Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Várkerti Séta Téma7 3. napja. • Története • Élővilága.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Várkerti Séta Téma7 3. napja. • Története • Élővilága."— Előadás másolata:

1 Várkerti Séta Téma7 3. napja

2 • Története • Élővilága

3 Története A Batthyány kastély mellett elterülõ park hazánk egyik legnagyobb kiterjedésû összefüggõ kastélyparkja, területe 33,5 ha, természetvédelmi és mûemléki védettségû terület. Értékét nem annyira különleges növényzete, inkább múltja, nagysága, idõs fái, a francia barokk stílusból átalakított angol tájképi kert jellege adja.

4 A körmendi vár kertjérõl elõször 1620-ban esik említés, mely akkor csupán 2 holdnyi zöldségeskert lehetett. A Batthyány család 1720-ban Körmendre helyezte székhelyét, ettõl kezdve indult meg a kastéllyá átalakított vár melletti erdõs-ligetes, berkes terület helyén a park kialakítása, a “fácánoskert” létesítése.

5 Az 1870-es évektõl a kastély körüli kertet a kertészet, a parkot az uradalmi erdészet kezelte. A háborús évek és az azt követõ idõszak nagy pusztítást okozott a Várkertben, 1956-ig zárt terület, katonai tábor volt. A díszcserjék teljesen kipusztultak és az idõs fák nagy károkat szenvedtek után a park kezelését a Szombathelyi Állami Erdõgazdaság vette át.

6 1958-ban az Országos Természetvédelmi Tanács helyezte védelem alá, ma országos védelem alatt áll. A park állami tulajdonban van, jelenlegi kezelõje az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság. A park faállománya korát és méreteit tekintve a legértékesebb a megyében, mely megõrizte az egykori ártéri keményfás ligeterdõk és a gyertyános- kocsányostölgyes erdõk jellegét. A hajdani ligeterdõ maradványfái évesek, az angolkertbe ültetettek évesek.

7 Kiemelkedõ értékû és csodálatra méltó a Rába töltése melletti tisztáson álló platánfa, melynek kora 220 év körüli, törzsének kerülete 750 cm, koronaátmérõje 45m, magassága 35m. A parkot rétek, tisztások, állék gazdagítják. A Várkert kavicsozott úthálózata gyalogos és kerékpáros közlekedésre használható. A sétálók, pihenni vágyók kényelmét asztalok, padok szolgálják, az eligazodásban ismeretterjesztõ, útmutató táblák segítenek.

8 Él ő világa Csodálatos látványt nyújt tavasszal a szellõrózsák, keltikék, ibolyák tarka virágszõnyege, gyönyörködtetve korai látogatóit. Rendkívül gazdag a park élõvilága, különösen a madárvilága. Az odúlakó madarak bõséges fészkelési lehetõséget találnak az idõs fák korhadó törzsében, vastag ágaiban.

9 Várkert fái Hárs fa: A hársfafélék családján belül három különböző fajt ismerünk. -Ezüst hárs -Kislevelű -Nagylevelű hárs

10 Mocsári ciprus: Jellemzően pikkelylevelük van, amelyek nemtől függően vagy spirális, vagy 3-4 tagú spirálokban helyezkednek el. Virágaik tehát porzós és termős virág, szélbeporzásúak, pollenjeik légzsákosak.

11 Páfrányfenyő: (ginkgo biloba) 40 méter magasra növő, széles kúp alakú vagy szabálytalanul szétterülő koronájú, lazán ágas lombhullató fa. A Ginkgo - páfrányfenyő - rovarkártevőknek és gombás, vírusos, bakteriális betegségeknek ellenáll.

12 Kocsányos tölgy: A Kárpát- medencében élő hét tölgyfaj egyike; a közepesen hűvös és csapadékosabb részeken él: A hegyvidéken:400–800 m között; Az Alföldön: galériaerdőkben, azokon az öntés- és homokterületeken, ahol a talajvíz szintje magas.

13 Vérbükk: 40 m magasra is megnövő, egyenes, hengeres törzsű fa. Koronája magas, boltozatos. – ezek koronája félgömb alakúvá fejlődik. A várkertben található az ország legnagyobb vérbükkje.

14 Tiszafa: Vagy tiszafenyő, Magyarországon védett, örökzöld faj. Lassan növő, de igen hosszú életű növény, példányai akár 2000 évet is megérnek. Közepes hőigényű, árnyéktűrő. Parkokban, kertekben díszelgő. Több mint 200 termesztett változata ismert.

15 Vadgesztenye: Másnéven bokrétafa. Koronája terebélyes. Átellenesen álló, ujjasan összetett, hosszú nyelű levelei 5–9 kerekded alakú, fűrészes élű levélkéből állnak.

16 Krisztustövis: Fásszárú, lombhullató, kétlaki növény. Vadon körülbelül 3m magasra nő meg, dísznövényként is tartják. A hagyomány szerint tüskés ágaiból fonták Jézus fejére a töviskoronát.

17 Állatvilágában az ízeltlábúak képviselik a legnépesebb törzset. Szarvasbogarak, futrinkák, nyárelő lepkefajai kötik le figyelmünket.

18 A Holt-Rába a folyószabályozás eredményeként alakult ki. Lassan elmocsarasodó medrében compók, kárászok, csukák élnek. Messziről hallatszik a mocsári béka brekegése.

19 A várkert fészkelő madarai közül nagy számban találkozhatunk széncinegével, csuszkával, és erdei pinttyel.

20 A várkert szobrai: ¤ Fej nélküli Kybele szobor ¤ Gessner emlékkő ¤ Vertomnus és Pamona szobra(ősz és nyár) ¤ Zephyrus és Flóra(tél és tavasz) ¤ Obeliszk ¤ Carolus Clusius emlékoszlopa

21

22 Pusztulásnak indultak a növények a kastély környékén Speciális kezeléssel próbálják megmenteni a körmendi Várkert értékes fáit. Az utóbbi évek aszályos idõjárása miatt ugyanis pusztulásnak indult a park növényzete. Az egyesület szervezési munkájának köszönhetõen a szakemberek egy új eljárással próbálják megmenteni a fákat, amelynek során a gyökerekhez huminsavat juttatnak, ezzel javítva a tápanyagfelvételt. Ezért óvjuk a várkert értékeit!

23 2010. Május Körmend Téma7-Várkert Készítették: Lákics Piroska Horváth Szilvia


Letölteni ppt "Várkerti Séta Téma7 3. napja. • Története • Élővilága."

Hasonló előadás


Google Hirdetések