervek: anyagcsere nitrogéntartalmú bomlástermékeit, a fölösleges vízmennyiséget és a szervetlen sókat választják ki  Vese, húgyvezető, húgyhólyag, húgycső  Nemi szervek:  Hím- here, mellékhere, ondóvezető, pénisz  Női- petefészek, petevezető, méh, hüvely  húgyszervekkel közös végső szakasza a (canalis urogenitalis)

5 4. Érrendszer (systema vasorum)  Vérérrendszer - vérkeringés szervrendszere, a vér továbbítása  Nyirokérrendszer- nyirokerekből és nyirokszövetből álló nyirokszervek rendszere, amely a vénarendszerbe vezeti a nyirkot  Reticuloendothelialis rendszer - vérképző szervek, vörös- és a fehérvérsejteket, az immunanyagokat termelik

6 5. Szabályozókészülék- szervek, szervrendszerek működését regulálja, az életfolyamatokat a külső és belső környezet hatásaira reagálva szabályozza; fenntartja a szervezet és a környezet egyensúlyát  Idegrendszer: ingereket vesz fel, ingerületet vezet és dolgoz fel, a szervek működését irányítja  Belső elválasztású mirigyek : váladéka a hormon, melynek hatása az idegrendszeren keresztül és specifikusan egy-egy szerv működésében is érvényesül  Érzékszervek : külső és belső környezet fizikai és kémiai ingereit specifikus ingerfelvevő készülékeikkel, receptoraikkal felveszik, átalakítva az agyvelőbe továbbítják, ahol az tudatosul 1. a látás készüléke, 2. a hallás és egyensúlyozás készüléke, 3. a szaglás, 4. az ízlelés, 5. a felületes és mélyérzés (tapintás-, hő-, fájdalom-, mélyérzés, izomérzés)

7 A testtájékok a fej 2.nyakoldalsó tájék 3.martájék 4.háttájék 5.bordatájék 6.szügytájék 7.szegycsonti tájék 8.borda alatti tájék 9.lapátosporci tájék 10. ágyéktájék 11. horpasztájék 12. hasoldalsó tájék 13. köldöktájék 14. lágyéktájék 15. fantájék 16. keresztcsonti tájék 17. fartájék 18. külső csípőszöglet 19. csípőízületi tájék (tompor) 20. ülőgumói tájék 21. farok 22. lapockatájék 23. vállízületi tájék 24. kartájék 25. könyökízületi tájék 26. alkartájék 27. elülső lábtőízületi tájék 28. elülső lábközép tájék 29. elülső ujjak tájékai 30. combtájék 31. térdízületi tájék 32. lábszártájék 33. hátulsó lábtőizületi tájék 34. hátulsó lábközép tájék 35. hátulsó ujjak tájékai

8

9

10

11

12 A kutya izomzata

13 A tej és végleges fogak áttörésének ideje

14

15 A kutya fogazata

16

17

18

19

20

21  A szervezet fenntartásához a külvilágból tápanyagokat vesz fel, melyeket közbenső termékeken keresztül végső soron CO 2 és H 2 O bont le. Miközben a leváIó H a levegő CO 2 - vel egyesül.  Természetesen a külső környezet folytonos változása változó munkát, és ez változó anyagcserét jelent, azaz folyamatosan változik a víz, a tápanyag és a légnemű anyagok felvétele és leadása.  Az elmondottakból következik, hogy a tápanyagok tökéletes elégéséhez oxigénre van szükség, tovabbá, hogy az égés során jelentős mennyiségű CO 2 keletkezik. A normális sejtanyagcsere alapfeltételeihez tartozik tehát a sejtek O 2 - vel való ellátása, valamint az anyagcsere során keletkező CO 2 elszállítása.  Ez a folyamat a légzés, azaz gázcsere a szervezet és annak környezete között.

22  A mellkas  A mellkas alapját a bordák jelentik, melyet a bordaközi izmok kötnek össze.  A mellüreget hatsó irányban a rekeszizom zárja le. A mellüreg falát a mellhártya (pleura) fedi a tüdő felszínét pedig zsjgeri lemeze vonja be.  A két savós hártya között vékony folyadék réteg található, mely lehetővé teszi a me]lhártya lemezeinek egymás feletti elcsúszását a légző mozgások során. ugyanakkor megakadályozza szétválásukat.  A légutak  Ezekhez soroljuk a következőket: orrüreg, garat, gége. légcső, hörgők, tüdő.

23  Az orrnyílások  az orrüregbe vezetnek, melynek különböző orrjáratait ismerjük.  felső vagy szagló, középső, valamint alsó (vagy légző) orrjáratok.  Az orrüreg a külvilággal az orrlyukakon át közlekedik, melyet porcok határolnak.  Ezt kutyánál orrtükörnek nevezzük, mely szőrtelen, esetenként pigmentált, egészséges állatnál mindig nedves és hűvös az orrmirigyek váladékától  Az orrüreg nyálkahártyáját az alsó légutakban több rétegű csillós hengerhám borítja, melynek legfőbb szerepe a külső levegőben lévő idegen testeknek (porszemcsék) kiszűrése.  A felső légutakat sárgásbarna szagló nyálkahártya borítja.

24  A garat  az emésztőcső és a légcső közös előcsarnoka, melyben az emésztő, illetve a légzőkészülék keresztezi egymást.  A gége  Az orrüregben felmelegedett és páradússá tett levegő a garaton keresztül jut a gégébe, mely porcos vázú, dobozszerű szerv.  Ez részben a levegő átjárására és hangképzésre szolgál, másrészt védő berendezés is, amennyiben szilárd és folyékony anyagoknak a gégébe, a légcsőbe, valamint a tüdőbe jutását reflex szerűen bekövetkező zárulásával megakadályozza.  Alkotói: gégefedő, pajzsporc, gyűrűporc, kannaporcok.

25  A gégecső  két főhörgőre ágazik, melyek belépnek a tüdőbe és ott hörgőcskékké ágazódva a tüdő hólyagocskákban (alveolus) végződnek.  A tüdő  A légzés központi szerve, mert itt megy végbe a gázcsere. Rugalmas, szivacsszerű szerv, de izomrostokat nem tartalmaz, így csak parenchimából és kötőszövetből áll.  A tüdő lebenyekre oszlik. Kutyánál a bal tüdőszárnynak három, a jobbnak négy lebenye van.  A lebenykékbe vezet a véghörgőcske, ezek pedig a légző hörgőcskékben folytatódnak, melynek végén a tüdő hólyagocskák találhatók.

26

27

28  A gázcserének két fő fázisát ismerjük.  Az első részben a belélegzett oxigént az alveolusok falán keresztül a vér felveszi, ezt nevezzük külső légzésnek.  A második fázis pedig a vér és a szövetek között zajlik, ez a belső légzés.  A légzés légző mozgásokkal bonyolódik le, mely nem más, mint a mellüreg váltakozó megnagyobbodása és megkisebbedése, azaz a belégzés és a kilégzés.

29  Belégzéskor a mellkas és a tüdő kitágul, így levegő tódul a tüdőbe.  A mellkas kétféle módon tágul úgy mint rekeszizom összehúzódása révén, továbbá azáltal, hogy a bordák előre, fel és kifelé mozdulnak.  A belégzés esetében főszerepe a rekesz, illetve a bordaközi izmoknak van, hiszen a tüdőnek saját harántcsíkolt izomzata nincs, ezért a tüdő mindig csak passzívan követi a mellkas mozgásait.

30  Ha a légzésben rekesz mozgása az elsődleges, akkor rekeszi vagy hasi légzésről beszélünk,  ha a bordák mozgása a döntő (Pl. vadászkutyák), akkor bordai légzésről  A kilégzés értelemszerűen főként passzív folyamat, amelynek okát a gravitációs és különböző elasztikus erők képzik.  Belégzéskor ugyanis a tüdő minden irányban tágul, rugalmas rostjai megfeszülnek és ez a rugalmas energia a belégzés befejezésekor arra törekszik, hogy a tüdőt megint nyugalmi helyzetébe vigye vissza.

31  Már az embrionális fejlődés során a mellkas jobban tágul, mint a tüdő,  a tüdő és a mellkas között mindig negatív nyomás van, mely belégzéskor mindig nagyobb, mint kilégzéskor.  Ha a mellüreg két lemeze és a külső levegő között nincs meg ez a negatív nyomás (például mellkas serülései) ez azt jelentheti, hogy a tüdő nem képes a belégzést végrehajtani, mert ez nem teszi lehetővé, hogy a tüdő passzív módon kövesse a mellkas mozgásait, azaz beállhat a fulladás.  Ez a jelenség a pneumothorax (légmell), amely nem csak sérülés esetén, de megerőltető munka során, spontán is kialakulhat.

32

33 • Gázcsere • Ha egy gáz, vagy gázkeverék folyadékkal érintkezik, akkor a gázmolekulák mindig behatolnak a folyadékba (azaz oldódnak) amíg a gáz nyomása a folyadékban ugyanakkora nem lesz, mint a folyadék feletti térben • Az alveolusokban lévő levegő oxigénjének nyomása viszonylag magas, CO 2 nyomása viszonylag a1acsony ( igen hasonló a légköri levegőhöz). • A tüdő hajszálereibe beáramló vénás (elhasznált) vér oxigénje nyomása alacsony, CO 2 nyomása viszonylag magas. • Az említettek értelmében a vérben oxigén oldódik és a vérből CO 2 szabadul fel mindaddig, míg a vérben és az alveólusokban lévő levegő O 2 és CO 2 nyomása ki nem egyenlítődik. • Így alakul át a tüdőbe jutott vénás vér friss, oxigénben dús artériás vérré. • Ez tulajdonképpen a külső légzés, mely tart a külső környezettől az alveolusok faláig.

34  Légzés a hőszabályozás  A kutya a törzsfejlődés során az un. állandó (homoioterm) hőmérsékletű emlősök sorába emelkedett,  Egészséges kutyában a maghőmérséklet 37, C o, melyet végbélen keresztül mérünk.  Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy minden egyes tevékenység hőtermeléssel jár együtt,  azaz az állandó hőmérsékletet a kutya csak úgy tudja fenntartani, ha a keletkezett fölös hőtő1 a szervezet képes megszabadulni.  Így megvédi saját magát a túlságos felmelegedéstől

35

36  Hőleadás módjai  Hővezetés: ilyenkor a kutya közvetlenül érintkezik a padozattal.  Áramlás, amikor közvetítő közeg, például levegő segítségével szabadul meg fölös hőjétől.  Sugárzásná1 infravörös sugarak távoznak a testfelüIetről.  Mindhárom hőleadási forma alapkritériuma, hogy a kutya mag hőmérsékletének magasabbnak kell lennie, mint a külső környezet hőmérsékletének.  Amennyiben fenti tenyező nem lehetséges, akkor életbe kell lépjen egy más fajta hőleadás, és ez a parologtatás  Az anyagcsere során keletkezett vízgőz elpárologtatása jelentős hőt képes elvonni az állat szervezetétől.

37 • -érzékelhető (senzibilis). ilyenkor az állati szervezet a párologtatást verejtékmirigyeivel végzi. • ez az út azonban kutyánál járhatatlan, mert nála ilyen mirigyek gyakorlatilag csak a talpi párnákban lelhetők fel. • -érzékelhetet1en (lathatatlan. insensibilis) során a gyakorlatilag 100 %- ban vízgőzzel telített levegő eltavozásáró1 van szó - melyet lihegésnek nevezünk.

38 • A kutya ilyen iranyú légzés típusát jó1 jellemzi, hogy míg a legtöbb háziállatunk zárt ajkak mellett teszi ezt, addig a kutya nyitott ajkakkal és lógó nyelvvel. • A kutya igen érzékeny a hőmérséklet változásokra képes a felületes légzés frekvenciáját akár tízszeresére is növelni. • Meg kell jegyezni, hogy a lihegés során csak az ún. holttéri levegő cseréjéről lehet beszélni. • A hőszabályozás központja a hipotalamuszban (köztiagy) található, amelynek elülső részében a hűtő, míg a hátulsó magcsoportokban a fűtő központ ta1álható.

39  Az emésztőkészülék  a szájnyílással kezdődik és a végbélnyílással végződik, mirigyekkel bőven ellátott hosszú csőből áll, melynek három részét különböztetjük meg  előbél, középbél, utóbél.  előbél: a szájnyílástól a gyomor végéig tart.  Részei: a szájüreg, garatüreg, nyelőcső, gyomor.  A szájüreg főbb alkotói: ajkak, fogak, nyelv, szájmirigyek.  Ajkak : a kutya ajkain jól fejlett, hosszú, merev tapintó szőrök találhatók.

40

41  A fogak: a rágás fontos, passzív szervei, melyeket a rágás aktív szervei a rágóizmok mozgatják egységesen az alsó állkapocs rendszeres elmozdításával.  A fogak az állkapocsba ékelődő alsó, és az áll- illetve álközötti csontokba beékelődő felső fogsort alkotnak.  Fogtípusai a következők:  metszőfogak (I)  szemfogak (C)  előzápfogak (P)  utózápfogak (M)  A metszőfogak a táplálék megragadására és leharapására alkalmas fogak.  Kutyában jól fejlett a szemfog (ebfog) is.  A zápfogak kutyánál rágólap helyett inkább rágó él található, melyek a tépőfogazatot alakítják ki.

42

43  A nyelv a táplálék felvételében továbbításában a falat kialakításában vesz részt, de a hangképzésben csakúgy mint, a kutya hőszabályozásában.  A kutya nyelvének nyálkahártyáján különböző szemölcsök találhatók melyek ízlelő receptorokat tartalmaznak.  A nyálmirigyek a nyálat termelik.  A nagy nyálmirigyekhez tartoznak a fültőmirigy, áll alatti nyálmirigy és a nyelv alatti nyálmirigy  A garat az emésztő és a légzőkészülék közös előcsarnoka ahol a két út keresztezi egymást.  Itt találhatók a mandulává csoportosult nyiroktüszők is.  Fontos része a nyelésben szerepet játszó ínyvitorla melynek emelésével lezárja a légző garatot és a falatot a nyelőcső felé továbbítja.  Kutyán a garat erőteljesen fejlett.

44

45  A nyelőcsövön nyaki, mellkasi és hasűri szakaszokat különíthetünk el.  Kutyán az első szakasz meglehetősen szűk majd tágul de újra szűkül míg a gyomorba tölcsérszerűen szájadzik.  A gyomor:  ez az előbél utolsó szakasza, ezt már a középbél követi.  A kutya (mint húsevő) gyomra viszonylag nagy (testtömegtő1 függően 2-8 l-is lehet).  A kutya gyomra nagyrészt a baloldalon helyezkedik el, de teltebb állapotban részben a jobboldalra is átterjedhet.

46

47  A középbél (vékonybél) részei:  epésbél, éhbél, csípőbél. Ezen bélszakasz hossza kutyában a testnagyság szerint változó (0.5-2 m).  Az epésbél (patkóbél) közvetlenül a gyomor után következik, ide nyílik be az epe és a hasnyálmirigy vezetéke is.  Az éhbél nevét onnan kapta, hogy hullában többnyire üres, mert a perisztaltika még a halál után is folytatódik.  A csípőbél igen rövid vékonybél szakasz, nevét onnan nyerte, hogy általában a csípőcsont tájékán található.  Ez már a vastagbélbe (vakbél) szájadzik.  Az utóbél tágabb, de rövidebb bélszakasz, mint a vékonybél. Mindamellett a kutya vakbele elérheti a 20 cm-t is.  Szakaszai: vakbél, remese, végbél.

48  Az emésztőcső járulékos mirigyei  Ezek a máj és a hasnyálmirigy, mindkettő a hasüreg elülső részében helyezkedik el és kivezető csövei az epésbélbe szájadzanak.  A kutya mája g. is lehet, ez a mindenkori testtömegének kb. 3%-a.  A szervezet legnagyobb mirigye, jobbára a hasüreg jobb oldalán foglal helyet. Lebenyezett.  A hasnyálmirigy: lebenykézett felületű, összetett csöves-bogyós mirigy, mely a patkóbél hajlatában foglal helyet.

49

50  Az emésztés  Az élőt az élettelentől az anyagcsere különbözteti meg, azaz az anyagok folytonos cseréje. az élő szervezet és a külső természet között, melynek első lépése a táplalék felvétel.  A táplálékfelvételt az éhség érzete előzi meg. (feltetlen reflex),  a jóllakottság érzete kioltja ezt a vágyat hogy az állat több táplálékot ne vegyen fel.  A taplálékfelvételt szabályozó központok a hipota1amuszban (köztiagy) ta1álhatók  A köztiagy alsó - középső magcsoportját a jóllakottság, míg az oldalsó részt az éhség központjának kell tekinteni.  Ezen központok ingerületét különböző ingerek válthatják ki,pl. az emésztőkészülékek teltségi á1lapota, mozgásai, az anyagcsere termékek (glükóz, aminosavak) szintje a vérben.

51 Energiaforgalom  Az elő anyag legfontosabb tulajdonsága a rendezett felépítés és bontás, más szóval az anyagcsere a külső környezettel.  Ennek során a szervezet energiatartalmú tápanyagokat vesz fel, ezt átalakítja, majd salakanyagokat ürít.  A táplálékkal felvett, a szervezetbe jutott összes energia mennyiséget bruttó energiának (BE) nevezzük.  Ezt a mennyiséget azonban többféle veszteség éri (az ürülék, a vizelet, a hámlás útján). Egy része pedig veszteséges hővé alakul.

52  A megmaradt rész az ún. nettó energia (NE), melyet a szervezet már felhasználhat önfenntartásra, illetve termelésre.  Ez azt jelentheti, hogy a takarmánnyal csak biztosan azt az energia mennyiséget vigyük be, amely pontosan fedezi az állat szükségletét, ellenkező esetben vagy kóros elhízással, vagy lesoványodással kell számolnunk.  A kutya energiaszükséglete  Puli (kb. 15 kg): 1000 kcal, azaz 4000 kJ  Német juhászkutya (kb. 40 kg): 2000 kcal, azaz 8000 kJ Bernáthegyi (kb. 80 kg): 3000 kcal, azaz kJ.  Mindamellett meg kell jegyezni, hogy az új kalorimetriai számításokat nem a testsúly (testtömeg) alapján számoljuk, hanem a testfelületre vonatkoztatjuk.

53 ÉRZÉKSZERVEK • A látás • A látás szervei: a szemgolyó, a látópálya és a látóközpont. • Három hártyából áll : -rostos hártya (külső), szőlőhártya (érhártya), -ideghártya (belső). • A rostos hártya legfontosabb része a szaruhártya, mely átlátszó, és erősen fénytörő. • A szőlőhártya vékony, pigmentált. Részei: az érhártya, a sugártest, a szivárványhártya a pupillával. • Az ideghártya melynek rétegeiben a különféle alakú idegsejtek (pálcika és csap) sokaságát találjuk. • A látópálya a retinában található idegsejtek rostjainak összessége, melyek latóideggé egyesülve hagyják el a szemgolyót és jutnak el a latóközpontba. • Ezt a részt az ideghártyával együtt tulajdonképpen a közti agyvelő kitüremkedett részének lehet tekinteni.

54

55  A látást alapjában azt teszi lehetővé, hogy a külvilág képe a retinán fordított, kicsinyített formában tükröződjék.  Eszerint a szemet egy egyszenű, redukált optikai rendszernek is tekinthetjük.  Ugyanakkor tudni kell, hogy a szem ezt a működését csak úgy tudja ellátni, ha alkalmazkodik a tárgy mindenkori távolságához.  Ezt a sugárizmok segítségével oldja meg.  Látótérnek azon pontoknak az összességét értjük, amelyeknek a képe a két szemben lerajzolódik, miközben a látás tengelye változatlan marad.  A két szem látóterének kb. kétharmad része egymást fedi, míg egyharmad részüket csak a bal, illetve a jobb oldali szem érzékelheti.  A térlátást tehát az teszi lehetővé, hogy a két szemben keletkezett kép kissé eltér egymástól.

56  -csapok, melyek elsősorban teljes nappali megvilágítás esetén működnek, és főként a színekre érzékenyek,  -pálcikák, melyek főként gyenge világosság esetén (szürkület) működnek.  Kutya esetében a retinában főként pálcikák találhatók, ezért a kutya elsősorban a fény intenzitását érzékeli, azaz sötétben is kiválóan tájékozódik a térben.  Mindamellett meg kell jegyezni, hogy a kutyát nem tekinthetjük igazi értelemben színvaknak, inkább úgy fogalmaznánk, hogy a kutya számára nincs jelentősége a tájékozódásban a színeknek, ugyanakkor a szürke szín számtalan olyan árnyalatát képes elkülöníteni, amelyre más fajok nem képesek.

57  A hallás  A fül három fő részből áll:  -külső fül, amely a hanghullámokat felveszi és összegyűjti.  Kutya esetében a fülkagyló igen mozgékony, alakja és nagysága fajtától függően változik.  -középső fül, melyben a hallócsontocskák találhatók. Feladatuk, hogy a dobhártyától kapott rezgéseket felerősítve juttassák a belső fülbe.  -belső fül, melynek fő részei: a csiga, melyek a hangérzékelést megjelenítő érző szőrsejteket tartalmazzák (Corti-féle szerv), valamint a félkörös ívjáratok, melyek az egyensúlyozásban játszanak szerepet

58

59

60  A ma leginkább elfogadott elmélet szerint a hanghullámok a dobhártyán és a hallócsontocskákon keresztül elérik a belső fülben elhelyezkedő szőrsejteket, amelyek a csiga folyadékában mozgásba lendülnek.  Ezek a hullámok a mélyebb hangok esetén távolabb terjednek a csiga alapjától, míg a magasabb frekvenciájú hangok közelebb.  A kutya kivételes hallásáról tesz tanúbizonyságot. Az emberrel szemben érzékelni képes még az Hz rezgés/mp is, sőt ezen felül különbséget tesz 100 Hz eltérés között is.

61  A szaglás  A szaglószervek a felső orrjárat nyálkahártyájában foglalnak helyet, melyben érző (szagló) -sejtek találhatók.  A sejtek nyúlványai adják a szaglóideg rostjait, melyek a rostacsont lemezen át a szaglóhagymába jutnak.

62  A kutya szaglása igen kiváló, melyet sokan anatómiai különbségekkel magyaráznak, tekintettel arra, hogy a kutya szaglómezeje kb. 1 m 2, melyben 200 millió szaglósejt található (emberben ez 2 cm 2, és 150 ezer sejt).  Mindemellett bizonyos, hogy nem csak e mennyiségi alap jelenti a kutya biztos szagirányultságát, hanem ebben idegingerületi sajátosságok is jelentősen közrejátszanak, pontosabban szólva valószínű, hogy a szaglósejtek ingerküszöbe alacsonyabb es differenciáló képessége kutyában szélesebb skálájú.  összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy a kutya érzékelési sorrendje: szaglás, hallás, látás.

63  Feladata, hogy a szervezet életfolyamatait összerendezze, lehetővé téve, hogy a szervezet belső környezetének allandósága (homeosztázis) ne változzon meg jelentősen a külső környezet változásai során, azaz az állat alkalmazkodni legyen képes.  Részei:  -belsőelválasztású mirigyrendszer,  -vegetatív (akaratunktól független) idegrendszer,  -szomatikus (akaratunktól függő) idegrendszer.  Mindegyik résznek van központi és környéki része.

64  A belsőelválasztású mirigyrendszer  Működése során az idetartozó szervekben hormonok szintetizálódnak, melyek az ön- és a fajfenntartást egyaránt szabályozhatják. például agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékvese, ivarmirigyek.  A vegetatív idegrendszer  Két nagy csoportra osztható ún. szimpatikus és paraszimpatikus részre.  Általánosan elmondható, hogy a szimpatikus az ún. lebontó, azaz energia felszabadító, míg a paraszimpatikus az energiabeépítő, azaz raktározó anyagcserét irányítja.  Az ún. hormonális és a neurális rendszer egymástól élesen el nem különíthető, működésüket kettősségükben kell tekinteni.

65

66  A szomatikus idegrendszer  Működésének alapja a reflexív, mely lehet:  -feltétlen (veleszületett) reflex, mely mindig ingerületbe jön, ha érzőpályáját az adequat inger küszöb feletti szintje eléri (Pl. a szájüregbe került takarmány kiváltja a nyálelválasztást, a garat falához ért falat kiváltja a nyelési reflexet, a térdkalács megütése kiváltja a lábizmok összehúzódását, az erős fény kiváltja a pupilla szűkületét stb.).  -feltételes reflex az élet során szerzett tulajdonság, amely nem más, mint két vagy több feltétlen reflex időleges agykérgi kapcsolata.  Ez minden tanulás alapja. A feltételes reflexek egész sora kapcsolódhat egymással, amely kialakíthatja a magatartás irányítását is.  Ezek segítségével idomítjuk a kutyát is.


Letölteni ppt "Összeállította:Abayné Dr. Hamar Enikő. Az anatómia morfológiai tudomány, alaktan, a biológiai tudományok egyike, amely az élőlények szervezetét, szerveinek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések