Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tudományos közlések alapkérdései Vasas Lívia, PhD Semmelweis Egyetem. Doktori Iskola. Sporttudományok – felkért előadás 2010.06.28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tudományos közlések alapkérdései Vasas Lívia, PhD Semmelweis Egyetem. Doktori Iskola. Sporttudományok – felkért előadás 2010.06.28."— Előadás másolata:

1 A tudományos közlések alapkérdései Vasas Lívia, PhD Semmelweis Egyetem. Doktori Iskola. Sporttudományok – felkért előadás

2 Miről lesz szó? •Tudományos folyóiratok ismérvei –Kiadás –Szerzői utasítások –Rovatok –Közleménytípusok –IF/publikációs pont társítás •Közlési etika –Szerzőség, társszerzők –Másodközlés (cím, irodalomjegyzék elemzés, szövegazonosság) –Plágium •Közlemények formai követelményei –Közlemények szerkezete –Bibliográfiai rekord - szabványos leírás •PhD adatlap hitelesítése a Központi Könyvtárban –A hitelesítések során tapasztalt „nem megfelelőségek”! 2/26

3 Rövidítések jegyzéke •COPE – Committee On Publication Ethics •DOI – Digital Object Identifier •ICMJE - International Committee of Medical Journal Editors •IF – Impact Factor •ISBN - International Standard Book Number •ISSN - International Standard Serial Number •NIH - National Institutes of Health 3/26

4 A tudományos folyóiratok ismérvei •Nyomtatott - online változat, ISSN szám DOI szám - közleményeknek •Rovatai vannak, és köztük „eredeti közlemények” •Rendelkezik angol címmel, tartalomjegyzékkel, absztrakttal, kulcsszavakkal •Rendszeresen megjelenik Betartja mindazt, amit a szerkesztők ígérnek! 4/26

5 5/26

6 6/26

7 7/26

8 Szerzői utasítások •Alapvető: megkeresni adott folyóiratra vonatkozó szerzői utasítást Példa a Kalokagathia folyóirat: online elérés •Uniform Requirements for Manuscripts Submitted to Biomedical Journals: Writing and Editing for Biomedical Publications • TARTALMI ÉS FORMAI ELŐÍRÁSOK 8/26

9 ROVATOK Válogatás a tudományos folyóiratok rovataiból •Hírek •Összefoglaló referátumok •Eredeti közlemények •Történet •Levelek a szerkesztőhöz •Folyóiratcikkekből referátumok •Beszámolók •Könyvismertetések •Interjú •Vegyes anyag •News •Review articles •Original articles •Horus •Letters to the editor •From the literature •Reports •Book reviews •Interview •Miscellany 9/26

10 A tudományos közlemények gyakoribb fajtái •Eredeti közlemények –Szokványos közlemények (original/regular articles) –Sürgős közlemények (rapid communications, accelerated publications) –Előzetes közlemények (preliminary articles / preliminary reports) –Tudományos levelek (science / research letter, brief / short communications) •Összefoglaló közlemények –Rendszerező/leíró összefoglaló közlemények (review articles, review, overview, series) –Gyors szemle (rapid reviews, long commentaries) –Útmutatók (guidelines) –Szerkesztőségi közlemények (editorials) –Továbbképző közlemények (educational articles) –Gyökerek - történeti összefoglalók (history) –Összegző elemzések (metaanalyzis) •Esettanulmányok –Esetismertetések (case reports) •Egyéb közleményfajták –Elnöki köszöntő (presidental address) –Levél a szerkesztőséghez/szerkesztőhöz (letters to editor, correspondence) –Véleménynyilvánítás (commentary) –Kerekasztal-megbeszélés (round table discussion) –Hírek, bejelentések, könyvismertetések, beszámolók stb. Forrás: Bősze P., Palkovits M.: Tudományos közlemények írása, szerkesztése és értékelése. Budapest: NOK Kiadó, p 10/26

11 IF/publikációs pont társítás Milyen közlemények kaphatnak IF-t? A tudományos szakcikkek, technikai közlemények és összefoglaló közlemények. Az MTMT-ben ezek az Essay, Letter (tudományos szakcikk), Survey paper (Review), Article, Proceedings paper, Note besorolást kaphatják. Nem rendelünk IF értéket, ha egy közlemény besorolása - többek között - szerkesztőségi közlemény, levelezés, hír és konferencia absztraktja, oktatási anyag. Az ismeretterjesztő közlemények nem kapnak impakt faktort Forrás: Az impakt faktorok (IF) kezelése. MTMT/KPA segítség [Internet]. Budapest: Magyar Tudományos Művek Tára [megnézve: ]. Megtalálható: 8rLy877IrtjiMm8JO65&lang=0&bookid=177 8rLy877IrtjiMm8JO65&lang=0&bookid=177 Milyen közlemények kaphatnak publikációs pontot? A tudományos szakcikkek, technikai közlemények és összefoglaló közlemények, amelyek bár a Web of Science-ben nem jegyzett folyóiratokban, de a megfelelő mellékletben felsorolásra kerültek Nem kaphat publikációs pontot, a szerkesztőségi közlemény, levelezés, hír és konferencia absztraktja, oktatási anyag, könyvismertetés, illetve, ha nem felel meg a publikáció a tudományos közlemény elvárásainak Doktori Szabályzat – melléklet. Doktori Iskola Szabályzatok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola [megnézve: ]. Megtalálható: 11/26

12 Közlési etika - tartalmi kérdések COPE – Committee On Publication Ethics  Szerzőség, társszerzők  Másodközlés (cím, irodalomjegyzék elemzés, szövegazonosság)  Plágium 12/26

13 Szerzőség, társszerzők •ICMJE meghatározása 3 főbb pontra bontható, hogy ki lehet szerző: –1. pontban találhatók a conception (ötlet, kezdeményezés szerzője), a design (megtervezésben résztvevő), illetve az analysis and interpretation (az elemzésben aktívan szereplő) kifejezések. –2. pontból a drafting the article (a cikk megfogalmazásában résztvevő) fogalmat emelnénk ki, míg a –3. pont a final approval kifejezéssel a végső szöveg elfogadására utal. Szerző csak az lehet, aki mind a három pontban foglaltaknak megfelel. •a NIH útmutatása 8 pontban fogalmazza meg, hogy melyek lehetnek szerzőre jogosító tényezők: ötlet, kezdeményezés, elképzelés, megtervezés, kivitelezés, értelmezés, értékelés és megírás. A fő különbség az ICMJE meghatározásától, hogy a NIH szerint, ha a 8 pont bármelyikének megfelel valaki, szerzőnek tekinthető. Abban viszont mind a két változat megegyezik, hogy a kivitelezés anyagi biztosítása illetve maga az adatgyűjtés nem tartozik a szerzőség fogalmába. •A közreműködő (contributor) – de valódi szerzőnek nem tekinthető – személyek, kutatócsoportok, akik támogatóként stb. vettek részt a közlemény létrejöttében a köszönetnyilvánításban vagy lábjegyzetben vagy egyéb szövegrészben megemlíthetők, de semmiképp sem a „byline” részben. A nem szerzőnek ítélt csoportok, személyek különösen a multicentrikus közleményeknél számítanak. Forrás: Berhidi A., Csajbók E., Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil, 2010; 151(5): /26

14 Másodközlés Kettős közlés kérdése •Etikus: Rövid előzetes közlemények (előadások, poszterek összefoglalója, kivonata) teljes terjedelemben (in extenso) való megjelenése •Nem etikus: Ugyanannak a tudományos anyagnak ugyanazon/vagy különböző nyelven való többszöri közlése (teljes terjedelemben) némi adat- vagy szerkezeti módosítással Egy kutatási eredmény részekre szedése, s adott szöveg és bibliográfiai azonosság – autoplagium – más cím mellett ismételt közlés Ugyanazon eredmények magyar és idegen nyelven való közlése? – Első közlés esetén a copyright ismerete elengedhetetlen: ebben rögzítik, hogy megengedett-e a másodközlés vagy sem. – Másodközlés esetén feltétlen fel kell tüntetni az első közlés megjelenési adatait megjegyzés vagy lábjegyzet formájában. Forrás: Berhidi A., Csajbók E., Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil, 2010; 151(5): /26

15 Plágium •Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. •Akár egy mondat szó szerinti átvétele, egy táblázat használata a forrás feltüntetése nélkül plágiumot jelent. •Irodalomjegyzék! „Authors should always give credit to the work and ideas of others that led to their work or influenced it in some way.” Forrás: Hames, I.: Peer review and manuscript management in scientific journals. Blackwell Publishing, pp.: /26

16 Közlemények formai követelményei –Közlemények szerkezete –Bibliográfiai rekord - szabványos leírás 16/26

17 Tudományos közlemények szerkezete Eredeti közlemény részei: •A közlemény címe, szerzők neve és munkahelye •Összefoglalás és kulcsszavak •A teljes szövegű közlemény: •Bevezetés •Anyagok és módszerek –A vizsgálat tárgya –Alkalmazott módszerek –Értékelés módja •Eredmények (kép, ábra, grafikon, táblázat, szöveges ismertetés) •Megbeszélés •Köszönetnyilvánítás •Irodalomjegyzék 17/26

18 Bibliográfiai rekord - szabványos leírás •Pontos bibliográfiai adatok: –Teljes szerzőség feltüntetése: az eredeti dokumentumnak megfelelő sorrendben –Pontos cím: az eredeti dokumentumon szereplővel megegyező –Pontos forrás jelölés: •Papír folyóirat adatai az elsődlegesek: folyóiratnév, megjelenés éve, évfolyamszám, adott szám és az oldalszám (tól-ig). Pl. Brain Research 2005; 15(4): –Ha még nem jelent meg nyomtatásban: DOI szám / Epub feltüntetése! Segédlet: Szabványos bibliográfiai-leírások. A Központi Könyvtár Letölthető anyagok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár [megnézve: ]. Megtalálható: 18/26

19 PhD adatlap hitelesítése a Központi Könyvtárban 1. PhD könyvtári adatlap megfelelő kitöltése: pontos és teljes bibliográfiai adatok feltüntetése. Az adatlap táblázatainak sorai szükségszerűen bővíthetők. 2. Mellékelni a könyvtári adatlapon felsorolt publikációkat teljes terjedelemben. 3. Még nem megjelent, de közlésre elfogadott publikáció esetében: olyan hiteles elfogadó nyilatkozat csatolása (hivatalos levél másolataként vagy formájában), amelyen szerepel az „accepted for publication” vagy a „közlésre elfogadva” kifejezés. 4. A könyvtári adatlap egyéb (III. Egyéb – nem az értekezés témájában megjelent – közlemények) rovatában is csak tudományos közlemények tüntethetők fel. 5. A kitöltött adatlap – mellékelve hozzá a közlemények teljes szövege – hétköznap óra (pénteken ) között a Központi Könyvtár Titkárságára (Mikszáth tér 5., III. emelet) adható le. 6. Az esetleges módosítások miatt elérhetőséget ( címet és telefonszámot) mindenképpen adjanak meg. Az ellenőrzés határideje: 10 munkanap. A hitelesítés elkészültéről a könyvtár értesítést küld. 19/26

20 A hitelesítések során tapasztalt formai problémák Leggyakoribb hibák: •Pontatlan és hiányos bibliográfiai adatok •Az egyes pontokon belül ( I-III.) nem kronológiai sorrendet használnak •Az IF értéket az adatlap benyújtója kitölti! •Különlenyomatok hiánya 20/26

21 A hitelesítések során tapasztalt tartalmi kérdések Leggyakoribb hibák: •Ugyanaz a közlés két vagy több nyelven – a magasabb rendű kap publikációs pontot vagy impakt faktort •Ismeretterjesztő közlemény feltüntetése •Nem megfelelő az elfogadó nyilatkozat a még „meg nem jelent közleménynél” : In press, „közlésre benyújtott” „közlésre előjegyezve” stb •MEGFELELŐ: „Accept for publication” „Közlésre elfogadva” •Valótlan közlemény feltüntetése •Nincs irodalomjegyzéke a feltüntetett közleménynek – tudományos? Ha egy közlemény nem felel meg az eredeti tudományos közlemény kritériumainak akkor természetesen nem kaphat publikációs pontot vagy impakt faktort. 21/26

22 Fontos tudni még… •„Történeti áttekintés, review: ha megfelel a közlemény az úgynevezett "updated review" kritériumainak, ami egy világos vezérfonal mentén foglalja össze az irodalmi adatokat, kritikusan elemzi a mai ismereteket, ütközteti a különböző nézeteket, kiemeli a legfontosabb újdonságokat stb. ilyen közlemény a sporttudományok területén elfogadható, még ha nincs is benne saját vizsgálati adat.” Forrás:RE: Kérdés a tudományos közlemény szerkezetéről [címzett] [küldő címe:] 22/26

23 Szempontok egy közlemény írásakor •Irodalom-kezelő szoftver alkalmazása (EndNote, RefMan, stb.) •Kutatás tervezése, (Anyag-módszer), szerzőség megbeszélése •Eredmények: legkisebb közlési egység •A tárgyban további eredmények: komment, letter, stb. formában, illetve új közlemény, de nem lehet azonos szövegrész …. •Diszkusszió ténylegesen.. •Bibliográfia – nem lehet 2 közleménynek közös bibliográfiája 23/26

24 A Doktori Iskola Szabályzata szerint szükséges •„Új tudományos eredményt tartalmazó folyóirat cikk, lektorált folyóiratban. •A saját kutatási terület legújabb eredményeit összefoglaló referátum, lektorált folyóiratban. •A saját kutatási terület interdiszciplináris vonatkozásait újszerű megvilágításba helyező tanulmány, lektorált folyóiratban. •A saját kutatási területet érintő önálló könyv vagy fejezet tudományos könyvben (ISBN regisztrált könyv).” Doktori Szabályzat – melléklet. Doktori Iskola Szabályzatok. [Internet] Budapest: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola [megnézve: ]. Megtalálható: 24/26

25 Felhasznált, válogatott irodalom •Berhidi A, Csajbók E, Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil. 2010; 151(5): •Bősze P, Palkovits M.: Tudományos közlemények írása, szerkesztése és értékelése. Budapest: NOK Kiadó, p. •Doktori Szabályzat. Doktori Iskola Szabályzatok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola [megnézve: ]. Megtalálható: •Hames, I.: Peer review and manuscript management in scientific journals. Malden: Blackwell Publishing, p. •Az impakt faktorok (IF) kezelése. MTMT/KPA segítség [Internet]. Budapest: Magyar Tudományos Művek Tára [megnézve: ]. Megtalálható: jiMm8JO65&lang=0&bookid=177 jiMm8JO65&lang=0&bookid=177 •Szabványos bibliográfiai-leírások. A Központi Könyvtár Letölthető anyagok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár [megnézve: ]. Megtalálható: pdf pdf 25/26

26 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A tudományos közlések alapkérdései Vasas Lívia, PhD Semmelweis Egyetem. Doktori Iskola. Sporttudományok – felkért előadás 2010.06.28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések