Magyar Agrárközgazdasági Egyesület 2013.05.03. A mezőgazdasági jövedelemstabilitási eszköz alkalmazhatósága Magyarországon Kemény Gábor, Fogarasi József,

Az előadások a következő témára: "Magyar Agrárközgazdasági Egyesület 2013.05.03. A mezőgazdasági jövedelemstabilitási eszköz alkalmazhatósága Magyarországon Kemény Gábor, Fogarasi József,"— Előadás másolata:

1 Magyar Agrárközgazdasági Egyesület 2013.05.03. A mezőgazdasági jövedelemstabilitási eszköz alkalmazhatósága Magyarországon Kemény Gábor, Fogarasi József, Nemes Anna, Varga Tibor

2 Az előadás vázlata 1. Jövedelemstabilitási eszközök és az EU új javaslata 2. Gyakorlati problémák a magyar felhasználás kapcsán 3. A modellezés módszertana 4. Eredmények

3 Az előadás vázlata 1. Jövedelemstabilitási eszközök és az EU új javaslata 2. Gyakorlati problémák a magyar felhasználás kapcsán 3. A modellezés módszertana 4. Eredmények

4 Példák a jövedelemstabilitási eszközökre  Cél: mezőgazdasági üzemek jövedelmeinek kiegyensúlyozása, biztosítása államilag támogatott térítési rendszerrel  Több évtizedes múlt az amerikai kontinensen  Több fő típus  Valamilyen indexen alapuló támogatás – WTO piros dobozos ‚termék’ – főleg az USÁ-ban jellemző  Egyedi jövedelem- vagy árbevételveszteség-mérés alapú kompenzáció – WTO zöld dobozos ‚termék’ – Kanada, USA

5 A kanadai rendszer (AgriInvest, AgriStability) bemutatása  Meghatározott jövedelemszámítási formula, 5 éves olimpiai átlag használata a referenciajövedelemhez  Térítési lépcsők a referenciajövedelemhez mért kiesés százalékában  Díjak: a biztosított referenciajövedelem 0,45%-a Térítés mértéke AgriInvest AgriStability

6 Az Európai Bizottság javaslata a jövedelemstabilitási eszközről I.  Működés rendje:  Önkéntes termelői belépéssel létrejövő alap  Melynek működése államilag szabályozott és ellenőrzött  Cél a mezőgazdasági tevékenység jövedelmének biztosítása  Csak az alap adminisztratív költségei támogathatóak (3 évig)  Az indulótőkét a termelőknek kell összegyűjtenie  Az alap vehet fel hitelt

7 Az Európai Bizottság javaslata a jövedelemstabilitási eszközről I.  Térítés rendje:  Külső hatóság által igazolt egyedi, 3 éves v. 5 éves olimpiai átlagtól vett 30%-os jövedelemcsökkenés térítése  Maximum a veszteség 70%-os térítés lehetséges  Melyhez maximum 65% állami támogatás járhat  Az állami támogatás kiterjedhet az alap által felvett hitel kamatának 65%-os térítésére is

8 Az előadás vázlata 1. Jövedelemstabilitási eszközök és az EU új javaslata 2. Gyakorlati problémák a magyar felhasználás kapcsán 3. A modellezés módszertana 4. Eredmények

9 A kanadai gyakorlat működésének bemutatása  Egy állami alapkezelő  Jövedelemarányos termelői díj  Adóbevalláshoz hasonló formula termelői beküldése  Amely azután összevethető a végleges termelői adóbevallással

10 Európai problémák bemutatása  Több alap – szegmentált kockázatközösségek – magasabb díjak, alacsonyabb védelem  Maximum 65% állami támogatás – korlátozott intertemporális kiegyenlítés (régi CAIS-rendszer másolása, amelyet 2 év után megváltoztattak!)

11 Hazai problémák  Önkéntes kölcsönös pénztárak hagyományának hiánya  Bonyolult adórendszer, hiányzó könyvelési alapadatok  Kezdő év problémája  Ágazati jövedelmek elkülönítése  Üzemek szétíratása  Feketegazdaság jelentősége

12 Az előadás vázlata 1. Jövedelemstabilitási eszközök és az EU új javaslata 2. Gyakorlati problémák a magyar felhasználás kapcsán 3. A modellezés módszertana 4. Eredmények

13 Kiinduló feltételek  Adatbázis: tesztüzemi kiegyensúlyozatlan panel, 2004-2011  Térítés: 3 éves AEE átlag, 30%-os abszolút önrész  Díj: egységes, BTÉ-re szabott  Az alap összességében egyensúlyban van  A termelők ismerik a kockázataikat, és csak többletkifizetés esetén lépnek be  Eltekintünk az alap működési költségeitől, a CF-problémától és az inflációtól

14 Egyensúly keresése iterációval – a kontraszelekció szimulálása Kontraszelekció: csökkenő veszélyközösség, növekvő kárkockázat, növekvő térítési díjak!

15 A kontraszelekció megszakadása állami támogatás esetén A díjtámogatás jelentősen csökkenti a díjakat, így érdemben növekszik a kedvezményezett tagok száma.

16 Az előadás vázlata 1. Jövedelemstabilitási eszközök és az EU új javaslata 2. Gyakorlati problémák a magyar felhasználás kapcsán 3. A modellezés módszertana 4. Eredmények

17 Részvétel a jövedelemstabilitási alapban Létszámarányos részvétel Termelésiérték-arányos részvétel

18 A tagság összetétele üzemtípusonként Létszámarányos részvétel Termelésiérték-arányos részvétel

19 BTÉ-arányos megoszlás társasági forma szerint

20 Ágazatszintű részvétel a jövedelemstabilitási alapban

21 Üzemtípusonkénti térítések és díjak

22 Összegzés  A termelők felének megérné a belépés  Az éves térítés ebben az esetben 20 milliárd forint felett lenne  Alapvetően a nagy jövedelemingadozásokat elszenvedő ágazatoknak kedvezne (kisebb üzemek, zgy., sertéstartás), de túlnyomórészt a növénytermesztőkből állna a tagság  Nem annyira kedvező az üzemi jövedelemkiegyenlítést alkalmazó cégeknek – vegyes gazdaságok

23 Összegzés  A termelők felének megérné a belépés  Az éves térítés ebben az esetben 20 milliárd forint felett lenne  Alapvetően a nagy jövedelemingadozásokat elszenvedő ágazatoknak kedvezne (kisebb üzemek, zgy., sertéstartás), de túlnyomórészt a növénytermesztőkből állna a tagság  Nem annyira kedvező az üzemi jövedelemkiegyenlítést alkalmazó cégeknek – vegyes gazdaságok A jövedelemstabilitási rendszerek általános problémája! Erkölcsi kockázat? Makroszintű hozadékok?

24 Magyar Agrárközgazdasági Egyesület 2013.05.03. Magyar Agrárközgazdasági Egyesület 2013.05.03. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!