Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetvédelmi intézkedési terv kidolgozása a nagy tömegben elhullott állatpopuláció kezeléséhez és/vagy elhelyezéséhez Dr. Fleit Ernő egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetvédelmi intézkedési terv kidolgozása a nagy tömegben elhullott állatpopuláció kezeléséhez és/vagy elhelyezéséhez Dr. Fleit Ernő egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Környezetvédelmi intézkedési terv kidolgozása a nagy tömegben elhullott állatpopuláció kezeléséhez és/vagy elhelyezéséhez Dr. Fleit Ernő egyetemi docens BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

2 Az szkf esetek alakulása a világban a 2001-i állapotnak megfelelően az USDA adatai alapján. A számok a tényleges, konfirmált szkf vírus előfordulásokat jelölik.

3 Néhány ellentmondás és kihívás • • Járványügyi hatékonyság – hosszú távú környezeti hatások bizonytalansága • • Felelősségi és kárelhárítási (költségviselői) jogkörök • • Interdiszciplináris munka követelménye

4 Biológiai biztonság • Baktériumok (lépfene) • Vírusok (száj és körömfájás) • Prionok (BSE) • Antibiotikumok (klóramfenikol)

5 A brit száj és körömfájás járvány lefutásának dinamikája 2001-ben

6 A terjedés dinamikája

7 Devon, Anglia 2001

8 Potenciálisan jelentkező környezeti hatások Rövid távú hatások –hosszú távú következmények Égetés – bűz, füst (szálló por, CO, NOX) emissziók, emocionális hatások

9 és az azonnal jelentkező gazdasági veszteségek…Az USA importkorlátozások hatásai az EU tagállamokban A tiltott termékféle értéke (2000. évi bázisáron) USA dollár Élőállat Friss (hűtött, mélyhűtött) hús Vegyes húsféleségek Szarvasmarha sperma Összesen

10 Hosszú távú környezeti hatások • Felszínalatti vizek szennyeződése (vírusok, prionok, KOI, N és P formák) • Máglyákról származó lerakódó szerves mikroszennyező anyagok (dioxinok, PCB, stb.) • Hosszú távú környezetegészségügyi problémák

11 Néhány megválaszolatlan kérdés a helyszíni elföldeléssel kapcsolatban • A nagy tömegű tetem lebomlási folyamatai ismeretlenek (biológiai biztonság kérdései) • A „monodeponiás” elhelyezés hogyan hat a lebomlási és csurgalékvíz képződési folyamatokra? • Meddig kell lezárni a területet? Mekkora védőtávolságot kell alkalmazni? • Lakosság epidemiológiai szűrése és közegészségügyi monitorozásának módszerei?

12 A gyakorlati ártalmatlanítás prioritásai • Fertőzés veszélyének azonnali csökkentése (karantén, leölés, fertőtlenítés) • Költségek minimalizációja (műszaki intézkedések, szállítás, munkaerő költségei) és a közvetett költségek (piacvesztés) elkerülése • Környezeti ártalmak és kockázat minimalizációja (rövid és hosszú távon)

13 Hazánkban az EU-ban alkalmazott prioritási sorrend NEM tartható • 1. Feldolgozás (~ ATEV telepek) • 2. Égetés erre jogosult égetőműben • 3. Lerakás megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakón • 4. Helyszíni elföldelés • 5. Máglyázás

14 A feldolgozás • Problémák • Szállítási útvonal hossza • Korlátos feldolgozó kapacitás • Hűtőkapacitás (ideiglenes tárolás) • Előnyök • Hatékony kórokozó megsemmisítés • Végtermék hasznosítás/visszaforgatás • Társadalmilag elfogadott módszer

15 Égetés (égetőműben) • Előnyök • Hatékony kórokozó megsemmisítés • A tetemek fűtőértéke hasznosul • Az emissziók monitorozása megoldott • Az emissziók kibocsátása szabályozható (többlet költségekkel) • Hátrányok • Szállítás • Hideg tároló kapacitás hiánya • Ideiglenes határérték túllépések előfordulhatnak (CO, VOC, NOX, dioxin, por, stb.)

16 Az égetés során lehetséges expozíciós utak

17 Lerakás (engedélyezett és megbízható műszaki védelemmel ellátott lerakón) • Előnyök • Alacsony környezeti kockázat • Alacsony állategészségügyi kockázat • A helyszíni infrastruktura (nehézmunkagépek) megléte • Hátrányok • Az engedélyezési folyamat hosszadalmas és bonyolult • A fertőző állattetemek lerakása után a helyszínt le kell zárni (gazdaságossági problémák) • Szállítási kockázat (fertőzésveszély) • Költséges megoldás • Férgek, madarak megjelenése gondot jelenthet

18 Helyszíni égetés -máglyázás • Előnyei • Hatékony kórokozó megsemmisítés • Egyszerű megvalósíthatóság a helyszínen • Nincs szállítás • Hosszú távú környezeti hatások alig vannak • Hátrányai • Füst, légszennyezőanyagok jelentős terhelést képviselnek • A monitorozás gyakorlatilag megoldhatatlan (VOC, CO, NOX. SO2, por, stb.) • Negatív lakossági reakciók és emóciók • Viszonylag nagy területet igényel (1 marha – kb. 2-3 m2) • Szénhidrogén vegyületek kellenek a begyújtáshoz • A fennmaradó hamut el kell szállítani

19 Helyszíni elföldelés • Előnyei • A vírus előkerülésének kockázata minimális • A kockázatos és költséges szállítás elkerülhető • Az egyik legolcsóbb megoldás • Társadalmilag elfogadott „diszkrét” módszer • Hátrányai • Hidrogeológiai szempontból kevés hazai helyszínen alkalmazható biztonsággal • A környezetkárosítás mértéke, időtartama nem ismert • Elfogadható fajlagos terhelési értékek nincsenek kidolgozva az egyes talajtípusokra, hidrogeológiai egységekre • Toxikus bomlástermékek (NH4, NO2, stb.) jelennek meg a talajvízben

20 A hullagödör aljának a felszín alatti vízszinttől mért távolsága legalább 1 méter legyen, majd a következő rétegrend: • 1 m szigetelő alzat (pl. vízzáró agyagborítás) a hullagödör alján • 1 m vastagságban a tetemek • 1 méter vastagságban takaró és szigetelő réteg, illetve feltalaj • méter biztonsági tartalék a felszínen és a hullagödör alján a technikai pontatlanságok (helyszíni pontatlanság, emberi mulasztások, stb. miatt)

21

22 Alternatív módszerek • Komposztálás • Fermentáció – biogáz generálás • Mobil égetők alkalmazása

23 Komposztálás • Feltételei – alkalmazási köre, korlátok: • Minden állati hulladékot sterilizálni kell • A C:N:P arányokat be kell állítani • Főleg a kisebb és magas víztartalmú állatok komposztálhatók (csirke, hal) • A csurgalékokat kezelni kell (vízzáró alzat, drénezés, stb.) • Egyszerű műszaki berendezésekben megvalósítható • Kisrágcsálók, madarak, rovarok távoltartásáról gondoskodni kell • Hőmérsékleti korlátok (téli időszak) • Szakismeretek szükségesek a megvalósításhoz

24 Helyszíni (mobil égetők) alkalmazása

25 Működési alapelv

26 T-350-es légpaplanos gyorségető működés közben

27 Előnyök: Reziduális anyagok jelentős térfogatcsökkenése Kisebb emissziók Gyorsabb égetés (kapacitásnövekedés) „Békeidőben” számos egyéb célra is alkalmazható (pl. növényi nyesedékek, erdészeti anyagok, éghető építési maradványok, stb. égetésére)

28

29

30 Kitekintés és a jövő tennivalói • A jelenlegi problémákból következő feladatok • A hazai feldolgozó, lerakó és égetőkapacitás felülvizsgálata (ATEV telepek auditja, környezetvédelmi engedélyezési eljárások megindítása, kiterjesztése, a szükséges technikai felkészüléssel együtt) • A potenciális elhelyezési/égetési helyszínek környezeti felmérése, használatba vételük feltételrendszerének meghatározása (országos felmérés szintjén, egységes kockázatelemzési módszerek alkalmazásával)

31 Kitekintés (folytatás) • Innovatív technológiák kísérletes vizsgálata (komposztálás, stb.) • Mobil égető berendezések szükség szerinti beszerzése • Szakmai párbeszéd kezdeményezése és folytatása a hazai szakhatóságok között az intézkedési terv tartalmi követelményeiről és megvalósíthatóságnak feltételeiről

32 Ajánlott honlapok a továbbolvasáshoz • FAO's Role in Emergencies: • FAO Emergency Partnerships: • OIE International Animal Health Code: • OIE Manual of Standards for diagnostic tests and vaccines: • WHO cummunicable disease, surveillance and response: • AUSVET. Plan: • Australian Veterinary Emergency Plan (AUSVETPlan): • Global Emergency Management: • Emergency Management Links: • Canadian Centre for Emergency Preparedeness: • Supercourse on Monitoring Disease in the Population: • List of FAO Reference Laboratories and Collaborating Centres: • List of OIE Collaborating Centres: • List of OIE reference laboratories:


Letölteni ppt "Környezetvédelmi intézkedési terv kidolgozása a nagy tömegben elhullott állatpopuláció kezeléséhez és/vagy elhelyezéséhez Dr. Fleit Ernő egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések