Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés Előadó: Tóth István számítástechnika tanár

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés Előadó: Tóth István számítástechnika tanár"— Előadás másolata:

1 Bevezetés Előadó: Tóth István számítástechnika tanár
A számítógép Bevezetés Előadó: Tóth István számítástechnika tanár

2 A számítógép szerepe általános meghatározás: Információk tárolása és feldolgozása felhasználási területek: a. oktatás f. feljegyzések tárolása b. kutatás g. üzleti tevékenység c. kapcsolattartás h. szórakozás d. hírek közvetítés i. idő, energia, és e. bemutatók készítése pénz megtakarítása A alapszintű oktatás nagyban támaszkodik a Microsoft által készített Digital Litercy tananyagra, amely hozzáférhető és letölthető a következő linkről: (http://www.microsoft.com/about/corporatecitizenship/citizenship/giving/programs/up/digitalliteracy/hun/Curriculum.mspx) A számítógép információk tárolására és feldolgozására használt elektronikus eszköz. Fontos szerepet tölt be életünkben. Használják őket a vállalatok, az iskolák, az államigazgatási szervek, az üzletek és persze a civil szervezetek is. Számítógépeket használunk az oktatásban és a kutatásban. Használjuk őket hírek közvetítésére, a szeretteinkkel való kapcsolattartásra, bemutatók készítésére, hivatalos és személyes feljegyzések tárolására, időjárás-előrejelzések készítésére, valamint számos egyéb üzleti tevékenységre és szórakozásra is. A számítógépekkel bármilyen kiadvány megtervezhető, az egyszerű hírlevelek éppúgy, mint a divatmagazinok, a marketinganyagok, a könyvek és a napilapok. Az oktatás világában a pedagógusok arra használhatják a számítógépet, hogy audiovizuális formában mutassák be a tananyagot, hogy nyilvántartsák a tanulók érdemjegyeit, hogy különféle információkat keressenek, valamint hogy elkészítsék és kiadják a feladatokat. Az államigazgatásban az információk rendszerezett tárolására és frissítésére használatos a számítógép. Az állampolgároknak nyújtott szolgáltatásokban is szerepet játszanak a számítógépek. Számítógépen is meg lehet például ismerkedni a politikai célkitűzésekkel és a kormány által kezelt ügyekkel. Az egészségügy területén az orvosok számítógépen keresik vissza a betegek korábbi leleteit. Arra is használják a számítógépet, hogy megtalálják a legújabb gyógyszereket, amelyek gyógyítanak egy betegséget. Az orvosok a különféle betegségekkel kapcsolatos véleménycserére és információmegosztásra is használhatják a számítástechnikát. A számítógépen ellenőrizni lehet a bankszámlák forgalmát. A brókercégek számítástechnika alkalmazásával szereznek azonnali információkat a tőzsdepiacokról, így forgalmazzák a részvényeket, és kezelik a befektetéseket. A tudósok kutatásaikhoz, illetve az információk összegyűjtésére és elemzésére használnak számítógépet. Számítógépen nézik meg például az űrből érkező képeket, és számítógéppel publikálják legújabb kutatási eredményeiket. Rajzok és festmények készítésére is lehet használni a számítógépet. A fényképészek számítógéppel módosítják és retusálják a fényképeket. Az írók számítógépen írják meg a regényüket, az illusztrátorok számítógépen készítik el az illusztrációkat. A számítógépnek köszönhetően az írók nagyon gyorsan meg tudják változtatni a szöveget, és ezzel sok időt takarítanak meg.

3 Civilek felhasználási lehetőségei
pénzügyek, források, kiadások, költségek könyvelése személyzeti nyilvántartás vezetése, leltározás bemutatók, jelentések és előadások elkészítése projektek irányítása, nyilvántartása megjelenés az interneten, szolgáltatások nyújtása pályázatok megírása, elektronikus pályázás kommunikáció ( , körlevél, hírlevél, telefon) Számítógépek használatával sok időt, energiát és pénzt takaríthatunk meg. A számítógép alkalmas a pénzügyek könyvelésére, a személyzeti nyilvántartás vezetésére, a készletadatok nyomon követésére, bemutatók és jelentések elkészítésére, projektek irányítására, illetve az ben való kommunikációra. A számítógépekkel bármilyen kiadvány megtervezhető, az egyszerű hírlevelek éppúgy, mint a divatmagazinok, a marketinganyagok, a könyvek és a napilapok. Audiovizuális formában mutathatunk be tananyagot, hogy nyilvántarthatjuk kollégáink menetrendjét és különféle információkat kereshetünk. Általában az információk rendszerezett tárolására és frissítésére is használatos a számítógép. Másrészt a Nonprofit szervezeteknél hasonlóan minden irodai munkához a munkavégzés különböző fázisait lehet meggyorsítani vagy automatizálni. Gyorsabban és több információhoz lehet hozzájutni az internet segítségével, postaköltséget mellőzve lehet kapcsolatot tartani a partnerekkel, és a szervezet szolgáltatásait lehet bővíteni egy saját weblap létrehozásával.

4 A számítástechnikai alapvető mértékegységei
Az adatokat bitek képviselik (0 és 1-es lehet az értéke) Nyolc bit kombinációját egy bájtnak nevezzük A tár- és memóriakapacitás mértékegységei Bit (legkisebb egység) Bájt (8 bit, 1 karakter) Kilobájt (1024 bájt, egy egyszerű ) Megabájt (1024 kilobájt, egy teljes könyv) Gigabájt (1024 Megabájt, videófájlok) Terabájt (1024 gigabájt, könyvtárak könyvei) Háttéranyagnak lásd a Digital Literacy tananyag A számítástechnika alapjai / A számítógép teljesítménye és funkciói című anyagrészt. A számítógépben az adatokat 0 és 1 értékek képviselik. Ezeket a 0 és 1 értékeket biteknek nevezzük. Nyolc bit kombinációját bájtnak nevezzük. Az alábbi táblázat meghatározza a tár- és memóriakapacitás jellemzésére használt mértékegységeket. Bit A bit a számítógép által kezelhető legkisebb információs egység. Egy bit összesen kétféle értéket tárolhat: 0 vagy 1. Valamelyik érték mindig jelen van. Egyetlen bit kevés értelmes információt hordozhat. Ugyanakkor több bit nagyobb egységekbe történő kombinálásával értelmezhetőbb információk is tárolhatók. Bájt A bájt nyolc bit adott sorrendű kombinációjából áll. Egy ilyen bitsor egyetlen karaktert, jelet, számjegyet vagy betűt tárolhat. A bájt a tárolóeszközök kapacitásának mérésére használt alapegység. Kilobájt Egy kilobájt (KB) egyenlő 1024 bájttal. A számítógépeken tárolt legtöbb felhasználói adat, például egy egyszerű vagy szövegfájl néhány kilobájtnyi tárhelyet foglal. Megabájt Egy megabájt (MB) egyenlő 1024 kilobájttal. Az egy megabájton tárolt információk körülbelül egy teljes könyvnek felelnek meg. Gigabájt Egy gigabájt (GB) egyenlő 1024 megabájttal, vagyis megközelítőleg egymilliárd bájttal. A legtöbb mai számítógép merevlemezének tárkapacitása gigabájtokban mérhető. Egy GB hatalmas tárkapacitást jelent. Például egy számítógépen tárolt mozifilm több mint 1 GB helyet foglalhat el. Terabájt Egy terabájt egyenlő 1024 gigabájttal, vagyis megközelítőleg egybillió bájttal. Terabájtos kapacitású tárolóeszközöket általában vállalatoknál használnak, ahol nagy adatkötegek archiválására van szükség. Egy terabájt kapacitás annyira nagy, hogy néhány terabájton nagyon sok könyv teljes szövegét tárolni lehetne. (gyakorlati feladat: számoljuk ki merevlemezünk méretét Megabátjban, Kilobájtban és Gigabájtban)

5 A számítógép részei Bemeneti eszközök
Egér (számítógép kezelése, vezérlése) Billentyűzet (írógép, vezérlésre is használható) Mikrofon (hangfelvétel és kommunikáció) Képolvasó (fénykép vagy dokumentum) Webkamera (élő mozgókép) 1. A bemeneti eszközökkel láthatja el információkkal a számítógépet, például egy levél begépelése vagy az elvégzendő feladat utasításainak megadása révén. Az alábbi felsorolás példákat mutat a bemeneti eszközökre. Egér: Ezzel az eszközzel kezelheti a számítógép kijelzőjén megjelenített elemeket. A szabványos egérnek egy bal és egy jobb oldali gombja van. A bal egérgombbal választhat ki elemeket és adhat utasításokat a képernyő aktív területeire kattintva. A jobb egérgombra kattintva a leggyakoribb menüparancsokat jelenítheti meg a képernyőn. Billentyűzet: Az írógép billentyűzetéhez hasonló eszköz. A billentyűzettel betűket és számokat tartalmazó szöveget vihet be a számítógépbe.. Mikrofon: Ezzel az eszközzel beszélhet a világ különböző részein élő emberekkel. A mikrofonnal hangfelvételt készíthet a számítógépen. Ezenkívül a számítógép az emberi beszédet is képes értelmezni és írott szöveggé alakítani a mikrofon segítségével. Képolvasó: A fénymásológéphez hasonló eszköz. A képolvasóval egy fénykép vagy dokumentum pontos másolatát viheti be a számítógépbe. A képolvasó beolvassa az adott lapot, majd digitális formátummá alakítja, amelyet a számítógép kezelni képes. A képolvasóval például beolvashatja a családi képeit a számítógépbe. Webkamera: A videokamerához hasonló eszköz. Ezzel az eszközzel élő mozgóképet vehet fel és küldhet át egy másik felhasználónak. A webkamera segítségével például a szerettei láthatják Önt, miközben velük kommunikál.

6 A számítógép részei Kimeneti eszközök
a. Monitor (megjelenítés) b. Nyomtató (papírmásolatok készítése) c. Hangszóró, fejhallgató (kommunikáció és zene) A kimeneti eszközökön kaphat visszajelzést a számítógéptől egy feladat elvégzése után. Az alábbi felsorolás példákat mutat a kimeneti eszközökre. Monitor: A televízióhoz hasonló eszköz. A monitor információkat, például szöveget vagy képeket jelenít meg. Nyomtató: A nyomtató szöveget és képeket visz át a számítógépről papírra vagy más hordozóanyagra, például átlátszó fóliára. A nyomtatóval papírmásolatot készíthet bármiről, amit a monitoron lát. Hangszóró vagy fejhallgató: A hang megszólaltatására használt eszközök. A hangszórók lehetnek külső vagy a számítógépbe beépített eszközök is.

7 Központi részegységek
Központi feldolgozóegység, CPU (a számítógép agya) Alaplap (fő áramköri lap) Memória (lóerők a munkavégzéshez) Lásd a Digital Literacy tananyag a Számítástechnika alapjai című fejezet megfelelő részeit. A központi feldolgozóegység (Central Processing Unit, rövidítve CPU) az az eszköz, amely értelmezi és végrehajtja a számítógépnek adott parancsokat. Ez a számítógép vezérlőegysége. A központi feldolgozó egységet nevezzük processzornak. A CPU a memóriából tölti be és itt tárolja az információkat. Az alaplap a fő áramköri lap a számítógépben. Apró elektronikus áramkörök és egyéb alkatrészek találhatók rajta. Az alaplap kapcsolja össze a bemeneti, a kimeneti és a feldolgozó eszközöket, ez adja az alapot a CPU működéséhez. Az alaplap tartalmazhat videokártyát és hangkártyát is, valamint egyéb áramköröket, amelyek más eszközökkel (például a nyomtatóval) való kommunikációt teszik lehetővé. Az alaplapot rendszerlapnak is nevezik. Véletlen elérésű memória (Random Access Memory, RAM): Ez a fő memória, ahol a parancsok és az adatok ideiglenes tárolása történik. A CPU innen olvassa be az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges adatokat és parancsokat. A RAM csak a számítógép bekapcsolt állapotában őrzi meg az információkat. Ha a RAM tartalmát menteni szeretné, át kell másolnia egy tárolóeszközre.

8 Bővítőkártyák Videokártya (látványvilág)
Hálózati illesztőkártya (kapcsolatok) Hangkártya (digitális hangszalagok) A bővítőkártyák olyan külön áramköri lapok, amelyeket az alaplaphoz csatlakoztatva további funkciókkal (például képmegjelenítéssel és hanglejátszással) bővítheti a számítógépet. A bővítőkártya vagy javítja a gép teljesítményét, vagy bővíti a funkcióit. A bővítőkártyákat egyszerűen kártyának is nevezik. Az alábbi felsorolás bemutat néhány különféle bővítőkártyát. Videokártya: Ehhez kapcsolódik a számítógép monitora, a kártya szükséges az információk monitoron történő megjelenítéséhez. Hálózati illesztőkártya: Ez az eszköz szükséges a számítógép más számítógépekhez való kapcsolásához, amivel információcserét hozhat létre a számítógépek között. Hangkártya: A hangkártya a mikrofonból, hangszalagról vagy egyéb forrásból származó elektromos jeleket digitális jelekké alakítja, amelyeket a számítógép hangfájl formájában képes tárolni. A hangkártyák ezenkívül a számítógép hangfájljait is át tudják alakítani elektromos jelekké, amelyeket lejátszhat hangszórón vagy fejhallgatón A mikrofont és a hangszórót vagy fejhallgatót a hangkártyához kell csatlakoztatni.

9 Tárolóeszközök Merevlemez (háttértár)
Hajlékonylemez (szinte már kihalt) CD-ROM, DVD-ROM (írható memória) Pendrive (egyre nagyobb, egyre gyorsabb) A tárolóeszközöket a számítógép adatainak tárolására használják. A tárolóeszközökből sokféle létezik. Közéjük tartozik például a merevlemez, a CD-ROM, a hajlékonylemez és a DVD-ROM. Osztályozásuk lehetséges aszerint, hogy külső vagy belső tárolóeszközről van-e szó. Az alábbi felsorolás példákat mutat a leggyakoribb tárolóeszközökre: Merevlemez:Mágneslemezes eszköz, a legtöbb számítógép fő tárolóeszköze. Lehet külső vagy belső egység. Hajlékonylemez: Hordozható tárolóeszköz, amely kisebb mennyiségű adat tárolására alkalmas. A hajlékonylemez hátránya, hogy könnyen károsodik hő, por vagy mágneses mező hatására. CD-ROM: Hordozható tárolóeszköz, amely a hajlékonylemeznél 400-szor nagyobb mennyiségű adat tárolására alkalmas. Ezenkívül kevésbé hajlamos a károsodásra, mint a hajlékonylemez. DVD-ROM: A CD-ROM-hoz hasonló tárolóeszköz, amely ugyanakkor jóval nagyobb mennyiségű adat tárolására képes, mint a hajlékonylemez vagy a CD-ROM. A DVD-ROM-ot gyakran használják filmek és videofelvételek tárolására

10 Portok Hálózati port (ahol az internet jön)
USB-port (ahová a pendrive való) FireWire (ami még az USB-nél is gyorsabb) Soros és párhuzamos port (végleg eltünnek) Portoknak nevezzük azokat az adatcsatornákat, amelyek a processzor és a bemeneti/kimeneti eszközök közötti adatcserére szolgálnak. Többféle port létezik, amellyel a számítógépet külső eszközökhöz vagy hálózatokhoz lehet csatlakoztatni. Az alábbi felsorolás bemutat néhány különféle portot. USB-port: Ezzel a porttal perifériákat (például egeret, modemet, billentyűzetet vagy nyomtatót) lehet a számítógéphez csatlakoztatni. FireWire: Ezzel a porttal például digitális kamerát lehet csatlakoztatni. Gyorsabb, mint az USB. Hálózati port: Ezzel lehet a számítógépet más számítógéphez csatlakoztatni, és így lehető válik a számítógépek közötti adatcsere. Soros és párhuzamos port: Ezeken a portokon nyomtatót és egyéb eszközöket lehet a számítógéphez csatlakoztatni. Ugyanakkor ma már inkább USB-portot használnak a perifériák csatlakoztatására, mivel az gyorsabb és könnyebben használható.

11 Az egér használata Mozgatás Kiválasztás Megnyitás Vezérlés
Az egérnek nevezett kis eszköz a monitoron látható elemek mozgatására, kiválasztására és megnyitására használható. Az egeret általában az íróasztalon, a billentyűzet mellett szokás tárolni. A legtöbb egéren két gomb van, egy bal és egy jobb oldali. A műveletek többségét a bal gombbal kattintva lehet elvégezni. A jobb gomb egyéb műveletekre szolgál. Vannak olyan, összetettebb egerek, amelyeken további gombok is vannak; ezek a gyakori műveleteknek (például a szöveg lapozásának) a felgyorsítását célozzák. Ha mozgatja az egeret az íróasztalon, az egér mutatója hasonló mozgást ír le a képernyőn. Az egérrel kiválaszthatja a képernyőn látható elemeket. Ahogy mozgatja a mutatót a képernyő különböző részei fölött, megváltoznak az elemek vagy maga a mutató. Ezek a változások arra utalnak, hogy rákattintással megnyithatja az adott elemet, vagy láthatja a hozzá kapcsolódó további lehetőségeket. Úgy nyithatja meg az elemeket, hogy föléjük viszi az egérmutatót, majd kétszer kattint az egér bal oldali gombjával. A dokumentumokon belül az egérrel választhatja ki azt a helyet, ahol elkezd gépelni. Vigye a mutatót a dokumentum megfelelő helyére, kattintson oda, ahová be szeretné írni a szöveget, majd kezdjen el gépelni a billentyűzeten. Ha át szeretne helyezni egy elemet, kattintson rá, majd az egérgombot lenyomva tartva húzza át a kívánt helyre. Amikor az elem az új helyén van, engedje fel az egérgombot. Az egér jobb gombjával egy menü jeleníthető meg. Ebben a menüben a leggyakrabban használt műveletek vannak felsorolva, például a szöveg egyik helyen való másolására és a másik helyen való beillesztésére szolgáló parancs. Ezeket a menüket helyi menünek hívjuk. Felgyorsítják a műveletek végrehajtását.

12 Próbálgassuk az egérhasználatot a kattintgatós játékkal
Használjuk az egeret! Próbálgassuk az egérhasználatot a kattintgatós játékkal Gyakorlati feladat: Próbálgassuk az egérhasználatot ezzel a kattintgatós játékkal Ha ez nem elérhető mozgassunk ikonokat vagy az asztal egyik sarkából a másikba, vagy nyissunk és zárjunk be ablakokat.

13 A billentyűzet használata
Betű- és számbillentyűk (12rtg76) Speciális billentyűk (CTRL, SHIFT, ALT, TAB) Írásjelbillentyűk (?!.,;>[]()~’”) Parancsbillentyűk (Ins, Del,) ENTER (parancsküldés) Navigációs billentyűk (End, Home, Page UP) Funkcióbillentyűk (F1, F2…F12) Számbillentyűzet (NumLock) Windows billentyű (Windows zászló) Betű- és számbillentyűk: Ezekkel a billentyűkkel vihet be betűket és számokat. Speciális billentyűk: Egyes billentyűk, például a Control (CTRL), a SHIFT, a SZÓKÖZ, az ALT, a CAPS LOCK és a TAB speciális billentyűk. Ezek a speciális billentyűk különféle feladatokat látnak el, attól függően, hogy mikor és hol használja őket. Írásjelbillentyűk: Az írásjelbillentyűk az írásjelek megjelenítésére használható billentyűk, ilyen a kettőspont (:), a pontosvessző (;), a kérdőjel (?), a szimpla (') és a dupla idézőjel ("). Parancsbillentyűk: Parancsbillentyű például az INSERT (INS), a DELETE (DEL) és a BACKSPACE. Ezekkel a billentyűkkel szöveget és más objektumokat szúrhat be és törölhet. Az INSERT billentyűvel a beszúrás funkció ki- és bekapcsolható. A funkció kikapcsolt állapotában gépelés közben a beszúrási ponttól jobbra található karaktereket írhatja felül. A funkció bekapcsolt állapotában szöveget vihet be a beszúrási ponttól jobbra anélkül, hogy az ott található karaktereket vagy szöveget felülírná. A beszúrási pont az a villogó függőleges vonal, amely jelzi, hol jelenik meg a beírt szöveg. A DELETE billentyűvel a beszúrási ponttól jobbra található szöveget, karaktereket vagy egyéb objektumokat törölheti. A BACKSPACE billentyűvel a beszúrási ponttól balra található szöveget, karaktereket vagy egyéb objektumokat törölheti. A DELETE és a BACKSPACE billentyű működése a használt számítógép típusától függően változhat. ENTER vagy RETURN billentyű: A billentyű felirata ENTER vagy RETURN lehet, a használt számítógép gyártójától függően. Ezzel a billentyűvel viheti a beszúrási pontot egy új sor elejére. Egyes programokban ezzel küldhet parancsokat a számítógépnek, és ezzel indíthatja el egy adott feladat végrehajtását. Navigációs billentyűk: Navigációs billentyűk például a nyílbillentyűk, valamint a HOME, az END, a PAGE UP és a PAGE DOWN billentyű. A nyílbillentyűkkel mozgathatja a beszúrási pontot fel, le, jobbra és balra. A HOME billentyűvel a kurzort a szöveg aktuális sorának elejére, vagy a dokumentum legelejére viheti. Az END billentyű ezzel szemben az adott programtól függően a sor vagy a dokumentum végére viszi a kurzort. A PAGE UP billentyűvel egy dokumentum megjelenítése közben egy lappal feljebb, míg a PAGE DOWN billentyűvel egy lappal lejjebb ugorhat. A PAGE UP és a PAGE DOWN billentyű hatása programonként eltérő. Funkcióbillentyűk: Az F1-től F12-ig jelzett billentyűk a funkcióbillentyűk. Ezekkel meghatározott funkciókat használhat. Ezek programonként eltérnek. Az F1 billentyű a legtöbb programban a program súgófájlját jeleníti meg. Egyes billentyűzeteken kevesebb funkciógomb található. Számbillentyűzet: Nem minden billentyűzeten található számbillentyűzet. Ha igen, ez a külön billentyűcsoport tartalmazza a számokat (0-tól 9-ig), néhány speciális karaktert és a navigációs jeleket. A számbillentyűzeten található NUM LOCK billentyű teszi lehetővé a számbillentyűk és a navigációs billentyűk közötti váltást. Windows billentyű: A CTRL és az ALT billentyűk között található a Windows billentyű. Ezen a Microsoft emblémája vagy a Windows zászló látható. Ezzel a billentyűvel indíthatja el a Start menüt, illetve egy második billentyűvel együtt a leggyakoribb Windows-műveletek is elérhetők vele. A Windows billentyű pontos használata programonként változhat. (gyakorlati feladat: szöveg begépelése, navigálás a szövegben, néhány billentyűparancs kipróbálása felderítve ki mennyire ismert ez ügyben.)

14 Gyakorlati feladat: kérdések
Melyik billentyűt használhatjuk törlésre? (Del, Backspace, Ins) Melyik billentyűt kell használnunk az címekben jel beírásához? (Alt Gr + V) Melyik billentyűt használhatjuk a jobbra görgetésre? (jobbra nyíl) Melyik billentyűt használhatjuk folyamatos nagybetűírásra? (Caps Lock) Melyik billentyűt használhatjuk a zárójelekhez? (Shift + 8 vagy 9) Melyik billentyűt használhatjuk a Nagybetű írására? (Shift) Melyik billentyűt használhatjuk arra, hogy a jobb oldali számbillenyűk használhatóvá váljanak? (Num Lock) Melyik billentyűt használhatjuk kilépésre? (Esc, Alt + F4)

15 A számítástechnika alapfogalmai
Hardver (vasak) Szoftver (Operációs rendszer és más programok) Adat Hálózat A hardver Hardvernek nevezzük a számítógép minden fizikai elemét. Ide tartoznak a bemeneti eszközök, a feldolgozóeszközök, a tárolóeszközök és a kimeneti eszközök. A billentyűzet, az egér, az alaplap, a monitor, a merevlemez, a kábelek és a nyomtató mind hardver. Hardvert használunk a számítógép bemeneti adatainak megadására, és szintén hardverre van szükség a kimeneti adatok kinyeréséhez. Ha például Ön egy hangszeren, mondjuk a zongorán játszik, a billentyűk lenyomásával adja meg a bemenetet, és a húrok által megszólaltatott zene formájában kapja meg a kimenetet. A számítógépekben ugyanígy bemeneti és kimeneti eszközökre van szükség a különböző feladatok elvégzéséhez. Az operációs rendszerek A hardveren kívül a számítógépnek szoftverre is szüksége van a működéshez. A szoftver látja el a hardvert a különböző feladatok végrehajtását előíró utasításokkal. A számítógép legfontosabb szoftvere az operációs rendszer, amely vezérli és kezeli a számítógéphez kapcsolt hardvert. Az operációs rendszer felületet szolgáltat, amelyen keresztül Ön kommunikálhat a számítógéppel. A felhasználói felület lehet szöveges vagy grafikus alapú. A legtöbb operációs rendszer grafikus felületet biztosít, amely képek és ábrák felhasználásával könnyíti meg a felhasználó számára a számítógéppel való kommunikációt. A grafikus felületű operációs rendszerek könnyen kezelhető felületet biztosítanak a hardverek és a szoftverek telepítéséhez. Programok A hardver és az operációs rendszer együttesét platformnak nevezzük. A programok, más néven alkalmazások ezen a platformon végeznek feladatokat. Sokféle program létezik. Egyes programokat különféle feladatok elvégzésére (például levelek írására, számítások elvégzésére vagy ek küldésére) használhat. Adat A programok azokat az adatokat dolgozzák fel, amelyeket Ön bemenetként megad a számítógép számára. Ezek lehetnek szöveg, kép-, hang- vagy videoanyag formájában, az adott program feladatától függően. Például a Számológép számok formájában kér adatbevitelt. Hasonlóan a Hangrögzítő hang formájában érkező adatokkal dolgozik. Hálózat A számítógépeket össze lehet kapcsolni más számítógépekkel, hogy megoszthassák adataikat és hardvereszközeiket. Az adatmegosztás céljából összekapcsolt számítógépeket és a hozzájuk tartozó eszközöket együttesen hálózatnak nevezzük. A hálózatok használhatók adatok és eszközök (például nyomtatók) megosztására is. A hálózatok számos előnnyel járnak a hozzájuk kapcsolt számítógépek számára. A hardver és a szoftver megosztása mellett a felhasználók megoszthatják fájljaikat és kommunikálhatnak egymással a hálózaton.

16 Mi is az az internet? Világméretű hálózat
A World Wide Web (WWW) információ-megosztó modelljére épül Nyilvános hálózat USA-ban indult el Gazdasági vállalkozások, állami és oktatási intézmények, egyedi számítógépek és civil szervezetek is megtalálhatók Az internet a nyilvános hálózatok egymással összekapcsolt, világméretű hálózata, amelyen információcsere folytatható. Sokan az internet és a World Wide Web (Világ Széles Háló, világméretű hálózat) fogalmát azonosnak gondolják, de ez nem így van. Az internet hálózatok szinte beláthatatlan sokasága, amely globálisan több millió számítógépet képes összekapcsolni, ahol bármelyik számítógép kommunikálhat egy másikkal, amíg mindkettő kapcsolódik az internethez. A World Wide Web pedig egy információ-megosztó modell, amelyre az internet is épült, az internet egyik szolgáltatása, a legismertebb az összes közül. A WWW a HTTP protokollt használja, ami csak egy azon nyelvek közül, amelyen az internet alapul. A WWW alapvetően három jól elkülöníthető típusú komponensből épül fel: a HTML-nyelven íródott Web-oldalak tartalmazzák magukat az információkat illetve abba beágyazva a más információ-forrásokra mutató hyperlinkeket. Ezeket a web-oldalakat az ún. Web-szerverek teszik elérhetővé az Internetre kapcsolódó más gépek számára a HTTP protokoll felhasználásával. Az ügyfél programok vagy más néven Web-browserek feladata ezen oldalak lekérése a szerverektől és a bennük található információ formázott megjelenítése a felhasználó számára. A HTML (HyperText Markup Language - hypertext jelölő-nyelv) az SGML (Standard Generalized Markup Language) egy specifikusan a Web számára átalakított módozata. A nyelv lehetőséget nyújt a normál információs szövegben bizonyos jelölő blokkok, ún. tag-ek elhelyezésére, melyek információkat és utasításokat tartalmaznak a browserek számára a dokumentumok tartalmával, megjelenítésével és viselkedésével kapcsolatban. Az internet eredetileg az Egyesült Államok államigazgatási és oktatási intézményei közötti kommunikáció eszközeként jött létre. Később egyre több hálózatot csatlakoztattak hozzá, és ezáltal rendkívül hatásos közege lett az információk és a gondolatok cseréjének. Mára az internet számos gazdasági vállalkozást, állami és oktatásügyi intézmény hálózatát, valamint egyedi számítógépeket köt össze, amelyek így képesek egymással adatokat megosztani. Az internet sokféle szolgáltatást nyújt azoknak, akik használják: továbbítani lehet vele a fájlokat másoknak, illetve elektronikus levelekben, más néven ekben üzenetek küldésére nyílik mód.

17 Internet az álláskeresők életében
Megjelenés (weblap, elérhetőség) Szolgáltatások nyújtása (segítség másoknak) Kommunikáció ( , telefon-konferencia) Ügyintézés (adóbevallás, pénzutalás) Pályázati információk beszerzése Elektronikus pályázás Szakmai párbeszéd-fórumok A felsorolás nem teljes, az internet adta lehetőség folyamatosan fejlődnek. Az ügyintézés a jövőben valószínűleg egyre inkább a nyilvános hálózatok, tehát az internet felé fog eltolódni. A pályázás technikája is eljuthat oda, hogy már csak az elektronikus forma lesz az elérhető, és a papíralapú ügyintézést végleg megszüntetik. A Szektor-építés és a sok civil szervezetet megmozgató projektek és szakmai munkák is az online felületeken fognak a leggyorsabban erősödni, hiszen itt adva vannak azok a technikai lehetőségek, amik biztosítják a gyors kommunikációt és az ismeretek minél szélesebb körű fejlesztését.


Letölteni ppt "Bevezetés Előadó: Tóth István számítástechnika tanár"

Hasonló előadás


Google Hirdetések