Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai Szilágyi Zsolt MTA NKI ELTE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai Szilágyi Zsolt MTA NKI ELTE."— Előadás másolata:

1 A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai Szilágyi Zsolt MTA NKI ELTE

2 Történeti előzmények Észak-Kínában uralkodó nomád dinasztiák • Kitaj (Liao) dinasztia •Saját írásbeliség 920 – nagy kitaj, 925 kis kitaj írás •Valószínűleg mongol nyelvet beszéltek •A buddhizmus támogatása. (Shengzong császár ) •A mai mongol történeti diskurzusban szerepük felértékelődött. • Dzsürcsi (Jurchen) Jin dinasztia

3

4

5

6 A mongol hódítás • Kubiláj megalapítja a Yüan dinasztiát •1279-re egész Kína mongol fennhatóság alá kerül. •1309 a Yüan fénykor vége. •1368 A dinasztia bukása. • Feudális széttagoltság a mongol területeken. •A hatalmi központok rövid léteznek. •Altan kán ér el sikereket a Ming dinasztia ellen. •Hohhot ( a mai regionális központ) alapítása az 1580-as években. •Népesség ma: 87,3 % han, 9,7% mongol.

7 A mandzsu hódítás • A mongolok által lakott területeket három lépésben csatolják a birodalomhoz. •1636 – A déli-mongol területek annektálása •1691 – A középső (halha) területek bekebelezése. •1757 – Az Ojrát kánság bukása.

8

9

10 Kínai-mongol kapcsolatok a században • 1911 a Teokratikus Mongol Állam kikiáltása (Egyetlen állam sem ismeri el.) •1915 Kjahtai szerződés •Itt válik ketté Külső- és Belső-Mongólia története. •Külső-Mongólia – Gyakorlatilag a mai Mongol Köztársaság. •Belső-Mongólia – A Góbi Sivatagtól délre eső, mongolok lakta terület. • 1921 Mongol bolsevik forradalom (Az szovjet-orosz befolyás kezdete) • 1924 Mongol Népköztársaság (Csak a Szovjetunió ismeri el.) A kínai álláspont szerint a terület (Külső- Mongólia) Kína része.

11 Szovjet befolyás időszaka • 1922-tól Mongólia gyakorlatilag szovjet befolyás alatt. Kína nem képes területi igényeit érvényesíteni. • 1945 Jalta. Sztálin megerősíti igényét az országra. •1945 ősze népszavazás Mongólia hovatartozásáról. •1946. január 5. Kína elismeri Mongólia függetlenségét. • október 16. A diplomáciai kapcsolatok felvétele. • 1950 Pekingi és ulánbátori nagykövetségek megnyitása. • Mongol konzulátus Hohhotban.

12

13 A Belső-Mongol Autonóm Tartomány • a Teokratikus Mongol Állam létrejötte után nem sikerült az északi és déli területet egyesíteni. • 1930-as évek a Manchukuo-ból induló japán támogatásnak köszönhetően elszakadási törekvések. •De Wang vezetésével december 8-án kikiáltják Mengkukuo-t (Mengjiang). •A területet 1945-ben külső-mongol és szovjet csapatok foglalják el. • 1947-ben a szovjet kisebbségi politika mintájára hozták létre a Belső- Mongol Autonóm Tartományt. • négyzetkilométer, Kína 12 %-a. • Jelenleg a tartomány lakosságának 17,13 %- a mongol. • 2009 a GDP 970 Mrd jüan (124 Mrd USD) • Növekedés 2008-hoz képest 16,8 % átlagában 20 %.

14

15 Kínai-mongol kapcsolatok 1990 előtt • Jó gazdasági és diplomáciai kapcsolat. •Együttműködési szerződés •Határszerződés (1962) •Xiliin protokol-1964 •Gazdasági-, kulturális együttműködés • es évek •Kifejezetten fagyos viszony •Oka a Szovjetunió és Kína romló kapcsolata. (1969 Zhenbao szigeti konfliktus) •Mongólia szerepe a Hidegháborúban felértékelődik. • 1980-as évek közepétől fokozatos javulás.

16 Mongol rendszerváltás • Mongol rendszerváltás A szovjet befolyás megszűnése. Lehetőség az önálló diplomáciai kapcsolatrendszer kialakítására. • 1992-es választások után új nemzetközi szerződések •1993 Barátsági és Együttműködési Szerződés Oroszországgal •1994 Barátsági és Együttműködési Szerződés Kínával (1998, 2003, 2004, Közös beszámolók) • után • ban is felülvizsgálják a mongol-kínai határt (4767 km) •1996 Háromoldalú határszerződés

17 Diplomáciai kapcsolat 1990 után • 1991 az első kínai küldöttség Mongóliában •Kína elismeri Mongólia függetlenségét és önállóságát. • 1994 Li Peng ulánbátori látogatása •Új szerződés 5 pont a kínai álláspontról: •Kína tiszteletben tartja Mongólia függetlenségét, területi integritását •Gazdasági és kereskedelmi együttműködés a kölcsönös egyenlőség alapján •Mongólia nukleáris fegyver-mentes státuszának megtartása •Mongólia harmadik országokkal kialakított kapcsolatainak segítése •Kína célja a békés együttműködés

18 Diplomáciai kapcsolat az ezredforduló után • 2001 szeptember 11. • Átalakuló prioritások. •A regionális biztonságpolitikában felértékelődik Mongólia szerepe. • 2003 Hu Jintao ulánbátori látogatása •Első külföldi útja •Gazdasági kapcsolatok megerősítése • 2004 július N. Bagabandi látogatása Pekingben •Megállapodás a határátkelő rendszer kiépítéséről •Összesen 13 átkelő létrehozását tervezik (6 már üzemel, 5 lesz nemzetközi) •Gazdasági-, kereskedelmi- és kulturális kapcsolatok fejlesztése •Új kínai befektetések Mongóliában

19 Gazdasági kapcsolat • 1995 Mongólia második legnagyobb kereskedelmi partnere Kína. • től az első számú partner. • 2003 •300 millió dolláros kedvezményes kölcsön kilátásba helyezése a mongol bányaipari szektor fejlesztésére. •23 millió dolláros kínai befektetés a bányászati szektorban. • 2004 •A mongol export 48%-a Kínába irányul. •A rendszerváltás előtt a külker a KGST-vel 92%, a Szovjetunióval 80%. •A külföldi befektetések 38%-a Mongóliában kínai eredetű. • 86 millió dolláros kínai befektetés a bányászatban.

20 Gazdasági kapcsolat az ezredforduló után Teljes forgalom Export Import Teljes forgalom Export Import Teles forgalom Export Import

21

22 Negatív hatások • Folyamatosan nő Mongólia gazdasági kiszolgáltatottsága. • Szűkül a hazai ipar önálló döntéshozatali képessége. •Egyes iparágak a kínai piacoktól függenek. (pl. kasmír) • Az kínai ipari befolyás migrációs hatásai nőnek. (kínai betelepülés) • Mongólia „elszakadási törekvései” sértik a kínai érdekeket. •PL. USA katonai együttműködés, tervezett kanadai, ausztrál bányászati nagyberuházások

23 Nézőpontok • Nem egységes történeti megítélés •Mongol álláspont: évezredes hagyományokkal rendelkező nép. •Kínai álláspont: a terület a mandzsu birodalom része volt. • Mongol „nacionalizmus” •Nincs semmilyen kormányzati támogatása! •A nemzetközi párbeszédben nem jelentkeznek ezek az álláspontok. •Felszínre kerülése Mongóliában rendszerváltás után kialakuló „identitás válság” hatása. •Megjelenése belső-mongóliai területeken terhelheti a két ország kapcsolatát.

24 „Pán-mongolizmus” • 1919 Első „megjelenése” • Rendszerváltás után: •1991-ben felvetődik a „Három Mongólia” (Burjátia, Külső- és Belső- Mongólia) egyesítése. •A Mongol Demokrata Párt rövid ideig támogatta. •Nincs semmilyen realitása! •Nincs kormányzati támogatása! •A nemzetközi szerződések minden formában garantálják a jelenlegi határokat, az országok területi integritását.

25 A jövő • Cél a gazdasági kapcsolatok további fejlesztése. • A meglévő oktatási és kulturális együttműködés kiszélesítése. •(Kína jelentős mértékben támogatja a tudományos kutatást: Mongol Tudományos Akadémia, Hohhot-i mongolisztikai konferenciák) • A mongol gazdaság számára a kínai piac és befektetések kulcsfontosságúak. • Törekedni kell a kölcsönösségre, a status quo fenntartására. • A kínai ipar számára nélkülözhetetlenek a mongol nyersanyagok, ásványkincsek. • A mongol ipari fejlődés feltétele a könnyen elérhető kínai piac.

26 Politikai reláció • Mongólia szerepe kiemelten fontos az új ázsiai biztonságpolitika kialakításában. • Kína alapvető érdeke Mongólia státuszának megtartása. • A mongol stabilitás fontos a kínai belpolitika szempontjából is. (Belső-Mongólia, Xinjiang)


Letölteni ppt "A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai Szilágyi Zsolt MTA NKI ELTE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések